A nyolcvanas évek szelleme kísért a kerékpárok felszereltségét előíró rendeletben, ami alapján simán büntet a rendőr is. Legutóbb egy hegyikerékpáros versenyzőt bírságoltak meg, pedig neki aztán tudnia kéne. De mit is?

Biciklivel érkezett a Borsod Online egyik olvasója Miskolcon a Szentpéteri kapui köztemetőbe, a kapuban 270 forintot kellett fizetnie kerékpárja után.

Kiderült, hogy a temető szabályzata nem tesz különbséget a járművek között, a behajtás 270 forintba kerül függetlenül attól, hogy valaki autóval, motorral vagy biciklivel érkezik. A temető mellett egyébként ingyenes parkoló van külön kerékpártárolóval, hogy a látogatók csak indokolt esetben hajtsanak be járművel, mert tapasztalataik szerint ez sokakat zavar.

Volt már arra is példa, hogy biciklis okozott balesetet azzal, hogy túllépte az 5 km/h megengedett sebességet, ráadásul a kerékpár hangtalan és kevésbé észlelhető, számolt be a lapnak a temető vezetője. Azt is mondta, hogy azért felülvizsgálják a szabályozást, és elgondolkoznak más lehetőségeken, de a randalírozást mindenképp meg akarják előzni.

Majdnem minden alkatrésznél sikerült fával helyettesíteni a szokásos gyártási anyagokat a Brit Michael Thompson által tervezett SplinterBike-on.

A súlyos - közel 35 kilós -, furcsa formájú alkotmány (neve szálkabirngának fordítható) azzal a céllal készült, hogy megdöntsék vele a fabiciklik sebességi világcsúcsát, ami jelenleg 48 kilométer per óra.

A készítők a forgókat is fém felhasználása nélkül gyártották le, sőt a láncot is helyettesítették egy 128 fogú fogaskerékkel. A fékek megalkotásával viszont nem vesztegették az idejüket, az le is maradt a sebességrekordra tervezett bölényről.

A dugóban álló autót balról előző kerékpáros zavaros identitású, követelőző alternatív, akit az LMP támogat, így méltó utóda az SZDSZ-eseknek, és partnere az MSZP-nek. Tóth Gy. László politológus a Magyar Nemzetben közölt eszmefuttatásában leszögezi: a kerékpározás vidéki szórakozás, a nagyvárosokban, így Budapesten csak a szabadosság-központú médiamanipulátoroknak köszönhetően lett divat, pedig itt – semmi kétség – az autós lehetne a közlekedés egyedüli főszereplője.

A posztkommunizmus elemzésének több könyvet szentelő Tóth Gy. László szokása szerint autójában üldögélt egy háromsávos úton a dugóban, amikor balról megelőzte egy biciklis, jobbról pedig egy motoros akart elhaladni mellette. A politológus rángatni kezdte a kormányt, és közben annyira elfogta a düh, hogy hosszabb írásmű lett az eredmény, amit a hétfői Magyar Nemzet le is közölt.

Az írás címe: Critical Mass, azaz kritikus tömeg. A cím jelzi, hogy az eset után Tóth Gy. nem a budapesti autók magas számán kezdett el elmélkedni, és azon, hogy vajon nem azzal van-e baj, hogy a város túlterhelt, sokaknak inkább ki kéne szállni, ahhoz, hogy ne legyenek torlódások, és nem is jobbról előző motorosról, hiszen a jobbról előzés egy polgári gondolkodónál nem lehet kritika tárgya. Tóth Gy. szerint autónak lennie kell, a motor is benzinnel megy, a rendszerben a kerékpár az egyetlen zavaró tényező.

„Nem kell ahhoz közlekedési szakembernek lenni, hogy az ember lássa, a kerékpárok feltűnése Budapest utcáin összességében rendkívül sok kárt okoz” – állítja a politológus. A károkozás egyik módja, hogy a nagy nehezen megelőzött biciklis a piros lámpánál visszaelőz, és megint kezdődik a benzinfaló procedúra az autós számára. Tóth Gy. szerint az egész kerékpárdivat manipuláció, hiszen senki sem beszél arról, hogy „ebben a rossz levegőjű, szomogos városban milyen állapotban érkezik egy kerékpáros egy tárgyalásra”. Miért köteles eltűni bárki (rendes autós), hogy tárgyalópartnere rosszul öltözött legyen? – fogalmazza meg Tóth Gy. a stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb kérdését az írás közepe felé.

A politológus természetesen az egész humbug mélyére lát: a kerékpározás csak és kizárólag liberális médiamanipulációnak és balos politikai összeesküvésnek köszönhetőleg terjedt el az erre egyébként teljesen alkalmatlan nagyvárosban. A Fidesznek nem lehet köze egy ilyen szedett-vedett, kezelhetetlen társasághoz, a bűnös a zavaros LMP, az SZDSZ, és az MSZP.

A levezetést a hitelesség érdekében szó szerint közöljük:

„Elérte a kritikus tömeget a magyarországi öngyilkosjelöltek száma. Ez már önmagában is komoly társadalmi probléma lenne, ám akikről szó van, mások életét is kockáztatva próbálnak meg átlépni a túlvilágra. Közben arról beszélnek, hogy ők azok, akik nem szennyezik a környezetet, ráadásul egészségesen élnek. Valamelyik nap az autómban ülve balról egy kerékpáros tűnt fel mellettem. Miután öngyilkossági szándékához nem akartam asszisztálni, jóhiszeműen jobbra rántottam a kormányt, de ott sem volt hely, mert arról meg éppen egy motoros előzött. Mindez egy egyirányú, telített, háromsávos úttesten, ami azt jelenti, hogy a tőlem jobbra és balra eső sávban is haladt egy autó. De ma már a járdán sétálva sem vagyunk biztonságban. Közben a kerékpárosok egyre többen vannak, trendi lett ijesztő ufószerű lénynek öltözve mozgatni ezt a fémvázas micsodát, aminek a tulajdonosai beazonosíthatatlanok, így aztán azt visznek vagy küldenek a másvilágra, akit akarnak. A kerékpárosok a modern kor hőseinek hiszik magukat, pedig csak egy rosszul szervezett társadalom bomlástermékei ők. Vajon mi lehet azoknak a szülőknek a fejében, akik egysávos, szinte járhatatlan minőségű autóutak szélén kerékpárra ültetik a hat-nyolc éves gyermekeiket is? Hogy most együtt a család, mert együtt tekerünk? Tekerünk a tóra? Meg a pusztába? Persze a balliberális, szabadosság-központú médiamanipulátorok által megdolgozott közvélemény abszolút kerékpárpárti, hiszen ez is egy alternatív mozgalom, a szervezett világvárosi közlekedéshez képest más. És ami más, az mindig jobb annál, ami van. Éppen ezért nem tűrnek semmiféle szabályozást: jönnek szemből, oldalról, hátulról, autóúton, gyalogjárdán, hidakon, alul- és felüljárókban, játszótereken. És miután már elég sokan vannak, egyre agresszívabbak. Követelésekkel állnak elő, amiket az LMP zavaros identitású politikusai is támogatnak. Ebben is méltó utódai az SZDSZ-nek, és partnerei az MSZP-nek.”

Vasárnap feltörték a Népstadion melletti kerékpárpálya bringaraktárát, az ott található mintegy ötven bicikli és motor közül egyetlen egyet vittek el. Az eltulajdonított gép Nagy György sebességrekord-vadász egyedi kerékpárja volt.

A Schwinn-Csepel támogatásával készült szokatlan kinézetű kerékpár a versenyző becslése szerint legalább félmillió forintot ér, piacra dobni azonban nem tudják a betörök, hiszen hasonló bicikli nincs még egy az országban. Az igazi kárt az jelenti, hogy a jövő hónapra újabb rekordkísérlet volt leszervezve, ilyen rövid idő alatt pedig a dupla láncáttételű, kiskerekes gépet pótolni sem lehet.

A kerékpárt maga Nagy György tervezte azzal a céllal, hogy megdöntse a tizenhat évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a Bonneville-i sóstó medrében stéherezéssel, azaz autó mögött haladva felállított 268,831 kilométer per órás világrekordot. Nagy az első idei autópályás edzésén Vecsés mellett minden probléma nélkül elérte a 100- 120-as tempót.

Lemérhetik áramfejlesztői képességüket a kerékpárosok. Az ELMÜ Energiabringája szombaton és vasárnap a Városligetben üzemel, aki akarja, kipróbálhatja, hány Wattra van hitelesítve valójában.

A legedzettebb biciklis is csak egy törpeerőmű, bár a jelek szerint ez meglepő, hiszen rengetegen kételkedtek az eddigi mérések eredményeiben. Az Energiabringa első kísérleti bemutatóján ugyanis hat nap alatt ötszáz ember tekert össze 2000 Wh-t. Sokan úgy számoltak, hogy kerékpárosok ennél jóval több teljesítmény leadására képesek.

A hétévén a Petőfi Csarnok mellett le lehet mérni, megbirkózik-e egy bringás a vasalóval. A tekerésért egy kódszám jár, amivel a Facebookon mindenki összehasonlíthatja eredményét a többiekével.

Elkészült Budapest első tökéletes biciklis útja, ahol egy dolgot rontottak csak el, de azt is kijavítják. A sávért évek óta küzdenek a civilek, mondván, az ott elhaladó napi közel kétezer biciklista már megérdemli, hogy ne az autók közt vagy a járdán kelljen szlalomoznia.

A Mercedes-Benz, a BMW és az Audi is új kerékpár-kollekcióval állt elő az elmúlt hetekben. A németek kétharmada rendszeresen biciklizik, az autógyártók ráébredtek, hogy a kocsik mellett jó üzletet lehet a márkás kerékpár.

Szinte egyszerre dobta piacra a három német autógyár új kerékpárjait. A saját brand alatt futtatott kollekciók négy-öt darabból állnak, és természetesen a kerékpárosok között is presztízsvásárlói réteget célozzák meg velük, akár a gépkocsijaik az autók piacán.

Az Audi egy amerikai dizájncég tervei alapján keményfa alkalmazásával vitt exkluzív hatást a kerékpársorozatba. A lehető legújabb technikákat alkalmazó biciklik ára vissza is tükrözi ezt a hatást, hiszen 1,8-2 millió forintért árulják darabját. A hajlított ívű váz mellett a szíjhajtás és az audis ledvilágítás márkajegy lett, mindegyik típusnál megtalálható.

A BMW nem egységes sorozatban gondolkodott. A versenymániások a drága sport kivitelű autóktól kölcsönzött M jelű géppel villanthatnak a kerékpárosok között. Van azonban két moutain bike is a kollekcióban.

A Mercedes-Benz kínálata is heterogén. Van benne fitness bicikli és méregdrága gyerek mounty, de azért, hogy a márka nevén ne essen csorba, limitált szériás versenygép is bekerült a kollekcióba. Állítólag ilyen, évente csupán száz példányban készülő szénszálas gépen kerekezik Michael Schumacher, Nico Rosberg is, amikor nem autóban ül.

Hány tekerés a lakás egyetlen éjszakája? És hány kilométert lehet megspórolni, ha a készenléti állapot helyett ki van kapcsolva a kábeltévé dekódere, és még néhány lámpa? Sokat.

Nem véletlen, hogy a világ bringásait gyorsan meghódították a dinamót helyettesítő az elemes lámpák, hiszen két fél wattos izzó energiaellátása is érezhetően több erőbedobást követelt a kerékpárosoktól. Ha pedig akkora dinamót kellene tekerni, hogy egy teljes háztartást ellásson, ahhoz egy ember biztosan nem lenne elég.

Az ELMŰ Energiapersely olyan programmal állt elő, ami segít átérezni, hogy az áramszámla mögötti átlagos napi áramfogyasztás hogyan aránylik az emberi erővel megtermelhető elektromos áram mennyiségéhez. Az Energiapersely az Energiabringa névre keresztelt projektjével próbálja rádöbbenteni az embereket, hogy a naponta elhasznált áramot izomerővel megtermelni gigászi erőfeszítés lenne. Kis odafigyeléssel pedig szintén gigászi erőfeszítéseket lehet megtakarítani.

A speciális áramfejlesztő szobabiciklik április óta üzemelnek. Az első kísérleti bemutatón ötszáz vállalkozó szellemű kerékpáros hat napi együttes munkájával 2000 Wh-t sikerült összetekerni.

Az áramgyűjtés azóta is folyik, sőt verseny is lett belőle.

Az Energiabringa országos körútjának bármelyik állomásán végrehajtott tekerésért a bringás egy kódot kap, amivel a Facebookon megtudhatja, erőműként mennyit termelt, és az eredményével hányadik a listán.

Az áramszolgáltató takarékossági programjához, az Energiaperselyhez tartozó bringás akcióban résztvevők hat kategóriában mérhetik össze áramfejlesztő képességüket. 30-30 kategóriagyőztes a tapasztalaton kívül kerékpáron használható elemtöltő szettet és akkumulátorokat kap ajándékba.

Rövidesen mi is kipróbáljuk, lesz-e belőlünk erőmű… A legközelebbi energiabringa-lehetőségeket pedig a jobboldali dobozban látjátok majd hamarosan. (x)

A toplistákat nem csak azért szeretjük, mert mások megmondják helyettünk a tutit, hanem mert általában többet árulnak el a listaírókról, mint a tárgyról magáról. Ezért szórakoztunk jól a világ biciklibarát városait számba vevő CNN-listán is. Kiderült belőle például, hogy Amerikából nézve a világ három tájegységre bontható: Amerikára, Európára és Egyébre. Ettől függetlenül is érdemes azért átfutni, mi látszik a világ bicikliseiből a tengeren túlról.

Európa

Amszterdam: Az Európa kerékpáros fővárosaként emlegetett holland város a CNN szerint a világ biciklis fővárosa is lehetne. Biztonságos és sűrű kerékpárút-hálózattal rendelkezik. A komoly kormányzati propagandának köszönhetően a hollandok társadalmi osztálytól függetlenül bicikliznek. Így lehet, hogy a városi közlekedés 40 százaléka két keréken zajlik.

A Margit híd rekonstrukciója minden szakaszában remek lehetőséget szolgáltatott politikai összecsapásokra. A 30 milliárdos átépítésből született használhatatlan kerékpáros infrastruktúra miatt most az LMP háborodott fel, és követel vizsgálatot.

A Margit híd az autóforgalom előtt már fél évvel ezelőtt megnyílt, a gyalogosok, kerekesszékesek és kerékpárosok viszont egy szűk, kerítésekkel körülvett, karámszerű járdán osztoznak.

Az LMP fővárosi frakciója határozati javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé, amiben azt javasolja, hogy a kerékpáros infrastruktúra legalább részleges elkészültéig – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – hétvégenként, az iskolaszünet megkezdésétől pedig akár hétköznapokon is adják át a bicikliseknek a híd északi oldalának külső sávját. Beadvány azt is kéri, hogy a korábban elfogadott közgyűlési határozatnak megfelelően, haladéktalanul fessék fel a biciklis piktogramokat a Budáról Pestre felé vezető úttest szélén.

A híd bringás infrastruktúrájának hiányosságaira a héten a Magyar Kerékpárosklub vezetője hívta fel a figyelmet. László János szerint a félkész járdák jelenlegi állapotából arra lehet következtetni, hogy a főváros illetékesei szinte semmit sem fogadtak meg a szervezet tanácsaiból, amelyekben a növekvő kerékpáros-forgalom biztonságos átvezetésének feltételeit foglalták össze.

Ha imádja a nagy feltűnést, és szeretné megélni egyszer az életben, hogy a pesti belváros főutcáin felé forduljon minden tekintet, a járókelők megálljanak néhány pillanatra, és az autóvezetők miatta fogassák a fejüket, akkor ne érdemes Porsche cabrióra spórolni. Üljön fel a beerbike-ra, és menjen egy kört a Kiskörúton.

Ha utálja, hogy söröspohárral a kezében, röhögcsélve feltartja a forgalmat, a járókelők legjobb esetben is külföldi hülyegyereknek nézik, nem tudni, hogy vele nevetnek, vagy érte, az autósok pedig káromkodva próbálnak előzni, de hiába, akkor ne üljön fel.

Segédletek a döntéshez: egy női sofőr, nyolc pedál, négy surrogó autógumi, sör, pogácsa, zene.

Mondjátok meg, mit tehet egy civilszervezet, építse meg az illetékesek helyett az infrastruktúrát? - László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke kétségbe esett, amikor a biciklisek szemszögéből vizsgálta meg, használható produktum született-e a Margit híd 30 milliárdos felújításából.

Az évek óta folyamatosan befejezés előtt álló építkezés eredménye azt mutatja, hogy nem sok foganatja volt azoknak a tanácsoknak, amiket az MKK sulykolt a fővárosi vezetőknek.

Az évről évre növekvő kerékpáros-forgalom nem hatotta meg a döntéshozókat, nem engedélyezték, hogy a kerékpárok az autók mellett az úttesten haladjanak, viszont meg akarták spórolni a déli oldal kerékpárútját. Az északi járdát kiszélesítették, hogy leférjen egy kétirányú kerékpárút, de a bővítéssel nyert helyt nagyrészét a lámpaoszlopok és a korlátok foglalják majd el.

Az MKK videójából az is kiderül, hogy hiába kérték az egyetlen, a budai hídfőre álmodott kerékpáros lehajtóval kapcsolatban, hogy ne legyenek rajta éles szegélyek, mégis csak a balesetveszélyes megoldást építette meg a beruházó. A többi kapcsolódási pontnál található félkész járdákból pont azok a szegélyek vannak már most készen, amely első blikkre bizonyítják, hogy ott sem törődtek a bringások igényeivel.

Rajzanak a kerékpárosok, a tavaszi Bringázz a munkába kampányban 556 cég és közintézmény vett részt csapatával. Az öt hét alatt 10200 ember tekert a munkahelyére, összesen 1,8 millió kilométert tettek meg, amivel 338 tonna szén-dioxid-kibocsátástól kímélték meg a légkört, emellett több mint 38 millió forint benzinpénzt spóroltak.

A dolgozók április 4. és május 8. között 1624 alkalommal öltönyben és 2960-szor szoknyában tekertek munkahelyükre, gyerekkel 3286 esetben kerékpároztak.

A kampányt idén is utcabál zárja, május 21-én este 6-kor kezdődik az Egyetem téren, itt adják át a díjakat is. A bringások ünneplésére idén emlékmű is készült, már 3 éves a Bringázz a munkába mozgalom. A Büszkeség falát a Móricz Zsigmond körtéren állították fel azok számára, akik büszkék eddigi teljesítményükre, hogy a fal előtt fotózkodva adják ezt az ország tudtára, másrészt a Magyar Kerékpárosklub így tiszteleg aktivistái előtt.

A fal előtt készült fotókkal hamarosan egy játékban is részt lehet venni, de ezt még szigorú titoktartás övezi.

Négy fotózáson eddig 398 műtermi minőségű kép született az Én és bringám sorozatból. A budapesti bringás portrégyűjtemény egyre népszerűbb, legutóbb már hosszú sorokban ácsorogtak a kerékpárosok a Dürer kertben, hogy vázon pózolhassanak.

Május második felében folytatódik az Én és bringám fotózás. Hajdu András fotós és Fóti Lázár szervező eredetileg azt kutatta volna, hogy a kerékpárosoknál is megfigyelhető-e a kutyásokra jellemző hasonulás, a tulajdonost külsőleg, vagy kisugárzásában átalakítja-e biciklije.

A terv módosult, ma már a bicikli és a biciklis harmóniájára koncentrálnak.

Tavaly óta négy estén összesen 398 fényképet csináltak. A közismert bringás szórakozóhelyeken készült sorozatok műtermi minőségű fényképek, és egyre népszerűbbek.

Fóti Lázár szerint a siker egyik oka, hogy a kerékpárosok szeretik nézegetni bringájukat. „De mások bringáját, mások fejét, és mások ruháját is.”

Oxford első zöld és nő polgármestere elkötelezte magát, hogy változtat a közlekedési szokásokon, és hivatali ténykedéseivel nem szennyezi tovább a bolygót.

Elise Benjamin május 19-én veszi át a brit egyetemváros vezetését a jelenlegi polgármestertől, John Goddard-tól. A zöld politikus megválasztása előtt dolgozott az Africa Now nevű szervezetnek, majd 12 éven át részt vett Oxford keleti részének vezetésében, és volt három évig alpolgármestere is a városnak.

A polgármesternő egyéves hivatali idejével kapcsolatban előre bejelentette, hogy még a szokásos testvérvárosi találkozókra sem utazik majd repülővel. A soron következő esemény júniusban a németországi Bonnban vár rá, de oda is inkább vonaton megy, hogy ezzel is támogassa a környezetvédelem ügyét.

Napi munkájában sem veszi majd igénybe a polgármesternek járó Toyota Priust, hanem egy korábbi adományból származó kerékpárral közlekedik majd a városban. A mindenkori polgármester számára nemrég egy kerékpáros szervezet ajándékozott a városházának egy mountain bike-ot.

A 47 éves Benjamin azt ígéri, hogy ahova csak lehet, ezzel a kerékpárral fog elmenni, és a kerekezés közben a polgármesteri lánc másolatát viszi magával, hogy az eredeti továbbra is biztonságban maradjon.

A kerékpár remekül mutat, a fékpróba is jól megy, de akkor kiderül, hogy valami mégis hibádzik.

Közel kétmilliárdos uniós támogatásból újította fel belvárosát Nyíregyháza. Az EU-s pénzből - nyílván pályázati feltétel volt – kerékpárúttal is megajándékozta a városvezetés a lakosságot. A közgyűlés döntése alapján a beruházásra még tavaly 90 millió forintot különítettek el, amit az önkormányzat saját közlése szerint saját forrásból is kiegészített.

Terveztek is összesen 6935 méternyi kerékpárutat a belvárosi és a városból kivezetők utak mentén található járdákra.

A tervező azonban vagy nem kapott közműtérképet.

Vagy kapott, csak a közműtérképen nem szerepeltek a tényleges közművek.

Vagy szerepeltek, csak a tervező azt gondolta, hogy a kerékpárosoknak ez így is túl jó.

A kivitelező pedig dolgozott ahogy kell, a tervrajzok vonalában rakta le a piros viakolort körbepakolva sorban a fákat, az oszlopokat, a közlekedési táblákat és az elektromos dobozokat.

Ikarus266 örökítette meg az építés tavaszi fázisait egy enciklopédikus fotósorozatban.

Az április 4-26. közti 3 hétben tartott fokozott közúti ellenőrzések végrehajtásában 11 878 rendőr és 617 polgárőr vett részt, ők összesen 26 142 biciklist ellenőriztek. A rendőrök feladata volt a közlekedési szabályok betartásának, a láthatóságnak és a kötelező tartozékok meglétének ellenőrzése, illetve az ittasan biciklizők kiszűrése.

Az ORFK összesítése szerint 9301 bringásnál találtak valami gondot: 14 százalékot feljelentettek, 35 százalék fizetett helyszíni bírságot, 51 százalék részesült figyelmeztetésben. 34,2 százalékuknál hiányzott valamilyen kötelező tartozék, 13,6-nál a kivilágítással volt probléma, 13,5 százalék ivott alkoholt. 28 embert kaptak el, akik körözés alatt voltak, további 38-at, akik bűncselekményt követtek el.

Kirívó eset volt, hogy a rendőrök kerékpárosokkal találkoztak az M3-as autópályán, ketten a leállósávban tekertek.

Az ORFK az akciót eredményesnek ítélte. A rendőrök szerint egyre gyakoribb a kerékpárosok körében a jogkövető magatartás, és úgy tudják, hogy a mostani ellenőrzésnek is pozitív visszhangja volt. A három hetes időszakban a tavalyihoz képest felére csökkent a halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma.

Itt pedig megtekinthető az eredményekről szóló, színes grafikonokkal illusztrált prezentációt ppt formátumban.

Egy márciusban publikált EU-s kutatás (pdf) szerint Magyarországon a lakosság 19 százaléka közlekedik rendszeresen kerékpárral, ezzel Hollandia után – Dániával közösen – a második helyen vagyunk az európai rangsorban. A Magyar Kerékpárosklub szerint a biciklivel közlekedők számának emelkedése a leghatékonyabb eszköze a balesetek csökkentésének: minél több a kerékpárral közlekedő az úton, a közlekedésben résztvevők annál inkább megtanulják az együtt közlekedést.

Pont a szombat délutáni gyülekező idején borult be az ég Budapest felett, de így is 25-30 ezren vettek részt az első utolsónak kinevezett kerékpáros felvonuláson. A pesti oldalon már sütött a nap, és a hőmérséklet is ideális volt egy zavartalan Critical Mass-hoz.

László János, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke szerint különleges esemény nem volt, de az épp elég különleges, hogy ezrek tekertek végig ismét a főváros központján.

Sokak számára riasztó, másoknak örömteli néven rendezi meg a kerékpáros mozgalom szokásos tavaszi felvonulását. Bár a megmozdulást I. Utolsó Critical Mass néven indítják, de sem megijedni, sem örülni nem kell. Az elnevezés azt jelzi: az eredeti célkitűzésekkel most rendezik meg utoljára a demonstrációt.

"Amit saját erőnkből lehetett, azt elértük - mondta az egyik szervező Kürti Gábor. - Egyre többen mernek biciklire ülni a nagy forgalom ellenére is. Divat lett a biciklizés, de emellett már közlekedési eszköz is. Mindezt a civilek a saját erejükből érték el, de ennél többet ilyen módszerekkel nem tudunk tenni. Ezért ez az utolsó Critical Mass. De nem kell megijedni, mostantól az a cél, hogy a politikusokat motiváljuk."

A mozgalom közleménye szerint a felvonulások azt a tévhitet segítettek lebontani, hogy városban nem lehet biciklizni: "Hiába volt mindig gyors, olcsó, praktikus a kerékpározás, ha mindenki lehetetlennek hitte. A több tízezres biciklis felvonulások ezt a problémát ugrották át, meghozva az első vállalkozók kedvét a kipróbálásra. Ez olyan jól sikerült, hogy egy tavaszi hétköznapon már 2800 kerékpáros halad át a Múzeum körúton, és 10 ezer a Gellért téren.

Critical Mass Budapest 2011.04.30. nagyobb térképen való megjelenítése

"Csak tavaly 13%-kal kevesebb balesetet szenvedtek el a budapesti kerékpárosok, pedig létszámuk ugrásszerűen növekedett." - mutattak rá arra, hogy a városi kerékpározás nem életveszélyes, továbbá hogy a biciklisek és az autósok is kezdik megszokni az új helyzetet.

Nem vesz el egyetlen parkoló helyet sem az autók elől a függőleges kerékpártároló. Az amerikai ötlet előnye az is, hogy a működtetéséhez nincs szükség külső energiaforrásra, és még fel is dobja az épületek kopár falait.

A New York-i székhelyű Manifesto Architecture dizájncég dél-koreai és brit megrendelésre készítette el a Bike Hanger (Bicikliakasztó) névre keresztelt tervet.

A függőleges biciklitároló a cég szerint akár 20-30 kerékpár elhelyezését biztosíthatná egyidejűleg anélkül, hogy zavarná a gyalogos forgalmat, vagy elfoglalná az autók parkolóhelyeit.

A forgórendszerű tárolót a kevésbé mutatós tűzfalakra tervezték. A tervrajzok alapján állítható, hogy a színes szerkezet kifejezetten érdekessé teheti a kopár épületeket, és javíthat az utcaképen.

Az akasztókat és a rajta lógó kerékpárokat két nagy kerék viszi körbe. A meghajtás szintén kerékpáros megoldással működik, a bicikli tulajdonosának kell pedáloznia, hogy a megfelelő állásba tekerje az akasztót, és le tudja venni a szerkezetről.

A nagy bringásrazzia harmadik hetében járunk, de csak most sikerült először akciózó rendőrök karjaiba futnunk. Kocogás közben leltünk végre egy forgalmas bringaút mellett várakozó párosra.

Bicikli nélkül voltunk, de nem bírtuk ki, hogy érdeklődjük, mi a hivatalos álláspont: az első kerékre kötelezően előírt borostyánsárga színű küllőprizma helyettesíthető-e a gumiköpeny oldalán húzódó fényvisszaverő csíkkal. Az egyik sárga, a másik fehét, de végülis mindkettő ugyanúgy működik, visszaveri a fényt. A gumicsíkról semmilyen szabályozás sem tesz említést, a borostyánsárga küllőprizma azonban bevonult a KRESZ-be.

„Amelyik rendőr ezért büntet, az tényleg rendőrviccbe való” – mondta fejcsóválva az egyik rendőr, miközben előhúzta a papírjait, hogy pontos választ adhasson. Szerinte a hetvenes években megalkotott előírás sok esetben nem képezi le a valóságot.

Azt mondta, hogy elsősorban az a dolguk, hogy a szabályos közlekedést biztosítsák, nem packázni állították ki őket a bringautakhoz, még szondát se tart magánál mindegyik rendőr. Összességében az a tapasztalatuk, hogy elég felkészültek a biciklisek, a legtöbbször pedig a Margit híd járdáján biciklizőket büntették, de sokan hagyják figyelmen kívül a piros lámpákat is.

A KRESZ szerint tehát a kötelező kerékpártartozékok az alábbiak:
- Fehér színű első lámpa
- Vörös színű hátsó lámpa
- Vörös színű hátsó prizma
- Két, egymástól független fék
- Csengő
- Borostyánsárga színű küllőprizma legalább az első keréken
- Fényvisszaverő ruházat (lakott területen kívül az úttesten éjszaka vagy rossz látási viszonyok között)

Ment már 220-szal, de csak görgőkön, szabad ég alatt eddig „csak” 171 a rekordja. Nagy György újabb idényt kezdett, hogy egyszer az amerikai Nagy Sóstóban új kerékpáros sebesség-világrekordot állítson fel. Csütörtökön a szél nem kedvezett, de Vecsés és Üllő között a 4-esen így is megvolt a 120.

Miért ilyen kicsi a kereke? - elsőre ezt kérdezi mindenki, mert nehéz elhinni, hogy egy direkt rekorddöntésre tervezett kerékpár úgy nézzen ki, mintha egy kemping biciklit nyomtak volna tuning gyanánt laposra. Pörgettyűhatás, hallottál róla? – végül is mindegy, Nagy György, veterán biciklis futár részletes magyarázattal szolgál bárkinek, aki mélyebb érdeklődést tanúsít a saját maga által megálmodott gép mechanikai és geometriai részletei iránt. A magyarázat a végén persze az, hogy „egyébként az igazi sebességrekordokat mindenhol kiskerekű biciklikkel állítottak fel”.

Nagy György évek óta hajt a sebességrekordokra. Leginkább a világrekordra, ami szerinte nem elérhetetlen.

A mostanit tizenhat évvel ezelőtt állította fel egy holland biciklis az Egyesült Államokban a Bonneville-i sóstó medrében. 268,831 kilométer per óra. Egy korábbi, versenybringából átalakított gépével már Nagy is megcsinálta a 160-as tempót a Rábaringen, aztán két éve elkészült az új kerékpár, amivel eddig 171-re tudta felsrófolni a határt. Ez Tunéziában, a sivatagi sóstónál sikerült egy rozoga bérelt felvezető kocsi mögött.

Az új gépet a Schwinn-Csepel gyártotta le, mert meggyőzte őket, hogy Nagy görgőkön 220-as tempót is el tudott érni. A műszaki tervezői vénával rendelkező bringás azt állítja, egy-két nap elég volt neki a számítógép előtt ahhoz, hogy megtervezze, mert már a fejében volt az egész.

Dupla láncos áttétel, százas nagy fogaskerék, 18-as kerekek olyan rendszerben, amely a hétköznapi utcai tempótól a kétszázas sebességig működőképes.

Ha ki tudna jutni a Nagy Sóstóhoz, és igazán ideális körülmények között, jó felvezetővel próbálkozhatna, a gépen nem kellene sokat változtatni, hogy megkísérelje a rekorddöntést – állítja. Csak hát, Amerikába utazni drága dolog, és Fred Rompelberg egy dragster mögött haladva mehetett neki a csúcsdöntésnek.

A Nagy Sóstó felé vezető út idei első állomása Vecsésnél volt, a szélárnyékot pedig a dragster helyett egy Peugeot áruszállító biztosította. A 4-es úton lefutott illegális erőnléti bemutatóhoz persze az amatőrnek ható háttér ellenére is komoly biztonsági felkészülés kellett. A biciklis testi épségét a motorversenyzők által használt bukósisak és merevítő betétek védték, menet közben folyamatos telefonösszeköttetésben volt a felvezető autó sofőrjével, hogy tartani tudja a kerékpár és a kocsi hátulja közötti 10-20 centis távolságot, pulzusszámát pedig egy, a kormányra erősített kijelzőn figyelhette.

A negyvenes évei elején járó Nagy az első bemelegítő menetben elérte a 80-90-es tempót, de a sebességkorlátozások ellenére néhány türelmetlen autós azonnal bosszút állt a „tötyögésért”, volt, aki csak bemutatott, de volt olyan is, aki megpróbálta leszorítani a felvezető autót. Az Üllő-Vecsés távon vissza fele megvolt a 100, de az erős és változó irányú szél miatt erre az alkalomra amúgy sem tervezett többet 120-nál.

A megvan a rendőrségi engedély a rendes tavaszi CM útvonalára. Az április 30-i kerékpáros demonstráció, amely az I. Utolsó Critical Mass nevet kapta, most Budáról indul.

A gyülekező délután 16 órakor a Vérmezőn lesz, a vége pedig szokás szerint a Városligetben.

A köztes meglehetősen kacskaringós útvonal: Attila út - Alagút - Lánchíd - Apáczai Csere J. utca - Irányi utca - Ferenciek tere aluljáró - Erzsébet híd - Rudas fürdő - Erzsébet híd - Kossuth Lajos utca - Astoria - Károly körút (dugó esetén plusz kapacitás: Városház u., Petőfi S. u.) - Erzsébet tér - Andrássy.

Az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőtől megint a kerékpárosokra fókuszál. A húsvéti időszakot is magábafoglaló fokozott közúti ellenőrzéssorozatban nagy szerephez jutnak majd a szondák.

Az országos akció bejelentésénél Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője mellé csatlakozott László János, a Magyar Kerékpárosklub vezetője is, hogy megpróbálja megértetni, a razziák nem a biciklisek és a biciklizés ellen vannak, hanem a közlekedés biztonságának javításáért.

A rendőrök statisztikája szerint tavaly egész évben 92 kerékpáros halt meg balesetekben, az idén pedig már 19, pedig a szezon még el sem kezdődött. A 16 ezer személyi sérüléssel járó baleset 10 százalékát kerékpárosok okozták, egy másik 10 százalékban pedig ők voltak a baleset szenvedőalanyai. A balesetekben nagy szerepet játszott az italfogyasztás. Óberling József szerint a 49-es főút Porcsalma és Pátyod közötti szakaszán vasárnapra virradóra halálra gázolt és cserbenhagyott 33 éves biciklis férfi is ittas volt.

A rendőrök ezért nemcsak a biciklik kötelező tartozékait, hanem a kerékpárosok ittasságát is ellenőrzik az ország közútjain.

A Magyar Kerékpárosklub alkalomnak megfelelő közleménye igyekszik ráirányítani a kerékpárosok figyelmét, hogy a biztonságos közlekedés közös érdek. Az utóbbi 4 évben Budapesten megduplázódott a hétköznapi kerékpáros forgalom, a súlyos kerékpáros balesetek száma azonban nem nőtt. A közlekedés viszont mégsem harc. A közlekedők akár gyalogosan, kerékpárral, akár más járművet használva közlekednek, egymás partnerei. Közös érdekük és feladatuk, hogy egymást kölcsönösen segítsék, egymás közlekedését ne veszélyeztessék, indokolatlanul ne akadályozzák vagy nehezítsék.

Az MK az italozásra nem tért ugyan ki, de felhívta a kerékpárosok figyelmét arra, hogy az egyirányú utcák használata, a járdázás, és a kivilágítatlan bringázás komoly veszéllyel jár, és büntetést is vonhat maga után.

Trendi margitszigeti bringázást szervezett a Budapestre látogató uniós környezetvédelmi miniszterek számára a kormány. A pénteki protokoll eseményre több kerékpáros szervezet vezetője is meghívót kapott. Ők viszont azt mondták: ha már demonstrál velük a kormány, akkor akár tárgyalhatna is velük a kerékpározást támogató programokról. Szerdán megvolt a tárgyalás.

Március 24. és 26. között rendezik meg Gödöllőn az EU Környezetvédelmi Tanácsának informális ülését.

A résztvevő uniós miniszterek pénteken Budapesten kerékpárral teszik meg a margitszigeti Nagyszálló és a Roosevelt tér közötti utat. Ezen a programon ott lesznek a jelentősebb hazai bringás szervezetek képviselői is.

Az uniós miniszterek kerékpárprogramjának köszönhető, hogy a „segítség fejében” a szaktárca, a Vidékfejlesztési Minisztérium belement abba, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a bringásokkal.

Fazekas Sándorral szerdán létrejött a megbeszélés, amelyen a Critical Mass, a Magyar Kerékpárosklub, a Magyar Kerékpársportok Szövetsége és a Városi Biciklizés Barátai Egyesület képviseltette magát.

A találkozón olyan, a tárca hatáskörébe tartozó témák szerepeltek, mint a gátakon történő kerékpározás és a szabadidős erdei kerékpározás jogi szabályozásának ügye, kerékpáros turisztikai fejlesztések, valamint a szervezetekkel közösen szervezett kerékpáros közlekedést népszerűsítő kampányok indításának lehetősége. A résztvevők a megbeszélésen meghatározták a közösen elérendő célokat és kijelölték a további egyeztetés során tárgyalandó főbb feladatokat.

Szerdán rendőrileg betiltották a kerékpározást a budapesti belvárosban. Az Est 1926 április 8-án csütörtökön adott hírt a nagy zavart okozó hatósági szigorításról. A főváros egy akkor harmincéves rendeletet melegített fel, hogy javítson a baleseti statisztikákon.

1926-ban még a 10 ezer darabot sem érte el a gépkocsik száma az országban, (jelenleg 3 millió autó van), kerékpározni viszont akkor sem volt mindig könnyű.

Az Est tudósítása (16. oldal) szerint egy rendőr okozott nagy megrökönyödést a Váci utca és a Kossuth Lajos utca sarkán, amikor „két karját széttárva megállította” a megszokott útvonalán gyanútlanul kerekező fővárosi polgárt, és közölte vele - „Tessék a kerékpárt a Belváros területén gyalog végigvezetni, többé nem szabad itt kerékpározni!”

A csodálkozó kérdésre a rendőr a felettesek döntését citálta. A „főkapitányságról érkezett a rendelet”, amely szerint kötelessége „minden közönséges vagy motorkerékpár” tulajdonosát leszállítani járművéről, és gyalog végigvezettetni a Belvároson, vagy másik kerület felé irányítani.

Az Est utánajárt a hirtelenjött hatósági szigor okainak. Az újságot a főváros illetékesei arról tájékoztatták, hogy a rendőrök egy 1897-ben elfogadott, de közel harminc éven át nem alkalmazott rendeletnek szereztek érvényt. A városvezetés szerint ugyanis nagyon megszaporodtak a balesetek, és a „Belváros területén közlekedő gyalogosok testi épsége érdekében” intézkedni kellett valamit.

A biciklizési tilalom alól az „üzleti célból közlekedők” felmentést kaptak. „Ezek azonban kötelesek megjelölni a kerékpáron az illető lapot, vagy céget, hogy azt a rendőr észrevegye”.