Kritikus a járványhelyzet a Fülöp-szigeteken, ennek ellenére meglehetősen sokan ódzkodnak az oltás felvételétől – derül ki az al-Dzsazíra hírtelevezió beszámolójából.

A megközelítőleg 110 milliós ország lakóinak mindössze a négy százaléka kapta meg legalább az első dózis vakcinát június 6-áig és csak 1,4 százalékuk van túl a második adagon is. Egy 1200 fő megkérdezésével készült május közvélemény-kutatás szerint a filippinók csupán egyharmada mutatott hajlandóságot az oltakozásra. További egyharmaduk habozik, egyharmaduk pedig teljes mértékben elutasító a vakcina felvételét illetően. Elsősorban az oltások esetleges mellékhatásaitól félnek, de sokan kétségbe vonják a hatékonyságukat is.

A tervek szerint hamarosan új, ám meglehetősen szokatlan módon próbálják meggyőzni a lakosságot. Július 10-étől kezdve havonta tíz immunizált lakos számára juttatnak „megélhetési kezdőcsomagot”, amelyek értéke meghaladja a száz dollárt. Több önkormányzatnál is a sorsolás eszközéhez folyamodnak. A nyeremények többnyire rizst és alapvető élelmiszereket tartalmaznak, akad azonban arra is példa San Luis városában, hogy egy tehenet sorsolnak ki az immunizált lakosok között minden hónapban, amelyek értéke 628 dollár körül mozog. Ardee Taruc, a város katasztrófavédelmi tisztje úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy ez a lépés ösztönzőleg hat majd, tekintettel a település mezőgazdaságra orientált jellegére. 

Az Európai Bizottság kedden közleményt tett közzé, amelyben tanulságokat fogalmaz meg a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban és arra vonatkozóan, hogy mit kell javítani az esetleges jövőbeli hasonló kihívások kezelése érdekében.

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

A bizottság a többi között szorgalmazta, hogy még idén új és továbbfejlesztett európai információs rendszernek kell létrejönnie a járvánnyal kapcsolatos információk gyűjtésére. Emellett ez év végéig egy európai fő járványügyi szakértő kinevezését és egy megfelelő irányítási struktúra kiépítését is sürgette. A bizottságnak továbbá éves felkészültségi jelentést kell készítenie, és létre kell hoznia a válsághelyzetek kezelésére szolgáló eszköztárat.

A testület kiemelten fontosnak nevezte: az EU-nak elegendő aktív kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy évente 500-700 millió adag oltóanyagot állítson elő, és az adagok fele az esetleges újabb világjárvány első hat hónapjában rendelkezésre álljon. Azt is javasolta továbbá, hogy uniós szinten összehangoltabb és kifinomultabb megközelítést kell kidolgozni a félretájékoztatás és a dezinformáció kezelésére.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb létre kell hozni egy erős európai egészségügyi uniót.

Több mint két évtizede a legmagasabbra emelkedett a születések száma márciusban Németországban, a növekedés időbeli összefüggésben áll a koronavírus-járvány első hullámának enyhülésével – adta hírül a MTI a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján.

Már év elején is megfigyelték, hogy a karantén alatt sokan tévénézés helyett inkább egymással töltötték az idejüket, így a szokottnál többen születtek februárban Németországban, az éves szintű növekedés ekkor hat százalék volt, ami később növekedett.

Fotó: Ina Fassbender / AFP

A Destatis kifejtette, hogy az emelkedés időbeli összefüggésben áll az első, 2020 tavaszi járványhullám levonulásával és az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének lassítását szolgáló korlátozások május elején elkezdett lazításával.

Több más európai ország statisztikai hivatala is regisztrált hasonló jelenséget például Spanyolországban, Franciaországban és Belgiumban márciusban megállt a születések számának csökkenése, sok helyen pedig erősen növekedett a születésszám, Romániában tizenöt százalékkal, Észtországban és Litvániában tizenhárom százalékkal, Hollandiában, Finnországban és Magyarországon tíz százalékkal.

Szlovéniában hivatalosan véget ért a járványhelyzet, de amíg a kormány nem dönt a jelenleg is érvényben lévő korlátozások enyhítésről, azok továbbra is fennmaradnak – közölte Franc Vindisar, az egészségügyi minisztérium államtitkára nyomán az MTI. Vindisar elmondta, nehéz másfél év áll mögöttük, a járvány számos próba elé állított mindenkit. 

Együttműködéssel és szolidaritással le tudjuk győzni, de még nem értünk a célvonalba

 – tette hozzá.

Szlovéniában először tavaly március 12-én hirdettek járványhelyzetet, majd május közepén – elsőként az Európai Unióban – hivatalosan meg is szüntették. A járványadatok rosszabbodása miatt még az év október 18-án ismét járványhelyzetet hirdettek. Ezzel aktiválódott az úgynevezett nemzeti védelmi és mentési terv, amely azt jelentette, hogy az állam állta a polgári védelem és a katasztrófavédelem járványügyi intézkedések miatt felmerülő költségeit. A kormány azóta havonta meghosszabbította az erre vonatkozó rendeletet, egészen ez év június 15-ig.

A járványügyi korlátozásokon azonban nem enyhített Ljubljana. Továbbra is kötelező a maszk viselése nyilvános zárt térben, valamint a kulturális és sporteseményeken, tíz négyzetméteren pedig mindössze egy személy tartózkodhat. Szabadtéren csak abban az esetben kell maszkot hordani, ha nem tartható be a másfél méter távolság. A rendezvények látogatottsága legfeljebb 75 százalékos lehet, amennyiben ülő rendezvényekről van szó, az asztalok között be kell tartani a három méter távolságot.

Keddre 112 új esetet jegyeztek fel, és ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 256 ezret. Az elmúlt napon két beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 4724-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 122-en vannak kórházban, negyvenen közülük intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lelket számláló országban védőoltást eddig 769 248-an kaptak, közülük 551 906-an már a második adagon is túl vannak. Ez a felnőtt lakosság 44,5, illetve 32 százaléka.

Meghaladta a harmincmilliót a koronavírus elleni oltásokból beadott második dózisok száma az Egyesült Királyságban. Az eddig beadott első és második oltási adagok együttes száma átlépte a 72 milliót – írja az MTI.

A brit egészségügyi minisztérium kedd este közzétett részletes adatai  szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete óta az első oltási adagból eddig 41 831 056-an részesültek. Közülük 30 209 707-en a második dózist is megkapták, vagyis eddig összesen 72 040 763 adagot adtak be Nagy-Britanniában a koronavírus elleni oltásból.

Boris Johnson miniszterelnök bejelentette: a kormány az eddigi menetrendben szereplő július 31-ről július 19-re hozta előre azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak – hozzávetőleg 52,7 millió embernek – meg kell kapnia a koronavírus elleni oltás első dózisát. Ugyaneddig az időpontig mindkét oltási adagot be kell adni a felnőttek kétharmadának, ezen belül az ötvenévesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a negyven éven felülieknek is, akik május közepéig megkapták az első dózist.

Az egészségügyi minisztérium kedd esti beszámolója szerint az elmúlt 24 órában tízen, a kedden zárult egy hétben 63-an haltak meg a koronavírus-fertőződés okozta Covid–19 betegségben országszerte. A heti halálozási szám 12,5 százalékkal alacsonyabb az előző, múlt kedden zárult egy hétben bejelentett halálesetekénél.

Románia kérésére az Európai Bizottság felfüggesztette csaknem 4,5 millió koronavírus elleni vakcina leszállítását, mivel Románia nem tudja az eredetileg tervezett ütemben felhasználni az oltóanyagot, és már jelentős készleteket halmozott fel – írja az MTI.

Andrei Baciu egészségügyi államtitkár az oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) keddi sajtóértekezletén elmondta, júniusban 7,1 millió adag vakcinának kellett volna érkeznie, ebből azonban Románia csak 2,6 milliót kért. Hozzátette, az Európai Bizottság már a kampány elején számított rá, hogy bizonyos idő után többlet alakulhat ki az oltóanyagból, ezért a szerződések azt is lehetővé teszik, hogy a tagországok adományként továbbadják vagy értékesítsék a felesleges vakcinákat.

Romániában ennek még nincs meg a jogi feltétele, és félő, hogy közben lejár a felhalmozott vakcinakészletek szavatossága. Az országba érkező 15 millió dózis kevesebb mint hatvan százalékát használták eddig fel.

Romániában – az egy hónappal korábbi közlések szerint – mintegy 120 ezer embert tudnak beoltani naponta. A beadott dózisok száma május közepén néhány napig haladta csak meg a napi százezret, azóta a napi átlag ötvenezer alá csökkent. Míg május közepén átlagosan napi 42 ezerrel nőtt az első dózissal beoltottak száma, most már csak napi 15 ezerrel emelkedik a immunizáltak száma.

Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltáskampány koordinátora elmondta, az alacsony érdeklődés miatt 11 oltóközpontot be kellett zárni, 127-ben pedig csökkentették a nyitvatartási időt. A romániai, csaknem ezer oltóközpont közül több mint négyszázban a kapacitás felét sem használják ki.

A koordinátor szerint biztosra vehető, hogy az őszi lehűléssel ismét erőre kap a járvány, ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a közelgő negyedik hullámban a – sokkal ragályosabb, Indiában egészségügyi katasztrófát okozó – delta-vírusvariáns válik Romániában is meghatározóvá.

Ezért is fontos, hogy Romániában mindenkinek hozzáférést biztosítsanak a vakcinához – mutatott rá Gheorghita. Ennek érdekében a mozgó oltópontok egy-másfél hónapon belül Románia mind a 2800 községét felkeresik, a kiszállások menetrendjét pedig a hét végéig közzéteszik az oltási kampány honlapján.

Omán kedden bejelentette, hogy helyi orvosok potenciálisan halálos gombás fertőzést azonosítottak néhány koronavírusos betegben. Ezek az első ismert esetek az Arab-félszigeten, miközben a szultanátusban felfelé ívelő koronavírusos megbetegedések száma erősen leterheli az ománi kórházakat – írja az MTI.

Az ország egészségügyi minisztériuma arról számolt be, hogy Ománban három koronavírusos beteg is életveszélyes, a köznyelvben csak „fekete gombás” betegségnek nevezett mucormycosisszal fertőződött meg, amely gyorsan terjedt a vírusbetegek között Indiában.

Az ománi egészségügyi tisztségviselők a hét elején arra figyelmeztettek, hogy az Ománi Szultanátus kórházaiban súlyos az ágyhiány a gyorsan terjedő vírusváltozatok, a nehézkesen haladó oltási program és a laza kijárási korlátozások miatt. 

A gombás betegség egyre nagyobb aggodalomra ad okot Indiában is. Más országokban, például Egyiptomban csak szórványosan jelentettek gombás fertőzéses eseteket az elmúlt hónapokban, miközben drámaian nőtt a koronavírusos esetek száma. A fekete gombás fertőző betegség Indiában már a koronavírus-járvány előtt is létezett, de növelte az aggodalmat, hogy több ezer koronavírusos, fertőző vagy frissen meggyógyult beteget is megtámadott.

A mucormycosist a penészgombával való érintkezés okozza, amely nagyon gyakori a talajban, levegőben, de még az emberi orrban és nyálkahártyában is megtalálható. A légzőrendszeren keresztül terjed, és az arc egyes részeit roncsolja. Alkalmanként az orvosok kénytelenek műtéti úton eltávolítani a szemgolyót, így próbálva megakadályozni, hogy a fertőzés elérje az agyat is.

A penészgombás fertőzés elsősorban a legyengült immunrendszerű és krónikus betegségekkel, mindenekelőtt cukorbetegséggel küzdő pácienseket, valamint az orvosi receptre kapható koronavírus-gyógyszerek, például szteroidok túladagolásával kezelt betegeket támadja meg. Az orvos által nem kezelt vércukorszint mellett a legyengült immunrendszerű emberek nagyobb valószínűséggel kaphatják a gombás fertőzést.

Tizenegyezer adag morfiumot használtak fel, ennek felét a tizenkét ágyas intenzíven az aradi kórházban, ami a többi romániai Covid-kórházhoz képest háromszor több. Az intézmény vizsgálja a fájdalomcsillapítók túlzott mértékű felhasználását – olvasható a Főtér oldalán.

Kirívóan magas volt 2020 áprilisa és 2021 májusa között a fájdalomcsillapító-használat az erdélyi város kórházában, amely Románia egyik Covid-kórháza. A több mint egyéves időszak egybeesik a koronavírus-járvány legpusztítóbb periódusával, amikor a kórházak és az orvosok is rendkívüli nyomásnak voltak kitéve. 

Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A romániai magyar médium értesülései szerint ez idő alatt tizenegyezer adag morfiumot használtak fel, ennek felét a tizenkét ágyas intenzíven. Azt tudni lehet, hogy összességében háromszor több dózis fogyott, mint más Covid-kórházak akár több férőhelyes intenzív osztályain, ezért is indult a vizsgálat, amely kiterjed más fájdalomcsillapítók túlzott mértékű felhasználására is.

A francia egészségügyi miniszter, Olivier Véran szerint a koronavírus indiai mutánsának delta-variánsa a Franciaországban regisztrált esetek két–négy százalékát teszik ki – írja a Guardian. Ez azt jelenti, hogy a 67 milliós országban átlagosan napi 50–150 esetet regisztrálnak.

Fotó: James Ross / MTI / EPA

A delta-variáns fertőzöttjei fejfájásról, torokfájásról és orrfolyásról számolnak be, a fiatalabbaknál leginkább súlyos náthához hasonlító tünetekkel jár. Negyven százalékkal fertőzőbb a koronavírus eddig ismert mutánsainál, Boris Johnson brit miniszterelnök egy héttel kitolta a korlátozások feloldását a terjedésére hivatkozva. 

A koronavírus-járvány alatt tovább nőtt a korrupció mértéke az Európa Unióban – írja a Transparency International jelentése alapján a Guardian.

A nemzetközi szervezet 2020 októbere és decembere között negyvenezer ember bevonásával végzett felmérése arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez sokszor személyes kapcsolatokra volt szükség. Az AFP azt írja, hogy a megkérdezett emberek 29 százaléka számolt be ilyen esetről, míg hat százalékuk közvetlen megvesztegetést említett.

Az egészségügyi ágazatoknál észlelt vesztegetések mértéke Romániában és Bulgáriában volt a legmagasabb, míg a személyes kapcsolatokból származó előnyöket  Csehországban és Portugáliában használták ki a legjobban. Nagyon sok válaszadó, a megkérdezettek mintegy hatvan százaléka tette szóvá, hogy a helyi kormány nem kezelte átlátható módon a járványt, Franciaországban,  Spanyolországban és Lengyelországban is.

A Transparency International szerint Magyarország és Lengyelország a koronavírus-járvány nyomán kialakult helyzetre hivatkozva számos olyan intézkedést hozott, amelyek aláásták a demokratikus jegyeket.

Pakisztán feloldotta a negyven év alattiak körében az AstraZeneca használatának korlátozását, többnyire azért, hogy megkönnyítse a Szaúd-Arábiában dolgozó vagy ott tanuló állampolgárok helyzetét – írja a Guardian. A dél-ázsiai ország bevételeinek negyede Szaúd-Arábiából származik, így nem meglepő az intézkedés.

A több mint 216 milliós ország eddig a kínai  Sinopharmot, CanSinoBiot és a Sinovacot használta. A Reuters beszámolója szerint a szaúdi koronahercegség nem hagyta jóvá a kínai vakcinákat, a kötelező karanténba vonulás azonban sok pakisztáni számára megfizethetetlen volt.

Japánban el kellett volna tekinteni a koronavírus elleni oltóanyagok tesztelésétől, hogy előbb el lehessen kezdeni az oltási kampányt – jelentette ki kedden Kono Taro, a japán kormány oltási kampányért felelős minisztere.

Ha visszamehetnék az időben, eltekintenék a hazai teszteléstől, amelyet végigcsináltunk

 – hangoztatta a tárcavezető abbéli meggyőződését hangsúlyozva, hogy normális körülmények között valóban elengedhetetlen a vakcinák helyi tesztelése, de olyan vészhelyzetben, amilyet a koronavírus okozott, helyesebb a lehető leghamarabb elkezdeni az oltások beadását.

Kono szerint az ellenzéki pártok erőltették a hazai tesztelést, a sajtó pedig joggal támadta volna a kormányt, ha ellenőrizetlenül adják be az oltóanyagokat, és valami baj történik. Egészségügyi szakemberek viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai kísérletek kétszáz vagy kevesebb résztvevővel tudományos szempontból hasztalanok – írja az MTI.

Japánban a fejlett országok között viszonylag későn, februárban kezdődött meg az oltókampány, és eleinte nagyon kevés vakcina állt rendelkezésre az országban. A Reuters hírügynökség adatai szerint jelenleg a lakosság 4,8 százaléka kapta meg mindkét dózist valamelyik oltóanyagból. Jelenleg naponta mintegy hétszázezer embert oltanak be az országban. Kono Taro abban bízik, hogy ez a hónap végére napi egymillióra emelkedhet.

A koronavírus elsőként Indiában azonosított delta-variánsa felelhet az azonosított esetek legfeljebb négy százalékáért Franciaországban. Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint ez ötven és százötven közötti megbetegedést jelent naponta – írja a Financial Times.

Talán azt gondoljuk, hogy ez még mindig kevés, de Angliában is ez volt a helyzet pár héttel ezelőtt

– figyelmeztetett Véran.

Horvátország idegenforgalomért felelős minisztere, Nikolina Brnjac bajorországi hivatalos útján találkozott a Német Autóklub turizmusért és pénzügyekért felelős elnökhelyettesével, Karlheinz Jungbeckkel.

Az ADAC (Allgemeine Deutsche Automobil Club), a 22 millió taggal rendelkező német autóklub útikönyvét Németországban a kempingezők bibliájának is nevezik. Ezért kecsegtető a horvát idegenfogalom számára, hogy miután áttanulmányozzák a szaktárca Covid-biztos Horvátország intézkedéscsomagját, nagy valószínűséggel a német autóklub ajánlani fogja tagjainak az Adria-parti országot – számol be a 24sata.hr.

Még nem regisztrált semmilyen mellékhatást a Szputnyik V vakcina beadását követően a szlovák Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet. Erről az intézet szóvivője, Magdalena Jurkemíková számolt be – írja az Új Szó. 

A beérkezett jelentések részei lesznek a heti statisztikáknak 

– válaszolta a szóvivő arra a kérdésre, hogy tervezi-e az intézet, hogy heti rendszerességgel adjon jelentést a vakcina beadása után jelentkező mellékhatásokról, ahogyan korábban a Pfizer–BioNTech, a Moderna vagy éppen az AstraZeneca oltóanyagaival tette.

A japán kormány túlélte kedden a bizalmatlansági indítványt, amelyet azért terjesztett be ellene az ellenzék, mert szerintük a kabinet nem megfelelően kezelte a koronavírus-járványt. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a járványhelyzet ellenére továbbra is ragaszkodik a vezetés az egy hónap múlva esedékes tokiói nyári olimpiai játékok megrendezéséhez.

Miután a kormánykoalíciónak, a Szuga Josihide miniszterelnök vezette Liberális Demokrata Pártnak (LDP) és a Komeitónak többsége van a képviselőházban, leszavazták az ellenzéki indítványt.

Japán egymillió dózis koronavírus elleni oltóanyagot küld ezen a héten Vietnámnak − írja a Guardian.

A Japánban gyártott AstraZeneca-vakcinák szállítmánya szerdán érkezik Vietnámba

− mondta Toshimitsu Motegi japán külügyminiszter.

A mintegy 98 millió lakosú Vietnámban a járvány kezdete óta 10 241 esetben azonosították a fertőzést, és mindössze 58 halálos áldozatot követelt a kór.

Japán további vakcinaadományokat fontolgat Vietnám és Tajvan számára is. Indonéziába, Malajziába, a Fülöp-szigetekre és Thaiföldre is küldenek majd oltóanyagot.

Feloldották a maszkviselési kötelezettséget Izraelben, ugyanis a koronavírusos esetek száma továbbra is csökken − írja a Guardian. A lazításnak köszönhetően egy év után először ülhetnek be a gyerekek az iskolapadokba maszk nélkül, és a munkahelyeken sem kötelező azt viselni. Az izraelieknek április óta nem kötelező a maszkhasználat a szabadban.

Izrael 9,3 millió lakosának mintegy 55 százaléka már teljesen be van oltva. A közel-keleti országban ebben a hónapban napi egy vagy nulla fertőzöttről számolnak be.

A minisztérium továbbra is megköveteli a maszkok viselését a be nem oltott izraeliektől, az egészségügyi intézmények személyzetétől, a karanténban lévőktől és a tömegközlekedést használó utasoktól.

A Hargita megyei vészhelyzeti bizottság döntésének értelmében hétfőtől a megye valamennyi oktatási intézményében a diákok teljes jelenlétével zajlik az oktatás – írja a Maszol. Az új rendelkezések az iskolák javaslatai alapján születtek meg, mivel minden településen csökkent a koronavírus-fertőzési ráta.

A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a Hargita Megyei Fő Tanfelügyelőség is felülvizsgálta a döntést előzetesen. A kormánymegbízotti hivatal által közzétett adatok szerint az elmúlt napon összesen két új koronavírus-fertőzöttet mutattak ki Hargita megyében, egy személyt pedig gyógyultnak nyilvánítottak.

Jelenleg kilenc, koronavírussal fertőzött személyt ápolnak a megye kórházaiban, a fertőzési ráta 0,05 ezrelék volt hétfőn.

A szerbiai köztársasági egészségügyi válságstáb hétfői ülését követően Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár közölte, hogy a testület további enyhítéseket javasolt a kormánynak.

Ezek szerint a kiskereskedések egész nap nyitva tarthatnak, a vendéglátóhelyek kerthelyiségei is, míg beltéri részeik éjszaka 1 óráig, továbbá kint és bent is zene szólhat.

A sportrendezvényeken közönség is jelen lehet, a kültéri létesítmények 50 százalékos kapacitással, míg a fedett létesítmények 30 százalékos kapacitással fogadhatnak nézőket – tájékoztat a Magyar Szó.

Enyhén felgyorsult az oltási kampány Ukrajnában, hétvégén ötven oltóközpontban dolgozott az egészségügyi személyzet, így 57 ezer oltóanyagot adtak be az országban − írja a Kárpáti Igaz Szó.

Szombaton 15 924, vasárnap 15 381 személy kapta meg a védettséghez szükséges vakcinát csak az oltópontokon, emellett folyik az oltás a családorvosi rendelőkben is. A legtöbb dózist Kijevben, Dnyipróban és Lvivben adták be.

Fotó: Mykola Tys / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

A negyvenmilliós országban az oltási kampány kezdete óta 1 718 499 ember kapta meg a koronavírus elleni védőoltás első dózisát, ebből 238 798-an már teljesen be vannak oltva.

Tokióban négy 70 és 80 év körüli lakost is olyan Pfizer-vakcinákkal oltottak be, amelyeket egy közeli város egészségügyi hatósága már kidobott, mert nem megfelelő hőfokon tárolták azokat.

Megkezdték dolgozóik beoltását a legnagyobb japán légitársaságok, hogy felkészüljenek a tokiói olimpia kezdetére.

Az elmúlt hétig a lakosság csupán 12 százaléka kapta meg legalább az első oltását – számolt be az ATV.

Hét hét óta csökken a világon a napi új koronavírus-fertőzöttek száma, ami eddig a leghosszabb ilyen időszak a járvány kezdete óta − mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója Genfben.

A járvány halottjainak száma azonban nem mérséklődik hasonló ütemben, naponta még mindig több mint tízezer ember veszti életét a fertőzés miatt. A járvány újabb élénkülését hozhatja, hogy nagyon egyenlőtlen a hozzájutás a koronavírus elleni vakcinákhoz a világon.

A vírus gyorsabban terjed, mint az oltóanyagok globális szétosztása

− mondta a WHO igazgatója, és felszólította a politikai vezetőket, hogy kötelezzék el magukat a bolygó népességének legalább 70 százalékos beoltottsága mellett.