A hivatásos brit zenészek harmadának továbbra sincs bevétele, hiába enyhült a koronavírus-járvány hatása – derült ki egy brit közhasznú szervezet tanulmányából.
A zeneipar az utolsó ágazatok közé tartozik a brit gazdaságban, amely lassan felépül a pandémiából, a hivatásos zenészek 83 százaléka azonban mindeddig nem tudott visszatérni a szokásos munkához. A Help Musicians független jótékonysági szervezet által végzett kutatásban csaknem ezer hivatásos zenészt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban. A felmérésből kiderült, hogy életükre továbbra is katasztrofális hatással van a pandémia. Tíz zenészből kilenc kevesebb mint 1000 fontot (átszámítva 440 ezer forintot) keresett havonta, és mindössze 1 százalékuk keresett több mint 2500 fontot (1,1 millió forintot) – állapította meg a tanulmány.
James Ainscough, a Help Musicians vezetője emlékeztetett: bekövetkezett, amit már a járvány kezdetekor megjósoltak, vagyis hogy miközben a gazdaság nagy része lassan visszatér a régi kerékvágásba, hosszú időbe telik majd, míg a zenészek elérik a pandémia előtti bevételeiket. Hozzátette, az elmúlt másfél évben csaknem 20 ezer zenészt támogattak direkt pénzügyi segítséggel, hogy fizetni tudják a számláikat és fenn tudják magukat tartani.
A pandémiának ugyanakkor nem csak pénzügyi hatásai voltak a zenészekre nézve, egyharmaduk szerint a megingott önbizalom akadályozza meg, hogy közönség előtt ismét élőben lépjenek fel. A Help Musicians kutatása szerint 60 százalékkal nőtt a mentális probléma miatt segítséget kereső zenészek száma, minden nyolcadik zenész állította, hogy jelenleg olyan mentális egészségügyi problémával küzd, amely megakadályozza a munkához való visszatérésben. Ainscough elmondta, ahogy az ágazat kezd magához térni, a szervezet nagyobb hangsúlyt fektet a bevételekkel kapcsolatos tanácsadásra, a kapcsolatok építésének mentorálására és a mentálhigiénés támogatásra.
A kutatás szerint a megkérdezett zenészek kevesebb mint negyede bízik abban, hogy folyatni tudja zenei karrierjét, 22 százalékuk pedig azzal a gondolattal foglalkozik, hogy otthagyja a zeneipart.
A pandémia alatt a közhasznú szervezet 18 millió fontot (8 milliárd forintot) adományozott pénzügyi problémákkal küzdő 19 ezer zenész megsegítésére.
(via MTI)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a koronavírus-járvány miatti halálozások száma Európában jövő év márciusára várhatóan meghaladja a kétmilliót, hozzátéve, hogy a világjárvány a régió első számú halálokává vált.
A feljegyzett halálesetek száma napi csaknem 4200-ra emelkedett, ami kétszerese a szeptemberben regisztrált adatoknak, miközben az Egyesült Királyságot is magában foglaló kontinensen a bejelentett halálesetek összesített száma már meghaladta a 1,5 milliót.
A WHO szerint az európai térség 53 országából 25-ben kerül hatalmas nyomás alá az egészségügyi rendszer, az intenzív osztályok pedig 49-ben érik el teljesítőképességük végét.
A jelenlegi tendenciák mellett a régió összesített halálos áldozatainak száma március 1-re meghaladja a 2,2 milliót.
(Guardian)
Egyre több vezető politikus csatlakozik Németországban az új típusú koronavírus okozta betegség elleni védőoltás kötelezővé tételét sürgetők táborához. Kedden Baden-Württemberg zöldpárti és Bajorország keresztényszociális (CSU) miniszterelnöke közösen foglalt állást a kötelezettség mellett.
Winfried Kretschmann és Markus Söder a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban közölt közös vendégkommentárjában kiemelte, hogy „a kötelező védőoltás nem a polgári szabadságjogok megsértése, hanem a szabadságunk visszaszerzésének előfeltétele”. Mint írták, a német alaptörvény nem az „önkény szabadságát” védi, hanem a „felelősségvállalással járó szabadság” elvét követi. Ezt azt jelenti, hogy mindenkinek a tettei által érintettek szabadságára figyelemmel kell meghoznia a döntéseit.
Bár a hétfői adatokhoz képest csökkent az új koronavírusos megbetegedések száma az Egyesült Királyságban, kedd reggelre így is 40 ezer fölött volt a regisztrált esetek száma, az előző 24 órában ugyanis 42 484-en kapták el a vírust.
A halálesetek száma ezzel szemben jelentősen megugrott, mert amíg hétfőre 45-en hunytak el, kedd reggelre 165-en vesztették életüket.
Az Egyesült Királyságban 9 932 408-an kapták el eddig a koronavírust a járvány kezdete óta, míg 144 137-en haltak meg.
Amikor még nem léteztek védőoltások, az emberre veszélyes vírusok okozta pandémiák akkor csillapodtak le, amikor a kórokozó elvégezte a pusztítást, és már nem volt kit megfertőznie. Mivel a SARS-CoV-2-es koronavírus ellen hosszú ideje nem növekszik a populációs átoltottság, és lezárásokat sem rendelt el a kormány, most is arra lehet számítani, hogy a természetes immunizáció veszi át a szerepet.
Az olasz La Repubblica napilapnak nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte hétfőn Joachim Sauer, Angela Merkel német kancellár férje, hogy a németeknek csak 68 százaléka vette fel a koronavírus elleni oltást – derült ki a Politico szemléjéből.
Sauer szerint ez részben a németek lustaságával magyarázható, de az oltatlanok másik részét személyes meggyőződés vezeti, egyfajta ideológiai reakció arra, amit ők „vakcinadiktatúrának” tartanak.
Mint mondta, ez a tendencia végzettség tekintetében minden szinten megjelenik, akadémikusok, tudósok is vannak az oltást megtagadók közt. Sauer megjegyezte: hasonló átoltottsági arány van az Egyesült Államokban is, de esetükben ez magyarázható azzal, hogy egyes államokban a kormányzók kampányoltak az oltás ellen.
A vevő a tajvani fővárossal szomszédos Taojüan egyik vegyesboltjába tért be, ám miután az eladó felszólította a maszkviselésre, dühödten távozott. Nem sokkal ezután maszkban tért vissza az üzletbe, de amikor befejezte a vásárlást, rádobta azt az eladóra.
Később harmadszor is visszatért az üzletbe, ahol megkérte az eladót, hogy jöjjön ki a pult mögül, majd többször megszúrta egy késsel. A boltosnak sikerült megkaparintania támadója kését, de az üzlet előtt összeesett. A kiérkező mentők már csak a szívmegállást tudták megállapítani.
Az elkövetőt a rendőrök őrizetbe vették, de a Taiwan News beszámolója szerint egy szót sem sikerült kihúzni belőle, amikor kihallgatásra vitték.
A koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt a mindennapi élet egyre több területéről tiltják ki a vírus okozta betegség (Covid–19) elleni oltást elutasító embereket Németországban. A berlini városvezetés keddi döntése szerint az oltatlanok hamarosan a boltok nagy részéből is kiszorulnak.
A tartományi rangú főváros kormánya (szenátus) az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedése elleni védekezésről szóló rendeletének új, sorban a 11. módosításával bevezette, hogy az oltatlanok november 27-től az alapellátást kivéve nem vehetnek részt a kiskereskedelemben.
Ez azt jelenti, hogy vásárolhatnak például a kisboltoktól a szupermarketekig valamennyi élelmiszerüzletben, a gyógyszertárakban, a háztartási boltokban és a drogériákban is, de nem kereshetnek fel többek között cipőboltot, ékszerüzletet és barkácsáruházat.
Kitiltják az oltatlanokat a szállodákból és egyéb kereskedelmi szálláshelyekről és a felnőttoktatás teljes intézményrendszeréből is, így például a népfőiskolákról, a zeneiskolákból és az autósiskolákból.
Martin Matz egészségügyi államtitkár a rendeletet a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak magyarázva kiemelte, hogy a főváros körüli Brandenburg tartomány kormányának ugyancsak kedden frissített rendeletéhez igazítják a szabályozást, hogy elejét vegyék annak, hogy a brandenburgi oltatlanok Berlinbe járnak vásárolni.
Ugyanakkor nem veszik át Brandenburgtól az oltatlanokat sújtó kapcsolatkorlátozási szabályt – miszerint oltás híján legfeljebb öt ember töltheti együtt az időt –, mert Berlinben kevésbé súlyos a járvány, tette hozzá.
Berlinben és Brandenburgban egy sor más szabály is korlátozza az oltatlanok mozgásterét, szabadságát. Nem járhatnak például vendéglőbe, moziba és fodrászhoz.
A gazdasejtek vírusfertőzésének időbeli és térbeli mintázatát leíró modellt készítettek a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének munkatársai. A kutatás eredményei a közelmúltban jelentek meg a Royal Society Open Science folyóiratban. Ezt a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága közölte a távirati irodával.
AZ INTÉZET MATEMATIKUSAI EGY OLYAN, MODERN TECHNIKÁKAT ÖTVÖZŐ SZIMULÁCIÓS ESZKÖZT FEJLESZTETTEK KI, AMELY KÖVETI A SEJTEK FERTŐZŐDÉSÉT, A VÍRUSREPLIKÁCIÓT ÉS A KÓROKOZÓ SEJTEK KÖZÖTTI TERJEDÉSÉT IS.
Az egyetem szerint a kutatók eredményei pontosabb előrejelzéseket adnak a fertőzés lefutásáról, mint a klasszikus módszerek. A modell képesnek bizonyult a virológusok által lefolytatott kísérletek szimulációs reprodukálására is.
A kutatók a modellel nemcsak a koronavírus, hanem az influenza fertőzését is elő tudták idézni, és összehasonlították, miben más a két betegség tipikus kimenetele. A tervek között szerepel az immunválasz modellezése és az antivirális kezelések beépítése a szimulációs rendszerbe.
Hivatalosan is megszűnik az oltás az AstraZeneca-vakcinával Romániában januártól.
Valeriu Gheorghiță, az országos oltási kampányt irányító bizottság vezetője elárulta: a testület javasolta az egészségügyi minisztériumnak, hogy már ne vásároljon több AstraZeneca-oltást.
Románia még kap egy szállítmányt az AstraZenecából, ezt azok kapják meg második adagként, akik korábban felvették az ellenanyag első dózisát.
Az országban eddig 852 031 ember kapott AstraZenecát, ami az összes beoltott személy alig 5,7 százalékát jelenti. Ezzel a vakcinával kezdték el tavasszal a lakosság általános oltását, majd néhány hónappal később jelentősen megcsappant a kereslet iránta vélt vagy valós mellékhatásai miatt.
Az utóbbi hónapokban már csak nagyon kevesen kértek AstraZenecát, hetek óta pedig senki sem igényelte. Ráadásul egy flakon tíz adagot tartalmaz, így az oltóanyag nagy része kárba ment, kidobták. Ezért döntöttek az illetékesek amellett, hogy beszüntetik az oltást az AstraZenecával.
(Főtér.ro)
Ukrajna újabb két évre, 2022-2023-ra meghosszabbította a koronavírus elleni vakcinák szállítására vonatkozó szerződését az amerikai székhelyű Pfizer vállalattal.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter szerint ez idő alatt Ukrajna évente 25 millió dózis oltóanyagot kap a vállalattól.
Ukrajnában jelenleg négyféle, koronavírus elleni oltóanyag áll rendelkezésre: az AstraZeneca, a kínai CoronaVac, a Pfizer-BioNTech által Comirnaty néven bejegyzett vakcina és Moderna.
Az egészségügyi tárca szerint jelenleg az ország 24 megyéjéből három van a járványhelyzet szerinti legenyhébb, sárga besorolásban, szintén három az eggyel magasabb kockázatú narancs besorolásban, míg a többi vörös kategóriában.
Ukrajnában keddre az eddig azonosított fertőzöttek száma 12 729-nel 3 353 136-ra, az elhunytaké 720-szal 82 318-ra nőtt.
Drótkerítéssel választják el a beoltottakat az oltatlanoktól a Kaufland romániai áruházainál.
Az áruházak bejáratához országszerte az építkezésekhez is használt drótkerítéseket helyezték ki. A védettségivel rendelkező beoltottak és az oltatlanok így külön ajtón, majd külön folyosón juthatnak be vásárolni. A szupermarketben viszont minden további nélkül találkozhatnak egymással.
Az APC fogyasztóvédelmi egyesület a német nagykövetségnél tett panaszt, szerintük az intézkedés sértő és diszkriminatív a vásárlókra nézve és járványvédelmi szempontból is felesleges.
A szervezet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD) és persze a Kaufland romániai vezetőségét is megkereste panaszával. Mindeközben egy civil szerveződés, az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport egy Facebook-bejegyzésben egyenesen „birka elválasztó rácsnak” nevezte a kerítést.
Embertársainkat terelik, mint marhát a vágóhídra
– írták.
Az áruháztól egyelőre nem érkezett magyarázat a történtekre vagy reakció a kritikákra. Elképzelhető, hogy azért tartották ezt fontosnak, mert több üzletcsarnokukban működnek olyan üzletek (cipőbolt, trafik, gyógyszertár, cukrászda), ahova csak védettségivel lehet besétálni.
(via Főtér)
Több holland kórházból is Németországba viszik át kezelésre a koronavírusos betegeket.
A németek egyelőre még csak húsz kórházi férőhelyet ajánlottak fel a hollandoknak, akik ebből kettőt már le is foglaltak. A következő napokban azonban újabb páciensek érkezhetnek majd Németországba.
A holland kórházakban már május óta nagy a leterheltség, ami az utóbbi napokban még inkább megnőtt, mivel ismét csúcsokat dönt a fertőzöttek száma. A kórházban 1050 intenzív osztályi férőhelyből 470-et a koronavírusos betegeknek kellett fenntartani, ezen felül minden halasztható orvosi beavatkozást elnapoltak az országban.
(via The Guardian)
Többek közt súlyos testi sértés kísérletének vádjával állítanak bíróság elé egy bajor teológust, aki úgy adott be több mint 1400 koronavírus elleni vakcinát, hogy ehhez semmiféle kvalifikációja nem volt.
Bíróság elé állítják, börtönbüntetés várhat rá.
Felgyújtotta a saját kórházi ágyának matracát egy páciens a Temes megyei Gátalján.
Az eset a helyi pszichiátrián történt kedd reggel. A betegnek sikerült becsempésznie egy öngyújtót a kórterembe, azzal gyújtotta meg az ágybetétet.
A helyszínre 48 tűzoltó és hét mentő érkezett ki. Negyven személyt kimenekítettek az épületből, senkinek sem esett baja. A tüzet is viszonylag hamar, perceken belül el tudták oltani.
Ugyanebben az intézményben idén már egy másik kórháztűz is volt. Azt az év elején egy másik páciens okozta, aki a kórteremben cigarettázott.
(via Főtér)
Két férfi és egy nő nem volt hajlandó maszkot viselni a vízerőművéről elhíresült felvidéki településen, Bős postáján, hiába szólították fel őket a szabály betartására; végül a rendőrnek kellett intézkedniük. A három ellenálló azt szajkózta, hogy Szlovákia állampolgáraiként „élőlényeknek” tekintik magukat, és az intézkedések felett állnak.
Az Index beszámolt róla, hogy a Magyarországgal szomszédos országban már bevásárlóközpontokban, áruházakban és buszon is randalíroztak a maszkellenesek, akik ezúttal egy postát néztek ki maguknak.
Alig találtak szabad intenzív terápiás kórházi ágyat az osztrák kórházakban annak a férfinak, akit szívrohammal láttak el a mentősök.
Az osztrák egészségügyi hatóságok nemrég számoltak be a néhány napja történt esetről. A férfit egy szívrohamot követően hozták vissza a halálból, ezután kellett elszállítani őt egy kórházba a Felső-Ausztriában található Sankt Agathából.
Ez elvileg már a munka egyszerűbb része lenne, de most ez sem bizonyult könnyűnek. A légimentők körülbelül 20 percen át telefonálták fel Felső-Ausztria és Bajorország kórházait, de mindenhonnan azt a választ kapták, hogy nem tudják fogadni őket. Végül Salzburgig kellett menniük ahhoz, hogy el tudják látni a férfit.
Manapság sokkal nehezebb szabad ágyakat találni, mint általában
– mondta Ralph Schüller, az osztrák légimentők munkatársa. Hozzátette: korábban egy-két hívás után sikerült szabad intenzív terápiás ágyat találni, de most a koronavírus miatt számos alkalommal telefonálni kell, mire fogadja őket egy intézmény.
A páciens azóta már jobban van, állapota javul.
(via krone.at)
Egyelőre nincs szükség a szükségállapot kihirdetésére Csehországban, a koronavírus-járvány okozta problémák megoldására azonban hasznos lenne módosítani a pandémia törvényt, hogy az régiónként is lehetővé tegye a megfelelő óvintézkedések meghozatalát – közölte a Twitteren Martin Kuba dél-csehországi elöljáró a regionális vezetők és kormányzati tisztségviselők keddi tanácskozása után.
A szükségállapot kihirdetését az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt az egészségügyi minisztérium mérlegelte, ezt a regionális elöljárók egy része is támogatta, míg a cseh orvosi kamara nyilatkozatban közölte, álláspontja szerint újra le kellene zárni az országot, hogy megakadályozzák a koronavírus-járvány terjedését.
A cseh kormány hétfőn este mintegy kétórás vita után végül is nem szavazott a szükségállapot kihirdetésétől, de nyitva hagyta a kérdést. A belügyminisztérium szerint jelenleg ugyanis nem teljesülnek a szükségállapot kihirdetésének törvényi feltételei. A központi válságstáb azt javasolta, a régiók mérlegeljék, nem lenne-e hasznos előbb regionális szinten vészhelyzetet kihirdetni, s csak ha ezzel nem lehetne megoldani a problémákat, azután kérni a kormányt az országos szükséghelyzet kihirdetésére.
A regionális elöljárók a kormányfővel, a belügyminiszterrel és az egészségügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokon megállapodtak, hogy pillanatnyilag nincs szükség a szükségállapot kihirdetésére
– állapította meg Martin Kuba a Twitteren.
Csehországban hétfőn 14 500 új igazolt koronavírus-fertőzést mutattak ki a laboratóriumi szűrések, ami az eddigi legmagasabb hétfői szám, és háromezerrel több az egy héttel korábbinál. A kórházakban jelenleg majdnem 5434 koronavírusos beteget kezelnek, közülük 764 állapotát súlyosnak minősítették az orvosok. Legutóbb április 12-én voltak ennyien kórházban – derül ki az egészségügyi minisztérium honlapján kedd délelőtt nyilvánosságra hozott adatokból.
(via MTI)
Van esély rá, hogy a delta-variáns a világszerte „öngyilkosságot követ el” úgy, ahogy azt a jelek szerint megtette nemrég Japánban.
Augusztusban még 23 ezer esetet regisztráltak naponta Japánban a delta-variáns miatt. Most, három hónappal később átlagosan napi 140-re csökkent az esetszám, és a deltát már alig-alig észlelik az országban.
Egyelőre még a tudósok sem teljesen biztosak abban, hogy mi vezetett a szokatlanul gyors visszaeséshez. A legvalószínűbb magyarázatnak viszont az tűnik, a delta-variáns addig mutálódott, amíg végül el nem pusztította önmagát. Elképzelhető például, hogy az országban levő vírustörzsek között megnőtt az olyan vírusok aránya, amikben a fertőzésért felelős fehérje genetikailag meghibásodott, és ezáltal egyfajta „evolúciós zsákutcába” jutott a vírus.
Simon Clarke, a Readingi Egyetem Biomedikai Tanszékének professzora most azt írta, hogy ugyanezt akár globális szinten is el lehet képzelni.
Elképzelhető, hogy a vírus túl sok mutációt halmoz fel, és ezáltal nem tud tovább replikálódni. Ha egy ilyen vírus jön létre, az kihal
– írta, hozzátéve, hogy a Japánban látható evolúciós zsákutca nagyon ritkán következik be, és még ha ez is történik a deltával, attól függetlenül a többi variáns még megmarad.
Persze Európán és Magyarországon (is) sokat segíthetne, ha eltűnne a delta-változat, itt ugyanis elsősorban e miatt a variáns miatt súlyos a helyzet – nem is beszélve az egyelőre még csak korlátozottan elterjedt delta-pluszról.
(via Medical Daily)
A hivatásos brit zenészek harmadának továbbra sincs bevétele, hiába enyhült a koronavírus-járvány hatása – derült ki egy brit közhasznú szervezet tanulmányából.
A zeneipar az utolsó ágazatok közé tartozik a brit gazdaságban, amely lassan felépül a pandémiából, a hivatásos zenészek 83 százaléka azonban mindeddig nem tudott visszatérni a szokásos munkához. A Help Musicians független jótékonysági szervezet által végzett kutatásban csaknem ezer hivatásos zenészt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban. A felmérésből kiderült, hogy életükre továbbra is katasztrofális hatással van a pandémia. Tíz zenészből kilenc kevesebb mint 1000 fontot (átszámítva 440 ezer forintot) keresett havonta, és mindössze 1 százalékuk keresett több mint 2500 fontot (1,1 millió forintot) – állapította meg a tanulmány.
James Ainscough, a Help Musicians vezetője emlékeztetett: bekövetkezett, amit már a járvány kezdetekor megjósoltak, vagyis hogy miközben a gazdaság nagy része lassan visszatér a régi kerékvágásba, hosszú időbe telik majd, míg a zenészek elérik a pandémia előtti bevételeiket. Hozzátette, az elmúlt másfél évben csaknem 20 ezer zenészt támogattak direkt pénzügyi segítséggel, hogy fizetni tudják a számláikat és fenn tudják magukat tartani.
A pandémiának ugyanakkor nem csak pénzügyi hatásai voltak a zenészekre nézve, egyharmaduk szerint a megingott önbizalom akadályozza meg, hogy közönség előtt ismét élőben lépjenek fel. A Help Musicians kutatása szerint 60 százalékkal nőtt a mentális probléma miatt segítséget kereső zenészek száma, minden nyolcadik zenész állította, hogy jelenleg olyan mentális egészségügyi problémával küzd, amely megakadályozza a munkához való visszatérésben. Ainscough elmondta, ahogy az ágazat kezd magához térni, a szervezet nagyobb hangsúlyt fektet a bevételekkel kapcsolatos tanácsadásra, a kapcsolatok építésének mentorálására és a mentálhigiénés támogatásra.
A kutatás szerint a megkérdezett zenészek kevesebb mint negyede bízik abban, hogy folyatni tudja zenei karrierjét, 22 százalékuk pedig azzal a gondolattal foglalkozik, hogy otthagyja a zeneipart.
A pandémia alatt a közhasznú szervezet 18 millió fontot (8 milliárd forintot) adományozott pénzügyi problémákkal küzdő 19 ezer zenész megsegítésére.
(via MTI)
A koronavírus-járvány fokozódása miatt hétfő óta az oltatlan személyek csak úgynevezett egyéni pasztoráció keretében mehetnek gyónni, tudatta honlapján a Szlovák Püspöki Konferencia (KBS).
Az elképzelhetetlen, hogy a gyóntatószékek előtt sorakozzanak azok, akik nem kérték az oltást, aki nincs beoltva, annak előre időpontot kell egyeztetnie a lelkiatyával
– közölte a KBS, ami azt is kifejti, hogy már korábban felmentést kaptak a vasárnapi és a parancsolt ünnepeken tartott miséken való részvételi kötelezettség alól azok a hívők, akik a korlátozások miatt nem tudnak ott lenni.
Hétfő óta számos szlovák járásban újabb korlátozások léptek életbe, ezek egy része az egyházi rendezvényekre is vonatkozik. Negatív teszt és oltás nélkül csak egyéni pasztoráció lehetséges. Mindezek mellett az oltottak által látogatható rendezvényeken részt vevők adatait és telefonszámát fel kell jegyezni és 14 napig őrizni, ezt követően pedig megsemmisíteni.
(via Új Szó)
Eltörlik a kötelező oltást a floridai Disneylandben, mivel a szövetségi állam törvényei most már nem teszik lehetővé ennek előírását.
A cégnél még júliusban rendelkeztek az oltás kötelezővé tételéről, amikor 13 után ismét kinyithatott az élménypark. A múlt héten azonban Ron DeSantis floridai kormányzó aláírt egy törvényt, amelynek értelmében a cégek többé már nem tehetik kötelezővé az oltást.
A Disney a rendelkezésnek megfelelően eltörölte az oltási kötelezettséget. Hozzátették: szerintük helyes álláspontot képviseltek a kérdésben, mivel csak így lehet biztosítani a dolgozók és látogatók egészségét.
(vis CBS News)
A helyzet most már nem pusztán komoly néhány német tartományban, hanem egyenesen drámai – mondta Jens Spahn egészségügyi miniszter a német közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
A tárcavezető közölte: az intenzív osztályok teli vannak, emiatt állandóan szállítaniuk kell ide-oda a betegeket és ez már nemcsak a koronavírusos betegek kezelésére van hatással.
Jens Spahn arra is felhívta a figyelmet, hogy soha nem volt ilyen magas az új fertőzöttek száma, mint most. Kedden már 100 ezer főre vetítve 399,8 volt az aktív fertőzöttek száma, ami az előző napi 386-hoz képest is növekedést jelent.
A miniszter ezen felül azt mondta: a közösségi tereket, szolgáltatásokat még jobban le kell korlátozni, hogy csak a beoltottak, a betegségből felépülők és a negatív teszttel rendelkezők vehessék igénybe azokat. Hozzátette: emellett a tartományi, helyi hatóságok dönthetnek plusz korlátozások mellett, ha szükségesnek látják.
(via The Guardian)
A berlini szenátus kedden dönthet a 2G-szabályozás bevezetéséről a német főváros üzleteiben, áruházaiban és bevásárlóközpontjaiban. Mindez azt jelentené, hogy csak azok vásárolhatnának, akik oltottak, vagy már felépültek a koronavírusból – írja a B. Z. Berlin.
A tömegközlekedés is teljesen megváltozik szerdától.
Nincs elég ember a lélegeztetőgépeket kezelésére a szlovákiai kórházakban, tudatta a Szlovák Egészségügyi Minisztérium.
Az Index beszámolt róla, hogy a szlovák kórházak az összeomlás szélén állnak, mert az országban az összes lélegeztetőgép foglalt, amiről kormányfő, Eduard Heger adott hírt. Az elmúlt 24 óra adatai szerint 3182 személyt ápolnak a kórházakban Covid-fertőzés miatt, 300 beteg van intenzív osztályon, 258-at mesterségesen kell lélegeztetni.
Tény, hogy az utóbbi napokban a mesterséges tüdőszellőztető eszközökhöz való csatlakozás lehetőségével rendelkező szabad ágyak száma csökken
– mondta Zuzana Eliásová, az egészségügyi tárca szóvivője, aki arról is beszélt, hogy a kórházakban magas áramlású (High Flow) oxigénterápiát is alkalmaznak.
Hétfőn megkezdték az 5 és 11 év közti korosztály beoltását a koronavírus ellen Izraelben.
Az államban júniusban kezdődött el a negyedik hullám, és egészen szeptemberig nőtt az esetszám. Azután csökkenni kezdett a vírus szaporodási rátája, az utóbbi 1-2 hétben azonban megint emelkedésnek indult ez a mutató.
Ráadásul a fertőzések felét a 11 évnél fiatalabb gyermekeknél regisztrálták, ez magyarázza az, hogy miért kezdték el most őket oltani.
(via Reuters)
A Zürichi Egyetem kutatói szerint a koronavírusnak azok a válfajai is erős antitestválaszt válthatnak ki az emberi szervezetben, amik nem képesek betegséget okozni az embereknek.
A kutatás eredményét a Nature nevű szakfolyóiratban foglalták össze. A tudósok szerint ezek az antitestek a koronavírus veszélyes variánsai ellen is védelmet nyújtanak.
A kutatók összesen négy olyan koronavírus-változatot vizsgáltak meg, amelyek még a SARS-CoV-2 előtt fejlődtek ki. A vizsgálat eredménye szerint azokat az embereket, akiknél ezek a változatok antitesttermelést indítottak be, a koronavírus veszélyesebb fajtái ritkábban fertőzték meg, valamint a tüneteik is enyhébbek voltak.
Tehát valaki, aki immunitást szerzett az ártalmatlan koronavírusok révén, a SARS-CoV-2 fertőzés ellen is nagyobb védelemmel bír
– összegezte a legfőbb tanulságot Alexandra Trkola, a Zürichi Egyetem virológusa. Hozzátette: ezáltal az is lehetséges, hogy a koronavírus újabb és veszélyesebb variánsai ellen is jelentős védelmet nyernek azok, akiket egy korábbi változat megfertőzött.
Az immunológiai szaknyelv egyébként a jelenséget keresztreaktivitásnak nevezi, és akkor állhat ez fenn, ha az egyes vírusvariánsok közt a mutáció ellenére vannak megegyező komponensek.
Szlovákiában a következő kormányülés témái között szerepel az ország teljes lezárása: amennyiben holnap elfogadják a javaslatot a politikusok, akkor három hétig mindenkit korlátozni fognak.
A Magyarországgal szomszédos országban már az utóbbi hetekben többször felmerült a teljes lezárás lehetősége, ám sok politikus ezt ellenezte, majd az egészségügyi miniszter, Vladimír Lengvarský tegnap tényként közölte, hogy a kabinet következő, azaz mai ülésén ismét felveti a szigorított intézkedések elfogadását. Ezek után Boris Kollár, a parlament elnöke is kifejtette, hogy ő maga és a pártja is támogatná a teljes lezárást.
Lezárni az egész országot húsz napra, ahogy az osztrákok is tették. Átutazási tilalom a járások között, még ebben is benne lennénk. 20 nap után pedig mindent kinyitni, függetlenül az eredményektől
– jelentette ki a házelnök.
Szintén a teljes lezárás mellett érvelt a köztársasági elnök is, Zuzana Caputová, aki szerint a jelenlegi helyzet megköveteli, hogy a járványügyi szakértők legszigorúbb javaslatait elfogadják.
Elveszítjük a harcot a vírussal szemben. Az újonnan azonosított fertőzöttek arányát tekintve mi állunk a legrosszabbul a világon. Nem tudom, mit kell még látnunk és hallanunk ahhoz, hogy változtassunk a hozzáállásunkon
– érvelt a köztársasági elnök, aki hangsúlyozta, hogy ez nyilvánvalóan nem lesz népszerű, de változtatni kell az embereknek a hozzáállásán.
A szlovák törvények lehetővé teszik a kormánynak, hogy a parlament nélkül húsz napra lezárja az országot, a kérdés inkább az, hogy ezt meg akarja-e tenni, mert a tagjai között sincs egyetértés. Janka Bitto Cigániková, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke azt mondta, az általános lockdown bevezetése csökkentené az oltási hajlandóságot, hiszen a beoltottak így már semmilyen előnyhöz nem jutnának.
A képviselő szerint nem kellene olyan javaslatokat elfogadni, amelyek nem járulnak hozzá a lakosság átoltottságának növeléséhez. A múlt héten Veronika Remisová régiófejlesztésért és beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettes sem tartotta jó ötletnek az általános lockdown bevezetését.
(via Új Szó)
Dániában a tavalyi évben szinte az összes nyércet – megközelítőleg 15 millió példányt – vágtak le amiatt, hogy az állatok szervezetében felfedeztek egy veszélyes variánst. A nyércfarmerek most 90 millió dán koronára (megközelítőleg 30 milliárd forintra) perelik be az államot.
A farmereket az állam korábban már kompenzálta a veszteségért: 250 dán koronát kaptak (körülbelül 12 450 forint) minden egyes prémért, amelyet nem tudtak eladni. Idén őszre azonban a prémek ára 323 dán koronára emelkedett, emiatt a gazdák keveslik az állami kompenzációt.
Az állatokat, amelyeket tavaly novemberben levágtak, 2021-ben adták volna el, ezért a gazdáknak az idei árak alapján kellene kártérítést kapniuk
– fogalmazott az egyik gazda a dán TV2-nek nyilatkozva.
A nyércek drámája ráadásul a levágásukkal még nem ért véget, ugyanis már tavaly decemberben számos „zombinyérc” került elő a föld alól, mivel ennyi állatot nem lehetett elég alaposan elföldelni. A dán hatóságok is megállapították, hogy a rothadó tetemek a földet és a talajvizet is beszennyezték.
(via Local Denmark, Live Science)
A romániai Botosani megyében a közegészségügyi hatóság vizsgálatot indított, miután többen is jelentették, hogy egyes településeken az ortodox papok kitessékelik az istentiszteletről a beoltottakat.
Állítólag videofelvételek is készültek, de ezeket még nem hozták nyilvánosságra. A hatóságok olyan esetekről is tudnak, amikor a papok felszólították a szabálytisztelő híveket, hogy vegyék le a maszkot a templomban, de még olyan is akadt, akiről szó szerint letépték azt.
A román ortodox egyháznak már több alkalommal is akadtak problémai a koronavírussal és a járványügyi szabályozásokkal. Volt például olyan pap is, aki fertőzöttként is megtartotta a misét.
(via Főtér)
Egy, az Ohio State University által végzett felmérés szerint az Egyesült Államokban élők megközelítőleg fele arra fogja kérni a vendégeit a közelgő ünnepek idején – például az e héten esedékes hálaadásnál –, hogy viseljen maszkot a házban.
Ez egyébként még mindig kevesebbnek számít a tavalyi eredménynél, akkor ugyanis a válaszadók 67 százaléka mondta azt, hogy maszkban tartják meg a családi összejövetelt. Az arány csökkenését a vakcinák megjelenése, valamint a járvány őszi, az Egyesült Államokban történt visszaszorulása magyarázza.
Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) ezenfelül azt javasolta, hogy jó alaposan mossák meg a pulykát, és ha ezt a mosogatóban teszik, akkor utána azt is tisztítsák le alaposan, hogy ne maradjanak ott a húson esetlegesen jelen lévő kórokozók.
(via Food Safety News)