További Gazdaság cikkek
- A kormány teljesen más valóságról beszél, padlón a gazdaság az adatok szerint
- Június óta nem érkezett uniós pénz Magyarországra
- Olyan csődhullám söpör végig Svédországban, amire évtizedek óta nem láttunk példát
- Tavaly a világ 100 legbefolyásosabb embere közé tartozott, most elbukott a Stellantis vezére
- Óriási botrány az Apple-nél, illegálisan figyelhették meg az ott dolgozókat
Tíz éve nem volt ennyi viharkár
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) minden évben összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezon adatait. Ugyan idén július elején azt nyilatkozták, hogy az előző évinél csendesebben indult a szezon, akkor még nem tudták, hogy később a hónapban szupercellák, jégesővel tarkított viharok érkeznek Magyarország fölé. A Mabisz szeptember elején közölt összesítéséből kiderült, hogy sikerült megközelíteni a 2010-es rekordot és megdönteni az elmúlt 10 év csúcsát: 95 ezer lakásbiztosításra 9,1 milliárd forintot fizettek ki vagy különítettek el kárrendezésre. Csak villámcsapás miatt 6400 kárigény érkezett, melyre 918 millió forintot fizettek ki. A Mabisz jelezte, hogy teljes lakossági kár jóval nagyobb lehet, ugyanis körülbelül minden negyedik ingatlannak nincs biztosítása. A prímet 2010 vitte, akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárdot fizettek a biztosítók.
Ha ez nem volna elég, Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője a vele készült interjúban elmondta, hogy a globális felmelegedés hevesebbé teheti a viharokat, a spanyol partoknál például hamarosan hurrikánokra lehet számítani. Azonban itthon is lesznek változások: ahogy a heves zivatarok gyakorisága nálunk is növekszik, úgy a tornádók és a jégesők gyakorisága is megnő. Idén nyáron egyébként volt már rá példa, hogy szomszédos országban tornádó keletkezzen: több ember halálát okozó tornádó pusztított végig a cseh-szlovák határon június 24-én.
Jön a 200 ezres minimálbér
Szeptember közepén minimálbér-tárgyalásokról számolt be a pénzügyminiszter: a nemzeti konzultáció visszaküldött válaszaiban a többség a 200 ezer forintos minimálbér mellett foglalt állást. Novemberben meg is született a hivatalos megállapodás: a havi legkisebb bér nettó összege 133 ezer, a garantált bérminimum 172 ezer forintra emelkedik 2022 januártól. Az emeléssel 32 600 forinttal nő a minimálbér az ideihez képest.
Visszakapják a családok a befizetett szja-t
Döntött a kormány a családi adó-visszatérítés részleteiről. Jelenlegi számításaik szerint a 2021-es gazdasági növekedés üteme meghaladja majd az intézkedés feltételeként előírt 5,5 százalékos mértéket. A visszatérítés minden olyan gyermekes szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult. Ha mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindkettőnek. Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása szerint 1,9 millió szülőnek összesen 600 milliárd forintot fog visszafizetni az állam.
Új plázát kapott Budapest
A 2018-ban kezdődött építkezés végéhez ért, megnyitott Buda legnagyobb bevásárlóközpontja, az Etele Pláza, amely egyszerre okos, vírusbiztos, környezet- és családbarát. Így várja számos közlekedési járat csatlakozásánál az előzetes számítások szerint napi negyvenezer leendő vásárlóját. A pláza mintegy 300 millió euróból épült és 55 ezer négyzetméteres.
Szintén szeptemberi, kapcsolódó hír, hogy a járvány utáni nyitást követően a nyáron csökkent a plázák látogatottsága, viszont a vásárlók többet költöttek.
Meghosszabbították a hitelmoratóriumot
Idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot – jelentette be a pénzügyminiszter. A nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek kérelmezhetik a hitelmoratórium jövő nyárig történő meghosszabbítását, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük.
Nem vár Brüsszelre a kormány, 1500 milliárdot devizaadósságból húz be a fejlesztésekre
Az uniós helyreállítási alap forrásaira készített magyar felhasználási terv brüsszeli jóváhagyásával kapcsolatos találgatások, valamint a kormány prominens képviselői által tett nyilatkozatok a tervezett programok előfinanszírozásáról előrevetítették az újabb jelentős állami forrásbevonás szükségességét. Már csak az képezhette találgatások tárgyát, mikor kerül sor az újabb jelentős külföldi tőkebevonásra. Ez végül szeptember közepén valósult meg, amikor is az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bejelentette, hogy módosítják a 2021-es finanszírozási tervet, és az eddig 644 milliárd forinttal egyenértékű nemzetközi devizakötvény-kibocsátási tervet 4,5 milliárd euró egyenértékű dollár- és eurókötvénykibocsátást lehetővé tévőre emelik.
Ezek is szeptemberben történtek:
- 2050-re Magyarország klímasemleges ország szeretne lenni
- Megszűnt az állami vagyonfelügyelet a Dunaferrnél
- Az Émász-fogyasztók már az MVM-től kapják a számlát
- Nagy Márton: Inflációval fizetünk a gyors kilábalásért
- Eltűnnek a kisboltok Magyarországról, egy év alatt négyezer szűnt meg
- Még mindig rosszul keresnek a magyarok uniós szinten
- Már van ország, ahol hivatalos fizetőeszköz a bitcoin
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)