Felcím

Nadrágszíj lassan már nincs, csak a lyukak

Ez történt a gazdaságban az év 42. hetében

2012.10.20. 18:22 Módosítva: 2012.10.21. 00:28
Újabb kiigazítással állt elő a héten a kormány. A kabinet így már 700 milliárdos megszorítást tervez, és bár Matolcsy szerint ennek a fele is elég lett volna, az Európai Bizottság még ezzel sem elégedett. Orbán Viktor megadta magát Brüsszelben, a minisztere kettős mércéről beszélt, a bankok ismét megorroltak a kormányra. Bajban a magyar kolbász, cégeknél kutakodna az állam, marhára festett disznót adtunk a svédeknek.

Tömje be úgy a költségvetésen tátongó több száz milliárdos óriáslyukat, hogy abból a választók ne érezzenek meg semmit, ne vágja tönkre a gazdasági növekedést, legyen elégedett Brüsszel és a valutaalap, és az egész tűnjön úgy, mint az ön eddigi legnagyobb sikere!

Mivel idén már ennél kisebb problémák megoldásáért is közgazdasági Nobel-díjat adtak, Orbán Viktor sem hihetett abban, hogy a manőver egyszerű lesz. De hogy aztán végül nem csak az összes feltételt sikerül megszegni, hanem még a lyuk betömése sem sikerül, azt ő sem gondolhatta előre.

Nem kellett jósnak lenni

Pedig ha a kormány legalább csak egy részét olvasta azoknak a leveleknek, amelyeket korábban az Európai Bizottság írt neki, és amelyeket az Index is ismertetett, tudhatta, hogy Matolcsy első, 397 milliárdos csomagját kicsinek fogják tartani Brüsszelben, csak idő kérdése volt az újabb megszorítás. A héten bejelentett 367 milliárdos második Matolcsy-csomag mégis többeket meglepett.

Egyesek úgy vélték, az nagyobb az indokoltnál, és a kormány csak azért mondott be ekkorát, hogy aztán később mégis legyen tere osztogatni. Mások az összetételén döbbentek meg, és nem csak azon, hogy a kormány számos korábbi fontos ígéretét szegi meg például a teljes bankadó benntartásával, hanem azon is, hogy az egyébként növekedésbarát Matolcsy úgy hozná egyensúlyba a költségvetést, hogy azzal hosszú évekre lemondana a növekedés lehetőségéről.

Az új Matolcsy-csomag részletei 

Mi azt írtuk, a két csomag egyben már valóban gigantikus, a rendszerváltás óta talán a legnagyobb, még sincs túlméretezve. Ismét túl optimistának tűnt ugyanis a kormánynak az a feltételezése, miszerint egy ilyen méretű, a vállalatokat és a bankokat kiemelten sarcoló megszorítás csak 0,1 százalékponttal kisebb növekedéssel jár, tízszer ekkora visszaesés sem tűnt irreálisnak. A rosszabb makropálya pedig nagyobb kiigazítási igényt jelent.

Ezzel érvelt az Európai Bizottság is, amikor azt üzente Budapestre, hogy a csomag mérete még így sem elég, további lépéseket vár. (A költségvetés kockázatait növeli egyébként többek között az IMF-megállapodás hiánya és a telekomadó kapcsán folyó uniós per, ami a héten lépett az utolsó szakaszába, jövőre már ítélet jöhet, az állam pedig akár 200 milliárdot is bukhat a dolgon.)

Meglesz az a pénz

„Akármit csinálunk, sosem elég” – fakadt ki erre Orbán Viktor. És bár korábban kettős mércét emlegetett Matolcsy is – vagyis hogy az EU sokkal szigorúbb velünk, mint másokkal –, a kormányt támogató Békemenet szervezői szerint pedig egyenesen a magyar miniszterelnök megbuktatásán dolgoznak Brüsszelben, a kormányfő pénteken mégis azt mondta: az Európai Bizottság csak teszi a dolgát, amikor számon kéri a költségvetési fegyelmet. Ezért azt kérte, mondják meg, mennyi pénz hiányzik, és a kormány előteremti.

De nem csak az uniótól nem kaptunk dicséretet, nem számíthatunk sok jóra az IMF-tárgyalásokon sem. A második csomag több ponton is szöges ellentéte annak, amit a nemzetközi szervezetek vártak. A kormány a bankadó benntartásával nem csak a hitelezést tartja még tovább befagyasztva, de egy újabb, korábban „kőbe vésett” megállapodást is felrúgott, így aligha akad ezek után olyan befektető, aki bízni tud az ígéreteiben. Márpedig a bizalom hiánya rendkívül sokba kerül.

Egy ígéret mind felett

A megszorításoktól ráadásul a választókat úgysem lehet megkímélni, ha a második Matolcsy-csomag nem is csak közvetlenül a lakosságot terheli majd, indirekt módon mégis ők fogják kifizetni az árát. Az intézkedések ugyanis jelentősen drágítják az életet,  visszafogják a cégek teljesítményét, elbocsátásokat, újabb tömeges csődöket hozhatnak magukkal. Ráadásul az első csomagban már így is sikerült felbőszíteni az állami alkalmazottak és a tanárok, a segélyből élők, és még a jól keresők egy részét is. Csak a nyugdíjasok alhatnak nyugodtan, az NGM szerint ugyanis az ő pénzük csökkentése szóba sem jöhet, az IMF tárgyalásokon ugyan felmerült, de ott is csak Portugáliában. Ezek után persze ki az, aki meg tudná mondani, hogy Gyurcsány vagy Orbán alatt volt-e erősebb a gazdaság?

A piacok inkább örültek a kiigazítás hírének, a Moody's ugyan egyelőre bóvliban tartja az országot, a forint kis billegés után inkább erősödött a bejelentések hatására, és a csődkockázatunk is csökkent, az állampapírok jól mentek. Az OTP árfolyama ugyanakkor nagyot zuhant a Budapesti Értéktőzsdén a bennmaradó bankadó hírére, pénteken 4030 forintot ért a papír az előző heti 4262 forint után (és úgy, hogy a csomag bejelentésének napján már 4400 fölött volt).

   41. heti záró  42. heti záró
 BUX 19 149
18 950
 OTP 4 262
4 030
 Mol 18 455 18 915
 Richter 39 485
40 570
 Magyar Telekom 410 401

Szegények és gazdagok

A kiigazításoknak is lesznek nyertesei, például a 42 milliárdos e-útdíj rendszerének kiépítői. A tenderen már többen elvéreztek, de négyen még versenyeznek. És az is nagyon biztos, hogy 2014 után most már tényleg minden jobb lesz, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják, legalábbis Matolcsy pénteken ezt ígérte.

Kolbászból viszont akkor sem lesz a kerítés, a gyulai húsüzemben már alapanyagra sincs pénz, október 24-én leállítják a termelést. Igaz van, ahol most sem élnek rosszul, idén Telki, Csopak és Ürem lett a leggazdagabb település, Tiszabő a legszegényebb.

Különös ötletek

Tőzsdei cégeknél is kutakodna az állam, egy törvényjavaslat szerint minden céget ellenőrizhetnek, ha valamilyen arányban állami tulajdonban is van, de a kormány a Kehivel vizsgáltatná a nemzeti bankot is. A kormány saját jogilag aggályos viselkedését pedig új jogszabályokkal oldaná fel, így intézményesülhet például a dinnyekartell. De meglepő Lázár Jánosék új gáztározós törvénye is: ha ezzel a szöveggel fogadják el, az a Mol tőzsdei felfüggesztéséig is vezethet, az osztrákok szerint kisajátítás, amit a magyarok csinálnak

A bírságolás nem megy rosszul, de még többet kell törvényt sértenünk, hogy teljesüljön a terv. Az ING máris sokat tett ez érdekében: miután több milliárd forintnyi költséget vont el jogsértően az önkéntes- és magánpénztári tagoktól, kétszázmilliós büntetést kapott.

Nem csoda, hogy külföldre menne minden hetedik fiatal. Legalábbis egy foglalkoztatási portál szerint, de nemrég egy Google-szóelemzés is hasonló eredményt mért. Pedig külföldön sincs minden rendben, Görögország továbbra is nyűglődik, Olaszországnak további megszorításokra lehet szüksége, Ukrajna betiltja a búzaexportot, tovább nőhet a lengyel munkanélküliség, nőtt a horvát infláció és még a kínai növekedés is lassul. De költözhet az a bizonyos hetedik fiatal akár Svédországba is, ott sem menekül a hazai rögvalótól: könnyen kerülhet a tányérjára marhára festett magyar disznóhús.