Amikor elindult a nagy magyar légiháború
Ez történt a gazdaságban a hét 6. hetében
További Magyar cikkek
Bár egyre gyakrabban merül fel érvként az állami tulajdon növelésének szükségessége mellett, hogy a piaci mechanizmusok nem jól működnek, a Malév csődje a héten rámutatott, a régi tankönyvek mégsem koptak el teljesen. Az évek alatt állami tízmilliárdokat felemésztő, az utasokat a csődről az utolsó pillanatig nem tájékoztató légitársaság helyére cégek egész sora nyomult be, busztársaságok, autókölcsönzők, konkurens fapadosok ugrottak rá az utazni vágyó magyarokra.
A cégek persze nem jótékonykodni jöttek ide, az államnak továbbra is résen kell lennie, hogy betartassa a játékszabályokat. A régi-új vendégként betoppanó Ryanair például már akkor árulni kezdte a budapesti jegyeket, amikor még meg sem állapodtak a reptérrel, majd anélkül hirdetett sikeres megállapodást a Budapest Airporttal, hogy bármiről is megegyeztek volna.
Az már csak hab volt a tortán, hogy sajtótákékoztatójukon kiosztották a konkurens Wizz Air tavalyi eredményeit, amelyből többek közt az is kiderült, hogy a Malév ügyeiben mindeddig független szakértőként nyilatkozó Oszkó Péter, tavaly óta benn ül a cég igazgatóságában.
Van élet a Malév után
Váradi József a Wizz Air vezérigazgatója az Indexnek azt mondta, a volt pénzügyminiszter a Malévot érintő ügyekkel nem foglalkozott a cégen belül és hogy a Ryanair nyomulása ellenére is szeretnék megtartani piaci pozícióikat. Szerinte a Malév-csőd miatt kieső útvonalak többségét pótolni tudják a konkurens légitársaságok, és várhatóan a dolgozók egy részét is átveszik.
A magyar utasok többsége hosszú távon még akár jól is járhat a Malév megszűnésével. Már most nagyobb a kínálat, mint két hete, és a növekvő versenynek köszönhetően a jegyek is egyre olcsóbbak. A leállás a nyári charterutakat nem érinti.
A Malév kirúgott dolgozói közül azonban várhatóan nem mindenki tud majd elhelyezkedni, és beszállítók százait is negatívan érinti a csőd, azátutazó forgalompedig jelentősen csökkenhet. Hogy mekkora lesz az állam vesztesége a Malév bukásával, egyelőre pontosan nem tudni, az biztos, hogy már maga a felszámolása is jelentős költségeket jelent. Sok múlik például azon, hogy a többi légitársaság mennyire képes pótolni a Budapest Airport kieső forgalmát. A reptér szerint nem valószínű, hogy az idei tervezett forgalmat elérik, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint még bővülhet is a belépő fapadosoknak köszönhetően.
Az utasok kártalanítása azonban úgy tűnik, nem megy majd csont nélkül. Pontos szám nincs, de a foglalásoknak mindössze 16 százalékát érintheti a kétmilliárdos állami garancia, hogy mi lesz többi, mintegy hatszázezer jegytulajdonossal, egyelőre nem tudni. A kártalanítási rendeletet mindenesetre már módosították.
Az állam mindeközben nem tett le egy új, budapesti központú cég megalakításáról, - a környéken szinte csak nekünk nincs nemzeti légitársaságunk – az iparág azonban átalakulóban van, elemzők szerint a jövő a fapadosoké, és három-négy nagyobb cégé, a kisebb társaságok sorra hullanak majd el. Így aztán nem csoda, hogy a kormány nem talál befektetőt ehhez a 100 milliárdos nagyságrendű projekthez.
Akiket még az ág is húz
De nem csak a Malév miatt fájhat a kormány feje, hanem a Nokia miatt is: a finn cég 2300 embert bocsát el a komáromi gyárából, az dolgozók felét, Ázsiába telepítik a gyártást. A leépítés 5-10 milliárddalcsökkenheti a magyar GDP-t,az elküldött munkavállalókat átképzéssel és munkakeresési programmal próbálják segíteni. A Nokia nem az első multi, amelyik az utóbbi időben leépíteni kényszerül, tavaly a bankoktól küldték el a legtöbb embert, az építőipari cégek egyharmada elbocsátásra készül.
Rájár tehát a rúd a magyar munkavállalóra, a frissdiplomások egy részét bár felszívják a multik, egyre több pénz kell az egyetem elvégzéséhez, a képzetlen munkaerő iránt pedig alig van kereslet. Különösen nehéz helyzetbe hozta őket a kormány az egykulcsos adóval és a minimálbéremeléssel, a munkaadók egy része ugyanis inkább választja a dolgozók kirúgását, minthogy a kormány által elvárt bérkompenzációt végrehajtsa.
Igaz, így a cég elesik az állami támogatásoktól és pályázati lehetőségektől, de legalább nem lép a csődbe ment cégek sorába: 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé. Az utolsókat rúgja a vörösiszap katasztrófa egyik főszereplője, a Mal Zrt. is, ezer forintért felkínálták a kormánynak a cég felét, ezért cserébe azt kérik, hogy a bírósági döntésig tovább dolgozhassanak.
Felelősökben nincs hiány
A devizacsapdábólmindeközben mintegy 160 ezren szabadultak ki, a kormány pedig további mentőövet dobna az árfolyamrögzítéssel.A még el sem indult rendszert máris módosítják: 2017 júniusáig lehet kedvezményesen törleszteni. A 300-450 ezer érintett 100-150 milliárdos támogatást kaphat. Százmilliárdos tehertől szabadulnának a városok is, az önkormányzatok devizaadóssága hatszázmilliárd forint fölött van, az árfolyamveszteségük elérheti a kétszázmilliárdot.
Bár Lázár János, hódmezővásárhelyi polgármester korábban megpróbálta az önkormányzat veszteségeinek egy részét az Erste bankra terhelni, a bank visszautasította a felkrését, és az előzetes hírek szerint az ügyben a kormány sem áll majd Lázár mögé.Jó, hír ugyanakkor, hogy megvan a devizahitelezés felelőse.
Most már teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy szinte mindannyian - a rövidlátó kormányok, a buta hitelfelvevők, a kapzsi bankok, a hozzá nem értő PSZÁF és a túl erős forintot generáló MNB – felelősek voltunk a devizahitelezés elterjedésében. Legalábbis ezt állapítja meg a kormány által készített bizottsági jelentés. Ha pedig már a múlt bűnöseit keressük, nem hagyhatjuk ki Kapolyi Lászlót sem, a volt szocialista képviselőt hűtlen kezeléssel gyanúsítják az MVM évekkel ezelőtti gazdálkodásával kapcsolatban.
A héten kiderült, a magyar adósság nőtt a leggyorsabban, a tavalyi harmadik negyedév végén a 82,6 százalékos magyar mutató a nyolcadik legrosszabb érték volt, a januári költségvetés ugyanakkor többlettel zárt, a bevételek a vártnál magasabbak lettek, néhány kiadást pedig már decemberben kifizettek.
| 5. heti záró | 6. heti záró | |
| BUX | 19 665 |
19 026 |
| OTP | 4110 | 3975 |
| Mol | 19 980 |
19 565 |
| Richter | 38 850 |
37 150 |
| Magyar Telekom | 547 |
533 |
Bár a görög megszorítócsomagról érkező hírek alapvető bizonytalanságban tartották az európai piacokat, a forint nem volt rossz formában,négyhavi csúcsán járt a héten, az euróval szembeni jegyzések a 290 alatti tartományban is jártak. A pesti tőzsde rosszabb hangulatban volt, a BUX a múlt heti, 19 665 pontos záróértéke után most 19 026-on zárt, az összes nagyobb papír vesztett az értékéből.
A hét hírei közé tartozott még az Széll-Kálán-terv részeként beígért e-útdíjról szóló fejlemény is. A lapunk birtokába került előterjesztésből kiderült, 2014-től a kamionosok kezdetben kilométerenként 20 forintot fizethetnek, ezt 6-10 év alatt emelnék a duplájára. A személyautósok évekig matricázhatnak. Az M0-s is fizetős lenne.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
