Amikor elindult a nagy magyar légiháború

Bár egyre gyakrabban merül fel érvként az állami tulajdon növelésének szükségessége mellett, hogy a piaci mechanizmusok nem jól működnek, a Malév csődje a héten rámutatott, a régi tankönyvek mégsem koptak el teljesen. Az évek alatt állami tízmilliárdokat felemésztő, az utasokat a csődről az utolsó pillanatig nem tájékoztató légitársaság helyére cégek egész sora nyomult be, busztársaságok, autókölcsönzők, konkurens fapadosok ugrottak rá az utazni vágyó magyarokra.

A cégek persze nem jótékonykodni jöttek ide, az államnak továbbra is résen kell lennie, hogy betartassa a játékszabályokat. A régi-új vendégként betoppanó Ryanair például már akkor árulni kezdte a budapesti jegyeket, amikor még meg sem állapodtak a reptérrel, majd anélkül hirdetett sikeres megállapodást a Budapest Airporttal, hogy bármiről is megegyeztek volna.

Az már csak hab volt a tortán, hogy sajtótákékoztatójukon kiosztották a konkurens Wizz Air tavalyi eredményeit, amelyből többek közt az is kiderült, hogy a Malév ügyeiben mindeddig független szakértőként nyilatkozó Oszkó Péter, tavaly óta benn ül a cég igazgatóságában.

Van élet a Malév után

Váradi József a Wizz Air vezérigazgatója az Indexnek azt mondta, a volt pénzügyminiszter a Malévot érintő ügyekkel nem foglalkozott a cégen belül és hogy a Ryanair nyomulása ellenére is szeretnék megtartani piaci pozícióikat. Szerinte a Malév-csőd miatt kieső útvonalak többségét pótolni tudják a konkurens légitársaságok, és várhatóan a dolgozók egy részét is átveszik.

A magyar utasok többsége hosszú távon még akár jól is járhat a Malév megszűnésével. Már most nagyobb a kínálat, mint két hete, és a növekvő versenynek köszönhetően a jegyek is egyre olcsóbbak. A leállás a nyári charterutakat nem érinti.

A Malév kirúgott dolgozói közül azonban várhatóan nem mindenki tud majd elhelyezkedni, és beszállítók százait is negatívan érinti a csőd, azátutazó forgalompedig jelentősen csökkenhet. Hogy mekkora lesz az állam vesztesége a Malév bukásával, egyelőre pontosan nem tudni, az biztos, hogy már maga a felszámolása is jelentős költségeket jelent. Sok múlik például azon, hogy a többi légitársaság mennyire képes pótolni a Budapest Airport kieső forgalmát. A reptér szerint nem valószínű, hogy az idei tervezett forgalmat elérik, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint még bővülhet is a belépő fapadosoknak köszönhetően.

Az utasok kártalanítása azonban úgy tűnik, nem megy majd csont nélkül. Pontos szám nincs, de a foglalásoknak mindössze 16 százalékát érintheti a kétmilliárdos állami garancia, hogy mi lesz többi, mintegy hatszázezer jegytulajdonossal, egyelőre nem tudni. A kártalanítási rendeletet mindenesetre már módosították.

Az állam mindeközben nem tett le egy új, budapesti központú cég megalakításáról, - a környéken szinte csak nekünk nincs nemzeti légitársaságunk – az iparág azonban átalakulóban van, elemzők szerint a jövő a fapadosoké, és három-négy nagyobb cégé, a kisebb társaságok sorra hullanak majd el. Így aztán nem csoda, hogy a kormány nem talál befektetőt ehhez a 100 milliárdos nagyságrendű projekthez.

Akiket még az ág is húz

De nem csak a Malév miatt fájhat a kormány feje, hanem a Nokia miatt is: a finn cég 2300 embert bocsát el a komáromi gyárából, az dolgozók felét, Ázsiába telepítik a gyártást. A leépítés 5-10 milliárddalcsökkenheti a magyar GDP-t,az elküldött munkavállalókat átképzéssel és munkakeresési programmal próbálják segíteni. A Nokia nem az első multi, amelyik az utóbbi időben leépíteni kényszerül, tavaly a bankoktól küldték el a legtöbb embert, az építőipari cégek egyharmada elbocsátásra készül.

Rájár tehát a rúd a magyar munkavállalóra, a frissdiplomások egy részét bár felszívják a multik, egyre több pénz kell az egyetem elvégzéséhez, a képzetlen munkaerő iránt pedig alig van kereslet. Különösen nehéz helyzetbe hozta őket a kormány az egykulcsos adóval és a minimálbéremeléssel, a munkaadók egy része ugyanis inkább választja a dolgozók kirúgását, minthogy a kormány által elvárt bérkompenzációt végrehajtsa.

Igaz, így a cég elesik az állami támogatásoktól és pályázati lehetőségektől, de legalább nem lép a csődbe ment cégek sorába: 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé. Az utolsókat rúgja a vörösiszap katasztrófa egyik főszereplője, a Mal Zrt. is, ezer forintért felkínálták a kormánynak a cég felét, ezért cserébe azt kérik, hogy a bírósági döntésig tovább dolgozhassanak.

Felelősökben nincs hiány

A devizacsapdábólmindeközben mintegy 160 ezren szabadultak ki, a kormány pedig további mentőövet dobna az árfolyamrögzítéssel.A még el sem indult rendszert máris módosítják: 2017 júniusáig lehet kedvezményesen törleszteni. A 300-450 ezer érintett 100-150 milliárdos támogatást kaphat. Százmilliárdos tehertől szabadulnának a városok is, az önkormányzatok devizaadóssága hatszázmilliárd forint fölött van, az árfolyamveszteségük elérheti a kétszázmilliárdot.

Bár Lázár János, hódmezővásárhelyi polgármester korábban megpróbálta az önkormányzat veszteségeinek egy részét az Erste bankra terhelni, a bank visszautasította a felkrését, és az előzetes hírek szerint az ügyben a kormány sem áll majd Lázár mögé.Jó, hír ugyanakkor, hogy megvan a devizahitelezés felelőse.

Most már teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy szinte mindannyian - a  rövidlátó kormányok, a buta hitelfelvevők, a kapzsi bankok, a hozzá nem értő PSZÁF és a túl erős forintot generáló MNB – felelősek voltunk a devizahitelezés elterjedésében. Legalábbis ezt állapítja meg a kormány által készített bizottsági jelentés. Ha pedig már a múlt bűnöseit keressük, nem hagyhatjuk ki Kapolyi Lászlót sem, a volt szocialista képviselőt hűtlen kezeléssel gyanúsítják az MVM évekkel ezelőtti gazdálkodásával kapcsolatban.

A héten kiderült, a magyar adósság nőtt a leggyorsabban, a tavalyi harmadik negyedév végén a 82,6 százalékos magyar mutató a nyolcadik legrosszabb érték volt, a januári költségvetés ugyanakkor többlettel zárt, a bevételek a vártnál magasabbak lettek, néhány kiadást pedig már decemberben kifizettek.

	5. heti záró	6. heti záró
BUX	19 665	19 026
OTP	4110	3975
Mol	19 980	19 565
Richter	38 850	37 150
Magyar Telekom	547	533

Bár a görög megszorítócsomagról érkező hírek alapvető bizonytalanságban tartották az európai piacokat, a forint nem volt rossz formában,négyhavi csúcsán járt a héten, az euróval szembeni jegyzések a 290 alatti tartományban is jártak. A pesti tőzsde rosszabb hangulatban volt, a BUX a múlt heti, 19 665 pontos záróértéke után most 19 026-on zárt, az összes nagyobb papír vesztett az értékéből.

A hét hírei közé tartozott még az Széll-Kálán-terv részeként beígért e-útdíjról szóló fejlemény is. A lapunk birtokába került előterjesztésből kiderült, 2014-től a kamionosok kezdetben kilométerenként 20 forintot fizethetnek, ezt 6-10 év alatt emelnék a duplájára. A személyautósok évekig matricázhatnak. Az M0-s is fizetős lenne.