Büntetőintézkedésekkel sújtotta az Egyesült Államok helyi idő szerint pénteken Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt a Kreml szóvivőjének több családtagját, Viktor Vekszelberg milliárdost, valamint 12 orosz képviselőt – számolt be az MTI.
Az újabban szankcionáltak között van a VTB bank vezetőségének 10 tagja, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő felesége és két felnőtt fia is, akik Washington szerint luxuséletmódot folytattak. Magát Peszkovot már a múlt héten, egy korábbi intézkedéscsomag érvényesítésével szankciókkal sújtották.
Az amerikai külügyminisztérium azt jelentette be, hogy büntetőintézkedésekkel sújtották a Novikombank vezetőségének négy tagját, az ABR céget és több vezetőjét, továbbá Vlagyimir Knjaginyint, Szentpétervár alkormányzóját. Az érintett képviselők között van Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke is.
A Vatikán kész „mindent megtenni”, hogy segítse a tűzszünet elérését és az ukrajnai háború befejezését – számolt be a CNN. Pietro Parolin bíboros szerint az Apostoli Szentszék készen áll mediátorként eljárni.
Parolin a héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében megismételte Ferenc pápa felszólítását az azonnali tűzszünetre Ukrajnában.
A bíboros a harcok befejezését és a konfliktus tárgyalásos megoldását kérte. Ragaszkodott a polgári lakosság tiszteletben tartásához és a humanitárius folyosókhoz. Ezután megismételte, hogy a pápa elutasította Moszkva állítását, amely szerint a háború egy „különleges katonai művelet”:
A szavak fontosak, és ha katonai műveletként határozzuk meg azt, ami Ukrajnában zajlik, akkor nem ismerjük fel a tények valóságát. Háborúval állunk szemben, amely sajnos sok civil áldozatot követel, mint minden háború
– mondta.
Még ha tartózkodnak is az állásfoglalástól, Bangui és Bamako továbbra is Moszkva afrikai befolyása középpontjának számít – számolt be a Le Monde.
Oroszország védelmében a Közép-afrikai Köztársaság és Mali nem csatlakozott Eritreához, az egyetlen afrikai nemzethez, amely március 2-án az ENSZ közgyűlése előtt ellenezte az ukrajnai agressziót elítélő határozatot.
Tartózkodásuk azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy eltávolodtak Oroszországtól: orosz offenzívát támogató tüntetést szerveztek a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban.
#Centrafrique : nouvelle manifestation pro-russe ce matin à Bangui, cette fois-ci avec des messages de soutien et d'approbation vis-à-vis de l'invasion russe en Ukraine. Reportage ce soir dans le @JTAtv5monde 🇷🇺 pic.twitter.com/5V6ioAmGwP
— Clément Di Roma (@clementdiroma) March 5, 2022
Jelentősen nőtt az acél ára, miután az ukrajnai háború és az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt csökkent a kínálat. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy Moszkva és Kijev a nemzetközi acélkereskedelem mintegy tíz százalékát adja; a két ország exportjának jelentős visszaesésére számítanak.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodott arról a minap, hogy megtiltja a vas- és acéltermékek importját Oroszországból. Egyes szakértők úgy vélik, a világ két legnagyobb acéltermelője, Kína és India pótolni tudja a kieső kínálatot. India eddig acélexportjának több mint harmadát értékesítette Európában.
A Német Acélkereskedelmi Szövetség azonban szkeptikus a távol-keleti acélszállításokkal kapcsolatban. Az Európai Unióban évente felhasznált 150 millió tonna acél húsz százalékát importálják.
A részletek még mindig nagyon ködösek, azonban jelenleg úgy tűnik, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon jelentős fejlemények történhettek – számolt be a Sky News.
Ugyan még sehol sem jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljes idézete, de a Reuters jelentése szerint
az orosz és az ukrán felek „ultimátumok cseréje” helyett „konkrét” javaslatokat kezdtek el megvitatni.
Ezek a megjegyzések szorosan követték a Vlagyimir Putyin orosz, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár közötti 75 perces beszélgetést.
Utalva Putyin korábbi megjegyzéseire, amelyek szerint az orosz és az ukrán tárgyalópartnerek némi pozitív előrelépést értek el, Zelenszkij azt mondta:
Örömmel látom az Orosz Föderáció jelzéseit. Az elmúlt 12 évben soha nem hallottam szót a párbeszéd lehetőségéről
– számolt be a BBC.
Mint megírtuk, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök 75 percen át beszélt szombaton Vlagyimir Putyinnal, akit felszólítottak arra, hogy azonnal szüntesse be a harcot.
A beszélgetés tartalmáról azonban Steffen Hebestreit német kormányszóvivő mindössze annyit mondott: az orosz elnököt arra kérték, hogy tegyen lépéseket a konfliktus „diplomáciai rendezése” érdekében. Utána hozzátette, hogy a felek megegyeztek abban, hogy nem mondanak többet arról, mi hangzott el a beszélgetésen.
Érdekesség, hogy Olaf Scholz nemrég beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, és a német szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy a mostani telefonbeszélgetés azoknak a nemzetközi fegyverszüneti tárgyalásoknak a része volt, amelyek azt szolgálják, hogy véget vessenek a háborúnak.
A Sky News szerint nehéz felmérni, hogy diplomáciai szempontból mi minden zajlik a háttérben a gyakorlatban, de elképzelhető, hogy a beszélgetés elősegítheti azt, hogy a közeljövőben megegyezzenek egymással az oroszok és az ukránok.
Újabb japán szankció az ukrajnai invázió miatt. A tokiói kormány befagyasztja három belorusz bank vagyonát, írta a Japan Today. Az ok: Minszk segíti Moszkvát a támadó hadműveletekben. Japán együttműködik hét orosz bankot érintő büntetőintézkedésben is.
Tokió exportkorlátozásokat is bevezet Moszkvával és Minszkkel szemben. A cél: megelőzni, hogy katonai képességeiket erősíthessék. Ezért március derekától megtiltja japán cégeknek félvezetők és telekommunikációs eszközök kivitelét Oroszországba.
Japán nem exportál a két szakadár ukrajnai régióba sem.
Mariupol külvárosát elfoglalták az orosz katonák – írja a Sky News az ukrán hadsereg közlése alapján.
A közlemény szerint az oroszok Kelet-Ukrajnában jelenleg Mariupol, valamint Szeverodonyeck bevételére összpontosítanak. Szeverodonyeck a Luhanszki területen található, és azt követően vált annak központjává, hogy a 2014-es harcok után Luhanszk a szakadárok kezére került. A városban szombaton már egy kórházat lebombáztak az oroszok.
Mariupolt már hetek óta ostromolják az oroszok, a több mint 400 ezres városban katasztrofális a helyzet: nincs víz, gáz és áram, valamint az élelem is fogyóban van. A tervek szerint a héten humanitárius segély érkezett volna Mariupolba, de ez végül meghiúsult, mivel a felek rendre megszegték a fegyverszünetet.
Szombaton a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) helyszínen tartózkodó munkatársa is arról számolt be, hogy egyre rosszabb a helyzet.
Our colleagues in #Mariupol are taking shelter in our office.
— ICRC (@ICRC) March 12, 2022
This is how one described the situation 👇
Néhány embernek még van élelme, de nem tudom, meddig tart ki. Sokan már azt mondják, hogy a gyermekeiknek sem jut élelem
– írták, hozzátéve, hogy rengeteg embernek gyógyszerre lenne szüksége, de azok már teljesen elfogytak a városban.
Egyre többen betegszenek meg a hideg miatt is. A pincénkben csak a gyermekeket és az édesanyákat szállásoljuk el, a felnőttek és a 12 évnél idősebb gyermekek az irodákban alszanak
– írta a Vöröskereszt munkatársa.
Mindeközben a közösségi médiában egy teljesen szétlőtt mariupoli lakóházról is terjedni kezdett egy fotó:
#Mariupol. Consequences of the #Russian invasion. pic.twitter.com/LxIREbenLc
— NEXTA (@nexta_tv) March 12, 2022
Vlagyimir Putyin orosz elnök 75 perces telefonbeszélgetést folyatott Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral szombaton – közölte egy német kormányszóvivő.
Putyin az egyeztetés során tájékoztatta Macront és Scholzot az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokról, míg a francia elnök azonnali tűzszünetre szólította fel Putyint.
Az ukrán hadsereg szombaton is közölte, hány katonát vesztettek az invázió kezdete óta az oroszok, azonban – az előző napokhoz hasonlóan – mindössze annyit írtak, hogy több mint 12 ezer fő a veszteség.
Ugyanezt az adatot közölték már kedden is, ami azt jelzi, hogy a harcok intenzitása csökkent az utóbbi napokban. Korábban általában napi 1-2 ezerrel nőtt az orosz veszteségek száma az ukránok adatközlése szerint.
Érdekesség, hogy mindeközben a megsemmisített orosz harcjárművek, harceszközök száma viszont kismértékben nőtt. Tankokból már 362-t, páncélozott szállító járművekből pedig 1205-öt lőttek ki, miközben az oroszok 58 repülőgépet és 83 helikoptert semmisítettek meg.
Annyi biztosnak tűnik, hogy az orosz offenzíva egyelőre megállt, a támadók most az ostromlott városok bevételére összpontosítanak. Egyes szakértők szerint hamarosan megindulhatnak Kijev ellen is, sokan azonban úgy látják, hogy még ha ez meg is történik a hétvégén, a frontális támadás a megerősített főváros ellen akkor sem lehet sikeres.
Az orosz erők megsemmisítettek egy ukrán katonai repülőteret a főváros, Kijev közelében – számolt be az NBC News.
A kijevi régióban található vaszilkivi repülőtér teljesen megsemmisült
– mondta Natalija Balasinovics polgármester egy Facebook-bejegyzésben. A nő hozzátette, hogy nyolc „ellenséges rakéta” érte a légibázist, valamint egy közeli lőszerraktárat is eltaláltak.
Az orosz védelmi minisztérium is közölte, hogy a csapatai megsemmisítették a katonai repülőteret.
Eltörlik az üzemanyag áfáját és jövedéki adóját Ukrajnában – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóüzenetben.
Az államfő szerint erre azért van szükség, hogy ne legyen üzemanyaghiány az országban.
A Minisztertanács több fontos döntést hozott. Megállapodás született az üzemanyag, a benzin és a gázolaj általános forgalmi adójának és jövedéki adójának eltörléséről is
– idézi Zelenszkijt az Unian ukrán hírügynökség.
Az olasz hatóságok újabb megajachtot foglaltak le, amely a jelek szerint egy, az Európai Unió szankciós listáján szereplő orosz milliárdosé.
Az „A vitorlás jacht” nevű hajó, amelynek becsült értéke mintegy 530 millió euró (196,1 milliárd forint), Trieszt kikötőjében horgonyzott. Az olasz pénzügyi rendőrség tisztviselői pénteken foglalták le – jelentette az ANSA olasz állami hírügynökség.
A Nobiskrug német hajógyár által épített jacht feltehetően Andrej Melnyicsenko orosz szénmilliárdosé, aki Oroszország ukrajnai inváziója után felkerült az EU szankciós listájára.
Az olasz pénzügyi rendőrség a múlt héten lefoglalt egy másik jachtot is, amely feltehetően egy orosz oligarcháé volt.
Miután az orosz megszállók elrabolták Ivan Fedorovot, Melitopol polgármesterét, az ukrán elnök szombaton reagált a történtekre: szerinte ez a gyengeség jele, és a megszállók a terror újabb szakaszába léptek.
Most újabb videós beszédet tett közzé Volodimir Zelenszkij, aki arról beszélt, hogy az orosz erők hatalmas veszteséget szenvednek el az orosz–ukrán konfliktus során. Elmondta azt is, igyekeznek felgyorsítani Ukrajna EU-s csatlakozását a Európai Bizottsággal közösen.
A francia elnökség közlése szerint Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár újabb telefonbeszélgetést kezdeményezett Putyinnal az ukrajnai háború miatt – írja a The Guardian.
A francia vezető az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján azt mondta, hogy ő és Scholz az elkövetkező órákban újabb beszélgetést folytatnak Putyinnal a korábbi, csütörtöki háromoldalú eszmecsere után.
A moldovai szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság hatóságai a szomszédos Ukrajnában kialakult válság nyomán megnőtt kereslet miatt szombaton ideiglenes korlátozásokat vezettek be bizonyos élelmiszerfajták értékesítésére – írja az MTI.
A városokban hirdetmények jelentek meg az üzletek bejáratán arról, hogy gabonaféléket, lisztet, napraforgóolajat, cukrot és sót árulnak kis mennyiségben.
Bár a világ országai által el nem ismert köztársaság kormánya biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy a hazai és importált élelmiszerek több mint elegendőek, az elmúlt napokban egyes településeken megnőtt a kereslet. A médiajelentések miatt a megrémült emberek felvásároltak minden élelmiszert, amelynek fő beszállítója Ukrajna.
Az orosz fegyveresek egy mecsetet lőttek a dél-ukrajnai kikötővárosban, Mariupolban. Az épületben több mint nyolcvan felnőtt és gyermek, köztük török állampolgárok bujkáltak – közölte az ukrán külügyminisztérium.
Azt nem közölték, hogy az esetnek hány halottja vagy sérültje van. Moszkva tagadta, hogy polgári területeket célzott volna meg az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadműveletben – írja a SkyNews.
Megerőszakolt egy 19 éves, Ukrajnából érkező menekültet egy férfi Lengyelországban. A helyi rendőrség közleménye szerint a 49 éves férfi a lánnyal úgy ismerkedett meg, hogy egy internetes portálon keresztül felajánlotta a segítségét.
A férfit a rendőrség őrizetbe vette, és nemi erőszak vádjával eljárást indítottak vele szemben. A hatóságok szerint a férfi a „brutális bűncselekményért” akár 12 év börtönt is kaphat – írja a SkyNews.
Ebben a cikkben szexuális visszaélés bűncselekmény a téma. Kérjük, olvassa el erről szóló írásunkat is!
Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes, 06 (80) 20-55-20-as számon.
A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06 (80) 505-101-es telefonszámon.
Alekszej Aresztovics, a Biztonsági Tanács vezetőjének tanácsadója úgy véli, nem valószínű, hogy Oroszország nukleáris fegyvert fog bevetni, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz–ukrán háború második napja óta fenyegeti Ukrajnát és az Európai Uniót.
Ugyanakkor a taktikai nukleáris fegyvereket egy „erős légicsapáshoz” hasonlította. Hozzátette: a héten rengeteg ilyen légicsapást hajtottak végre.
Ha atomfegyvert használnak, akkor olyan szankciókat szabnak ki rájuk, amelyek két napon belül elpusztítják őket. Úgy gondolom, hogy ezután Putyin a saját környezetéből egy tarkógolyóval fogja végezni
– idézi Aresztovicsot az Unian.
Belarusz kijelentette, hogy öt katonai csoportot küld az ukrán határra, hogy leváltsa a jelenleg ott állomásozó katonaságot. Belarusz biztosítja, hogy ez nem része az Ukrajna elleni háború előkészületeinek.
A belarusz védelmi miniszter első helyettese, Viktor Hulevics vezérőrnagy szerint Belarusz déli határán öt zászlóalj és harcászati csoport tartózkodik a határőrséggel együtt.
A katonaság állítólag felderítéssel, járőrözéssel, biztonsági feladatokkal és védekezéssel fog foglalkozni a közutakon – írja az Unian.
Berlin nemzetközi partnerekkel együttműködik egy légihíd létrehozásán a Moldovába érkezett ukrán menekültek elszállítására – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter szombaton.
Az MTI szerint moldovai kollégájával, Nicu Popescuval Chisinauban folytatott megbeszélése után Baerbock elmondta, hogy a német kormány első lépésként 2500 ukrán menekültet szállítana Moldovából közvetlenül Németországba.
A kezdeményezések között szerepel a Románián keresztül közlekedő buszokkal kialakítandó „zöld folyosó”, valamint a közvetlenül a moldovai fővárosból, Chisinauból vagy a szomszédos országokon keresztül induló repülőjáratok.
Az EU 5 millió euró (1,85 milliárd forint) gyorssegélyt nyújtott Moldovának, a német kormány pedig további 3 millió eurót (1,11 milliárd forint) adott – mondta Baerbock.
Tűz alá került egy kórház a luhanszki régióban található Szeverodonyeckben – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Regionális Állami Közigazgatás vezetője.
Hajdaj elmondta, hogy egy szeverodonyecki lakos és két ikergyermeke megsérült a város ágyúzása alatt – írja az Interfax.
A közigazgatás vezetője több képet is megosztott a támadás utáni állapotokról a közösségi oldalán.
Oroszország a nukleáris zsarolás két lehetőségén dolgozik, ezek közé tartozik a radioaktív erdők felgyújtása vagy egy nukleáris tárolók megtámadása – mondta Kirill Budanov dandártábornok, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője.
Csak rajtuk múlik, hogy melyiket választják. Az eredmény ugyanaz lesz
– idézi Budanovot az Interfax. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország nem először folyamodott „nukleáris zsaroláshoz”. Budanov szerint már korábban is történtek ilyenek, említette a zaporizzsja atomerőmű szándékos megtámadását, valamint egy rakétacsapást a Harkovi Fizikai és Technológiai Intézetre, ahol kísérleti atomreaktor is található.
Mindennek a megfélemlítés a célja. Most az orosz vezetés megértette, hogy a gyors hadjáratra vonatkozó terveik kudarcot vallottak, és nukleáris zsarolás felé fordulnak
– mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője, aki szerint bármilyen forgatókönyvet is támogat az orosz vezetés, az atomterrorizmus környezeti katasztrófa lesz, amely Európát és Oroszországot egyaránt érinti, a legjobban pedig Belarusz és Ukrajna szenved majd.
Oroszországban csak Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter támogatja a teljes körű háború folytatását Ukrajnával – jelentette az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov.
Nagy problémák adódtak Oroszország katonai-politikai vezetésén belül. Valójában már csak ketten vannak, akik közvetlenül a háború folytatása mellett állnak. Mindenki más megpróbálja megállítani
– idézi a vezetőt az Unian hírügynökség.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője szombaton írásban fordult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektben részt vevő partnerekhez, hogy oldják fel az állami vállalat vállalkozásai ellen elrendelt szankciókat, amelyek szerinte törvénytelenek.
Az állami vállalat vezetője szerint a Roszkoszmosz többszöri felszólítása ellenére a külföldi partnerek soha nem adtak magyarázatot a szankciók okaira és tartalmára.
Emlékeztetett arra, hogy az ISS orosz és amerikai szegmensei összekapcsolódnak. Például az orosz szegmenst a Moszkva melletti (szankciókkal sújtott) irányítóközpontból vezérlik, amely fenntartja az állomás pályáját és megkettőzi az amerikai szegmens létfenntartó rendszereit.
Egy orosz Szu–34-es vadászbombázót és további öt légi járművet pusztított el az ukrán hadsereg Csernyihivben.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének Parancsnoksága jelentette, hogy a Buk–M1 és az Sz–300 légvédelmi rakétaegységek öt légi célt találtak el pénteken: egy pilóta nélküli „Outpost” légi járművet és négy helikoptert.
Az orosz megszállók legalább hat rakétát dobtak le szombat délelőtt a kijevi megyei Vaszilkovban található katonai repülőtér környékén. A rakétázás miatt a térségben található lőszerraktár kigyulladt.
Ma, március 12-én, reggel hét óra körül az ellenség legalább hat rakétát dobott le a katonai repülőtér területére. A lőszerraktár megsérült, tűz ütött ki
– közölte a rendőrség. A mentők a helyszínen dolgoznak. Az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van.
Az ukrajnai háború elől március 11-én, pénteken 3936 ember, köztük 1170 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 51 ember, köztük 30 gyermek elhelyezését és odaszállítását a rendőrséggel együttműködő hatóságok oldották meg – közölte a rendőrség.
Kiemelték: ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendfenntartók folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél (IMO) tartott kétnapos rendkívüli értekezleten a világ vezető hajózási szövetségei biztonságos folyosók létrehozását kérték az ukrán vizeken rekedt hajók számára. Eközben folyamatos a tengeren rekedt tengerészek kimenekítése a háborús övezetből – számolt be a Splash.
Guy Platten, a Nemzetközi Hajózási Kamara (ICS) főtitkára megjegyezte:
Több hajót is eltaláltak, tengerészek meghaltak és megsérültek, és több különböző nemzetiségű tengerész rekedt a kikötőkben. Rendkívül sürgős, hogy ezekről a veszélyes területekről megkezdjék evakuálásukat az erre jogosult államok.
Ukrajna nyugati részén, a frontvonaltól távol eső Csernyivci városába érkezett meg az első kínai humanitárius segélyszállítmány – írja a SkyNews.
A kínai állami média arról számolt be, hogy a szállítmányban egyszerű dolgokat, takarókat és zseblámpákat küldtek a Kelet-Ukrajnából érkező menekültek számára.
A Fehér Ház tisztviselői zártkörű Zoom-tájékoztatót tartottak körülbelül 30 befolyásos tiktokkernek, hogy tájékoztassák őket az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról – írja a Washington Post.
A tájékoztatót Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára és Matt Miller, a Nemzetbiztonsági Tanács tanácsadója tartotta. A közösségi média több sztárja azóta már posztolt Ukrajnáról.
A téma többek között az Egyesült Államok „stratégiai céljai” volt. Szó esett arról, hogyan reagálna az Egyesült Államok egy orosz nukleáris eszkalációra és hogyan támogatják a háború sújtotta országot.
@kahlilgreene The White House invited content creators to learn more about the crisis in Ukraine. #hiddenhistory #ukraine #blackcommunitytiktok ♬ original sound - Kahlil