Egy korszak véget ér – Németországi választások percről percre

2021.09.26. 18:39
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Jelentősen nőtt a támogatottságunk, nem állíthatom azonban, hogy elégedett vagyok – mondta Michael Kellner, a Zöldek ügyvezető elnöke. A politikus az exit poll adatokra reagált, amelyek sterint a szociáldemokrata párt (SPD) adja Németország következő kancellárját. A Zöldek az előzetes közvélemény-kutatásoknál jobban teljesítettek, végül a voksok 15 százalékát vitték el. 

    Kellner egyben hozzátette, pártjuk a választási kampány során hibákat követett el. Gratulált az SPD-nek, és jelezte, nyitottak a koalíciós tárgyalásokra.

    A Süddeutsche Zeitung elérte a párt korábbi jelöltjét is. Katrin Göring-Eckardt elmondta: boldogok az eredmény láttán, a neheze azonban csak most jön. 

  • Az SPD megnyerte Mecklenburg–Elő-Pomerániát az exit pollok alapján. Érdekesség, hogy Angela Merkel egykori választókörzete is ebben a tartományban van.

    Az ARD exit pollja szerint 37 százalékot kapott az SPD, második helyre bejött az AfD 18,5 százalékkal, a CDU pedig csak a harmadik helyet szerezte meg 14 százalékkal.

    A ZDF-nél is hasonló a sorrend, náluk azonban 39 százalékos eredménnyel nyertek a szociáldemokraták, az AfD 17, a CDU 14 százalékot kapott.

  • Az Infratest dimap exit pollja alapján magasan Olaf Scholzot tartják a németek a legalkalmasabb új kancellárnak.

    Az SPD politikusa a 65 év felettiek között tarolt, akiktől 60 százalékot kapott, míg a 18-39 évesek között 37 százalékot. Utóbbi korcsoportban is lenyomta a zöldpárti Annalena Baerbockot, aki a fiatalabbaktól 27 százalékot kapott. A kereszténydemokrata Armin Laschet az összes korcsoportban elég gyenge, 20 százalék alatti támogatottságot kapott.

  • 18 órakor, amikor közzétették az első eredményeket, a szociáldemokraták ujjongásba kezdtek. Ritmikus tapssal fogadták a párt főtitkárát, Lars Klingbeilt.

    A SPD visszatért. Mindig is tudtuk, hogy nehéz verseny lesz  mondta a politikus.

  • Az este 6 órai urnazárás után a ZDF és az ARD közszolgálati televízió is közzétett egy-egy exit pollt. Előbbi szerint az SPD egy százalékkal, a voksok 26 százalékával nyerte a megméretést a CDU előtt, utóbbi fej fej melletti, 25-25 százalékos eredményt jósol a két pártnak.

  • Egy berlini szavazóhelyiségben a gyorsabb szavazás érdekében a választási biztosok kreatívan oldották meg a szavazófülkék számának növelését.

  • Délután három óra környékén az egyik szavazókörzet alkalmazottja bocsánatot kért a szavazópolgároktól, majd azt mondta nekik, hogy kerékpárosokat küldtek a városházára, ezzel is felgyorsítva a szavazócédulák hiánypótlását  írja a Die Welt.

  • Hubert Aiwanger bajor tartományi miniszterelnök-helyettes, a Szabad Szavazók (Freie Wähler) nevű kis jobboldali párt vezetője közzétett a Twitteren egy posztot egy belső felmérés eredményével, ami akár a szavazók befolyásolását is jelenthette volna, azonban a tweetet gyorsan eltávolította. 

    A kevés idő mégis elég volt hozzá, hogy Markus Blume, a CSU főtitkára felfigyeljen a posztra, és antidemokratikusnak bélyegezze ország-világ előtt.

    Amit Hubert Aiwanger művelt, törvényellenes, a politikust akár 50 ezer euró pénzbírságra is büntethetik érte.

  • Vasárnap délután 2-ig a jogosultak 36,5 százaléka adta le voksát a német szövetségi választásokon. Ez 4,6 százaléknyival kevesebb szavazót jelent, mint 4 éve, de a levélszavazatokat nem számolták bele, az ő arányuk pedig a koronavírus-járvány miatt várhatóan magasabb lesz, mint 2017-ben. Akkor a teljes részvételi arány 76,2 százalékon állt meg, ebből a levélszavazatok aránya 28,6 százalék volt.

  • Volt olyan berlini körzet, például a charlottenburgi, ahol váratlanul elfogytak a szavazólapok, amit a választási ügyekkel foglalkozó szakemberek sem értenek, hogy ez miként történhetett meg.

    A szavazópolgárok többsége viszonylag nyugodtan reagált, türelmesen vártak. Azonban voltak olyan szavazók is, akik megkérdőjelezték a választások menetét.

    Geert Baasen berlini választási szóvivő elmondása szerint minden szavazólapból a lehetséges szavazók arányához mérten 110 és 120 százalékot nyomtattak ki, azaz sokkal többet, mint ahányan szavazhatnak – számol be a  Tagesspiegel

  • Több álhír is felröppent a német választásokkal összefüggésben. A Euronews ezek közül vett számba néhányat, figyelmeztetve arra, hogy a döntő fontosságú választásokon, fokozott érzelmek és feszült politikai kampányok mellett nagyobb a veszélye annak, hogy téves információ terjedhet az interneten és a mainstream médián keresztül.

    Ilyen például, hogy a szavazóurnákat közönséges konyhakéssel fel lehet nyitni. A német szövetségi választási bizottság álhírnek minősítette ezt a híresztelést, s leszögezte, az urnákat nem lehet idő előtt kinyitni, mert a szavazóhelyiségeket folyamatosan felügyelik a választási bizottság tagjai és segítőik, illetéktelenek nem férhetnek hozzájuk.

    Egy másik történet pedig arról szólt, hogy oltási igazolványhoz kötötték a személyes szavazás lehetőségét, de ez sem igaz, erre vonatkozó jogszabály nem született. A országos választási bizottság ellenben rögzítette, hogy a nem beoltott és nem tesztelt választópolgárok is gyakorolhatják szavazati jogukat. Csak a megfelelő higiéniai intézkedéseket kell betartani.

  • A korábbi posztjainkban említett káosz miatt a berliniek az urnazárás hivatalos időpontja, este 6 óra után is szavazhatnak – értesült a Tagesspiegel.

    Az ok, hogy néhány szavazóhelyiség előtt akár másfél óra is lehet a várakozási idő. 

  • A 2257 berlini szavazóhelyiség előtt kígyózó sorokra kell számítaniuk a választópolgároknak, annak ellenére is, hogy sokkal több levélszavazat érkezett az idei választásokon, mint a 2017-esen. Berlinben összesen körülbelül 2,45 millió választópolgár szavazhat valamelyik németországi pártra.

    A választásokkal egy időben tartják a berlini maratont is, ami a német főváros egy részének lezárását jelentette. Ez a probléma viszont hozzájárult ahhoz, hogy

    Elfogytak a szavazólapok, és nem tudtak időben újakat vinni.

    Így járt például a charlottenburgi választókerületben szavazók egy része, akiknek várniuk kellett a szavazólapok megérkezésére.

  • Düsseldorfban egyszerre lehetett oltást kapni és szavazni, a városi oltóbusz ugyanis három szavazókör mellett egyenként két és fél órát volt elérhető – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

    A busz már hónapok óta járja a várost, a cél az, hogy minél több embert érjenek el.

  • Az árvízkatasztrófa miatt módosítani kellett néhol a szavazóhelyszíneket. A Bonn melletti Swisttalban egy ponyvás sátorban szavazhatnak a választópolgárok – írja a Spiegel.

    A korábbi választásokat eddig egy falusi házban tartották, azonban ez most nem lehetséges.

  • A voksolás folyamatát lassítják még a koronavírus elleni intézkedések, valamint az is, hogy túl kevés a segítő a szavazóhelyiségekben. Van, ahol két órát is várni kell. Aki 18 óra előtt beáll a sorba, az mindenképpen leszavazhat – jelentette a Tagesspiegel. Berlinben a szövetségi parlament mellett a tartományi parlamentet is megválasztják, valamint népszavazást is tartanak.

  • A németországi szavazók összesen 60,4 millióan vannak. Ebből a 60 éves korosztály nagyjából 23 millió főt tesz ki, ami az összes szavazó 38,2 százalékát jelenti.

    Ezzel szemben a 30 év alattiakból csupán 8,7 millió van, ami a szavazásra jogosultak  mindössze 14,4 százalékát jelenti – hívja fel a figyelmet a Spiegel.

  • Korábban megírtuk, az Angela Merkel utódjának szánt kereszténydemokrata jelölt, Armin Laschet rosszul összehajtott szavazólapot adott le, amelyen látszott, hova biggyesztette az x-et. Nemrég jött a hivatalos bejelentés, hogy a szavazat érvényes,  amit a többi között azzal indokoltak, hogy Armin Laschet nem akarta befolyásolni a választói akaratot, és amint arra számítani lehetett, a saját pártjára, vagyis a CDU-ra voksolt.

  • Csak egy 2019-es törvényi változás nyomán vált lehetővé, hogy leadja szavazatát a mostani választásokon 85 ezer olyan, fogyatékkal élő, tanulási, értési nehézségekkel küzdő ember, aki állandó felügyelet alatt él.

    Ez jó dolog, azonban még így sem egyszerű számukra a választás. Nagyon kevés olyan weboldal működik, ahol valóban egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg a választással kapcsolatos tudnivalókat, információkat. Egy másik akadály lehet számukra a német választási rendszer megértése – számol be erről a Deutsche Welle.

    .

  • Az SPD választási győzelme javíthat az amerikainémet kapcsolatokon, egy demokrata vezetésű Egyesült Államok ugyanis általában jobban kijön egy szociáldemokrata vezetésű Európával – fejtegette az Euractivnak egy SPD-s forrás.

    A választások utáni német külpolitikáról szóló cikkében a portál felidézte, hogy a szociáldemokrata Heiko Maast a sajtóban „1945 óta a legrosszabb külügyminiszternek” nevezték, de ez annak is betudható, hogy Angela Merkel fokozatosan magához vont minden fontosabb külpolitikai portfóliót.

    A következő német koalícióban a szokásoknak megfelelően a külügyminiszteri széket várhatóan a második legerősebb párt kapja.

  • Reggel 8:30-ra fejezték be a wuppertali evakuálást, ahol egy második világháborús bombát találtak éjszaka. Először 250 méteres körben zárták le a területet, hajnalra viszont 500 méterre tolták ki az kört. Reggelre körülbelül 1500 embernek kellett elhagynia otthonát, 

    azonban a bombát 11:55-kor sikerült hatástalanítani, az emberek hazatérhettek.

    Az evakuált területen öt szavazóhelyiség is van, a környékbeliek már nyugodtan voksolhatnak.

  • Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök szerint körülbelül 650 ezer önkéntes felügyeli a választókörzetekben azt, hogy a szavazás tisztességesen menjen végbe.

    Azok, akik szavaznak, megélik a demokráciát. Azok pedig, akik segítenek ezt megszervezni, a közösségnek tesznek szolgálatot

    – mondta. 

  • A Tagesspiegel tudósítója szerint Berlinben néhol kell várni egy keveset ahhoz, hogy a szavazóurnákhoz járulhassanak a felelős választópolgárok. 

  • A kancellárjelöltek közül Armin Laschet mellett már az SPD-s Olaf Scholz és a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock is leadta voksát. Mindketten Potsdamban szavaztak. 

  • A kancellár ugyanis már korábban leadta a szavazatát levélben. Ezt a szóvivője jelentette be az AP szerint.

  • Az Európai Bizottság korábbi elnöke, Jean-Claude Juncker nemrég egy interjúban azt mondta, hogy Németország európai politikájában nem számít nagy változásokra.

    Kifejtette: Angela Merkel kancellársága idején Németország barátságos politikát folytatott Európával szemben, és az ország számára fontos volt az európai integráció,  ez pedig az utódja esetében is így fog maradni.

    Utána lehetetlenség lenne Európa-ellenes politikát folytatni

    – fogalmazott, hozzátéve: akár Olaf Scholz, akár Armin Laschet követi Angela Merkelt, szerinte mindketten sikeresek lesznek (arról, hogy mi lesz akkor, ha a Zöldek jelöltjét, Annalena Baerbockot választják meg, Jean-Claude Juncker elmulasztott szót ejteni). 

    A volt EB-elnök Angela Merkelről azt mondta, hogy minden partnerét ugyanolyan komolysággal kezelte, függetlenül attól, hogy az illető mely országot képviselte, és sosem éreztette azt, hogy a kis államok kevésbé jelentősek. Ennek is köszönhette a sikerét a nemzetközi politikában. 

  • Frank-Walter Steinmeier, Németország szövetségi elnöke (államfője) is leadta a szavazatát Nyugat-Berlinben. Steinmeier a feleségével és a biztonságiakkal érkezett a szavazóhelyiségbe.

    Önök döntik el, hogy milyen úton haladjon tovább az ország a következő években, hogy milyen pártok kapnak helyet a Bundestagban, és hogy milyen kormány fogja irányítani az országot

    – mondta a szavazás után, miközben arra szólította fel a polgárokat, hogy járuljanak a szavazóurnákhoz.

    Steinmeier hozzátette: a mostani választás azért különösen fontos, mert rengeteg kérdés vár megoldásra. A koronavírus-járvány, a klímaváltozás, biztonsági kérdések és a digitalizáció is komoly kihívást jelent – sorolta fel. 

  • Armin Laschet és felesége is leadta a szavazatát, csakhogy mindezt úgy tették, hogy rosszul hajtották össze a szavazólapot, és látható volt, hogy kire húzták be az X-et.

    A Spiegel szerint a kancellár ezáltal megsértette a választás titkosságára vonatkozó előírásokat. A szabályozások szerint ugyanis a választónak úgy kell összehajtogatnia a szavazólapot, hogy ne legyen felismerhető, kire szavazott.  

    Azt pedig, aki nem megfelelően jár el, a helyi választási bizottságnak kellene felszólítania arra, hogy helyesen hajtsa össze a szavazólapot. 

    A fotó tanúsága szerint ez ebben az esetben nem történt meg.