Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott és elismert, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csoport római csúcstalálkozóján. A két elnök videókapcsolaton keresztül szólalt fel – adta hírül az MTI.
A kínai elnök úgy látja: egyenlő bánásmódra lenne szükség azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyeknek a WHO korábban már jóváhagyta a vészhelyzeti alkalmazását. Mindez szerinte azért lenne fontos, hogy a vakcinák még hozzáférhetőbbé válhassanak a fejlődő országok számára.
Hszi Csin-ping, aki a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el Kínát, azt is közölte, hogy országa több mint 1,6 milliárd adag védőoltást bocsátott a világ rendelkezésére, a közös vakcinagyártásban pedig tizenhat másik országgal működik együtt.
Thaiföldön 18 hónap után ismét megnyitották a határokat a turisták előtt, így hétfőtől újra lehet látogatni az országot – írja a BBC.
A koronavírus-járvány alaposan megtépázta a gazdaságot, Thaiföld ugyanis évente nagyjából 40 millió turistát vonz, ám az elmúlt évben 80 százalékkal esett a számuk.
Az országban továbbra is 10 ezer új megbetegedést regisztrálnak naponta, miközben a lakosság 42 százaléka van teljesen beoltva, ettől függetlenül több mint 60 alacsony kockázatú országból – az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Kínából, Japánból és a legtöbb európai országból – fogadnak turistákat, mégpedig szállodai karantén nélkül.
Thaiföldön abban reménykednek, hogy jövőre már 15 millióra ugrik a turisták száma, ami több mint 30 milliárd dollár bevételt hozhat.
Egyetlen ország sem maradt hétfőtől a brit kormány vörös utazási listáján, amelyen a koronavírus-fertőzés szempontjából legkockázatosabbnak ítélt országok és területek szerepeltek. A vörös kategória ugyanakkor nem szűnt meg, London fenntartja a jogot arra, hogy szükség esetén ismét országokat soroljon át ebbe a kategóriába.
A vörös kategóriás országokból csak a brit és az ír állampolgárok, illetve az Egyesült Királyságban letelepedési engedéllyel élő külföldiek utazhattak be Angliába, de érkezésük után nekik is a brit kormány által kijelölt, őrzött szállodák valamelyikében tíz napra karanténba kellett vonulniuk.
E szállodai karantén fejenkénti költsége felnőttek esetében 2285 font (csaknem egymillió forint) volt, és ezt az utasoknak kellett fizetniük.
Brit idő szerint hétfőn hajnali 4 órától, közép-európai idő szerint 5 órától azonban London az utolsó hét országot – Kolumbiát, a Dominikai Köztársaságot, Ecuadort, Haitit, Panamát, Perut és Venezuelát – is levette a vörös listáról.
A hónap elején még 54 ország szerepelt ezen a listán, köztük Afganisztán, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Mexikó, Kuba, Georgia, Indonézia, Montenegró, Dél-Afrika és Thaiföld.
A brit kormány azonban október 11-én egyszerre 47 országot levett a vörös listáról, hétfőtől pedig az utolsó hét ország is kikerült ebből a kategóriából, így az ezekből az országokból Angliába érkezőknek sem kell immár a rendkívül költséges szállodai karanténba vonulniuk.
Az Angliára vonatkozó intézkedést az Egyesült Királyság többi nemzete közül hétfőtől Skócia és Wales is érvényesíti. Észak-Írország kormánya egyelőre nem jelezte, hogy mikor veszi át az új szabályozást.
A vörös kategória azonban nem szűnt meg teljesen. A brit közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint ha a közegészségügy védelme azt diktálja, a kormány kész újból országokat és térségeket felvenni erre a listára.
A brit kormány ugyancsak hétfőtől 30 újabb ország oltási programját ismeri el. Ez azt jelenti, hogy azoknak az utazóknak, akik ezekben az országokban megkapták a koronavírus elleni oltás teljes dózisát, csak angliai érkezésük után kell koronavírustesztet elvégeztetniük, indulásuk előtt nem.
A brit kormány így már 137 ország és terület oltási programját ismeri el novembertől.
London az utóbbi hetekben egymás után oldja fel a nemzetközi utazásra a koronavírus-járvány megfékezésének céljával korábban elrendelt szigorú korlátozásokat.
A brit külügyminisztérium október elején 32 országot levett azoknak a célállomásoknak a listájáról, amelyek felkeresését – egészen kivételes és elengedhetetlen indokoktól eltekintve – addig semmilyen céllal nem javasolta.
Néhány nappal később megszűnt a brit kormány által a külföldi országokra májusban érvénybe léptetett zöld és sárga járványkockázati besorolás is – az utóbbiba tartozott Magyarország –, és csak a vörös kategória maradt meg.
Október 4. óta nem kell koronavírustesztet elvégeztetniük az angliai beutazás előtt azoknak, akik a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát megkapták nemzetközileg elismert vakcinákból.
(MTI)
Kedves olvasóink!
Mára elköszön az Index hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
A rendőrök szúrópróbaszerűen folyamatosan ellenőrzik, betartják-e a kötelező járványügyi korlátozásokat Kárpátalján − írja a Kárpáti Igaz Szó.
A hivatalos adatok szerint október 25. és október 29. között összesen 911 embert bírságoltak meg a maszkhasználat elmulasztása miatt. Az ellenőrzés a szigorított karantén végéig tart.
Vasárnap az Egyesült Királyságban 420 099 vakcinát adtak be – írja a Guardian.
Ez a szám így oszlott meg:
Az ország 68 milliós lakosságából eddig 49 955 853 ember kapott legalább egy oltást.
Összesen 65 169 személy kapta meg a koronavírus elleni Pfizer–BioNTech-, Moderna-, AstraZeneca- vagy éppen Johnson & Johnson-vakcinák valamelyikét Romániában az elmúlt 24 órában. Az adatokat vasárnap ismertette az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) – írja az Új Magyar Szó.
A tájékoztatás szerint 41 196 személynek az első, 9663-nak a második, 14 310-nek a harmadik dózist adták be. A beadott oltások száma ezzel 12 681 048-ra nőtt Romániában.
A szerb közmédia beszámolója szerint több pénzt sikerült megtakarítaniuk a balkáni ország állampolgárainak a világjárvány idején. A hivatalos statisztikák közlése előtt több bank véleményét is kikérték – írja a Pannon RTV.
Szerbiában átlagosan 5668 dinárt (valamivel több mint 17 ezer forintot) tesznek félre havonta, ami 450 dinárral (mintegy 1380 forinttal) több, mint két éve volt.
A kutatók meglátása szerint a bizonytalanság volt a nagyobb takarékoskodási kedv fő motivációja, ami a pandémia miatt alakult k. A bankok által kínált kamatok továbbra is alacsonyak. Devizabetétekre átlagosan 0,7 százalékot, dináralapú megtakarításokra 2,5 százalékot adnak.
Mintegy 130-an, zömében fiatalok vették fel a koronavírus elleni védőoltást Gyulafehérváron az „oltottak klubja” elnevezésű éjszakai akción pénteken és szombaton éjszaka. A zenét helyi lemezlovasok szolgáltatták, a fiatalok pedig a house zene ritmusára kaphatták meg a védőoltást – írja az Új Magyar Szó.
A különleges oltási maratont az egyik helyi középiskola tornatermében szervezték meg pénteken és szombaton 23 és hajnali 3 óra között. Első nap mintegy hetvenen, míg a második napon 64-en vettek részt úgy a programon, hogy helyben be is oltották őket.
A Kárpátaljával szomszédos Lemberg megye néhány kórházában megteltek a Covid-betegek számára fenntartott ágyak – írja a Kárpáthír. A megyében 213 koronavírusos beteget ápolnak intenzív osztályokon, közülük hetvenen szorulnak lélegeztetőgépes ellátásra.
Oreszt Csemerisz, a Lemberg Megyei Egészségügyi Hivatal vezetője nemrég közölte, hogy három kórházban már teljesen elfogytak az ágyak. A tájékoztatás szerint naponta 10-15 embert engednek ki a kórházból, azonban a helyüket azonnal újabb betegek veszik át.
Még mindig több mint húszezer koronavírusos beteget ápolnak kórházban Romániában – írja az Új Magyar Szó.
Az elmúlt 24 órában 427 koronavírussal diagnosztizált személy haláláról érkezett jelentés. Közülük 386 oltatlan és 41 oltott volt.
Jelenleg összesen 20 005 személyt kezelnek kórházban, közülük 1874 személy szorul intenzív terápiás ellátásra. A kórházban kezelt páciensek között 421 kiskorú van, és közülük 31-et ápolnak az intenzív osztályon.
Szombat este ért véget Szlovákiában a vakcinalottó. Egy hete az utolsó két kisorsoltat nem sikerült elérniük a szervezőknek, így az első szerencsés 201 ezer eurót kapott volna nyereményként, azonban az Igor Matovič által kihúzott nő sem vette fel a telefont.
A Paraméter megjegyzi, hogy az összeg emiatt 301 ezer euróra ugrott, amit a következő játékos el is vitt. Ezután egy 101 ezer eurós nyeremény is elkelt, amit ismét egy sikertelen sorsolás követett, így a nyeremény 201 ezerre nőtt.
Az igazi dráma viszont csak az utolsó körben következett, néhány csengés után ugyanis megszólalt a hang:
A hívott szám átmenetileg nem kapcsolható.
A rendezők végül egy újabb húzás mellett döntöttek. Egy férfi végül el is vitte a pénzt, a nyereményért pedig Covidban meghalt édesanyjának mondott köszönetet.
Összesen 751 140 dózist tartalmazó szállítmány érkezik hétfőn Romániába a Pfizer–BioNTech vállalatok koronavírus elleni oltóanyagából – közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).
A vakcinák az otopeni, kolozsvári és temesvári repülőtérre érkeznek, ahonnan speciális konténerekben szállítják a tárolóközpontokba – írja az Új Magyar Szó.
Mindeddig 13 981 949 adag Pfizer–BioNTech-oltás érkezett Romániába, ebből eddig 9 481 171 dózist használtak fel.
Hiába magas az átoltottság a németeknél, egyre magasabb a fertőzöttek és a halottak száma a járvány miatt. A járvány miatti korlátozásokat ennek ellenére nem szigorítják – írja a Privátbankár.
A német szakértők szerint a sok megbetegedés a delta-variáns gyors terjedése és az oltatlanok magas száma miatt van. A kormány úgy véli, hogy a kialakult helyzet miatt nem szükséges újabb korlátozásokat bevezetni, és a járványügyi veszélyhelyzet is hamarosan megszűnik.
A német Hamburger Morgenpost Európa idiótái címmel ír a Romániában, Ukrajnában és Bulgáriában kialakult járványhelyzetről – idézi a cikket a Magyar Nemzet. Mint írják, aligha tudja valaki elképzelni, mit élnek át jelenleg az orvosok és az ápolónők Kelet-Európában.
A koronahelyzet katasztrofális, a járvány soha nem látott mértékben tombol
– írja a cikk, amely Teodosie konstancai ortodox érsek kijelentését idézi, miszerint senki sem vállal felelősséget a vakcináért, a beoltottak pedig „aláírják a halálos ítéletüket”.
A Németországban nagyra becsült Klaus Johannis román elnök júniusban azt nyilatkozta, hogy megállították a járványt, ennek ellenére Romániát harminc százalék alatti lakossági átoltottság mellett sújtotta a járvány negyedik hulláma.
Ha továbbra is úgy viselkedünk, mint Európa idiótái, és nem vesszük fel a védőoltást, akkor gazdaságunkat és turizmusunkat súlyosan érinteni fogja a válság
– idézi a lap a bolgár egészségügyi főfelügyelőt, Angel Kancsevet, aki a kialakult helyzetről nyilatkozott.
Oroszországban az elmúlt napon csaknem 41 ezer új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. Az egészségügyi hivatal közlése szerint 40 993-mal 8 513 790-re nőtt a fertőzöttek száma. Ez új rekord a fertőzöttek számát tekintve – jelentette a TASZSZ.
Az országban az elmúlt 24 órában 1158-an vesztették életüket a vírus okozta betegségben. A járvány kezdete óta koronavírusban már összesen 238 538-an haltak meg a hivatalos adatok szerint.
A nyugat-balkáni térség országai közül Bosznia-Hercegovinában oltották be arányaiban a legkevesebb embert koronavírus ellen. A nagykorú lakosság mindössze 19,94 százaléka kapta meg a vakcinát – jelentette be a civil ügyek minisztériuma.
A régió országai közül beoltottság tekintetében a ranglétrán alulról felfelé haladva a következő
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 6001-gyel 1 137 820-ra, Koszovóban 25-tel 160 749-re, Észak-Macedóniában 495-tel 202 204-re, Montenegróban 463-mal 143 785-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 999-cel 253 756-ra nőtt.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 64-gyel 9890-re, Észak-Macedóniában 13-mal 7091-re, Montenegróban öttel 2100-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 33-mal 11 502-re emelkedett. Koszovóban az elmúlt napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2976 maradt.
Ukrajnában a 24 megyéből már 15-ben a vörös besorolás alapján megszabott, legszigorúbb koronavírus-járványhelyzet szerinti korlátozások vannak érvényben a hétvégétől.
A kijevi kormány határozata alapján szombattól vörös kategóriába került át a korábbi hét régió mellé még további nyolc. A jelenlegi legenyhébb kockázatot jelző sárga besorolásban már csak két régió van, Kárpátalja és Kirovohrad megye, a többi a kettő közötti narancsban, beleértve a fővárost is, amely azonban hétfőtől szintén vörös besorolásba kerül át.
Emiatt a hétvégén több kijevi oltópontnál hosszú sorok alakultak ki. A vörös besorolású régiókban ugyanis a bevásárlóközpontok, vendéglátó egységek és sportlétesítmények csak akkor tarthatnak nyitva, ha minden alkalmazott és látogató felvette a védőoltás mindkét dózisát, vagy negatív PCR-teszttel rendelkezik.
Kijevben ezenfelül a közösségi közlekedési eszközökre csak azok szállhatnak fel, akik a védőoltásnak legalább az első dózisát beadatták maguknak, illetve 72 óránál nem régebbi negatív teszttel rendelkeznek.
A válságstáb bejelentése alapján a hatóságok a hétvégétől szigorúbban ellenőrzik a járványügyi intézkedések betartását Horvátországban, a szabálysértőkre pedig pénzbírságot szabnak ki – közölte a Polgári Védelmi Igazgatóság vasárnap.
A válságstáb eközben további két héttel meghosszabbította a jelenleg is érvényben lévő korlátozásokat. Az országban továbbra is kötelező a maszk viselése zárt térben, a vendéglátóhelyek pedig csak éjfélig tarthatnak nyitva. A rendezvények látogatása és a beutazás is védettségi igazoláshoz van kötve.
A polgárőrség és a rendőrség fokozottabban ellenőrzi a kegyeleti ünnepek alatt a temetőket, de az olyan nyilvános összejöveteleket is, mint a koncertek, a sportesemények vagy a magánrendezvények.
Különösen figyelni fogják a maszkviselés előírásának betartását zárt térben, de nyitott térben is ott, ahol nem tartható be a 1,5 méter távolság. Azokra, akik nem hordanak maszkot, vagy szabálytalanul viselik azt – például csak a száj van eltakarva, az orr nincs –, 500 kuna (24 ezer forint) pénzbírságot szabnak ki – olvasható a Polgári Védelmi Igazgatóság közleményében.
Horvátországban az elmúlt egy hétben tízhavi csúcsot döntött a napi új fertőzöttek száma, és ennek hatására valamelyest nőtt az oltakozási hajlandóság is.
Az elmúlt 24 órában 3319 új fertőzést azonosítottak az országban; a vírus okozta Covid–19-ben 22-en haltak meg. Kórházban 1418 beteget ápolnak, közülük 170-en vannak lélegeztetőgépen.
(MTI)
Romániában 7424 fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. A Covid–19 és szövődményei 427 beteg életét követelték szombaton, írta az Agerpres. Kórházak intenzív osztályain jelenleg 1874 Covid-páciensről kell gondoskodni.
Ukrajnában 17 430 fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. A Covid–19 és szövődményei 336 beteg életét követelték szombaton, írta a karpatalja.ma. Kórházakban 5663 Covid-pácienst kezelnek. Kárpátalján 181 fertőzöttet regisztráltak egy nap leforgása alatt, hatan lelték halálukat a kórban. Szombaton több mint 177 ezren vették fel a koronavírus elleni vakcinát Ukrajnában.
Szlovákiában 4036 új fertőzést mutattak ki 14 382 PCR-tesztek kiértékelése után szombaton. A koronavírussal, illetve szövődményeivel 16 beteg képtelen volt megbirkózni az elmúlt 24 órában, írta az ujszo.com. Kórházakban jelenleg 1405 személyt ápolnak.
Egy nap leforgása alatt 40 993 új fertőzöttet azonosítottak Oroszországban, amivel e héten negyedszerre döntötte meg az ország saját antirekordját. Az előző nap 40 251 esetet regisztráltak.
A járványügyi adatok megkozmetikázásával vádolt orosz hatóságok korábban az oltási kampány felgyorsításáról és sikeres oltakozásról beszéltek, ám helyi beszámolók szerint az emberek nem bíznak a kormányban, így alig lehet rávenni őket a védőoltás felvételére.
Oroszországban a járvány kitörése óta 8,5 millió fertőzést azonosítottak, és több mint 238 ezer halálesetet. Kritikusok szerint a halálos áldozatok valós száma legalább a hivatalos adat másfélszerese.
(Interfax)
Az EcoHealth nevű nonprofit vállalat a hírhedtté vált vuhani víruslaboratóriummal működött együtt, méghozzá az amerikai adófizetők pénzéből.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health, NIH) igazgatóhelyettese, Lawrence Tabak az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza egyik bizottságának október 20-án keltezett és néhány nappal később széles körben is ismertté vált levelében gyakorlatilag elismerte, hogy az intézet olyan kutatásokat finanszírozott, amelyek a denevérekben előforduló koronavírusok fertőzőbbé válásához vezettek, ráadásul az emberekre való átterjedés lehetőségével. Tették mindezt egy alvállalkozón, az EcoHealth nevű nonprofit vállalaton keresztül, amely az azóta hírhedtté vált vuhani víruslaboratóriummal működött együtt. Mivel az NIH működtetője az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériuma, így ez a gyakorlatban annyit jelent,
HOGY MINDEZ AZ AMERIKAI ADÓFIZETŐK PÉNZÉBŐL TÖRTÉNT.
(Index)
Politikai támadásnak minősítette vasárnap Kína az Amerikai Egyesült Államok hírszerzési ügynökségeinek pénteken közzétett, minden eddiginél részletesebb jelentését, amely választ próbál találni arra a kérdésre, hogy a vírus természetes úton terjedt-e át állatról emberre, vagy esetleg egy laborból szabadult el.
Az ázsiai ország cáfolja a dokumentumban foglalt megállapításokat, egyben felszólította Joe Bidenéket, hogy hagyjanak fel a további vádaskodásokkal.
Mint ismert, a „laborszökevény-elmélet” azt feltételezi, hogy a vírus egy vuhani kutatóintézetből terjedt el abban a városban, ahol először jelentették a fertőzést. Ezt a mai napig nem tudták bizonyítani...
(Index / Guardian)
Victoria állam tizenhat éven felüli lakosainak 80 százaléka vette már fel a védőoltás mindkét dózisát. Ez még nem is lenne nagy dolog, de annak fényében, hogy október elején még csak a lakosság fele volt átoltva, az oltási kampány rendkívül sikeresnek mondható.
Ausztrália második legnépesebb államában mintegy 6,7 millióan élnek. Ebből kiindulva egy hónap alatt mintegy 2 millió ember adatta be magának a Covid–19 elleni vakcinát.
At the start of this month only half of Victoria was fully vaccinated.
— Dan Andrews (@DanielAndrewsMP) October 31, 2021
Thanks to Victorians coming forward in record breaking speed to get vaccinated, today we've reached 80%.
Congratulations, Victoria. pic.twitter.com/sX0bAg0V38
A világon 246 416 219 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 4 995 516 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 246 004 319 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 988 624 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 45 953 223 eddig a napig. A halálos áldozatok száma 745 670.
A The Lancet Microbe című folyóiratban közzétett kutatás szerint az immunitás csökkenésével egyre gyakoribbá válnak az újrafertőzések, különösen, ha a fertőzések száma magas.
A legfontosabb, hogy ha valaki még nem volt beoltva, akkor vegye fel az oltást, és ha már megfertőződött, akkor is mindenképpen oltassa be magát, mert ez meghosszabbítja a védettség időtartamát
– hangsúlyozta Jeffrey Townsend professzor, aki a Yale Egyetem Orvosi Karán más koronavírusok, köztük a Sars, a MERS és a közönséges megfázást okozó vírusok újrafertőződési és immunológiai adatait elemezte kollégáival. Ezeket a Covid-19-ből felépült emberek antitest- és egyéb immunológiai adataival kombinálva modellezték a koronavírussal való újrafertőződés kockázatát az idő múlásával.
.
Kedves olvasóink!
Mára búcsúzik az Index hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott és elismert, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csoport római csúcstalálkozóján. A két elnök videókapcsolaton keresztül szólalt fel – adta hírül az MTI.
A kínai elnök úgy látja: egyenlő bánásmódra lenne szükség azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyeknek a WHO korábban már jóváhagyta a vészhelyzeti alkalmazását. Mindez szerinte azért lenne fontos, hogy a vakcinák még hozzáférhetőbbé válhassanak a fejlődő országok számára.
Hszi Csin-ping, aki a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el Kínát, azt is közölte, hogy országa több mint 1,6 milliárd adag védőoltást bocsátott a világ rendelkezésére, a közös vakcinagyártásban pedig tizenhat másik országgal működik együtt.
A rendőrök 80 százaléka be van oltva koronavírus ellen Ukrajnában − állítja Ihor Klimenko országos rendőrkapitány. A Kárpátalja Ma szerint a rendőrkapitány elmondta, hogy a koronavírus miatt húsz rendőr halt meg, többeket pedig az intenzív osztályokon kellett kezelni.
Ma 2200 rendőr beteg, de az intenzív osztályon szinte senki sincs
− tette hozzá Ihor Klimenko.