A romló járványügyi mutatók miatt Dél-Korea úgy döntött, hogy hat helyett már négy hónap elteltével be lehet adni a koronavírus elleni emlékeztető oltást a legidősebbeknek – közölték a helyi hatóságok szerdán.
Bár az ázsiai országnak kiterjedt teszteléssel és kontaktkutatással sikerült viszonylag alacsonyan tartania a fertőzöttek számát, a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok novemberi enyhítése óta egyre több a súlyos eset.
Dél-Korea felnőtt lakosságának több mint kilencven százalékát beoltották, de az idősek körében egyre nő az úgynevezett "áttöréses esetek" száma, amikor a teljes beoltottság után két héttel megfertőződnek, ami többletterhet ró az egészségügyi rendszerre.
A járványügyi hatóság (KDCA) ezért úgy döntött: a legalább hatvanéves koreaiak, valamint az idősotthonokban és más, fertőzésveszélyes intézményekben dolgozók hat hónap helyett már négy hónap múlva beadathatják maguknak az emlékeztető oltást. Az ötvenes éveikben járóknak és a katonáknak, rendőröknek, tűzoltóknak pedig öt hónapot kell várniuk az emlékeztető oltásra.
A járványügyi hatóság vezetője szerint azért döntöttek az utolsó oltástól eltelt időintervallum csökkentése mellett, mert az idősebbek körében a vakcina beadását követő négy hónap után jól láthatóan megemelkedett az áttöréses esetek száma. A szakértő szerint a delta variánssal szembeni immunitás egyre alacsonyabb az idő előrehaladtával.
A dél-koreai egészségügyi hatóságok kedden közölték, hogy a teljesen beoltottaknak kevesebb mint egy ezreléke fertőződött meg koronavírussal két héttel a második oltás után. Százezer beoltottra mindössze 99,2 fertőzött jutott, de a nyolcvan évnél idősebbek esetében 183,4 ember fertőződött meg százezer beoltott közül.
(MTI)
Kedves olvasóink!
Zárul az Index napi hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertettük a legfontosabb tudnivalólat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
Spanyolországban már 60 éves kor felettiek is megkaphatják a harmadik oltást – jelentette be Pedro Sanchez miniszterelnök. Eddig a határ 70 év volt – írja a Guardian.
Az ország lakosságának 79 százaléka kapott eddig két oltást, a harmadikat a múlt hónapban kezdték kiosztani. Elsőként daganatos betegeknek, az idősotthonok lakóinak és egyéb veszélyeztetett csoportoknak.
A belga kormány a jelentősen romló fertőzésszám miatt szerdán szigorította a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó intézkedéseket, az orrot és a szájat eltakaró maszk szélesebb körű használatát vezette be és otthoni munkavégzést rendelt el – számolt be az MTI.
Alexander De Croo belga miniszterelnök szerda esti sajtótájékoztatóján közölte: noha a koronavírus jelenlegi változatai háromszor olyan fertőzőek, mint a tavaly ismertek voltak, Belgium „nem zár be”, hanem megakadályozza a fertőzés terjedését. Bejelentette: szombat reggeltől a beltéri helyszíneken, például kávézókban, éttermekben, mozikban vagy színházakban kötelező lesz a védettségi igazolvány bemutatása, továbbá mindenkinek maszkot kell viselnie, hacsak nem ül és étkezik. A szabály a tízévesnél idősebbekre vonatkozik. A korábbi korhatár 12 év volt.
Minden munkavállalónak heti négy napot kell otthonról dolgoznia december közepéig, majd azt követően, egyelőre nem meghatározott időpontig, heti három napot.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöksége szerdai ülésén elfogadta a pekingi téli játékokra utazó küldöttség összetételét, és döntött annak védettségi kritériumáról is, valamint három újabb tagot szavazott be a sportolói bizottságába – adta hírül az MTI.
Az elnökség döntése szerint az vehet részt a pekingi olimpián, aki rendelkezik három oltással. Ez alól felmentést megfelelő indokkal Tállay András vezető csapatorvos, a MOB orvosi bizottságának elnöke adhat.
Az osztrák hatóságok már néhány napja szigorítottak, azonban most nagyon keményet léptek, amikor úgy határoztak, hogy megtiltják a kijárást az oltatlanok számára.
Az osztrákok több mint harmada nincs beoltva, a mostani döntés azt jelenti számukra, hogy csak nagyon kivételes esetekben hagyhatják el az otthonukat. A rendeletet a rendőrség szúrópróbaszerűen ellenőrzi az érintettek lakhelyén.
A helyzetet kemény szavakkal illette az új kancellár, Alexander Schallenberg is, aki szerint
a szégyenletesen alacsony oltottság miatt azok, akik nem veszik fel az oltást, most ugyanúgy fognak szenvedni, ahogy tavaly tavasszal valamennyien szenvedtünk a bezártság miatt.
A holland egészségügyi hatóságok azt mondták, hogy kezdenek kifogyni a tesztekből, miután már egymás után két napon volt 20 ezer felett az újonnan rögzített esetek száma, ami a járvány kezdete óta csúcsot jelent – írja a Guardian.
Elértük a teherbírásunk maximumát
– mondta Jaap Eikelboom, a Nemzeti Közegészségügyi Szolgálat koronavírusért felelős vezetője.
Hollandiában a lakosság 85 százaléka mindkét oltását megkapta.
Franciaországban egyetlen nap alatt csaknem 200 ezren vették fel a koronavírus elleni oltás harmadik, emlékeztető adagját, ami rekordot jelent – számolt be az MTI. A napi esetszám emelkedése ellenére a kormány nem tervez újabb korlátozó intézkedéseket.
A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) augusztus eleje óta kötelező bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.
Az emlékeztető oltást a Pfizer–BioNTech vakcinájából az idősebb korosztály szeptember óta igényelheti, az 50 és 64 év közöttiek számára pedig december elején nyílik meg a lehetőség a harmadik adag felvételére.
Visszatérhetnek a koronavírus ellen beoltott vagy negatív teszttel rendelkező szilveszterezők a New York-i Times Square-re – döntött a város polgármestere. A BBC hírportáljának szerdai cikke felidézte, hogy tavaly a pandémia miatt a közönség nem lehetett ott a téren, hogy személyesen lássa az év fordulóját jelző üveggömb lepottyanását. A szilveszteri ünnepség és a pontban éjfélkor leeső híres üveggömb hagyományosan százezreket vonz a város szívében lévő térre.
Végre visszatérhetünk. Csodálatos lesz, nagy öröm a városnak
– mondta Bill de Blasio polgármester, hozzátéve, hogy a rendezvény biztonságával kapcsolatban a New York-i egészségügyi hivatallal és rendőrséggel is konzultált.
A Times Square-re az öt éven felüliek csak fényképes igazolvánnyal és oltási igazolással léphetnek majd be. Az öt éven aluliak csak akkor vehetnek részt az ünnepségen, ha egy beoltott felnőtt kíséri őket. Az oltatlanoknak rendelkezniük kell negatív teszttel és kötelező lesz számukra a maszkviselés – számolt be az MTI.
A Times Square-en 1904 óta rendezik meg a szilveszteri ünnepséget. A New York Times ugyanis 1903-ban költözött a róla elnevezett térre, a kiadót vezető Adolph Ochsnak pedig a szokásos tűzijátékok helyett támadt az ötlete, hogy egy kivilágított, időjelző gömböt állíttat fel, amely az év utolsó percében lefelé kezd ereszkedni, és pontban az új év kezdetekor ér a tartóoszlop aljára.
Romániában a minisztériumok közötti felelősségáthárítás is hátráltatja a diákok rendszeres tesztelésének megkezdését – állapította meg a Digi24 hírtelevízió, miután az egészségügyi tárca az oktatási minisztériumra bízta, hogyan szervezi meg a több mint hárommillió diák koronavírus-szűrését.
Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint a nyálmintát használó antigéngyorsteszt bárhol elvégezhető, a tesztelés nem minősül orvosi beavatkozásnak, nem igényel szakképesítést. A tárca emlékeztetett: a gyorsteszten alapuló szűrés iskolai bevezetését az oktatási minisztérium szorgalmazta még februártól kezdődően, így jogosult a tesztek felhasználásának módjáról is dönteni.
Az egészségügyi tárcától Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter kért nyilvános állásfoglalást, miután a pedagógus-szakszervezetek lázongásával szembesült, amelyek szerint nem lehet a tanítók és tanárok feladatává tenni a diákok heti kétszeri tesztelését.
A témáról kialakult társadalmi vitában most az a megoldás körvonalazódott, hogy a teszteket kiosztják a diákoknak, és a szülőkre bízzák a tesztelést, annál is inkább, mivel sokan vitatták az oktatási miniszter azon álláspontját is, miszerint nincs szükség szülői beleegyezésre ahhoz, hogy az iskolában noninvazív koronavírus-tesztelésnek vessék alá a diákokat – számolt be az MTI.
Eddig főleg csak a hetven év felettieknek ajánlották a harmadik vakcinát Németországban, mostantól viszont mindenkinek ajánlani fogja 18 éves kor felett a német Állandó Oltási Bizottság (STIKO) – írja a Menedzsment Fórum.
Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy a STIKO eddig hetven év felettieknek, a gondozást nyújtó intézmények lakóinak, valamint az egészségügyben dolgozóknak és gondozóknak ajánlotta a harmadik vakcina felvételét.
Az Egyesült Államokban a 12 év feletti lakosság nyolcvan százaléka már legalább az első oltását megkapta – jelentette be Jeff Zients, a Fehér Ház koronavírusügyi koordinátora.
Ezenfelül 31 millió amerikainak már a harmadik oltását is beadták – számolt be az ABC.
White House COVID-19 response coordinator Jeff Zients says U.S. has surpassed milestone of 80% of Americans 12 and older with at least one COVID-19 vaccine dose. https://t.co/oZzHEUMqjm pic.twitter.com/MSSpZR8xPW
— ABC News (@ABC) November 17, 2021
Csehországban hétfőtől nem vehetnek részt nyilvános eseményen azok, akik nincsenek beoltva koronavírus ellen – írja a Guardian.
Andrej Babiš miniszterelnök bejelentette, hogy a továbbiakban nem lesz elegendő a negatív teszt bemutatása.
A döntést azután hozták meg, hogy az új fertőzöttek száma kedden rekordot döntött, aznap 22 479-en betegedtek meg.
Úgy néz ki, hogy az eddigi intézkedéseink nem elegendők
– jelentette ki az ügyvezető miniszterelnök. Megerősítette, hogy az egészségügyi tárca a formálódó új kormánykoalíció Covid-szakértőivel is tárgyal.
Napi harmincmillió euróval is csökkentheti az osztrák kereskedelmi szektor forgalmát az oltatlanokra kivetett kijárási korlátozás a Die Presse szerdai cikke szerint.
Az oltatlanok Ausztriában csak a létfontosságú termékeket árusító üzletekbe mehetnek be, minden más kizárólag az oltottak és a gyógyultak számára elérhető. Csak ők mehetnek be például a ruhát, elektronikai cikkeket, könyveket, játékokat vagy bútorokat árusító üzletekbe.
Csak a koronavírus elleni védettséget igazoló QR-kóddal léphetnek be a látogatók Oroszországban a parlamenti alsóház (Állami Duma) üléstermébe és a bizottsági ülésekre, ebbe a körbe pedig a kormány képviselői is beletartoznak. Erről Vjacseszlav Vologyin házelnök beszélt szerdán, az oroszországi napi halálozási adat legújabb csúcsdöntésekor – adta hírül az MTI.
Vologyin a ház plenáris ülésén felszólította az Állami Duma apparátusát, hogy ennek megfelelően módosítsa a beléptetőrendszert. Hozzátette: ha egy kormányzati jelentéstevő, akinek hivatalosan részt kell vennie egy törvénytervezet megvitatásán, nem rendelkezik védettségi igazolással, nem engedik be a terembe, helyette másik képviselőt kérnek majd.
Drámai a koronavírus-járvány negyedik hulláma alá került Németország helyzete, ezért a lehető leggyorsabban tenni kell az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődésének megakadályozásáért – mondta Angela Merkel ügyvezető kancellár. Szerinte az új típusú koronavírusnak „teljesen mindegy”, hogy ügyvezető vagy teljes jogkörű szövetségi kormány dolgozik, és terjedésének negyedik hulláma „teljes erővel” csapott le az országra – számolt be az MTI.
Ezért „több mint időszerű”, hogy a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői ismét összegyűljenek egyeztetni a védekezésről. A csütörtökön tartandó tanácskozás fő üzenetének annak kell lennie, hogy minden lehetséges intézkedést megtesznek a járvány lassításáért – mondta Angela Merkel a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) Erfurtban tartott éves konferenciáján videokapcsolat révén közvetített köszöntőjében.
A dialogs.org.ua felmérése szerint ukrán lakosság mintegy 50 százaléka szerint nem a koronavírus, hanem a szerintük mindent átszövő korrupció jelenti a legnagyobb bajt országukban – írja a Kárpáthír.
További 42 százalék a háborús állapotokat ítélte a legnagyobb gondnak, 37 százalék pedig úgy véli: a szegénység a legsúlyosabb probléma.
A koronavírusnak a válaszadók mindössze 18 százaléka tulajdonított nagy fontosságot.
A szomszédos Szlovéniában szerdára 4276 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, a fertőzés következtében 19 beteg halt meg – számolt be az MTI. Kórházban 1095 beteget ápolnak, közülük 251-en vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmilliós országban eddig 1 212 523-an kaptak védőoltást, közülük 1 133 262-en már a második adagot is.
A szlovén kormány koronavírus-járvánnyal foglalkozó tanácsa szerint a kórházban kezelt betegek száma tovább fog növekedni, ezért újabb korlátozásokat javasolnak. Szigorúbb járványügyi szabályozásokat kérnek a szolgáltatókra, kezdeményezik az egyetemek online oktatásra történő átállását, valamint azt, hogy ahol csak lehet, otthoni munkára álljanak át a munkavállalók.
Horvátországban a fertőzésben elhunytak többsége nem volt beoltva – ismertette a kormány szerdai jelentését az MTI. Vili Beros egészségügyi miniszter elmondta: az elmúlt héten 390-en haltak meg a Covid–19 szövődményeiben, közülük 273-an nem voltak beoltva. Tízen 50 évnél fiatalabbak voltak, közülük senki sem kapott oltást.
Ugyanakkor nőtt a beoltottak száma az országban. Egy hét alatt 120 ezren vették fel valamelyik vakcina egyik adagját.
A kormány szerdai jelentéséből kiderült: a járvány kezdete óta a beazonosított fertőzöttek száma átlépte a félmilliót, az elhunytak száma pedig 10 050 főre emelkedett.
Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője közölte: azzal, hogy keddtől kötelezővé tették a Covid-igazolványok használatát az állami szférában, nem tették kötelezővé az oltást is. Azoknak, akik nincsenek beoltva, és nem estek át a fertőzésen, hetente kétszer kell teszteltetniük magukat.
Andrej Plenkovic kormányfő bejelentette: törvényt módosítanak annak érdekében, hogy szankcionálni lehessen, aki nem tartja be a járványügyi rendeleteket, vagy arra buzdít.
A valamivel több mint négymillió lakosú Horvátországban az elmúlt 24 órában 6670 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A Covid–19 betegségben 64-en haltak meg. Kórházban 2433 beteget ápolnak, közülük 323-an vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 076 934-en kaptak védőoltást, közülük 1 873 073-an már a második adagot is felvették.
Romániában 3535 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában. A napi esetszámok az elmúlt több mint egy hétben csökkenő tendenciát mutatnak, írta a Maszol.ro. Még mindig magas a halálozási arány. Egy nap leforgása alatt 299 fertőzött fertőzött életét követelte a Covid-19 s szövődményei.
Az RMDSZ támogatja, hogy az állam 30 napig fizesse az oltatlan alkalmazottak tesztelési költségeit, mondta Kelemen Hunor pártelnök. A Nemzeti Liberális Párt is ezen az állásponton van.
Kedden több mint 98 ezer ember kapta meg Romániában valamelyik vakcinát. Az oltási kampány kezdetétől 7,5 millióan kaptak oltást az országban, közülük 6,9 millió ember védettsége megfelelő.
Oroszországban a közelmúltban huzamos ideig 40 ezer fölött volt az újonnan diagnosztizált napi fertőzöttek száma. Ezt most sikerült letornászni 37 ezer alá. Ugyanakkor az utóbbi 24 órában 1247 beteg lelte halálát a koronavírus szövődményei miatt. Ez a legmagasabb halálozási mutató a pandémia kezdete óta, írta a TASZSZ hírügynökség.
Az igazolt fertőzések száma már közelíti a 9,2 milliót. Az aktív esetek száma egymillió fölött van. A felépültek száma is csúcsot döntött, 36 388 ember gyógyult meg kedden. Összességében már 7,88 millióan győzték le a koronavírust, Oroszországban.
Kötelezővé teszi az egészségügyi dolgozók beoltását az észak-macedón kormány – jelentette be Venko Filipcse egészségügyi miniszter szerdán Szkopjéban.
A tárcavezető hozzátette: a rendeletet a kormány hamarosan elfogadja, az egészségügyi dolgozóknak pedig a hatályba lépéstől számítva harminc napjuk lesz arra, hogy felvegyék a koronavírus elleni valamelyik védőoltást.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma a Balkánon is napról napra emelkedik: Szerbiában szerdára 3773-mal 1 217 973-ra, Koszovóban öttel 160 947-re, Észak-Macedóniában 524-gyel 209 976-ra, Montenegróban 520-szal 153 081-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 792-vel 265 940-re növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 55-tel 10 951-re, Észak-Macedóniában kilenccel 7329-re, Montenegróban eggyel 2217-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 32-vel 12 004-re növekedett. Koszovóban az elmúlt napon sem volt halálos áldozata a kórnak, a halottak száma így 2980 maradt.
(MTI)
A romló járványügyi mutatók miatt Dél-Korea úgy döntött, hogy hat helyett már négy hónap elteltével be lehet adni a koronavírus elleni emlékeztető oltást a legidősebbeknek – közölték a helyi hatóságok szerdán.
Bár az ázsiai országnak kiterjedt teszteléssel és kontaktkutatással sikerült viszonylag alacsonyan tartania a fertőzöttek számát, a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok novemberi enyhítése óta egyre több a súlyos eset.
Dél-Korea felnőtt lakosságának több mint kilencven százalékát beoltották, de az idősek körében egyre nő az úgynevezett "áttöréses esetek" száma, amikor a teljes beoltottság után két héttel megfertőződnek, ami többletterhet ró az egészségügyi rendszerre.
A járványügyi hatóság (KDCA) ezért úgy döntött: a legalább hatvanéves koreaiak, valamint az idősotthonokban és más, fertőzésveszélyes intézményekben dolgozók hat hónap helyett már négy hónap múlva beadathatják maguknak az emlékeztető oltást. Az ötvenes éveikben járóknak és a katonáknak, rendőröknek, tűzoltóknak pedig öt hónapot kell várniuk az emlékeztető oltásra.
A járványügyi hatóság vezetője szerint azért döntöttek az utolsó oltástól eltelt időintervallum csökkentése mellett, mert az idősebbek körében a vakcina beadását követő négy hónap után jól láthatóan megemelkedett az áttöréses esetek száma. A szakértő szerint a delta variánssal szembeni immunitás egyre alacsonyabb az idő előrehaladtával.
A dél-koreai egészségügyi hatóságok kedden közölték, hogy a teljesen beoltottaknak kevesebb mint egy ezreléke fertőződött meg koronavírussal két héttel a második oltás után. Százezer beoltottra mindössze 99,2 fertőzött jutott, de a nyolcvan évnél idősebbek esetében 183,4 ember fertőződött meg százezer beoltott közül.
(MTI)
Bár az ukrán egészségügyi miniszter a minap azt mondta: Ukrajna már túljutott a járvány csúcspontján; még mindig sok beteg leli halálát a fertőzésben. Viktor Ljasko ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt három hónapban először, a múlt héten, több gyógyult beteget engedtek haza, mint ahány új fertőzött kórházba került.
Ukrajnában 769 covid-páciens nem tudott megbirkózni a Covid-19 kórral, illetve a szövődményeivel az utóbbi 24 órában. Kedden 18 868 új fertőzöttet regisztráltak,írta a karpathir.com.
Már meghaladja a 3,26 milliót az igazoltan megfertőződtek száma. A legtöbb friss beteget Dnyipropetrovszk, Odessza, Poltava megyében és Kijevben jegyezték fel. Kórházba 4468 fertőzöttet szállítottak, gyógyultnak 20 211 embert nyilvánítottak.
Kárpátalján 344 új beteget diagnosztizáltak, 16 fertőzött életét veszítette az elmúlt 24 órában.
Soha ennyi koronavírus-fertőzöttet nem azonosítottak még egyetlen nap alatt Szlovákiában. PCR-tesztekkel 8342 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak, írta az ujszo.com.
A Covid–19 és szövődményei 43 beteg életét követelték. Az igazolt fertőzöttek száma már meghaladja az 578 ezret. A PCR-teszttel azonosított fertőzöttek mintegy 71 százaléka nem kapta meg a koronavírus elleni oltást. A kór miatt 2879 pácienst ápolnak kórházban; 253 beteget az intenzív osztályon kezelnek, 246 fertőzött lélegeztetőgépre szorul. A kórházban gondozott Covid-páciensek 81 százaléka egyáltalán nem vagy csak az oltóanyag egyetlen adagját vette magához.
Eddig 2,55 millióan kapták meg a vakcina első adagját, a második dózist 2,32 millió ember, míg az oltóanyag harmadik adagját csaknem 229 ezren.
Dél-Koreában 3187 koronavírusos megbetegedést regisztráltak szerdára, ami megközelítette a szeptember végén felállított 3270-es számot, míg az ország fővárosában, Szöulban 1436 új fertőzést jelentettek az elmúlt 24 órában.
A pandémia kezdete óta viszonylag kevés megbetegedést és halálesetet regisztráltak Dél-Koreában, ám szerdára újabb 21 ember vesztette életét a koronavírusban, ezzel egymás után a 16. napon volt két számjegyű a halálesetek száma.
A koronavírusos fertőzöttek számára fenntartott intenzív osztályokon 76,1 százalékos a telítettség, és sok kritika éri a kormányt, hogy túl korán enyhített a korlátozásokon a gazdaság újjáélesztése érdekében.
A járvány kezdete óta 402 775-en kapták el a koronavírust, és 3158-an haltak meg benne Dél-Koreában.
A 10 és 11 éves brit gyerekek közül minden negyedik súlyosan elhízott – állapította meg a brit egészségügyi szolgálat (NHS), rámutatva, hogy a pandémia és a vele járó lezárások miatt a tendencia súlyosbodott.
A gyermekek súlyát mérő program szerint a járvány mellett az elhízás is tombolt az utóbbi két évben, mindkét korcsoportban a gyerekek 25 százaléka nyom többet annál, mint amennyi egészségügyi szempontból megengedhető lenne.
A kutatás megállapította azt is, hogy a szegényebb negyedekben jobban fenyegeti az elhízás a gyerekeket. Az alacsonyabb társadalmi osztályokban a 10–11 évesek 20,3 százaléka érte már el a felnőttsúlyt, míg a tehetősebb rétegekben csak 7,9 százalékuk ért fel több gyerek tömegével.
(Guardian)
Az Index is beszámolt arról, hogy a kezdeti sikeres védekezés után a második hullám térdre kényszerítette India egészségügyi rendszerét, a tavaszi járvány váratlanul érte az országot: rohamos tempóban teltek meg a kórházak intenzív osztályai, elfogyott az oxigén, új krematóriumokat kellett építeni, és százával földelték el az embereket gyorstemetések keretében.
A Reuters tudósítása szerint Bihar szövetségi államban, azon belül is specifikusan a Jawaharlal Nehru Medical College and Hospital (JLNMCH) állami egészségügyi létesítményben már meglátták a rosszban a jót. A kormány ugyanis tanulván a tavaszi hullám tragédiájából, komoly összegeket fordított infrastrukturális fejlesztésekre a korábban 800 ággyal bíró, milliók kiszolgálására hivatott kórházban.
A JLNMCH-ban új lélegeztetőgépeket állítottak fel, bővítették a személyzet létszámát, megduplázta az intenzív osztály kapacitását, növelte a betegágyak számát, és több száz ágynál tette lehetővé az oxigénellátást csővezetékeken keresztül.
Nem csak ez a kórház „járt jól” a járvánnyal. Az egészségügyi rendszer megroggyanásának főkolomposságával vádolt Narendra Modi szövetségi miniszterelnök kormánya elkezdett pénzt pumpálni a szektorba, hogy India mind a 750 kórházi körzetében legalább egy lélegeztetőgép legyen. Mintegy 4000 ilyen gépezetet szerzett be Delhi az utóbbi hónapokban. Azt nem tudni, hogy Magyarország részt vett-e ebben, pedig ezrével állnak a külügy raktáraiban.
Az indiai kormány döntött arról is, hogy felújít régi kórházakat, illetve újakat épít. Erre mintegy 9 milliárd dollárt szán, hogy ezer főre legalább két kórházi ágy jusson.
India egyike azon országoknak a világon, ami a legkevesebbet költi az egészségügyre. Delhi ezen kíván változtatni, a szövetségi kormány a GDP 2,5 százalékára akarja emelni az egészségügyi kiadásokat.
Visszatérve Biharra: 2018-ban még csak nagyjából 80 nagy körzeti kórház volt a 99 milliós államban. Most 1600 új kórház építéséről döntött.
(Reuters)
Az orosz egészségügyi minisztérium kidolgozott egy rendszert az egészségügyi dolgozóknak járó ösztönző kifizetések elosztására minden egyes koronavírus elleni védőoltás után. Magyarán: személyenként 200 rubel (883 forint) jutalék illeti az oltást végzőket.
Persze a kép korántsem ilyen egyszerű, az egészségügyi tárca variál a kifizetésekkel:
60 rubelt kap az az egészségügyis, aki kétkomponensű oltásra küld egy embert, 40 rubelt az, aki megvizsgálta a pácienst az első és a második oltás során, 30 rubelt pedig annak utalnak ki, aki beadta a vakcinát.
Az egykomponensű vakcinák esetében valamivel több pénz üti a markát a fent említett feladatot ellátóknak, ez esetben kereken kijön a 200 rubel.
Ha egy egészségügyis több feladatot lát el, a kijelölt jutalékok összeadódnak, és az ő pénztárcájába, egy összegben érkezik a pénz.
Oroszországban tombol a járvány, az emberek jelentős része azonban nem bízik a kormányban, így viszonylag alacsony a lakosság átoltottsága, miközben az ország saját negatív rekordjait dönti meg nap mint nap az utóbbi hetekben.
Moszkvában ezért azt fontolgatják, hogy ahol lehet, kötelezővé teszik az oltást.
(Meduza)
Lassan egy évvel ezelőtt a Pfizer oltása lett az első lehetőség a koronavírus elleni igazán hatékony védekezésre – a távolságtartás és a maszkok viselése mellett –, nem sokkal később pedig megérkezett a Moderna vakcinája is. Az Index sorozatot indított, amelyben egymás után mutatja be a koronavírus elleni harcban bevetett vakcinákat. A harmadik részben az Astra-oltásról lesz szó.
A világon 254,3 millió ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban. Egy nappal korábban 253,8 millió Covid-beteget tartottak nyilván. A halálos áldozatok száma meghaladta az 5 millió 114 ezret a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint, a keddi közlés 5 millió 106 ezer elhunytat jelzett, írta a távirati iroda.
Szakértők szerint a 192 államban, illetve régióban diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a Covid–19 nevű kórnak az Amerikai Egyesült Államokban van a legtöbb, 47 millió fertőzöttje, a halálos áldozatok száma eléri a 765 ezret. Indiában 34,4 millió Covid-beteget, illetve 463 ezer elhunytat jegyeztek fel. Brazíliában csaknem 22 millió fertőzöttről és több mint 611 ezer halálos áldozatról tudnak. Az Egyesült Királyságban 9,6 millióan betegedtek meg a Covid–19-kórban, illetve szövődményeiben, és csaknem 143 ezer halálos áldozatot követelt a fertőzés.