Kedves Olvasóink!

Mára vége az Index tudósításának. Pénteken is számos, érdekes hírt mutattunk be Önöknek, ilyen volt, hogy riasztó tünetek jelentkeztek fiatal férfiakon az mRNS-oltások után, vagy, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerint kapilláris szivárgási szindrómát okozhat az AstraZeneca. 

Fotó: Norberto Duarte / AFP

A közegészségügyi rendszer következetes, hosszú távú finanszírozása nélkül az Egyesült Államok nem áll készen egy esetleges újabb járványra – mondta pénteken a The Hill című amerikai hírportálnak adott nyilatkozatában Anne Schuchat, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatóhelyettese.

Fotó: Greg Nash / AFP

Az egészségügyi szakember szerint az ország a koronavírus-járványra sem volt felkészülve, mégpedig „a közegészségügyi infrastruktúra évek óta tartó rossz finanszírozása miatt.”

A legfontosabb tanulság az, hogy a közegészségügyet kell több pénzzel finanszírozni, ahelyett hogy csak a vészhelyzetekre reagálnánk - fogalmazott az igazgatóhelyettes.

Már most, 2021 júniusában több koronavírusos halálesetet regisztráltak a világon, mint 2020-ban összesen – írja a yahoo.com.

Igaz, a járvány elleni küzdelem az oltásokkal sok országban jól halad, a pandémia továbbra is szedi az áldozatait.

A Wall Street Journal a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján készített elemzést, amelyből kiderül, hogy 2020-ban nagyjából 1 880 000 haláleset regisztráltak, míg 2021-ben már 1 884 000-et csütörtökig – és még csak az esztendő első felénél tartunk.

A koronavírus indiai variánsa 64 százalékkal erősebb, mint a brit, ráadásul a Nagy-Britanniában regisztrált új esetek kilencven százalékáért az új mutáns a felelős, és egy hét alatt 243 százalékkal nőtt a megbetegedések száma az elmúlt héten – írja a Sky.com.

A Delta névre keresztelt indiai variáns egyre nagyobb problémákat okoz, amit jól mutat, hogy a vírus r-száma, vagyis a szaporodási rátája 1,2 és 1,4 közé ugrott, holott egy hete még 1 és 1,2 között volt Angliában.

Ezzel együtt az új megbetegedések száma 7393-ról 8125-re emelkedett csütörtökön, márpedig ilyen magas számot nem regisztráltak február óta.

Ez aggodalommal tölti el az embereket, a Brit Orvosok Szövetsége pedig felhívta rá a figyelmet, hogy érdemes lenne elhalasztani a korlátozások június 21-re tervezett teljes feloldását – írja a TheGuardian.com.

Az Európai Unióban már a felnőtt népesség csaknem felét beoltották a koronavírus elleni vakcina első adagjával. A védőoltás mindkét adagját az EU-ban élő emberek negyede kapta meg – derült ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ  adataiból.

Az EU-ban eddig 185 millió felnőtt kapta meg az első dózist, míg a másodikat 95,7 millióan, írta a Körkép.sk. Lakosságarányosan a legtöbb polgárt Máltán és Magyarországon oltották be: az első oltást a népesség több mint hatvan százaléka kapta meg, mindkét dózist pedig a fele. Szlovákiában egy adag oltással a felnőttek 41 százaléka rendelkezik, míg két dózissal a felnőtt lakosság több mint 22 százalékát oltották be.

A tervezettnél lassabban haladnak a német CuraVac koronavírus elleni vakcinájának késő fázisú klinikai vizsgálatai, mivel a tesztalanyok közül csak kevesen kapták el a vírust. 

A vizsgálatokból az már késő májusra kiderült, hogy az oltóanyag beadásának nincsenek jelentős kockázatai, a hatékonyságát azonban még nem sikerült bizonyítani a fertőzöttek hiánya miatt.

A vakcinával mintegy negyvenezer önkéntest oltottak be a klinikai vizsgálatok során, akik közül 111 főnek érintkezésbe is kell kerülnie a vírussal ahhoz, hogy tesztelni lehessen, hatékony-e az oltóanyag. A CuraVac eredetileg úgy számolt, hogy május végére vagy június elejére ez meglesz, de a járvány visszaszorulása miatt egyelőre még nem sikerült elérniük ezt a számot. 

A cég eredetileg arra számított, hogy 2021 második negyedévében elindítják az oltóanyag európai engedélyeztetését, és június végéig 1,4 millió dózist be is terveztek adatni Németországban. 

Jens Spahn egészségügyi miniszter viszont nemrég azt közölte, hogy a késés miatt várhatóan csak augusztusban kerülhet sor az engedélyezésre.

Sajtóhírek szerint a német kormány már nem is igazán számol a CureVac oltóanyagával, mivel szeptember végéig a terveik szerint minden felnőttet beoltanak. Az Európai Unió korábban mintegy 405 millió dózist rendelt a cégtől. 

Az Európai Gyógyszerügynökség pénteken bejelentette, hogy az brit–svéd AstraZeneca gyógyszervállalat koronavírus elleni oltóanyag mellékhatásként kapilláris szivárgási szindrómát okozhat, ezért nem javasolja használatát azok számára, akiknél a jelenség már korábban is fellépett.

Fotó: Markku Ulander / AFP

A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hat olyan esetet vizsgált ki részletességgel, amelyeknél a cég Vaxzevria nevű oltóanyaga váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe.

A PRAC úgy döntött, hogy a kapillárisszivárgás-szindrómát a vakcina új mellékhatásaként fel kell venni a termékismertetőbe, és nyomatékosan felhívni az egészségügyi szakemberek és a betegek figyelmét erre a kockázatra.

Az EMA közölte azt is, hogy vizsgálja a szívizom- és a szívhártyagyulladás esetleges összefüggését az AstraZeneca-oltóanyaggal kapcsolatban.

További elemzésekre van szükség annak megállapításához, hogy van-e ok-okozati összefüggés a vakcinával

– tájékoztatott az uniós ügynökség, hozzátéve, hogy a jövő hónapban fejezi be az ilyen esetek felülvizsgálatát.

Az uniós gyógyszerfelügyeleti szervezet statisztikái szerint ez idáig mintegy 78 millió adag Vaxzevriát használtak fel az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban.

A német szövetségi kormány július elsejétől visszavonja a koronavírus-járvány miatt kockázatosnak minősített területekre szóló utazási figyelmeztetését – jelentették be pénteken Berlinben.

A változtatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell majd külön fertőzésvédelmi szabályokat betartania annak, aki olyan országból vagy régióból érkezik Németországba, ahol kétszáz alatt van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma.

Tavaly június 15. óta csak ötven alatti hétnapi fertőzésgyakoriság esetén volt teljesen szabad a beutazás.

Az 51 és 200 közötti hétnapi fertőzésgyakoriságú országokat, térségeket nevezik kockázatos területnek (Risikogebiet). A szövetségi kormány ezekre a térségekre az utazástól nyomatékosan eltanácsoló figyelmeztetést adott ki.

A kockázatos besorolású területekről érkezőknek előre be kell jelenteniük, hogy Németországba utaznak, és tíz napra karanténba kell vonulniuk. A karantént a belépéskor felmutatott negatív teszt leletével, az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott betegségtől (Covid–19) védő oltást tanúsító igazolással vagy leküzdött SARS-CoV-2-fertőzést tanúsító igazolással lehet kiváltani.

Így törlik a kockázatos besorolású területek listáját is. Ezen a listán több mint száz állam vagy egyéb terület szerepel, például Belgium, Hollandia, Svédország és az Európán kívüli világ nagy része.

Kínai kutatók a koronavírus új válfajait fedezték fel denevérekben a délnyugati Jünnan tartományban. A tudósok 2019 májusa és 2020 novembere közt gyűjtött mintákat vizsgálva tették a felfedezést.

A vizsgálatok alatt a vírusnak összesen 24 különböző változatát különítették el,

Ez egyike (amelynek egyelőre a RpYN06 nevet adták) ráadásul genetikailag is nagyon hasonlít az új koronavírushoz. 

A kutatók szerint mindez az bizonyítja, hogy a denevérek közt még mindig terjed és mutálódik is a vírus, aminek következtében újabb és újabb variánsai jönnek létre. 

Február 22-e óta először emelkedett ismét 12 ezer fölé az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Oroszországban. Az orosz operatív törzs pénteki közleménye szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 12 505-tel 5 167 949-re emelkedett – írja az MTI.

A kimutatott esetek száma szerdán a 10, csütörtökön pedig a 11 ezret haladta meg ismét. Ilyen adatokat legutóbb február végén-március elején mértek. Pénteken a legtöbb új esetet Moszkvában (5853), Szentpéterváron (863), Moszkva megyében (837), Nyizsnyij Novgorod megyében (158) és Rosztov megyében (153) észlelték.

A napi növekedés országos szinten pénteken 0,24 százalék volt, az új esetek 17,7 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 272 597-re, a halálos áldozatoké 396-tal 125 674-re, a felépülteké pedig 10 188-tal 4 782 183-ra emelkedett.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 141,9 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 400 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 540 697 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Az oltások biztonságosságát megfigyelő két amerikai rendszer előzetes adatai azt jelzik, hogy a vártnál magasabb a szívizom-gyulladásos esetek száma a fiatal férfiak körében az mRNS-oltások második adagjának beadása után – jelentette be csütörtökön az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC).

A myocarditises vagy pericarditises esetekről a bejelentések több mint fele azt követően érkezett az oltások mellékhatásait jelentő rendszerhez, hogy a betegek vagy Pfizer/BioNTech-, vagy Moderna-oltást kaptak a 12–24 éves korosztályban – közölte a CDC, hozzátéve, hogy ezek a korcsoportok a beadott oltások kevesebb mint 9 százalékát kapták.

Nyilvánvalóan van itt egy egyensúlytalanság 

– írta Tom Shimabukuro, a CDC Oltásbiztonsági Irodájának igazgatóhelyettese abban a jelentésben, amelyet az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) csütörtökön ülésező tanácsadó testületének küldtek.

Fotó: Pascal Pochard-Casabianca / AFP

Shimabukuro közölte, hogy az oltásbiztonságossági adatbázis – egy másik megfigyelőrendszer – a szívizomgyulladás megnövekedett előfordulását mutatta a 16–39 évesek körében a második adag oltás után, szemben az első oltás felvétele után megfigyelt aránnyal – írja az MTI.

A kevés adat azt mutatja, hogy a betegek többsége – mintegy 81 százalékuk – teljesen felépült a tüneteiből – tette hozzá. A Pfizer és a Moderna egyelőre nem kommentálta a jelentést.

A szívizomgyulladás (myocarditis) kialakulását vírusfertőzés, baktériumok, toxinok okozhatják, tünetei a szúró mellkasi fájdalom, légzési nehézség, szívritmuszavar. Mivel a szív nem megfelelően működik, akár maradandó szívkárosodásokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhat.

A világon 174 789 379 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 770 098 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 174 327 080 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 755 614 volt – írja az MTI.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

A hivatalos adatok szerint a koronavírus 

• továbbra is az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 426 310 fertőzött volt eddig a napig, és 598 744-en haltak meg.
• Indiában 29 196 912 fertőzöttet és 359 838 halálos áldozatot jegyeztek fel.
• Brazíliában 17 210 969 fertőzöttről és 482 019 halálos áldozatról tudni.
• Franciaországban 5 791 608 fertőzöttet és 110 432 halálos áldozatot regisztráltak.
• Törökországban 5 313 098 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 48 524.
• Oroszországban 5 108 217-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 123 178-ra emelkedett.
• Az Egyesült Királyságban 4 558 933 a fertőzöttek száma, és 128 131-en haltak meg a betegségben.
• Olaszországban 4 239 868 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 126 855.
• Argentínában 4 066 156 a fertőzöttek és 83 941 a halottak száma.
• Spanyolországban 3 729 458 fertőzöttet és 80 465 halálos áldozatot regisztráltak.
• Németországban 3 718 617 a fertőzöttek száma, 89 693 a halottaké.
• Lengyelországban 2 876 667 fertőzöttet és 74 447 halálesetet tartanak nyilván.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.