A gyerekek is fegyvert fogtak, a célpont Putyin

Andrij Sevcsenkóval, Ukrajna egyik legjobb focistájával találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Andrij munkájával és sportteljesítményével hatalmas bizalmat nyert nemzetközi színtéren. És most új, fontos küldetése van, hogy beszámoljon a világnak az ukrajnai eseményekről, és növelje a nemzetközi segítség mértékét államunknak

– írta közösségi oldalán az ukrán vezető.

Bejegyzésében azt is elárulta, hogy a focista lesz az első nagykövete az U24 kezdeményezésnek, amelyen keresztül jótékonysági adományokat gyűjtenek Ukrajna támogatására.

Londoni makrogazdasági elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív – ennél jobb, illetve rosszabb – forgatókönyv is elképzelhető.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábja 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: központi prognózisa elhúzódó, de idővel gyengülő intenzitású konfliktust valószínűsít.

Ez az előrejelzési forgatókönyv azt is feltételezi, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb ukrajnai várost sem sikerül elfoglalnia, de drasztikusan megváltozik az ukrán gazdaság szerkezete: az ukrán üzleti vállalkozások az ország biztonságosabb nyugati térségeibe húzódnak, és a gazdaság alapvetően a háborús szükségletek kiszolgálására áll át.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójával, Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszszal folytatott telefonbeszélgetésében rámutatott, hogy el kell kerülni az olyan „átpolitizált döntéseket”, amelyek veszélyt jelenthetnek az egészségügy terén folytatott nemzetközi együttműködésre.

Az orosz külügyminiszter jelezte, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a civilek egészségügyi szükségleteit negatívan befolyásoló konfliktushelyzetekre, különösen Afrikában és a Közel-Keleten. Szóba került az ukrajnai és a donbászi egészségügyi szektor helyzete is.

Az orosz fél konkrét tényeket közölt a humanitárius válság okairól, amelyek a 2014-es alkotmányellenes puccs és a kijevi rezsim Donbász lakossága elleni agressziója, valamint a donyecki és luhanszki köztársaságok teljes blokádja következtében alakult ki

– olvasható a közleményben.

Szergej Lavrov ezek után – az orosz külügyminisztérium közleménye szerint – részletesen felvázolta a civilek szenvedésének enyhítésére irányuló különleges katonai művelet részeként napi szinten végrehajtott akciókat, és felszólította a WHO-t, hogy befolyásolja a kijevi rezsimet, hogy az ne zavarja az e célból javasolt intézkedések végrehajtását.

Nőtt az áldozatok száma a Donyeck megyei Bahmutban, ahol lakóépületeket ágyúztak. A törmelékek közül egy 35 éves nő és egy 2 éves gyermek holttestére bukkantak a mentőegységek.

A halottak száma ezzel ötre nőtt, négyen megsebesültek. A helyszínen a kutatási és mentési műveletek folytatódnak.

A brit katonai hírszerzés legfrissebb értesülései szerint több ezer csecsen fegyveres harcolhat az orosz haderő oldalán az ostromlott Mariupolnál – közölte az MTI. 

A brit katonai hírszerzési adatok arra vallanak, hogy az ukrán ellenállás megtörésére Oroszország jelentős létszámú „segéderőt” is bevet, és ebből kifolyólag valószínűleg több ezer csecsen is harcol a helyszínen. 

A brit védelmi minisztérium szerint az Ukrajnában Oroszország által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek.

Ukrajna valamennyi megszállt, ideiglenesen orosz megszállók által ellenőrzött területén bevezetik a rubelt mint fizetőeszközt – jelentette be Marat Hisznullin orosz miniszterelnök-helyettes.

Elmondása szerint a zaporozzsjei régióban a lakosok már ebben a hónapban orosz rubelben kapják meg a nyugdíjat és a fizetést, így fokozatosan a rubel váltja fel a hrivnyát – írja az Unian.

A folyamat Hisznullin szerint akár négy hónapig is eltarthat.

Moszkva válasza Helsinki NATO-csatlakozási döntésére „meglepetés” lesz, és elsőként a katonaság hoz döntést róla – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Finnország és Svédország NATO-nagykövetei, Klaus Korhonen és Axel Wernhoff szerdán hivatalosan is átadták Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak országaik szervezethez való csatlakozási kérelmét.

A cseh védelmi minisztérium bejelentette, hogy 15 Leopard 2A4-es harckocsit kap Németországtól adományként, miközben saját szovjet korabeli tankjait szállítja Ukrajnának – számolt be a Sky News. 

A csehek emellett tárgyalásokat kezdenek Németországgal arról, hogy az elkövetkező években további 50 darab Leopard 2A7+ harckocsit vásároljanak meg. Az adományozott harckocsik még idén megérkezhetnek.

Egy ukrán rendőrfőnök szerint az orosz invázió kezdete óta mintegy 1288 civil holttestét találták meg a kijevi régióban.  Április végén ez a szám valamivel több mint 1000 volt – számolt be a BBC. 

Jelenleg 1288 megölt ember holttestét találtuk meg. Hangsúlyozom: civilekét

– mondta Andrij Nyebytovot, aki szerint a legtöbbjüket automata fegyverrel lőtték le.

Petro Andrusenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy a megszállók 500 mariupoli lakost hurcoltak szűrőtáborokba, hogy onnan deportálják őket.

Az elmúlt 24 órában 539 embert, köztük 55 gyereket vittek Mariupolból a Novoazovszkij járásbeli Bezymyannoye faluban lévő szűrőtáborba. Minden személyt a deportálásra készítenek elő

– fogalmazott a tanácsadó. Elmondása szerint a szűrőtáborokból 67 embert, köztük gyerekeket deportáltak Oroszországba. 

Oroszország külügyminisztériuma közölte, hogy harmincnégy francia diplomatát utasít ki. Mindez azután, hogy Franciaország áprilisban harmincöt diplomáciai státuszú orosz állampolgárt utasított ki az országból – számolt be a Sky News. 

Áprilisban egyébként több mint háromszűz orosz állampolgárt küldtek haza európai fővárosokból. A francia külügyminisztérium elítélte Oroszország szerdai döntését. 

Hazugsággal és propagandával vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az orosz külügyminisztérium szóvivője. Maria Zaharova azt kifogásolja, hogy Zelenszkij korábban az ukrán fél által kezdeményezett mentőakciónak minősítette azt, hogy a Mariupolt védő katonákat átadták az orosz erőknek.

A BBC tudósításából kiderül, hogy Moszkva közel ezer katonát evakuált azokra a területekre, amelyeket az oroszok által támogatott lázadók felügyelnek.

Zaharova a Szputnyik orosz állami rádiónak nyilatkozva elmondta: az ukrán hatóságok azt állítják, hogy egy Kijev által szervezett humanitárius akcióról van szó.

Hazugságaik és propagandájuk ugyanazokon a hazugságokon alapulnak, amelyeket eddig is használtak

– fogalmazott az orosz külügyi szóvivő, aki szerint „Ukrajna az amerikaiaktól és a NATO specialistáitól tanult meg hazudni”. 

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja súlyos zavart okozott a globális energiapiacon és nagy feladatok elé állította az Európai Uniót, amiből az következik, hogy a lehető leggyorsabban csökkenteni kell Európa energiafüggőségét Oroszországtól – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiafelhasználás elérését célzó, REPowerEU nevű közös európai tervre vonatkozó javaslatát

– közölte  Ursula von der Leyen.

Ursula von der Leyen 2020. március 4-én

Fotó: Leon Neal / Getty Images Hungary

Kijelentette: az energiamegtakarítás a leggyorsabb és legolcsóbb módja a jelenlegi energiaválság kezelésének. Ezért az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célját kilenc százalékról 13 százalékra emeli, valamint negyven százalékról 45 százalékra emeli az EU megújuló energiáira vonatkozó 2030-as célértéket – számolt be az MTI.

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy 34 francia diplomatát utasít ki „egyenértékű megtorló lépésként”. A francia diplomatáknak a jegyzék átadásától számított két héten belül kell elhagyniuk Oroszország területét – írja a BBC.

Áprilisban Franciaország 35 diplomáciai státuszú oroszt utasított ki – ez része volt annak az európai fővárosokból való kiutasítási hullámnak, amelyben több mint háromszáz orosz diplomatát küldtek el.

Még abban a hónapban a francia külügyminisztérium hat, magát diplomatának kiadó orosz ügynököt nemkívánatos személynek nyilvánított, ami általában azt jelenti, hogy visszavonják diplomáciai státuszukat. Ez azután történt, hogy a francia hírszerző szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy az oroszok a francia nemzeti érdekek ellen dolgoztak.

Oroszország nem csak a franciákat sújtotta megtorló válaszlépéssel. A RIA állami hírügynökség a külügyminisztérium szerdai közleményére hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország 24 olasz diplomát is kiutasít – számolt be az Independent. 

A Csernyihivi régió elleni légitámadásban már legalább tizenegy ember meghalt, és tizennégyen megsérültek – közölte az Állami Sürgősségi Szolgálat Főigazgatóságának sajtószolgálata szerdán az Unian szerint.

Vjacseszlav Csausz, a régió kormányzója kedden azt nyilatkozta, a támadás Desna falut érte, ahol egy katonai kiképzőtábor található.

A hadiállapot kiterjesztését javasolja Ukrajnában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az információ a Verhovna Rada honlapján jelent meg – írja az UNIAN ukrán hírportál.

A 739. számú törvénytervezetet, amely az ukrajnai hadiállapot kiterjesztéséről szóló elnöki jóváhagyásról szól, május 18-án jegyezték be a parlamentben.

A mostani hadiállapot május 25-ig tart, amit a háború február 24-i kitörése óta többször is meghosszabbított a parlament Zelenszkij kezdeményezésére. 

A Nexta értesülései szerint a megszállók megsemmisítették Ukrajna egyetlen növénybankját Harkivban.

Az intézmény több mint 160 ezer, a világ különböző részein fellelhető növényfajtát és hibridet őrzött.

A növénybank a második világháborút is túlélte. 

Izrael kétezer sisakot és ötszáz védőmellényt szállított az ukrajnai sürgősségi és civil szervezeteknek – közölte az izraeli védelmi minisztérium.

Izrael múlt hónapban közölte, hogy felszerelést küld Ukrajnának, ezzel jelezve, hogy megváltozott az álláspontja. Izrael elítélte a háborút, de csak humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának.

Ukrajna korábban csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Izrael nem hajlandó védelmi segélyt nyújtani Oroszország ellen – írja a Sky News. 

Az Európai Bizottság szerdán olyan tervet terjeszt elő, amelynek értelmében segíthetné a tagállamokat növekvő katonai kiadásaik koordinálásában − írta meg a Politico.

Oroszország ukrajnai inváziója gyökeres változásokat indított el az európai védelmi politikában, Svédországot és Finnországot a NATO-tagság felé terelte, és arra kényszerítette az országokat, hogy növeljék hadászati kiadásaikat. Történelmi jelentőségű változás, hogy még Németország is – amelyet sokáig a NATO-n belüli alacsony védelmi kiadások miatt bíráltak – megígérte, hogy növeli katonai költségvetését, és úgy döntött, nehézfegyvereket küld az oroszokkal harcoló ukrán erőknek.

Tisztviselők és diplomaták szerint a védelmi terv lényege az, hogy Brüsszelnek szerepet adjon a fegyverkiadások nagyobb hatékonyságának biztosításában, lehetővé téve az európai vásárlók számára, hogy a piaci előnyök érdekében összefogjanak. Az Európai Unió tisztviselői hangsúlyozták, hogy a csomagnak – összhangban Európa szélesebb körű „stratégiai autonómiára” irányuló törekvéseivel – erős ipari összetevője is lesz. A bejelentés középpontjában várhatóan az európai „védelmi beruházási hiányosságok” bizottsági értékelése áll majd.

Az ukrán hadsereg közlése szerint a háború 12 hete alatt eddig 28 300 orosz katona halt meg − írta meg az The Independent.

Az ukránok arról számoltak be, hogy az orosz erők összesen 1251 harckocsit és 167 helikoptert vesztettek.

Egyéves eltiltást szabott ki a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) Ivan Kuljak orosz tornászra, mert márciusban a háborús szimbólumként emlegetett Z betűt viselte a mezén az egyik dohai világkupaversenyen – adta hírül az MTI.

A FIG döntése értelmében a húszéves orosz tornászt megfosztották a korláton szerzett bronzérmétől, és vissza kell fizetnie az 500 svájci frankos (185 ezer forintos) pénznyereményét is.

Ivan Kuljaknak 21 nap áll rendelkezésre, hogy fellebbezzen.

Összesen 202, Ukrajnából menekülő embernek segítettek kedden a budapesti BOK Sportcsarnokban üzemelő humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 74-en töltötték a létesítményben – olvasható Budapest Főváros Kormányhivatalának honlapján.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot és internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány.