Jelentősen nőtt a támogatottságunk, nem állíthatom azonban, hogy elégedett vagyok – mondta Michael Kellner, a Zöldek ügyvezető elnöke. A politikus az exit poll adatokra reagált, amelyek sterint a szociáldemokrata párt (SPD) adja Németország következő kancellárját. A Zöldek az előzetes közvélemény-kutatásoknál jobban teljesítettek, végül a voksok 15 százalékát vitték el. 

Michael Kellner

Fotó: Stefanie Loos / AFP

A Süddeutsche Zeitung elérte a párt korábbi jelöltjét is. Katrin Göring-Eckardt elmondta: boldogok az eredmény láttán, a neheze azonban csak most jön. 

Az SPD megnyerte Mecklenburg–Elő-Pomerániát az exit pollok alapján. Érdekesség, hogy Angela Merkel egykori választókörzete is ebben a tartományban van.

Az ARD exit pollja szerint 37 százalékot kapott az SPD, második helyre bejött az AfD 18,5 százalékkal, a CDU pedig csak a harmadik helyet szerezte meg 14 százalékkal.

A ZDF-nél is hasonló a sorrend, náluk azonban 39 százalékos eredménnyel nyertek a szociáldemokraták, az AfD 17, a CDU 14 százalékot kapott.

Az Infratest dimap exit pollja alapján magasan Olaf Scholzot tartják a németek a legalkalmasabb új kancellárnak.

Az SPD politikusa a 65 év felettiek között tarolt, akiktől 60 százalékot kapott, míg a 18-39 évesek között 37 százalékot. Utóbbi korcsoportban is lenyomta a zöldpárti Annalena Baerbockot, aki a fiatalabbaktól 27 százalékot kapott. A kereszténydemokrata Armin Laschet az összes korcsoportban elég gyenge, 20 százalék alatti támogatottságot kapott.

18 órakor, amikor közzétették az első eredményeket, a szociáldemokraták ujjongásba kezdtek. Ritmikus tapssal fogadták a párt főtitkárát, Lars Klingbeilt.

Fotó: Hannibal Hanschke / Reuters

A SPD visszatért. Mindig is tudtuk, hogy nehéz verseny lesz – mondta a politikus.

Az este 6 órai urnazárás után a ZDF és az ARD közszolgálati televízió is közzétett egy-egy exit pollt. Előbbi szerint az SPD egy százalékkal, a voksok 26 százalékával nyerte a megméretést a CDU előtt, utóbbi fej fej melletti, 25-25 százalékos eredményt jósol a két pártnak.

Egy berlini szavazóhelyiségben a gyorsabb szavazás érdekében a választási biztosok kreatívan oldották meg a szavazófülkék számának növelését.

Délután három óra környékén az egyik szavazókörzet alkalmazottja bocsánatot kért a szavazópolgároktól, majd azt mondta nekik, hogy kerékpárosokat küldtek a városházára, ezzel is felgyorsítva a szavazócédulák hiánypótlását – írja a Die Welt.

Hubert Aiwanger bajor tartományi miniszterelnök-helyettes, a Szabad Szavazók (Freie Wähler) nevű kis jobboldali párt vezetője közzétett a Twitteren egy posztot egy belső felmérés eredményével, ami akár a szavazók befolyásolását is jelenthette volna, azonban a tweetet gyorsan eltávolította. 

A kevés idő mégis elég volt hozzá, hogy Markus Blume, a CSU főtitkára felfigyeljen a posztra, és antidemokratikusnak bélyegezze ország-világ előtt.

Amit Hubert Aiwanger művelt, törvényellenes, a politikust akár 50 ezer euró pénzbírságra is büntethetik érte.

Volt olyan berlini körzet, például a charlottenburgi, ahol váratlanul elfogytak a szavazólapok, amit a választási ügyekkel foglalkozó szakemberek sem értenek, hogy ez miként történhetett meg.

Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters

A szavazópolgárok többsége viszonylag nyugodtan reagált, türelmesen vártak. Azonban voltak olyan szavazók is, akik megkérdőjelezték a választások menetét.

Geert Baasen berlini választási szóvivő elmondása szerint minden szavazólapból a lehetséges szavazók arányához mérten 110 és 120 százalékot nyomtattak ki, azaz sokkal többet, mint ahányan szavazhatnak – számol be a  Tagesspiegel. 

A korábbi posztjainkban említett káosz miatt a berliniek az urnazárás hivatalos időpontja, este 6 óra után is szavazhatnak – értesült a Tagesspiegel.

Az ok, hogy néhány szavazóhelyiség előtt akár másfél óra is lehet a várakozási idő. 

Hätte nicht gedacht, dass das relevant wird, aber: Laut Berliner Landeswahlleitung darf jeder wählen, der bis 18 Uhr in der Schlange vor dem Wahllokal steht- auch wenn es 90 Minuten Wartezeit sind oder Stimmzettel fehlen. Bitte geht also trotzdem Wählen! #Berlinwahl

— Julius Betschka (@JuliusBetschka) September 26, 2021

A 2257 berlini szavazóhelyiség előtt kígyózó sorokra kell számítaniuk a választópolgároknak, annak ellenére is, hogy sokkal több levélszavazat érkezett az idei választásokon, mint a 2017-esen. Berlinben összesen körülbelül 2,45 millió választópolgár szavazhat valamelyik németországi pártra.

A Berlin Marathon versenyzői 2021. szeptember 26-án.

Fotó: Lisa Leutner / MTI

A választásokkal egy időben tartják a berlini maratont is, ami a német főváros egy részének lezárását jelentette. Ez a probléma viszont hozzájárult ahhoz, hogy

Így járt például a charlottenburgi választókerületben szavazók egy része, akiknek várniuk kellett a szavazólapok megérkezésére.

Düsseldorfban egyszerre lehetett oltást kapni és szavazni, a városi oltóbusz ugyanis három szavazókör mellett egyenként két és fél órát volt elérhető – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A busz már hónapok óta járja a várost, a cél az, hogy minél több embert érjenek el.

Az árvízkatasztrófa miatt módosítani kellett néhol a szavazóhelyszíneket. A Bonn melletti Swisttalban egy ponyvás sátorban szavazhatnak a választópolgárok – írja a Spiegel.

Swisttalban egy sátor szolgál szavazóhelyiségként

Fotó: Henning Kaiser / picture alliance / Getty Images Hungary

A korábbi választásokat eddig egy falusi házban tartották, azonban ez most nem lehetséges.

A voksolás folyamatát lassítják még a koronavírus elleni intézkedések, valamint az is, hogy túl kevés a segítő a szavazóhelyiségekben. Van, ahol két órát is várni kell. Aki 18 óra előtt beáll a sorba, az mindenképpen leszavazhat – jelentette a Tagesspiegel. Berlinben a szövetségi parlament mellett a tartományi parlamentet is megválasztják, valamint népszavazást is tartanak.

A németországi szavazók összesen 60,4 millióan vannak. Ebből a 60 éves korosztály nagyjából 23 millió főt tesz ki, ami az összes szavazó 38,2 százalékát jelenti.

Ezzel szemben a 30 év alattiakból csupán 8,7 millió van, ami a szavazásra jogosultak  mindössze 14,4 százalékát jelenti – hívja fel a figyelmet a Spiegel.

Korábban megírtuk, az Angela Merkel utódjának szánt kereszténydemokrata jelölt, Armin Laschet rosszul összehajtott szavazólapot adott le, amelyen látszott, hova biggyesztette az x-et. Nemrég jött a hivatalos bejelentés, hogy a szavazat érvényes,  amit a többi között azzal indokoltak, hogy Armin Laschet nem akarta befolyásolni a választói akaratot, és amint arra számítani lehetett, a saját pártjára, vagyis a CDU-ra voksolt.

Armin Laschet  leadja voksát a parlamenti választásokon 2021. szeptember 26-án

Fotó: Friedemann Vogel / Pool / Getty Images Hungary

Csak egy 2019-es törvényi változás nyomán vált lehetővé, hogy leadja szavazatát a mostani választásokon 85 ezer olyan, fogyatékkal élő, tanulási, értési nehézségekkel küzdő ember, aki állandó felügyelet alatt él.

Ez jó dolog, azonban még így sem egyszerű számukra a választás. Nagyon kevés olyan weboldal működik, ahol valóban egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg a választással kapcsolatos tudnivalókat, információkat. Egy másik akadály lehet számukra a német választási rendszer megértése – számol be erről a Deutsche Welle.

.

Az SPD választási győzelme javíthat az amerikai–német kapcsolatokon, egy demokrata vezetésű Egyesült Államok ugyanis általában jobban kijön egy szociáldemokrata vezetésű Európával – fejtegette az Euractivnak egy SPD-s forrás.

A választások utáni német külpolitikáról szóló cikkében a portál felidézte, hogy a szociáldemokrata Heiko Maast a sajtóban „1945 óta a legrosszabb külügyminiszternek” nevezték, de ez annak is betudható, hogy Angela Merkel fokozatosan magához vont minden fontosabb külpolitikai portfóliót.

A következő német koalícióban a szokásoknak megfelelően a külügyminiszteri széket várhatóan a második legerősebb párt kapja.

Reggel 8:30-ra fejezték be a wuppertali evakuálást, ahol egy második világháborús bombát találtak éjszaka. Először 250 méteres körben zárták le a területet, hajnalra viszont 500 méterre tolták ki az kört. Reggelre körülbelül 1500 embernek kellett elhagynia otthonát, 

Az evakuált területen öt szavazóhelyiség is van, a környékbeliek már nyugodtan voksolhatnak.

Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök szerint körülbelül 650 ezer önkéntes felügyeli a választókörzetekben azt, hogy a szavazás tisztességesen menjen végbe.

Azok, akik szavaznak, megélik a demokráciát. Azok pedig, akik segítenek ezt megszervezni, a közösségnek tesznek szolgálatot

– mondta. 

A kancellárjelöltek közül Armin Laschet mellett már az SPD-s Olaf Scholz és a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock is leadta voksát. Mindketten Potsdamban szavaztak. 

Annalena Baerbock

Fotó: Ronny Hartmann / AFP

Olaf Scholz

Fotó: Wolfgang Rattay / AFP

Frank-Walter Steinmeier, Németország szövetségi elnöke (államfője) is leadta a szavazatát Nyugat-Berlinben. Steinmeier a feleségével és a biztonságiakkal érkezett a szavazóhelyiségbe.

Önök döntik el, hogy milyen úton haladjon tovább az ország a következő években, hogy milyen pártok kapnak helyet a Bundestagban, és hogy milyen kormány fogja irányítani az országot

– mondta a szavazás után, miközben arra szólította fel a polgárokat, hogy járuljanak a szavazóurnákhoz.

Steinmeier hozzátette: a mostani választás azért különösen fontos, mert rengeteg kérdés vár megoldásra. A koronavírus-járvány, a klímaváltozás, biztonsági kérdések és a digitalizáció is komoly kihívást jelent – sorolta fel.