A Reddit letiltotta az oldalon működő NoNewNormal nevű subredditjét (fórumát), amely 2020 júniusában indult és mostanra már 122 ezer feliratkozója volt.

A közösségi weboldalnak több tucat moderátor írt nyílt levelet, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy sokan hamis információkat terjesztenek a járványról és az oltásról ezen a fórumon, amivel a járvány elleni védekezést is veszélyeztetik. A Reddit végül az ő kérésüknek megfelelően tiltotta le ezt a fórumot. 

Ezen kívül a Reddit további 54 subredditnek az elérhetőségét is korlátozta, amelyeken ugyancsak a járványtagadók gyűltek össze. Ez utóbbiak még működhetnek, de a keresőmotorok által már nem lehet meglelni, valamint a Reddit sem fogja ajánlani a ezeket felhasználóknak.

Második esélyt adnak Görögországban a koronavírus ellen még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak, hogy immunizáltassák magukat, az állásukból már felfüggesztett emberek pedig visszatérhetnek munkájukhoz − jelentette be csütörtökön a görög kormány. A döntés oka, hogy több százak tüntettek munkabeszüntetéssel a védőoltások kötelezővé tétele ellen.

A görög kormány eredetileg szeptember elsejével tette kötelezővé az oltást az egészségügyi ágazatban, illetve az idősápolásban dolgozók számára − írja az MTI. Egy görög kormánytisztségviselő szerint

Csütörtökön az érintett dolgozók százai tüntettek Athénban és más görög nagyvárosokban a szabályozás ellen.

Eddig a görög lakosság 53 százalékát oltották be teljes körűen, az athéni vezetés elképzelései szerint ezt az arányt őszre 70 százalékra emelnék.

Múzeumlátogatást írhatnak fel a Covid-stresszben szenvedőknek az orvosok Brüsszelben egy három hónapos kutatás részeként– írja az MTI. A belga főváros legnagyobb kórházában, a Brugmann kórházban a koronavírus-járvány okozta stressz miatt kezelt betegeknek öt ingyenes látogatást ajánlanak fel a város múzeumaiban.  Az eredményeket jövőre publikálják, a projektet pedig kiterjesztik, amennyiben sikeresnek mutatkozik a kiégésnek és a pszichés stressz egyéb tüneteinek enyhítésében.

Brüsszel kultúráért felelős vezetője, Delphine Houba elmondása szerint a kutatást a kanadai Québecben végzett hasonló projekt inspirálta, amelynek során az orvosok évente 50 múzeumlátogatást javasoltak pácienseiknek.

A koronavírus-járvány miatti krízishelyzet fokozta a stresszt, a kiégést és más patológiás tüneteket, ami hangsúlyozza az ilyen projektek fontosságát

– mondta Houba a L'Echo című belga lapnak.

A projektben részt vesz a Grand-Place-on lévő közintézmények mellett a Divat és Csipke Múzeum, a Csatornamúzeum, a Garderobe Manneken Pis, valamint a Kortárs Művészeti Központ. Houba elmondta, reméli, hogy a jövőben magánmúzeumok és -gyűjtemények is csatlakoznak a projekthez. „A döntés az övék a próbavizsgálat eredményei alapján”– tette hozzá.

Tom Cruise két filmjének, a Top Gun: Mavericknek és a Mission: Impossible 7-nek is jövő évre kell halasztani a premierjét a delta-variáns terjedése miatt. Az új James Bond-film viszont időben, szeptember végén megérkezik a mozikba. 

A korábbi tervek szerint a Top Gun premierje november 19-én lett volna Észak-Amerikában, a Mission: Impossible 7 pedig jövő májusban jelent volna meg. A filmstúdióknak azonban a pandémia miatt át kellett tervezniük a  bemutatóikat, hogy akkorra időzítsék, amikor a nézők már bátran visszatérhetnek a filmszínházakba.

A változtatással egyben az is biztossá vált, hogy a Mission: Impossible 8 is csak később, 2023 júliusban jelenhet meg. 

Jó hírnek számít viszont, hogy az új James Bond-film, a Nincs idő meghalni nem késik.

A brit királyi herceg a GQ magazin díjátadóján vett részt meglepetésvendégként, ahol ő adta át a díjat az AstraZeneca-vakcina alkotóinak.

Harry herceg beszédében arra is kitért, hogy szerinte sokan miért nem vették még fel a vakcinát:

Mindeközben azt is szorgalmazta, hogy a nyugati államok segítsenek a fejlődő országoknak abban, hogy mielőbb hozzájuthassanak a vakcinához.  

Pozitív koronavírustesztet adott Olivier Giroud, az AC Milan labdarúgócsapatának új játékosa. A 34 éves világbajnok francia támadó idén nyáron igazolt a Chelsea-től az olaszokhoz, akiknek a színeiben múlt hétvégén, a Cagliari elleni hazai bajnokin két gólt is szerzett. Azóta nem találkozott a csapattársaival − írja az MTI.

A klub közölte, hogy értesítette az egészségügyi hatóságot, a futballista pedig otthonában karanténban van. A világbajnoki selejtezők miatt az olasz bajnokságban is szünetet tartanak, az AC Milan legközelebb jövő vasárnap, a Lazio ellen lép pályára a Serie A-ban.

Ukrajnában a koronavírussal fertőzöttek átlagos napi növekedési aránya 49 százalékkal nőtt az elmúlt két hét alatt – tájékoztat róla a KárpátHír.

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia elkészített egy matematikai modellt, e szerint ősz elejéig tovább fog nőni a fertőzöttek száma, szeptember első hetében átlagosan 1742-vel, a hónap második hetében 2300-zal emelkedhet a betegek száma; ez a szám szeptember legelején napi 1490.

A legmagasabb fertőzöttszám Csernyivci megyében van, ahol az elmúlt napokban háromszor több pozitív tesztről jelentettek és kétszer többen szorultak kórházi ápolásra, mint az ország bármely részén. Az intézet nem véletlenül fejezte ki aggodalmát a területen uralkodó állapotok miatt. 

Az orvost fociedző férje vette rá arra, hogy a romániai Pucioasa labdarúgócsapatából tíz játékosnak adjon hamis oltási igazolást – adta hírül a Főtér.

Csak finom becslései vannak a román hatóságnak arról, hány kamuigazolást állíthattak ki eddig orvosok. Leggyakrabban az úgynevezett mosdókagylós trükköt használják, amikor a doktorok úgy tesznek, mintha beadnák az oltást, miközben a lefolyóba öntik a vakcinát.

A doktornő és a focicsapat esete a Damboviţa megyei Pucioasa városában történt, ahol az orvosnő férje futballedző, és sikerült meggyőznie a feleségét. A nő az oltásokat nyilvántartó informatikai rendszerbe valótlan adatokat töltött fel, majd felvette a négyszáz lejt (28 ezer forintot) az oltásokért az egészségbiztosítási pénztártól.

A rendőrség gazdasági bűncselekményekért felelős csoportja három házkutatást tartott Pucioasa, Corbii Mari és Aninoasa településeken, olyan személyeknél, akik részt vehettek a csalásban. Tizenhárom embert vittek be, köztük a 47 éves orvosnőt, akit csalással, okirat-hamisítással és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással gyanúsítanak.

Bulgáriában szeptember 6-tól szigorítják a járványügyi korlátozásokat a koronavírus-fertőzések számának növekedése miatt – jelentette be Sztoicso Kacarov egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

„A világjárvány okozta válság minden aspektusát felmértük, a helyzet súlyos, de ellenőrzésünk alatt áll. A beoltott emberek alacsony aránya miatt arra kényszerülünk, hogy megelőző intézkedéseket hozzunk, korlátozzuk a következményeket a teljes lakosságra nézve. Ezért hétfőtől országszerte szigorításokat léptetünk életbe, amelyek két hónapig maradnak érvényben, de ha az esetszám tovább nő, a korlátozások még szigorúbbak lehetnek.”

A szigorítások a minimum másfél méteres távolságra és a maszkviselésre vonatkoznak a zárt terű közösségi helyeken, valamint a közlekedési eszközökön. November végéig meghosszabbítják a járványügyi vészhelyzetet. A beltéri sporteseményeket nézők nélkül rendezik.

Döntés született arról is, hogy a koncerteken, színházi előadásokon és mozikban a nézők számát a férőhelyek ötven százalékára korlátozzák. A múzeumok és galériák – befogadóképességük arányában – nyolc négyzetméterenként egy főt fogadhatnak. A korlátozások teljes listáját a következő napokban teszik közzé.

Reggel 9 órakor kezdődik az intézmény átadóünnepsége, amelyen részt vesz Ana Brnabić szerb miniszterelnök, Igor Mirović, a Tartományi Kormány elnöke és Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke – tájékoztat róla a Pannon RTV.

A vadonatúj egészségügyi intézményt a legkorszerűbb berendezésekkel látták el, 400 férőhely lesz a félintenzív, 220 hely pedig az intenzív ellátásra az épületben. A cél az, hogy a szerbiai koronavírusos betegeket itt kezeljék majd, ezzel tehermentesítve a tartományi egészségügyi rendszert.

A koronavírus terjedése miatt december 17-ig meghosszabbítja a járványügyi szükségállapotot az ausztrál kormány – közölte csütörtökön Greg Hunt egészségügyi miniszter.

Greg Hunt ausztrál egészségügyi miniszter

Fotó: Sam Mooy / Getty Images Hungary

A tavaly március 18-a óta érvényben lévő vészhelyzeti időszakot további három hónappal hosszabbítják meg.

Az ausztrál egészségvédelmi bizottság és a tiszti főorvos szerint a koronavírus továbbra is „elfogadhatatlan kockázatot” jelent a közegészségügyre, és a vészhelyzeti időszak meghosszabbítása megfelelő válasz erre – olvasható Hunt közleményében.

Hunt hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényben maradnak az olyan intézkedések, mint a repülőutak előtti kötelező koronavírus-tesztelés és maszkhasználat a nemzetközi járatokon, az óceánjárók kikötőkbe való belépésének tilalma, az ausztrál állampolgárok kiutazásának korlátozása, valamint a nemzetközi repülőtereken lévő üzletek nyitvatartásának szigorítása.

Az Annals of Internal Medicine című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek azt találták, hogy a glükokortikoidokat szedő vagy más immunszupresszív terápiában részesülő betegek majdnem 90 százalékánál kialakul az antitestválasz az új koronavírus elleni oltás beadása után. Az antitestválasz esetükben ugyan csak egyharmada volt annak, mint amilyen az egészséges immunrendszerű embereknél alakul ki, de azt jelzi, hogy az oltás bizonyos védelmet nyújt az ilyen súlyos betegségekben szenvedők esetében is.

Az immunszupresszív terápiában részesülő, krónikus gyulladásos betegségben szenvedők esetében nagyobb a súlyos Covid–19 kialakulásának a kockázata. A koronavírus elleni, mRNS-alapú oltások az egészséges immunrendszerrel bírók esetében védelmet nyújtanak, míg az immunszupresszív terápiában részesülő krónikus gyulladásos betegségben szenvedők esetében nem ismert az immunválasz.

A kutatók kimutatták, hogy mind a krónikus gyulladásos betegségben szenvedők, mind az egészséges emberek csoportjának többségénél kialakult antitestválasz az oltásra, bár az immunhiányos betegek esetében ez a válasz gyengébb volt, mint az egészségesek csoportjában. A glükokortikoidokat szedő és más, B-sejt-elnyomó terápiában részesülők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy nem fejlődik ki antitestválasz.

Eredményeik bátorítást adnak az immunhiányos betegeknek ahhoz, hogy beoltassák magukat a Covid–19 ellen. Az amerikai betegségellenőrzési és -megelőző központ a közelmúltban azt ajánlotta, hogy az immunhiányos betegek kapjanak harmadik adag oltást, amely még erősebb immunválaszt válthat ki.

Megduplázták tavaly nyári forgalmukat az utazási irodák 2021-ben, ám csalóka ez a növekedés, hiszen ez csak a gyenge tavalyi főszezonhoz mérten kiugró. Az ősz is számottevően jobb lehet, mint egy éve. Reménykeltő, hogy éledezik az üzleti turizmus is – olvasható a Világgazdaságban.

A várakozásoknál jobban sikerült a nyár, az utazási irodák teljesen meg tudták tölteni a tengerparti charterjáratokat, és a tavalyi bevételük legalább kétszeresét érték el júliusban és augusztusban

– mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) frissen újraválasztott elnöke. A forgalomnövekedés biztató, de nem árt tudni, hogy a 2019-es nyári bevételek 20 százalékát, 271 milliárd forint helyett mindössze 54 milliárdot könyvelhettek el az utazási irodák. Ráadásul ennek az összegnek a legnagyobb részét 2020 első negyedévében, még a pandémia kirobbanása előtt realizálták. A koronavírus-járvány hatással volt a szövetség tagjainak a számára is, amely 212-ről 174-re csökkent.

Latin-Amerika és a Karib-térség lakosainak háromnegyede nem kapta meg a koronavírus elleni teljes védőoltást, ellentétben az Egyesült Államokkal és Kanadával, ahol a lakosság többsége már védett – tájékoztat róla az MTI a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) közleménye alapján.

Carissa Etienne, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) amerikai szervezetének igazgatója a vakcinák egyenlőtlen elosztására panaszkodott, szerinte ennek köszönhető, hogy aránytanul sújtja a világjárvány az amerikai kontinenst, ahol a világban jelentett halálesetek közel egyharmada történt.

Több vakcinaadományra van szükségünk

– hangsúlyozta Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján az igazgató, aki felszólította a szükséges feletti készlettel rendelkező országokat, hogy gyorsan osszák meg azt a térséggel az emberéletek megmentése érdekében. Kifejtette, hogy az amerikai kontinensnek további 540 millió adag védőoltásra van szüksége ahhoz, hogy minden ország a lakosainak legalább 60 százalékét be tudja oltani – mondta.

A legjobb védekezési mód az aggodalomra okot adó variánsok, így a delta ellen, ha biztosítjuk, hogy az emberek mindenütt megkapják a teljes immunizálást

– nyomatékosította Carissa Etienne.

A Covid–19-fertőzöttek száma ismét nő Észak-Amerikában, és a kórházi ápolásra szorulók aránya a fiatalok és az ötven év alatti felnőttek körében magasabb, mint bármikor a járvány idején – derül ki a PAHO adataiból. A szervezet felméréséből kiolvasható, hogy a járvány sok közép-amerikai országban, különösen Costa Ricában és Belizében gyorsulóban van. A Karib-térségben Jamaicán döntött rekordot a halálesetek száma, és a kórházak megteltek. Eközben Dél-Amerikában csökken a fertőzöttek száma, leszámítva Venezuelát, ahol stagnál a járványgörbe, és Suriname-ot, ahol négy egymást követő hete nő a fertőzöttek száma.

Jarbas Barboza, a PAHO igazgatóhelyettese közölte, hogy a Kubában kifejlesztett oltások nem kapták meg a WHO sürgősségi felhasználásra történő jóváhagyását, így az amerikai kontinens országaiban nem lehet őket megvásárolni. A szóban forgó vakcináknak, az Abdalának és a Soberanának előbb jóváhagyásra van szükségük, hogy a WHO vezette, a kis és közepes jövedelmű országok vakcinához juttatását segítő Covax-program keretében a PAHO szállíthassa őket a térség országainak.