A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz szerint "az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége", olyanra, amelyben nagyobb a társadalmilag igazságosság. Ciprasz arról beszélt, hogy a brit döntés nem "derült égből villámcsapás" volt, hanem "az unió szerkezetében felfedezhető demokratikus hiányosságoknak", a kemény megszorító programoknak és a "lusta déliek - szorgos észak-európaiak" jellegű előítéleteknek a következménye, írja az MTI.
Ciprasz szerint a brit referendum eredménye csapás az európai egységre nézve, és "vagy felébreszti Európa alvajáróit, vagy pedig egy nagyon veszélyes folyamat kezdetét" jelenti.
Jól látható a Brexit és az EU híveinek egyenletlen eloszlása. Eszerint Skócia és Észak-Írország egyértelműen az EU-ra voksolt. Nem is meglepő, hogy itt a Brexit győzelme után azonnal – a skótok esetében újból – felmerült a Nagy-Britanniától való elszakadásról szóló népszavazás gondolata.
Anglia általában EU-ellenes volt, kivételt természetesen London és környéke jelentette. Tanulságos, hogy a 46 millió választóból 2,2-t adó Wales is bőven a kilépésre szavazott – miközben a terület jelentős haszonélvezője az EU-s támogatásoknak.
Petro Porosenko ukrán elnök arról írt a Facebookon: reméli, hogy a népszavazási eredmény ellenére meghosszabbítja az EU a szankciók hatályát Oroszországgal szemben. Porosenko szerint a kilépést pártoló tábor győzelme ellenére Nagy-Britannia továbbra is részese lesz az egységes Európának, és változatlanul védeni fogja az európai értékeket. "Véleményem szerint ma az elsődleges kihívás, ami előtt az Európai Unió áll, az, hogy miként találja meg az utat az euroszkeptikusok szívéhez annak érdekében, hogy ne legyen semmilyen esélyük az európai integráció ellenzőinek és bőkezű szponzoraiknak" - írta az MTI szerint Porosenko.
Az Európai Parlament álláspontja világos: nagyon szomorúak vagyunk, de ez a brit szavazók akaratának szuverén kifejezése – darálta le kissé szaggatottan az egyenmondatot Martin Schulz EP-elnök, miután találkozott a képviselő-testület frakcióvezetőivel. A britek által kialkudott reformok szerinte a kilépéssel semmisek, ami azért érdekes, mert például másokra is vonatkozott volna, hogy a többi tagállamból érkezők hozzáférését korlátozzák a jóléti juttatásokhoz.
„Főleg a britek problémája” – próbálta eltolni a Brexitért az EU-tól a felelősséget a legnagyobb EP-frakciót, az Európai Néppártot vezető Manfred Weber.
„Ez nem Európa temetése” – bizonygatta a szocialisták vezetője, Gianni Pittella, aki Manfred Weberhez hasonlóan David Cameron és a toryk nyakába varrta az egész helyzetet.
A liberális Guy Verhofstadt azon dohogott, hogy a britek megpróbálják kijátszani a szabályokat. Mivel hivatalosan majd David Cameron utódja kérné az uniós kilépési cikk aktiválását, csak onnan ketyegne a tárgyalásokra kiszabott két év, vagyis idén talán még el se kezdődne a visszaszámlálás. Egyébként óriási ferdítéssel magyarázta az eredményt: szerinte épp az egység hiányára szavaztak a britek nemmel.
A sajtótájékoztató egy ponton közröhejbe fulladt, mert a brit kormánypártot is sorai közt tudó Európai Konzervatívok és Reformistáktól Bernd Luckét az első mondata után a helyére küldték. Helyette Syed Kamall kapott szót, aki nagjából azzal próbálta kimagyarázni a brit időhúzást, hogy egyébként is jön a nyári szünet.
A spanyolok ügyvezető miniszterelnöke, Mariano Rajoy szerint Spanyolország szomorúan veszi tudomásul a Brexitet.
Nyugalom, ezt akarom üzenni
– mondta az MTI szerint, és ki is fejtette, mire gondol: még két évig nem lesz változás, legalább addig tart az elszakadási folyamat. Rajoy szerint a spanyoloknak most a vasárnapi parlamenti választásokra kell koncentrálniuk, egyébként pedig az ország feladata, hogy élen járjon az európai egység fenntartásában. Szerinte a spanyol gazdaság elég erős ahhoz, hogy elviselje a „turbulenciát”, amit a brit döntés okoz.
Nem én kérdezem, hanem az angolok. Én csak idézem.
Sadiq Khan erről próbálja biztosítani a briteket és a külföldi befektetőket is. „Még mindig azt gondolom, hogy az országunknak jobb lenne az EU-n belül, de nincs kétség afelől, hogy London továbbra is az a sikeres város marad, ami ma” – mondta. A Londonban élő csaknem egymillió uniós állampolgárnak azt üzeni: „Szívesen látunk benneteket.” (BBC)
Sorra reagálnak az európai vezetők és tisztviselők arra, hogy a britek a csütörtökön tartott népszavazáson úgy döntöttek, kilépnek az EU-ból.
És ez „nagyszerű dolog” Donald Trump, a republikánusok amerikai elnökjelöltje szerint. Trump egyébként éppen Skóciában van a Trump Turnberry golfparadicsomban. (BBC)
Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi uniós országnak gyorsan reagálnia kell
- jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Rimaszombatban az MTI szerint. Fico arról beszélt: óriási hiba lenne, ha az EU maradó 27 tagállamának a reakciója a Brexitre olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Szerinte az EU lakosságának óriási része elutasítja a migrációs politikát, és nagy az elégedetlenség a gazdaságpolitikával is. "Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie" - mondta Fico.
Az utolsó pillanatig kampányoltak, a szakadó esőben szavaztak, Nigel Farage hátradőlt és csak egy teát kért, David Cameron elérzékenyülve tartotta meg lemondó beszédét. Beszédes képeink a népszavazás napjáról:
A román államfő, Klaus Iohannis a hivatalába hívta péntekre a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket a Brexit miatt, és utána a román miniszterelnök is összeül majd a helyetteseivel és a diplomáciai vezetőkkel, írja az MTI. A lej árfolyama is megsínylette a hírt, de az értékvesztés egyelőre mérsékelt.
Alig, hogy győzött a Brexit, máris felvetődött egy újabb népszavazás ötlete, hogy csinálják vissza az egészet. Még nincs neve, talán Brenter lehetne, mindenesetre fél tizenegyre 68 ezer támogatót máris gyűjtött az a magát kormányzatinak mondó – nagy valószínűséggel azonban nem hivatalos – szájt, amely az újabb népszavazást javasolja. A nagy látogatói forgalom miatt a petition.parliament.uk egy ideig elérhetetlen volt.
Százezer támogató esetén a parlament napirendre tűzi az újabb népszavazás kérdését – ígéri az oldal.
Mark Rutte szerint a Brexitnek ösztönzőleg kell hatnia a közösség megreformálására, az EU-t arra kell sarkallnia, hogy foglalkozzon a más országokban is tapasztalható elégedetlenséggel, írja az MTI. "A Nagy-Britanniában látható elégedetlenség más országokban is jelen van, beleértve az enyémet is. Ennek pedig több reformot, több jólétet kell ösztönöznie" - mondta a holland miniszterelnök Hágában, mielőtt elindult volna a brüsszeli találkozóra.
– állítja az Egyesült Államok korábbi moszkvai nagykövete. Michael McFault twitteres bejegyzése szerint azzal, hogy Nagy-Britannia kiválik az EU-ból, az Brüsszel, London és Washington súlyát is csökkenti, ami Moszkva érdekeit szolgálja.
McFault azonban elismerte: nem Putyin okolható a történtekért, de az ő érdekét szolgálja. Kétségtelen, hogy Moszkva mindig inkább a kétoldalú megállapodásokat szorgalmazta az EU-orosz reláció helyett, és a saját problémáival foglalkozó EU miatt csökken az ukrajnai szerepvállalása következtében rá nehezedő nemzetközi nyomás.
Kimérten és nyugodt hangnemben nyilatkozott Mark Carney, a Bank of England kormányzója, aki szerint ugyan várható némi bizonytalanság a piacon, de fel vannak készülve rá.
A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett – hangsúlyozta péntek reggel Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján Tusk elmondta, az európai uniós állam-, illetve kormányfők jövő heti csúcstalálkozójának alkalmából sort fognak keríteni a bennmaradó "huszonhetek" informális tanácskozására is – írta az MTI.”„
A tanács elnöke javasolta, hogy az uniós vezetők kezdjenek el gondolkodni a kontinens jövőjéről.
Tusk szerint az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye beláthatatlan politikai következményekkel jár. Mint mondta, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára.
Leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a "negatív forgatókönyvre" is.
Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.
"Ami nem öl meg, az erősebbé tesz" - hangoztatta végezetül Tusk, aki szerint az utóbbiak voltak az unió fennállásának legnehezebb évei.
Mark Rutte, az unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője később "csalódást keltőnek" nevezte a brit referendum kimenetelét. A miniszterelnök írásos közleményében arra figyelmeztetett, hogy a stabilitás fenntartása érdekében "higgadtan, lépésről lépésre kell megoldást találni".
Jelentős eséssel indult a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén. Fél tízkor a BUX 4,59 százalékos mínuszban volt, az OTP -6 százalékon, a Mol 4,93 százalékon, a Richter -4,18 százalékon állt, az MTelekom részvényei 3,74 százalékos mínuszban voltak.
Három hónapig marad hivatalban a kormány, lemondott David Cameron. A kormányfő elismerte: szerinte az EU-ban biztonságosabb helye volt Nagy-Britanniának, de az emberek másképp döntöttek, és ezt tiszteletben kell tartani.
Az EU elhagyását megcélző tárgyalásokat már másik kormányfővel kell megkezdeni – mondta Cameron, aki a toryk októberi konferenciájáig marad hivatalban.
A sorsdöntő csütörtököt, aztán a szavazatszámlálás izgalmait itt olvashatja vissza előző napi percről percre közvetítésünkben.
Valóra vált az EU rémálma: a brit szavazók szoros eredménnyel, de leszavazták az uniós tagságot. Újra kell gondolni az európai integrációt, de Nagy-Britannia jövője is bizonytalanná vált. A csütörtöki népszavazás után óriási a bizonytalanság, a font 31 éves mélypontra zuhant.