Romániában 1936 új koronavírusos esetet diagnosztizáltak szombaton 22 800 teszt kiértékelése után. A legtöbb fertőzöttet Bukarestben, Brassóban és Kolozs megyében jegyezték föl. Legutóbb szeptember 13-án volt kétezer alatt az újonnan regisztrált Covid-betegek száma. A Covid–19 és szövődményei 105 fertőzött életét követelték az elmúlt 24 órában, írta az Agerpres hírügynökség. Ugyanakkor több mint 7 ezren felépültek a kórból, a járvány kezdete óta már 1,63 millió ember.
Kórházban több mint 11 ezer fertőzöttet kell ápolni. Közülük 1573 Covid-pácienst intenzív osztályon kell kezelni.
A fertőzöttségi ráta 11 romániai városban haladja meg a hat ezreléket.
Nem tartják meg a szombatra tervezett, a lezárások miatt szervezett tüntetést Amszterdamban – írja a Guardian.
Hollandiában pénteken Rotterdamban a tiltakozások zavargássá fajultak, hét ember megsebesült, a rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le. Több mint 20 embert letartóztattak, a tömeg egy rendőrautót és több elektromos rollert felgyújtott.
Múlt éjjel elszabadult a pokol Rotterdamban
– közölte a Facebookon a United We Stand Europe nevű szervezet, az amszterdami tüntetés szervezője, amely mindenkit arra kért, hogy NE menjen a holland fővárosba.
Ahogy elmondták, „nem venné ki jól magát”, ha megtartanák a demonstrációt.
Az elmúlt napon 37 120 új koronavírusos beteget szűrtek ki Oroszországban – írja a TASZSZ orosz hírügynökség a hivatalos adatokra hivatkozva. Ezzel 9 294 188-ra emelkedett a fertőzöttek száma. A járvány halálos áldozatainak száma 1254-gyel 262 843-ra emelkedett.
Oroszországban pénteken a kollektív immunitás szintje átlépte az ötven százalékot, ami azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság több mint ötven százaléka felvette a koronavírus elleni oltóanyag mindkét adagját.
Szlovákiában az elmúlt napon 9171 új koronavírusos megbetegedést azonosítottak – írja a Ma7 a kormány hivatalos adataira hivatkozva.
A koronavírusnak a hivatalosa adatok szerint 37 újabb áldozata van. A kórházban kezeltek száma megközelítette a háromezret.
A román oktatási tárca pénteki közlése szerint jövő héttől összesen 16 120 tanintézetben lesz jelenléti oktatás – írja az Új Magyar Szó.
A minisztérium tájékoztatásából kiderül, hogy Románia 17 912 tanintézetéből 16 120-ban zajlik majd fizikai oktatás hétfőtől, ezekbe az iskolákba és óvodákba összesen több mint 2,6 millió gyermek jár.
A többi mintegy 1792 tanintézetben marad az online oktatás.
A következő héttől a 3 ezrelék alatti fertőzöttségi rátájú települések valamennyi iskolája és óvodája visszatérhet a jelenléti oktatásra, függetlenül a tanintézmények dolgozóinak átoltottságától.
Az oktatási és egészségügyi miniszter erről szóló rendelete a Hivatalos Közlönyben is megjelent pénteken.
A cseh egészségügyi minisztérium szombaton jelentette be, hogy péntekre 22 936-an fertőződtek meg 24 óra alatt, ami csaknem 500-zal meghaladta a keddi rekordot – írja a The Guardian.
Emellett csütörtökön 110 ember halt meg koronavírusban, április óta először fordult elő, hogy egy nap alatt több mint száz ember vesztette életét.
A kormány korlátozásokat vezetett be, hogy ezzel növelje a lakosság oltási kedvét, így a be nem oltottak hétfőtől már nem mehetnek bárokba, éttermekbe, nyilvános rendezvényekre, múzeumokba, fodrászhoz, szállodákba még akkor sem, ha negatív tesztet mutatnak.
A 10,7 milliós országban több mint 1,94 millió koronavírusos esetet regisztráltak a pandémia kezdete óta, és 31 769-en vesztették életüket Covidban.
Jóváhagyták a hongkongi illetékesek azt, hogy a 3–17 éves korcsoport oltását megkezdjék a kínai Sinovac Biotech vakcinájával.
A szigetvilág hatóságai igyekeznek kiterjeszteni az oltási kampányt a 7,5 milliós lakosság egészére, az engedélyezés nyomán pedig elsősorban a 12–17 éveseket oltják majd a CoronaVackal, és idővel a még fiatalabbak is sorra kerülnek.
Az ázsiai pénzügyi központ a fejlődő országok tempóját hozta a februárban elindított oltási kampányban, jelenleg a lakosság 67 százaléka van átoltva. A durva járványkitörések azonban elkerülték a sűrűn lakott különleges közigazgatási övezetet, lévén, hogy követte Peking szigorú járványügyi politikáját, így ha fertőzést azonosítottak, ha kellett, egész lakónegyedeket zártak le.
Hongkongban a Pfizer és a Sinovac oltóanyagát adják az embereknek.
(Guardian)
Kizárólag olyan teniszezők vehetnek részt a januári Australian Openen, akik megkapták az oltást koronavírus ellen.
Eddig bizonytalan volt, hogy a játékosok milyen feltételek mellett léphetnek be Ausztráliába, voltak kiszivárgott információk, amelyek szerint 14, buborékban vagy karanténban töltött nap után akár oltatlan teniszezők is pályára léphettek volna Melbourne-ben. Szombaton azonban Craig Tiley tornaigazgató bejelentette: minden résztvevőnek, a játékosoknak, rendezőknek és szurkolóknak is kötelező lesz az oltás.
A világelső Novak Djoković korábban úgy fogalmazott: azt követően dönt az indulásról, hogy nyilvánosságra hozzák az egészségügyi előírásokat, azt ugyanakkor a szerb kiválóság nem árulta el, be van-e oltva.
Szeretnénk látni Novakot itt, ám tudja, ahhoz, hogy induljon, meg kell kapnia az oltást
– szögezte le Tiley.
Djoković – a svájci Roger Federerrel és a spanyol Rafael Nadallal egyetemben – 20 Grand Slam-tornát nyert pályafutása során.
Csütörtökön jelentették be, hogy a szervezők telt házas mérkőzésekre számítanak a január 17. és 30. közötti ausztrál nyílt teniszbajnokságon.
Több száz új oltópontot és ezer új tesztelőhelyet nyitnak Horvátországban – jelentette be Gordan Jandroković zábrábi házelnök.
Az intézkedést a Dnevnik című lapnak azzal indokolta, hogy a drasztikusan emelkedő esetszámok és a magas halálozási aránynövekvő oltakozási hajlandóságot váltott ki Horvátországban.
A tesztelés egyelőre ingyenes lesz azok számára, akiknek ezt a munkahelyük kötelezően előírja.
Mint reggel írtunk róla, figyelmeztető lövéseket kellett leadni Rotterdamban, ahol elfajultak a dolgok a korlátozások ellen szervezett tüntetésen. Legfrissebb jelentés szerint hét ember sebesült meg a rendőrségi lövésektől. A tiltakozók előzőleg autókat gyújtottak fel, tűzijátékokat gyújtottak meg, kövekkel dobálták a rendőröket, tűzoltókat. A hatóságok húsz embert őrizetbe vettek. A holland kikötőváros polgármestere „erőszakorgiának” nevezte a történteket.
(MTI)
Több ezren vonultak utcára a szabadság nevében Ausztrália nagyvárosaiban, köztük Sydney-ben, Melbourne-ben és Adelaide-ben, tiltakozva egy járványügyi törvénytervezet ellen, miközben a kontinensországban tombol a járvány.
A tüntetők egyebek közt „az oltásalapú szegregáció” ellen emelték fel szavukat. Az ausztrál zászlót lengető tüntetők a nemzeti himnuszt énekelték, és bőszen bólogattak azokra a beszédekre, melyekben a korlátozások miatt az országot „börtöntábornak” minősítették.
Mindazonáltal ez egy hangos kisebbség, ugyanis az ország 16 éven felüli lakosságának 91,37 százaléka már megkapta az oltás legalább egyik dózisát, csaknem 85 százaléka már teljesen átoltott.
Beszámolók szerint a tüntetéseket jobboldali csoportok szervezték, a felszólalók is ilyen irányzatú eszméket hirdetnek.
A tüntetésekre úgy került sor, hogy koronavírus okozta szövődményekben meghalt egy tízéves gyermek Victoria államban, ahol egyébként visszavonták a korlátozások nagy részét.
(Guardian)
Görögországban 85 magánorvos kapta meg pénteken a minisztériumi utasítást, hogy vegyen részt a betegek ellátásában a koronavírus-járvány miatt túlterhelt állami kórházakban.
Az athéni kormány csütörtökön megjelent rendelete szerint egyelőre egy hónapon át magánorvosoknak is részt kell venniük az állami ellátásban az ország északi részén, ahol a kórházak túlterheltsége különösen súlyos. Az utasításokat a rendőrség kézbesítette, az orvosoknak szombat reggeltől kell munkába állniuk a kijelölt kórházakban – jelentette az állami rádió.
Azok a magánorvosok, akik nem tesznek eleget az utasításnak, akár három év börtönnel is sújthatók – írta a dpa hírügynökség görög jogi szakértőkre hivatkozva.
A görög kormány november elején már közzétett egy felhívást, hogy magánorvosok önkéntesen vegyenek részt az állami ellátásban, de akkor csak mintegy negyvenen jelentkeztek a feladatra. A kórházi orvosok szövetsége szerint az állami egészségügyből még legalább százötven orvos hiányzik az ellátás biztosításához.
A madridi egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a 47 millió lakosú országban csaknem 37,4 millió ember oltatta be magát a koronavírus ellen, ami a jelenleg oltásra jogosult 12 év felettiek 88,8 százalékát jelenti.
A legalacsonyabb, 76,6 százalékos az átoltottság a 30 és 39 év közöttiek körében, akiket a 20 és 29 év közötti korosztály követ 77,8 százalékkal. A 40 felettiek 94,4 százaléka kapta meg a védőoltásból a gyártó által előírt mindkét dózist.
A spanyol sajtóban nyilatkozó járványügyi szakemberek abban bíznak, hogy a magas átoltottság és a továbbra is kötelező beltéri maszkviselés révén nem alakul ki újabb súlyos járványhullám.
(antena3)
A világon 256 725 697 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 5 140 914 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 256 061 544 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 131 743 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2-vírus okozta, Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 47 660 379 ember eddig a napig. A halálos áldozatok száma 770 691.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
A hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el pénteken a Guadeloupe-szigeteken, miután a járványügyi korlátozások miatt öt napja tartó polgári zavargások során a tiltakozók barikádokat emeltek, gyújtogattak az utcákon, a tűzoltók és az orvosok pedig sztrájkba léptek – írja az MTI.
A karibi szigetcsoport prefektusa, Alexandre Rochatte hivatala bejelentette, hogy a zavargások és a vandalizmus miatt rendelték el a kijárási tilalmat, amely este 6 órától reggel 5 óráig tart.
A szakszervezetek hétfőn határozatlan idejű sztrájkot indítottak, hogy tiltakozzanak az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltása és az egészségügyi igazolvány követelményei ellen.
A tüntetők autókat gyújtottak fel és rögtönzött barikádokat emeltek az utcákon. A közösségi médiában közzétett videókon látható, amint a rendőrök a tiltakozó tűzoltókat támadják, akik tűzoltótömlőkkel próbálják visszaszorítani a rendőröket. A területet sűrű füstfelhő borította be.
A holland rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le péntek este Rotterdamban a járványügyi korlátozás elleni megmozduláson, ahol a tiltakozók autókat gyújtottak fel, valamint kövekkel dobálták meg a hatóság embereit.
Patricia Wessels rendőrségi szóvivő azt mondta: „Figyelmeztető lövéseket adtunk le, és voltak közvetlen lövések is, mert a helyzet életveszélyes volt”. Hozzátette: legalább két ember megsebesült, valószínűleg a figyelmeztető lövések következtében, de a pontos okokat tovább kell vizsgálniuk.
Több százan gyűltek össze, hogy felemeljék hangjukat a kormány azon tervei ellen, amelyek szerint a fedett szórakozóhelyekre csak olyan személyek léphetnek be, akiknek van védettségi igazolványuk, amely igazolja, hogy be vannak oltva, vagy már felépültek egy fertőzésből. Az igazolványt azok is megkaphatják, akiket nem oltottak be, de negatív volt a vírustesztjük eredménye.
Rotterdamban a rendőrség sürgősségi rendeletet adott ki, leállította a tömegközlekedést és hazarendelte az embereket. A hatóságok közölték, hogy vízágyúkat vetettek be, és lovas rendőröket vezényeltek ki a tömeg feloszlatására.
Hollandia a múlt hétvégén három hétre újra bevezetett néhány járványügyi korlátozást, hogy lassítsa a koronavírus okozta fertőzés újbóli terjedését, de a napi fertőzések a világjárvány kezdete óta a legmagasabb szinten maradtak.
A közösségi médiában közzétett videókon kiégett rendőrautókat, a hatósági embereket gyújtóeszközökkel és kövekkel dobáló embereket lehetett látni.