Az Egyesült Királyság visszavonta azt a megállapodást, amelyet a francia Valneva céggel kötött százmillió dózis vakcina megvásárlásáról – írja a Financial Times.
Az üzlet 1,4 milliárd fontról (575 milliárd forintról) szólt volna, és a gyártást 2022-ben kezdték volna el Skóciában.
Az oltóanyag a hagyományos technológián alapul, vagyis teljes elölt vírust tartalmaz az immunválasz kiváltására. Az eljárás hátránya, hogy a gyártási folyamat hosszabb időt vesz igénybe, előnye viszont, hogy szélesebb körű védelmet nyújt valamennyi variánssal szemben.
A vakcinafejlesztés jelenleg a tesztelések végső fázisában tart.
Oltási akcióhetet indítottak Németországban hétfőn (szeptember 13.) a koronavírus-járvány negyedik hullámának feltartóztatására – adta hírül az MTI.
A #HierWirdGeimpft (#IttOltanak) elnevezésű országos akció lényege, hogy a lehető legegyszerűbben és a legkevesebb időráfordítással beoltathassa magát, aki még nem tette meg. Ennek megfelelően több száz oltópontot állítottak fel olyan helyeken, ahol eleve sokan fordulnak meg. Az ideiglenes állomásokat előzetes bejelentkezés nélkül lehet felkeresni.
Olyan helyszínekre is elviszik a vakcinát, mint a fővárosi Olimpiai Stadion, ahol a nemzetközi atlétikai Gyémánt Liga berlini állomásának (ISTAF) nézőire számítanak, emellett Stuttgartban a város hat legnépszerűbb zenés szórakozóhelyén, illetve az Aachen térségében fekvő Huckelhovenben a helyi mecsetben várják az oltakozni vágyókat. Mindezek mellett lakberendezési áruházakban, bevásárlóközpontokban, könyvtárakban, vidámparkokban és állatkertekben is felvehetők a vakcinák.
A német sajtóban idézett szakértők szerint legalább 75 százalékos átoltottság szükséges a negyedik hullám erejének megfékezéséhez, eddig 104,2 millió adag vakcinát adtak be Németországban. Legalább egy adagot a lakosság 66,5 százaléka, 55 315 227 ember kapott, teljes oltással a lakosság 62,2 százaléka, 51 710 807 ember rendelkezik.
Az Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 5511 új fertőzőtett regisztráltak, ami csaknem húsz százalékkal több az egy héttel korábbi 4779-nél. Tizenkét új áldozata volt a járványnak, ezzel a halálesetek száma 92 618-ra emelkedett.
Hétfő délig 13 700-an regisztráltak a pénteken meghirdetett és szombaton elinduló Covid-lottóra az ausztriai Burgenland (Őrvidék) tartományban – írja az MTI.
A Covid-lottó eszköz arra, hogy növeljük az oltási hajlandóságot, része az információs kampánynak
– hangsúlyozta hétfőn Hans Peter Doskozil, Burgenland tartományi vezetője, aki örömét fejezte ki, hogy ekkora az érdeklődés a lakosság körében.
A Covid-lottón bárki részt vehet, akinek az állandó lakhelye a tartományban van, és korábban már beolttatta magát, vagy ha még nem tette, egy hónapon belül felveszi legalább a vakcina első adagját, és regisztrál a nyereményjátékra.
A 77 százalékos átoltottságnál tartó Burgenland célja a nyolcvan százalék elérése, amihez tízezer, az oltásra újonnan jelentkező ember kell még. A lottón felvonultatott összesen ezer díjat – köztük autókat és elektromos kerékpárokat –
csak akkor sorsolják ki, ha a kitűzött időpontig, november 11-ig sikerül elérni a nyolcvanszázalékos átoltottságot.
A tartomány vezetője hangsúlyozta, hogy a díjakat nem szponzorok által finanszírozzák, hanem közpénzből. Utalt arra is, hogy az intenzív kezelésre szorulók ellátása és egy esetleges újabb zárlat sokkal többe kerülne.
A meghirdetett Covid-lottóval párhuzamosan tíz különböző helyszínen információs esteket szerveznek szülőknek és a 12–15 éves korosztálynak a koronavírus elleni védőoltás fontosságáról. A tartományi vezetés tervei között szerepel az is, hogy felvilágosító kampányt indít olyan fiatal nőknek, akik gyermekvállalásra készülődnek. Ezenkívül nyílt oltónapokkal, illetve bárhol bevethető mobil oltócsapattal kívánják növelni a tartomány átoltottságát.
Az elmúlt 24 órában 6249 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Szerbiában, ahol 21 ezer tesztet végeztek el, azaz a vizsgált személyek csaknem harminc százaléka lett Covid-pozitív – olvasható a Pannon RTV oldalán.
Jócskán megnőtt a kórházban ápoltak száma, már 3057-en szorulnak valamelyik egészségügyi intézmény ellátására, illetve ezzel együtt már 142-en vannak lélegeztetőgépen. Az adatok növekedést mutatnak az elmúlt hétfőhöz képest, ugyanis kétezerrel több a fertőzött, harminccal többen vannak lélegeztetőgépen és nyolccal többen haltak meg, mint egy héttel korábban.
Újabb részleget készítenek elő a fertőzöttek fogadására a szabadkai közkórházban, amit az intézmény igazgatója, Slobodan Puskar jelentett be.
Aggasztó, hogy a kórházban kezelt fertőzöttek húsz százaléka mesterséges lélegeztetésre szorul, azaz a harmincból hatan vannak lélegeztetőgépen. Az intenzív osztályon kezeltek közül senki sincs beoltva
– közölte az igazgató.
Tovább romlik a járványhelyzet a következő két hétben, egyre magasabb lesz koronavírus-fertőzöttek napi száma
– jelentette ki Predrag Kon járványügyi szakember, a szerbiai válságstáb tagja, aki szerint a jelenlegi óvintézkedések nem eléggé hatásosak, hogy visszaszorítsák a koronavírust és stabilizálják a járványhelyzetet. A védettségi igazolvány szerinte nem megoldás semmire, ráadásul alkotmányellenes a bevezetése. Az oltás az egyedüli, ami segíthet.
Az Egyesült Királyság négy nemzetének tiszti főorvosai közös hétfői közleményükben javasolták, hogy a 12–15 éves korosztály egészséges tagjai is megkapják a koronavírus elleni oltás legalább egy dózisát – írja az MTI.
Az angol, a walesi, a skóciai és az észak-írországi tiszti főorvos állásfoglalása szerint ha az iskoláskorú gyerekek jelentős hányadát beoltják, az valószínűleg csökkenti az olyan „terjedési események” valószínűségét, amelyek a koronavírus-fertőzés helyi szintű fellángolását okozhatják az iskolákban vagy az iskolákhoz kötődő rendezvényeken.
A tiszti főorvosok hétfői ajánlása jelentős fordulat. A brit kormány mellett működő oltásügyi és immunizációs vegyes bizottság (JCVI) a hónap elején ugyanis még azt javasolta, hogy a 12–15 éves korosztály tagjai közül csakis a krónikus betegségekkel küszködőket oltsák be a koronavírus ellen.
Egy olyan férfit tartanak felelősnek Kínában egy új járványgóc kitöréséért, aki korábban teljesítette a mintegy 21 napos kötelező karantént az országba Szingapúrból való visszatérése után – adta hírül a CNN.
Az eset kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Kína meglehetősen szigorú elzárással járó, zéró-Covid-stratégiáját van-e értelme jelen formájában fenntartani.
A délkelet-kínai Fucsien tartományban észlelt kisebb járványgócban több mint hatvan ember fertőződött meg, közülük tizenöten általános iskolás tanulók. Az eset két héttel azután történt, hogy az országban sikerült megfékezni az elmúlt egy év legkomolyabb koronavírus-hullámát, amely a delta-mutáns terjedése nyomán alakult ki.
A most tapasztalt új fertőzéseket egy általános iskolában észlelték, ahol a szülők egyikét – a Szingapúrból hazatért férfit – sejtik a góc kialakulásának kiindulópontjának, annak ellenére hogy maradéktalanul teljesítette az országban kötelező, meglehetősen hosszú karanténidőszakot. Igaz, az állami média beszámolóját némileg zavarossá teszi, hogy a 21 napos karantén alatt kilencszer produkált negatív tesztet, s hazatérése után mintegy 37 nappal lett pozitív. A vuhani első járványhullám óta ugyanis a kínai kormányzati kommunikáció minden új góc mögött külföldi behurcolást sejt, a 21 napnál hosszabb lappangási időszak azonban meglehetősen szokatlan.
Egyre több a koronavírusos megbetegedés Ausztriában, és egyre többen szorulnak kórházi ápolásra, valamint intenzív kezelésre – írja az MTI az egészségügyi hatóságok hétfői adataira hivatkozva.
A kórházak intenzív ágyainak telítettsége már 13,7 százalékos Bécsben, Vorarlbergben és Alsó-Ausztriában, míg az egész országban rendelkezésre álló 2054 intenzív ágy kilenc százalékát koronavírus-járványban szenvedők foglalják el.
Amennyiben nem változik a járványhelyzet belátható időn belül, nagyon hamar elérheti a húszszázalékos telítettségi küszöböt Ausztria a bizottság szerint, sőt az említett három tartomány akár a 33 százalékos szintet is megütheti.
Az elmúlt 24 órában 1543 embernél igazolták a koronavírust Ausztriában, a járvány kezdete óta már 711 573 pozitív esetet regisztráltak. Jelenleg 753 beteget ápolnak kórházban és 191-en szorulnak intenzív kezelésre. Az országban eddig 10 840-en haltak meg koronavírusban.
Hétfőn már 2,53 ezrelék volt Szatmár megye fertőzöttségi rátája, így a megye már nem a zöld, hanem a sárga forgatókönyv szerint működik, ami számos szigorítással jár – tájékoztat róla a Főtér.
A sárga besorolás egyet jelent olyan intézkedésekkel, mint például hogy a vendéglők, a bárok, a kávézók belső terei csak harmincszázalékos kihasználtság mellett működhetnek. Az egészségügyi intézkedések nem vonatkoznak a megye összes településére, hiszen mindenhol az aktuális fertőzöttségi ráta függvényében hozzák meg a döntéseket, de az, hogy a megyei átlag már jócskán kettő fölött van, azt jelzi, hogy egyre több település lépi át a kétezrelékes küszöbértéket (ez alatt még a zöld forgatókönyv érvényes).
A romániai magyar portál beszámol róla, hogy a járványszámok egyre nagyobb léptékben növekednek: hétfőre (szeptember 13.) a hétvégi csökkentett tesztüzemmód mellett is 1849 új esetet regisztráltak (összehasonlításképp: múlt hétfőn még 1035 volt ez a szám), de ha az elmúlt hetek ütemében halad tovább a dolog, a héten már a háromezret is elérheti majd.
Súlyosan veszélyeztetett orangutánok tucatjain végeztek koronavírus-tesztet Borneó szigetén – írja az MTI.
Múlt hét kedden Malajziában, a Borneó szigetén található Sabah államban harminc vörösszőrű orangután orrmintavételét végezték el védőfelszerelésbe öltözött állatorvosok. Az összes vizsgálat eredménye
negatív
lett.
Ez volt az első eset a délkelet-ázsiai országban, hogy orangutánokat teszteltek. Azért kellett a vizsgálatokat elvégezni, mert egy vadrezervátum gondozói között megjelent a fertőzés.
A tesztelés alapvető fontosságú a világjárvány legyőzésében, és az orangutánok populációját is meg kell vizsgálnunk. A betegség súlyosan károsítaná az egészségüket, visszavetné a faj rehabilitációját
– mondta Sen Nathan, Sabah állam természetvédelmi miniszterhelyettese, hozzátéve: az orangutánokat rendszeresen fogják tesztelni.
A Borneó északkeleti részén elterülő Sabah állam őserdei ritka állatok sorának adnak otthont, elképzelhető, hogy megfertőződnek, miközben Malajziában az új típusú koronavírus delta-variánsa egyre erőteljesebben terjed.
A borneói orangután a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) szerint. Populációik több mint fele eltűnt az elmúlt hatvan évben, őserdei élőhelyüket egyre nagyobb arányban irtják, hogy helyet teremtsenek a mezőgazdasági művelésnek.
Romániában már több mint 35 ezer halálos áldozata van a koronavírus-járványnak – írja az MTI.
A hétfői járványügyi jelentés szerint 46 fertőzött vesztette életét az elmúlt 24 órában – ami az elmúlt két hét átlagának több mint a másfélszerese –, és 35 036-ra emelkedett a pandémiában elhunytak száma, akik közül 3644 személyt a nyár elején végzett ellenőrzések során utólag jegyeztek fel.
Az országban várhatóan tovább gyorsul a járvány terjedése, csak az elmúlt héten nagyjából hatvan százalékkal emelkedett az új, beazonosított fertőzöttek száma az előző héthez képest.
A kórházban kezeltek száma is jelentősen megugrott, hétfőn az 5288-at is elérte, míg az intenzív osztályon ápolt betegek száma 633-ra nőtt.
A 2021/22-es tanév első hetében 270 tanulót és 39 pedagógust szűrtek ki igazoltan koronavírus-fertőzöttnek az osztrák főváros iskoláiban, így 122 intézményben került legalább egy osztály karanténba, ám Christoph Wiederkehr oktatási tanácsnok szerint minden a várakozások szerint alakul – adta hírül Bécs Város Külképviseleti Irodája.
A bécsi oktatási intézményekben pontosan úgy alakulnak a fertőzésszámok, mint ahogyan az várható volt – mondta Christoph Wiederkehr alpolgármester és oktatási tanácsnok, miután ismertette az első hét iskolai PCR-tesztjeinek eredményét. 2021. szeptember 2. és 9. között
a bécsi oktatási intézményekben kötelezően előírt koronavírus-tesztek 270 diáknál és 39 pedagógusnál mutatták ki a fertőzést. Az óvodákban 19 gyereket és 45 óvópedagógust szűrtek ki.
Ez azt jelenti, hogy Bécsben már 122 intézményben került legalább egy osztály két hétre karanténba, és 21 óvodában is be kellett zárni csoportokat. Két óvodát pedig egy az egyben bezártak koronavírus-fertőzöttek miatt.
Bécsben rendkívül szigorúak a karanténszabályok, tíz év alattiak esetében az egész osztály tíz napra karanténba kerül, ha bármelyik gyerek tesztje pozitív lesz, és csak ezt követően térhetnek vissza – negatív teszt birtokában – az iskolába. Egyes esetekben a hivatal azonban másképp is dönthet. Az osztrák fővárosban előre meghatározott napokon oltóbuszok állomásoznak az ötven legnagyobb oktatási intézménynél. Ezeknél nemcsak a diákokat, de a tanárokat és a szülőket is beoltják, ha kérik. Az osztrák fővárosban a 12–15 éves korosztály harminc százaléka, a 16–19 éveseknek pedig ötven százaléka kapta meg eddig legalább az első koronavírus elleni oltását.
Az a lényeg, hogy a gargalizálós PCR-tesztek segítségével gyorsan azonosítani tudjuk a fertőzötteket, és meg tudjuk szakítani a fertőzési láncot. Az elkövetkező hetekben is erre koncentrálunk majd, hogy nyitva maradhassanak az iskolák
– hangsúlyozta az alpolgármester és oktatási tanácsnok.
Hétfőtől kilenc további járás került az úgynevezett Covid-automata vagy Covid-szemafor szerint az első veszélyességi fokozatba Szlovákiában, ezekben a településrészekben szigorú korlátozásokat vezetnek be – olvasható az Új Szó oldalán.
A Magyarországgal szomszédos Szlovákiában 47 járás van, ebből kilenc már a piros jelzésbe kerül. Az első veszélyességi fokozatba sorolták a Nagybiccsei, a Kassai, a Korponai, a Poprádi, a Szakolcai és a Trencséni járásokat.
A Rozsnyói járás már csütörtöktől (szeptember 9.) a piros fázisba került, emiatt például a város kórházában megtiltották a látogatást. Két járványgócot is regisztrált a korábbi bányavárosban. Az egyik a rozsnyói kórház konyha alkalmazottaitól, míg a másik a rozsnyói műszaki szakközépiskola tanáraitól indult ki.
A koronavírus csak az Egyesült Államokban mostanáig mintegy 656 ezer ember életét követelte, ennél azonban még jóval többen vannak azok, akik hónapokig küzdöttek vagy küzdenek a koronavírus-fertőzés okozta betegséggel. A hosszú Covidként ismert tünetegyüttestől mintegy tizenkétmillióan szenvedtek vagy szenvednek az országban – ismertette az USA Today.
A hosszú Covid a test szinte minden részét érinti, a keringéstől a bőrig. Egy 107 érintettel végzett részletes, bár egyelőre nem lektorált vizsgálat eredménye szerint körülbelül mintegy 20-25 százalékuknál mutattak ki tüdőkárosodást, vérrögképződést, szívelégtelenséget vagy más hasonló tünetet, amelyeket a fertőzés okozott.
Az orvosok sokszor teljesen tanácstalanok, a páciensek egyik gyógyszert kapják a másik után, de egyik sem használ.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a hosszú Covidban szenvedők többsége a fiatalabb nők közül kerül ki, többségük a harmincas, illetve negyvenes éveiben jár.
Vietnámban a kormány hétfőn a koronavírus elleni oltási kampány felgyorsítását ígérte annak érdekében, hogy a hónap végéig feloldhassák a nagyobb városok zárlatát – adta hírül az MTI.
Helyszíni beszámolók szerint egészségügyi dolgozók egész éjszaka folyamatosan oltották az embereket az immár július óta szigorú zárlat alatt lévő Hanoiban, ahol március óta 5,5 millió dózist adtak be, közülük több mint egymilliót ezen a hétvégén.
Az 5,8 milliós város lakosságának mintegy nyolcvan százaléka kapta meg mostanára az oltás legalább egyik adagját, a hatóságok pedig remélik, hogy ennek a hétnek a végére ez az arány eléri a száz százalékot.
Jelenleg a 98 milliós ország lakosságának körülbelül fele él zárlat alatt, és a biztató hanoi számok ellenére az országos átoltottság egyelőre alacsony, mintegy 28 százalék, és csupán négy százalék azok aránya, akik az oltás mindkét dózisát megkapták.
A délkelet-ázsiai ország idén áprilisig sikerrel vette fel a harcot a járvánnyal, az egészségügyi hatóságoknak sikerült alacsonyan tartaniuk a fertőzésszámot, a Covid–19-nek pedig csak 35 halálos áldozatát jelentették.
A romló járványügyi adatok miatt Szerbiában hétfőtől ismét mindenkinek kötelező maszkot hordania az oktatási intézményekben – döntött hétfőn az egészségügyi minisztérium.
A tanév kezdetén szüntették meg az iskolákban a beoltott tanárok és diákok számára a kötelező maszkviselést, de alig két hét után újra kötelezővé teszik. A minisztérium döntése értelmében az ország iskoláinak negyedében – főleg a dél- és nyugat-szerbiai településeken, ahol nagyon magas a fertőzöttek száma – hétfőtől ismét kizárólag online, távoktatással történik a tanítás – adta hírül az MTI.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma
A járvány halálos áldozatainak száma
Kóno Taró japán oltásügyi miniszter a legesélyesebb, hogy Szuga Josihide miniszterelnök utódja legyen a kormánypárt elnöki székében – írja a Financial Times.
Kóno két felmérésben is első helyen végzett mint a legalkalmasabb jelölt a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetésére.
Mivel az LDP a kormányzó párt az országban, a pártelnöki szavazás gyakorlatilag azt is meghatározza, ki lesz a következő miniszterelnök. A választás szeptember 29-re van kiírva.
A politikus, aki korábban a külügyminiszteri és védelmi miniszteri posztot is betöltötte, január óta irányítja az ország oltási kampányát.
Súlyosan veszélyeztetett orangutánok tucatjain végeztek koronavírustesztet Borneó szigetén – adta hírül az MTI.
Malajzia borneói Sabah államában harminc vörösszőrű orangután orrmintavételét végezték el védőfelszerelésbe öltözött állatorvosok múlt kedden. Az összes vizsgálat negatív lett.
Ez volt az első eset a délkelet-ázsiai országban, hogy orangutánokat teszteltek. Azért kellett a vizsgálatokat elvégezni, mert egy vadrezervátum gondozói között megjelent a fertőzés.
A tesztelés alapvető fontosságú a világjárvány legyőzésében, és az orangutánok populációját is meg kell vizsgálnunk. A betegség súlyosan károsítaná az egészségüket, visszavetné a faj rehabilitációját
– mondta Sen Nathan, Sabah állam természetvédelmi miniszterhelyettese.
Neil Ferguson, Nagy-Britannia egyik vezető járványügyi szakembere úgy nyilatkozott, hogy még több tinédzsert kell beoltani ahhoz, hogy az országot ne veszélyeztesse egy „jelentős újabb hullám ősszel és télen” – írja a Guardian.
Mivel az iskolák visszatértek a jelenléti oktatáshoz,
továbbra is nagyon óvatosnak kell lennünk
– mondta el Ferguson.
Ukrajnában szigorítják a járványügyi korlátozásokat, miután a kormány módosítja az adaptív karanténra vonatkozó előírásokat – közölte a kijevi egészségügyi miniszter.
A Kárpáthír jelentése szerint a múlt héten a módosítások jogi oldalát pontosították az igazságügyi minisztériummal, és a központi végrehajtó hatalommal egyeztettek. Amint a jogászok rábólintanak, összehívják a miniszteri kabinetet, hogy elfogadják a szigorításokat. Az adaptív karantént, azon belül a sárga zónát hét nappal ezután vezetnék be.
Vörös zónába csak indokolt esetben sorolnak be egy-egy régiót
– hangsúlyozta Viktor Ljasko.
Ukrajna eddig 22 millió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt, melyből 12 500 áll még rendelkezésre. Újabb szállítmányt csak az év végére várnak.
Az Egyesült Királyság visszavonta azt a megállapodást, amelyet a francia Valneva céggel kötött százmillió dózis vakcina megvásárlásáról – írja a Financial Times.
Az üzlet 1,4 milliárd fontról (575 milliárd forintról) szólt volna, és a gyártást 2022-ben kezdték volna el Skóciában.
Az oltóanyag a hagyományos technológián alapul, vagyis teljes elölt vírust tartalmaz az immunválasz kiváltására. Az eljárás hátránya, hogy a gyártási folyamat hosszabb időt vesz igénybe, előnye viszont, hogy szélesebb körű védelmet nyújt valamennyi variánssal szemben.
A vakcinafejlesztés jelenleg a tesztelések végső fázisában tart.
Dél-Afrika elnöke, Cyril Ramaphosa vasárnap bejelentette, hogy a kormány tervezi az oltási igazolás bevezetését, ugyanis a héten enyhíteni akarják az utazási korlátozásokat az országban, ahol még mindig magas az oltások elutasítottsága – írja a Guardian.
Televíziós nyilatkozatában Ramaphosa kiemelte, hogy a felnőtt lakosság immunizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy újraindíthassák a gazdaságot, és elkerülhessék a járvány negyedik hullámát.
A tavaszi és nyári adatsorok elemzése alapján az amerikai járványügyi hatóság (CDC) úgy találta, hogy az oltatlanok tízszer nagyobb arányban kerülnek kórházba és tizenegyszer nagyobb eséllyel halnak meg, mint azok, akik mindkét oltást megkapták – írja a Washington Post.
A leglényegesebb, amit elmondhatok, hogy megvannak az eszközeink, hogy sarokba szorítsuk a járványt. Az oltás működik, és megvéd minket a koronavírus komoly szövődményeitől
– mondta el Rochelle Walensky, a CDC igazgatója a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján.
Szeptember végéig meghosszabbítják az új-zélandi Auckland koronavírus-járvány miatt elrendelt zárlatát – közölte az ország miniszterelnöke.
Jacinda Ardern elmondta, hogy Új-Zéland legnagyobb városa szeptember 21-ig lesz karantén, illetve négyes fokozatú járványügyi besorolás alatt, majd ezt követően a besorolást hármasra csökkentik – számolt be az MTI. Hozzátette: egyelőre nincs jele, hogy a járvány széles körben terjedne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vírus mindaddig kockázatot jelent, amíg újabb esetekre bukkannak.
Az 1,7 milliós Aucklandben augusztus közepe óta szigorú korlátozások vannak érvényben, amióta megjelent a városban a delta-variáns, hétfőn pedig az egészségügyi hatóságok 33 újabb fertőződést jelentettek. Ez a szám a múlt héten nem haladta meg a huszonhármat.
Az új esetekkel a regisztrált fertőzöttek száma elérte a 955-öt az országban a delta-variáns által okozott hullámban, közülük a legtöbbet Aucklandben regisztrálták.
Kifejezetten kemény influenzaszezonra számítanak a szakértők – vette észre az NBC beszámolóját az Infostart. A magyarázat az, hogy a gyerekek visszatértek az iskolai közösségekbe, ahol a maszkhasználat általánosságban véve sokkal lazább, mint tavaly a koronavírus-járvány miatt volt. A tavalyi szezon ráadásul gyakorlatilag elmaradt, így az a fajta alapvédettség, amely az évről évre való kitettségnek köszönhetően állandó szinten van, most gyengébb a szokottnál.
Mark Roberts, a Pittsburghi Egyetem Közegészségügyi Doktori Iskolájának közegészségügyi dinamikai laboratóriumának igazgatója szerint akár 600 ezer ember is kórházba kerülhet Amerikában. Emlékeztet arra, hogy már nyáron sokan kórházba kerültek, főként gyermekek köréből, olyan vírusokkal, melyek általánosságban télen szoktak terjedni – ilyen az RSV vagy a kruppot, esetleg kéz-láb-száj betegséget okozó patogének. A szakemberek úgy vélik: ez a maszkviselés és a távolságtartás végének köszönhető.
Az indiai hatóságok közlése szerint a múlt héten átlagban 7,2 millió embert oltottak be naponta – írja a Financial Times.
Ez már a második egymást követő hét volt, amikor sikerült ilyen számokat produkálni. Eddig összesen 733 millió oltást adtak be, vagyis 100 lakosonként 53 dózist.
A teljes populáció 40 százaléka már kapott egy, 12 százaléka pedig két vakcinát. India 1,4 milliárd fős lakosságának mintegy 40 százaléka 18 év alatti, így őket egyelőre még nem lehet oltani.
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) nagyszabású vizsgálatban hasonlította össze a Pfizer, a Johnson & Johnson és a Moderna hatásosságát a koronavírus delta-variánsával szemben – írja a Scitech Daily.
A kutatás eredménye szerint mindhárom vakcina megelőzi a súlyos betegség kialakulását, de az adatok szerint a három közül a Moderna lényegesen hatásosabb a delta-variánssal szemben.
Összesen 32 ezer klinikai eset adatait elemezték kilenc államban, június, július és augusztus hónapokban.
A Moderna 95 százalékos, a Pfizer 80 százalékos, míg a Johnson & Johnson 60 százalékos védelmet mutatott a kórházba kerüléssel szemben a felnőtt korú lakosság körében.
Texasban az utóbbi hét nap átlagértékeit vizsgálva napi 14 500 új fertőzöttet és 200 halálesetet észleltek naponta az amerikai járványügyi hatóság, a CDC adatai szerint.
Az Index cikkéből az is kiderül, hogy rosszul indult a jelenléti oktatás, két tanár is belehalt a Covid szövődményeibe.
A világon 224 625 126 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, míg a halálos áldozatok száma 4 630 376 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 224 231 744 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 624 417 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Irak 100 800 adag koronavírus elleni vakcinát kapott az alacsony és közepes jövedelmű országok védőoltáshoz juttatására létrehozott Covax-programon keresztül – közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). Az AstraZeneca-védőoltásokat Olaszország adományozta Bagdadnak. Az olasz kormány összesen 15 millió adag vakcinát ígért a Covax-program számára.
Az iraki lakosság többsége szkeptikus az oltóanyagokkal szemben. A legfrissebb adatok szerint mindössze négymillió irakit oltottak be eddig, a 40 milliós lakosság tizedét. Az oltási kampány márciusban indult a közel-keleti országban, ahová eddig három Covax-szállítmány érkezett.
Irakban a járvány kezdete óta több mint 1,9 millió fertőzöttet azonosítottak, közülük 21 és fél ezren hunytak el a kórban. Az ország egészségügyi rendszere az éveken át tartó korrupció, konfliktusok és elhanyagoltság következtében alig tud megbirkózni a járvány miatt keletkezett kihívásokkal.
Indul az Index hétfői hírösszeállítása, melyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány történéseiről, és ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.