Orbán: A visszaminősítés szégyen

Orbánnak mennie kell – reagált az MSZP pénteken arra, hogy a Moody's hitelminősítő pénteken a bóvli kategóriába sorolta az országot. A kormányfő még nem szólalt meg, az első hivatalos kormányzati reakció a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca közleménye, amely szerint a Moody's értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar gazdaság sikeres, „szakmailag megalapozatlan” a hitelminősítői vélemény.

És ez így megy már hatodik éve.

Mármint hogy az aktuális kormány szerint a hitelminősítők tévesen értékelnek minket, míg az aktuális ellenzék szerint a leminősítés egyértelművé teszi: mi olyan hülyék vagyunk a pénzügyekhez, hogy csak na.

„A Fitch Csehországgal és Lengyelországgal azonos szintre hozta a magyar minősítést (...) elismeri: a magyar gazdaság alapjai jelentősen javultak és továbbra is javulnak, az ipari termelés, az export és a beruházások növekednek” – elégedetten hátradőlne, ha így kommentálná egy pénzügyminiszter egy hitelminősítő döntését? Csakhogy Draskovics Tibor azt követően mondta ezt 2005-ben, hogy a Fitch januárban leminősítette az országot. Persze azt is megmagyarázta, hogy akkor mire fel jött mégis a leminősítés: mert „nem vették figyelembe, hogy végrehajtottunk egy alapvető kiigazítást, a gazdaság fenntartható növekedési pályára állt”

„A 2005-ös költségvetés elhibázott számokon és rossz helyzetértékelésen alapul” – reagált a döntésre néhány nappal később Varga Mihály, aki a kormányzat rossz helyzetértékelésről is beszélt.

Stabilitási dicséret, vagy

Abban az évben még egyszer megtalálta, 2005 decemberében is leminősítette az országot, ekkor már B-kategóriába a Fitch. Vagyis az akkor pénzügyminisztériumi álláspont szerint „elismerte, hogy a magyar gazdaság stabil, erősen integrálódott az Európai Unióba, és a versenyképességét az is mutatja, hogy jelentős a működőtőke-beáramlás”.

pénzügyi katasztrófa?

Orbán Viktor ekkori olvasatában ez a leminősítés – még nem a bóvliba, csak az A-ból a B-be – egyenlő volt a pénzügyi katasztrófával: azt mondta, az állam pénzügyi válságban van, illetve a döntés másnapján egy fórumon arról beszélt, hogy a visszaminősítés szégyen, és hogy elbuktunk „a szembenézés képessége nevű tantárgyból", míg Varga Mihály arról beszélt, hogy Veres János félremagyarázza a romló hitelminősítést.

A kettő között, 2005 májusában az S&P is leminősítette az adósságot, de Veres János nem ijedt meg. A minisztérium közölte, hogy a tervezett 3,6 százalékos hiánycél tartható, erre 160 milliárdos tartalék a garancia – a deficit végül 7,4 százalék lett. Magát a hitelminősítői értékelést úgy fogadták, hogy abból kiderül: az S&P szerint a magyar gazdaság kilátásai kedvezőek.

Aztán 2006 júniusában, az országgyűlési választások után az S&P ismét lejjebb sorolta az országot. De nem azért, mert baj lett volna – derült ki gyorsan Veres János megnyugtató szavaiból, hanem azért, mert az elemzők nem voltak elég naprakészek, csak a túl magas deficitadatra reagáltak, és „még nem ismerhették mélyebben a szombaton bejelentett intézkedéseket”. A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte nem reálisak az S&P által becsült költségvetési adatok, illetve arról, hogy a leminősítés valójában a múltat tükrözi (amelynek alakításában, bár ezt nem említette meg, pénzügyminiszterként ő is főszereplő volt).

Az S&P 2008-ban kétszer is lejjebb dobott minket a rangsorba. Előbb 2008 tavaszán, a háromnemes népszavazás után, majd 2008 novemberében, amikor már benne voltunk a világgazdasági válságban, és amikor a Fitch és a Moody's is lesorolt minket. A népszavazási kudarc után bejelentett döntés után a kormány kommunikációja arról szólt: „az S&P lépése azt jelenti, hogy a hitelminősítő kiáll a kormányzati reformpolitika mellett” .

Holott „az intézet egyértelműen a kormány teljesítménye miatt rontotta hazánk adóskockázati besorolását” – legalábbis így reagált Szijjártó Péter, aki a kormány diktatorikus eszközeit is felemlegette közleményében.

Az utolsó lesorolásaink, mármint a 2010-es kormányváltásig, 2009 márciusában voltak, előbb az S&P, másnap a Moody's lépett. Az ekkor már válságba lévő Gyurcsány-kormány érdemben már nem is reagált ezekre a lépésekre, talán már maga Veres János is unta, amit mondott: abban az évben most már aztán tényleg teljesülnek a hiánycélok, és 3 százalék alatt lesz a deficit.

Dehogy lesz, tromfolt a Fidesz. Az történt, mondta Varga Mihály, aki parlamenti bizottságot hívott össze rogvest, hogy a leminősítéssel „a kormány feltette a koronát eddigi válságkezelési kudarcára”.