Az elmúlt napokban többórás sorok alakultak ki a román–magyar határon, ám a határrendészet szerint Romániában már második napja csökken a háború elől menekülő, Románia területén maradó ukrán állampolgárok száma.
Romániába 364 ezer ukrán menekült érkezett a háború kezdete óta, közülük 282 ezren továbbutaztak, többségük Magyarország felé. Napi bontásban a legtöbben, közel 34 ezren múlt hétvégén érkeztek, azóta fokozatosan csökken a számuk, míg az országból távozóké egész héten 25 ezer körül stagnált. A Romániában maradók száma a keddi 86 ezret közelítő csúcsról 82 ezerre csökkent.
A belügyminisztérium elmondása szerint eddig 3623 ukrán állampolgár nyújtott be menedékkérelmet a román hatóságokhoz,
de többségük nem igényel szállást a bevándorlási hivatal (IGI) által üzemeltetett befogadóközpontokban, ahol így is 71 százalékos a helyek telítettsége.
Az ukrajnai menekülteket elszállásoló magánszemélyeknek menekültekként és éjszakánként húszlejes (1540 forint) támogatást biztosítanak.
Az ukrajnai háború elől menekülők közül 4186 ember, köztük 1027 gyermek érkezett Budapestre csütörtökön vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken.
A tájékoztatás szerint a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 89 ember, köztük 45 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.
Az ukrán elnök azt mondta: „nagyon aggódik” amiatt, hogy az oroszok biológiai fegyverek fejlesztésével és vegyi fegyverek bevetésével kezdték el vádolni őket a napokban, mivel szerinte ez arra utal, hogy ők maguk akarnak ilyeneket használni az offenzíva során.
Már megint minket vádolnak! Azzal, hogy állítólag biológiai fegyvereket fejlesztünk, és azzal, hogy vegyi fegyverekkel is támadást készítünk elő. Ez azért aggaszt engem nagyon, mert már többször is láthattuk: az oroszok terveit azáltal lehet megismerni, hogy ők mivel vádolnak másokat
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy szerinte az oroszok ezt nemcsak Ukrajnával szemben, hanem más államokkal is eljátszották már.
És újra és újra ezt fogják csinálni, ha nem állítjuk meg őket
– mondta az ukrán elnök, aki azt is hangsúlyozta: ha Oroszország valóban tömegpusztító fegyvereket vetne be, akkor „a lehető legsúlyosabb szankciókkal” sújtaná őket a nemzetközi közösség.
Műholdfelvételek alapján szétszóródott a Kijev környékén veszteglő konvoj, amelynek hosszúságát korábban 64 kilométere becsülték – írja az MTI a Maxar Technologies nevű amerikai cég közlése és képei alapján.
A felvételek szerint az oroszok átcsoportosították erőiket: a legtöbb harcjárművet az ukrán fővárostól északra található hosztomeli repülőtérhez közeli településeken, valamint a Kijev környéki erdőkben helyeztek el. A lövegeket pedig olyan távolságba vontatták, ahonnan már tüzelni tudnak a fővárosra.
A katonai járműveket a múlt héten vonták össze Kijev közelében, de úgy tűnt, hogy az elmúlt időszakban nem haladt a konvoj. Egyes híresztelések szerint az előrenyomulás élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt rekedt meg, míg más híradásokban azt feltételezték, hogy az oroszok egyelőre azt próbálják kitalálni, hogy hol törthetnének át a kijeviek védelmén.
Amerikai tisztségviselők azóta azt is elmondták, hogy az ukrán csapatok rakétákkal támadták a konvojt. A napokban az ukrán hadsereg is közzétett erre utaló videókat (az alábbi felvételt kinagyítva érdemes megtekinteni, mert a böngészőkben csak úgy jelenik meg jól).
Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter közölte, hogy körülbelül 400 ezer embert evakuáltak az utóbbi napokban az oroszok által ostromlott városokból.
Elmondása szerint több városból még csütörtökön is zajlott az evakuáció. A legrosszabb helyzetben lévő várost, Mariupolt azonban továbbra sem tudta elhagyni senki.
MIndeközben Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy Szumi városából és Kijev elővárosaiból körülbelül 80 ezer embert evakuáltak az utóbbi két napban. Az előbb várost körülbelül 60 ezer ember, míg az elővárosokat körülbelül 20 ezer ember hagyta el – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Az evakuációs útvonalakról korábban térképeket is közöltünk, és úgy tudni, hogy ezek pénteken is nyitva maradnak.
Összehívják az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát (ENSZ BT) péntekre. Oroszország kérésére a testület megvitatja Moszkva azon, nem bizonyított állítását, miszerint Washington „biológiai aktivitást” mutat Ukrajnában, írta a Reuters. Várhatóan már reggel, magyar idő szerint kora délután összeül az ENSZ BT.
Az orosz delegáció egészen pontosan az amerikai katonai „biológiai tevékenységet” venné górcső alá. Washington tagadja és visszautasítja ezt az orosz állítást. A Fehér Ház szerint nevetséges, hogy az Amerikai Egyesült Államokat biológiai, vegyi fegyver bevetésének előkészületével vádolja Oroszország. Washington azt hangsúlyozza: éppen ők figyelmeztették Moszkvát, hogy ne használjon vegyi, biológia fegyvert, ami egyébként a nemzetközi jog megsértését is jelentené.
A minap Oroszország azt közölte: az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna biológiai fegyvert fejleszt.
Péntek hajnalban csökkenni kezdett a Brent-olaj ára, miután a hét elejétől kezdve folyamatosan nőtt a háború miatt.
A The Guardian azt írta, hogy magyar idő szerint hajnalban, 3 óra 25 perckor 107,78 dolláron állt az olaj ára, ami jelentős csökkenés ahhoz képest, hogy hétfőn még 139,13 dollárnál tetőzött az olajár (amire a 2008-as gazdasági világválság óta nem volt példa). Hozzátették: mindemellett az olaj ára jelenleg is erősen ingadozik és a nyugati országok autósai még így is nagyon sokat fizethetnek majd az üzemanyagért.
Az üzemanyagár emelkedése Magyarországon a kormányzati árstop miatt nem érezhető, ugyanakkor az ellátásban így is komoly nehézségeket okozott az áremelkedés. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel összefüggésben csütörtök este három fontos intézkedést jelentett be egy szokatlan időpontban tartott Kormányinfón.
A Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök újabb szankciókat jelent be az oroszok ellen pénteken.
A Reuters és a Bloomberg hírügynökségek úgy értesültek, hogy az amerikaiak – az orosz importtermékek vámjának nagymértékű növelése érdekében – meg fogják szüntetni Oroszország „normális kereskedelmi kapcsolata" státuszát. Ezt a lépést az elnöki rendelet után még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, de várhatóan
mind a képviselőház, mind a szenátus be fog állni a döntés mögé.
A hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok még a vámok emelésénél is tovább mehet, és akár a kereskedelmi kapcsolatok teljes mértékben való megszüntetését is elrendelheti Oroszországgal, ami még a vámok emelésénél is sokkal súlyosabb lépés lenne.
Az Egyesült Államok már korábban is szankciókat hozott az oroszok ellen. Legutóbb, a hét elején azt jelentették be, hogy teljesen leállítják az Oroszországból érkező szén, olaj és gáz importját. A Kreml e lépést úgy kommentálta, hogy az amerikaiak gazdasági háborút folytatnak ellenük, de azt nem árulták el, hogy milyen válaszlépést adhatnak.
Az ukrán elnök csütörtökön késő este közzétett egy videót, amelyben azt állította: az oroszok tankokkal állították meg azokat a humanitárius szállítmányokat, amelyeket Mariupol városába küldött.
Zelenszkij azt mondta: az orosz katonák „parancsot kaptak” arra, hogy „túszként tartsák fogva” és „kínozzák” a mariupoliakat. Állítása szerint hiába nyílt a városnál humanitárius korridor a napokban, az oroszok rendre megszegték a fegyverszünetet.
Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy elküldök egy kamionos konvojt Mariupolba élelemmel, ivóvízzel és gyógyszerekkel [...]. De a megszállók pont azon a területen kezdtek támadásba tankokkal, ahol a korridor volt
– mondta az ukrán elnök, aki szerint egyértelmű, hogy az oroszok direkt akadályozzák a szállítmányok eljutását az ostromlott városba.
Zelenszkij ezzel összefüggésben azt is közölte, hogy csütörtökön lebombázták Mariupolban a regionális katasztrófavédelmi szolgálat épületét is, amely szerinte azért feltűnő, mert emellett az épület mellett kellett találkozniuk azoknak a civileknek, akik el akarták hagyni a várost a korridorokon keresztül.
Az ukrán elnök ezzel összefüggésben azt mondta: Oroszország „terrorállam” és „tapasztalt terroristák" hajtják végre az akciókat.
Ezt a világnak is tudnia kell és el kell ismernie. Egy terrorállammal van dolgunk
– mondta Zelenszkij.
Mindeközben az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy pénteken is megnyitják a humanitárius korridorokat az ukrán városoknál.
Az amerikai képviselőház és szenátus csütörtökön késő este jóváhagyott egy 13,6 milliárd dolláros rendkívüli, Ukrajnának nyújtandó támogatást. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakcióvezetője úgy nyilatkozott:
Megtartjuk az ígéretünket, miszerint támogatjuk az életéért küzdő Ukrajnát a gonosz Vlagyimir Putyin elleni harcban. A majdnem 14 milliárd dolláros rendkívüli támogatással a kongresszus a dupláját hagyja jóvá annak az összegnek, amelyet a kormányzat eredetileg kért.
Az Associated Press szerint a 100 tagú szenátusban 68 igen szavazat mellett hagyták jóvá a lépést, vagyis vélhetően az ellenzéki republikánusok közül is támogatták néhányan a javaslatot.
Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy hadbíróság elé állítják azokat a brit katonákat, akik szerdán megtagadták a parancsot és Ukrajnába mentek harcolni.
James Heappey brit védelmi miniszter már csütörtök délelőtt közölte: bár Oroszország háborús bűnöket követ el, a brit katonáknak nem lenne szabad Ukrajnában harcolniuk.
Az esetre most a brit kormányfő is reagált, és hangsúlyozta: azok a katonák, akik a brit hadsereg kifejezett parancsa ellenére is csatlakoznak az ukrán fegyveres erőkhöz, törvénysértést követnek el. „Azt hiszem, hogy a hadseregünkön belül nagyon sokan együtt éreznek az ukránokkal, mivel a nemzetközi politikában sosem láttunk még ilyen éles különbséget a helyes és helytelen, a jó és rossz között, mint abban az esetben, amit Vlagyimir Putyin művel Ukrajnával”.
De nagyon egyértelmű törvényeinek vannak ebben az országban. Tilos Ukrajnába menniük, és attól tartok, hogy akik így tettek, azoknak hadbíróság elé kell állniuk, amint arra a vezérkari főnök is utalt már napokkal ezelőtt
– fogalmazott Boris Johnson.
Az ukrán atomenergia-felügyeleti hatóság (SNRIU) közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), hogy minden kapcsolatot elvesztettek a csernobili erőművel. Azt írták, hogy eddig e-mailben tartották a kapcsolatot a Csernobilban dolgozókkal, azóta, hogy az orosz csapatok elfoglalták a létesítményt.
#Ukraine nuclear regulator told IAEA today it had lost all communication w/ #Chornobyl Nuclear Power Plant, can no longer provide updated info. @RafaelMGrossi says IAEA's aware of reports that power has now been restored to the site, need for confirmation. https://t.co/GhdMceMgRP pic.twitter.com/8iwjPzmef1
— IAEA - International Atomic Energy Agency (@iaeaorg) March 10, 2022
Az erőmű szerdán teljes mértékben áram nélkül maradt, amire Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt írta, hogy ez rövid időn belül nukleáris szivárgást eredményezhet. A kijelentést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség cáfolta, azóta pedig az is kiderült, hogy az oroszok belarusz segítséggel oldják meg az áramellátást.
Mindeközben a Sky News szerint az orosz védelmi minisztérium közölte: engedélyezték egy ukrán szakemberekből álló javítócsapatnak, hogy munkálatokat végezzenek a létesítmény áramforrásánál.
Jó reggelt minden kedves Olvasónknak!
Az Index pénteken is beszámol a legfontosabb fejleményekről az orosz–ukrán konfliktus vonatkozásában.
Tartsanak velünk!