Ukrajnából több mint 10 és fél millió ember menekült el a február 24-én kitörő orosz–ukrán konfliktus óta. A legfrissebb adatokat kedd reggel megerősítette az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége.
Az Ukrajnát elhagyók többsége Lviven keresztül érkezett Lengyelországba, mások Romániába, Moldovába, Magyarországra menekültek, valamint Európa más országai is a közkedvelt célpontok között szerepeltek.
Több ezren érkeztek az Egyesült Királyságba különböző menekültprogramok segítségével – adta hírül a Sky News.
Egy bolgár portál szerint a bolgár kormány régi, leselejtezett, a szovjet időszakban Belaruszban gyártott lőszereket akart küldeni májusban Ukrajnának. Kijev azonban elégedetlen volt velük, és visszaküldte azokat. A teljes szállítmány Románián keresztül haladt át.
A források szerint mintegy 50 ezer tüzérségi rakéta és több mint 5 millió géppuskatöltény exportjáról volt szó, amelyek becsült összértéke mintegy 200 millió dollár – számolt be az Új Magyar Szó.
Ukrajna harmadára csökkentette harci veszteségeit június elejéhez képest, amikor napi 100-200 halálos áldozatról számoltak be – nyilatkozta Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal tanácsadója a BBC Ukraine-nek.
Elmondása szerint jelenleg körülbelül 30-50 ukrán hal meg naponta a fronton.
Podoljak szerint a júniusi súlyos veszteségeket a háború második szakaszába való átállás okozta.
Két újabb gabonát szállító hajó futott ki az ukrán Csornomorszk kikötőjéből – közölte a török védelmi minisztérium.
Az Ocean Lion – amely Dél-Koreába indult – 64 720 tonna kukoricát szállít, míg a Rahmi Yagci 5300 tonna napraforgólisztet visz Isztambulba.
Oroszország népszavazásokra készül, ahol a föderációról való csatlakozásról dönthetnek. A véleménynyilvánítást online is lehetővé tennék, azonban Kijev azt üzeni: ha ez megtörténik, akkor Ukrajna elzárkózik a béketárgyalásoktól. Ezt személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette ki – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Amennyiben a megszállók keresztülviszik az álreferendumokat, akkor elzárják magukat a tárgyalások lehetőségétől Ukrajnával és a szabad világgal, amire az orosz félnek valamikor majd nyilvánvalóan szüksége lesz
– fejtette ki az elnök.
Állítólag Doneckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában terveznek népszavazást az Oroszországhoz történő csatlakozásról.
A The Washington Postnak adott interjújában Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy „a legfontosabb szankciók a határok lezárása, mert az oroszok más földjét veszik el”. Szerinte az oroszoknak „a saját világukban kellene élniük, amíg meg nem változtatják a filozófiájukat”.
A lap szerint Zelenszkij és más ukrán tisztségviselők nyugati partnereiket arra ösztönzik, hogy elrettentő intézkedésként szankciókat jelentsenek be. Zelenszkij szerint az eddig kiszabott szankciók „gyengék” ahhoz képest, hogy egy évre lezárják a határokat az orosz állampolgárok előtt, és teljes embargót rendelnek el az orosz energia beszerzésére.
A svéd fegyveres erők 2022. augusztus 12. és december 31. között körülbelül 120 oktatót küldenek Nagy-Britanniába az ukránok alapvető katonai kiképzésének lebonyolítására, amely több szakaszra oszlik. A képzésen körülbelül tízezer ukrán katona vesz részt – írja a KárpátHír.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja immár több mint öt hónapja tart, és nagyon fontos, hogy a külvilág továbbra is támogassa Ukrajnát az ország szuverenitásáért és önrendelkezéséért folytatott harcában. Fontos, hogy Svédország részt vegyen ebben a munkában, és a svéd oktatók hozzájáruljanak Ukrajna védelmi képességeinek erősítéséhez
– mondta a svéd védelmi miniszter.
Kedden Ukrajna intenzív orosz ágyúzásról számolt be. Emellett a felek egymást vádolják a zaporizzsjai atomerőmű-komplexumot ért hétvégi csapás miatt, amely nemzetközi aggodalmat váltott ki egy esetleges atomkatasztrófa miatt.
Ukrán tisztviselők szerint az orosz csapatok a Donyeck melletti városokban indítottak támadásokat, és próbálják átvenni az irányítást Donbász régió felett.
Északkeleten, Harkiv környékén az ukrán csapatok elfoglalták Dovhenke városát és Izjum felé nyomulnak előre – közölte Alekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.
Az ukrán katonai vezérkar napi harctéri jelentése szerint a Harkivtól északra, keletre és délkeletre fekvő városokat tankok, tüzérség és rakéták lőtték – írja a Reuters.
„Ukrajna főbohóca azt javasolta, hogy vonják felelősségre Oroszország teljes lakosságát” – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke.
Legutóbb Adolf Hitler próbált ilyen elképzeléseket megvalósítani egy egész nemzet ellen. Van még kérdés az ukrán hatalom természetével kapcsolatban?
– tette fel a kérdést a volt orosz elnök.
A szövetséges csapatok ellenőrzésük alá vonták a Knauf-gyárat a Donbász régióban lévő Szoledar városában – számolt be Ramzan Kadirov csecsen vezető.
Hozzátette: az Akhmat különleges műveleti csoport a de facto Luhanszki Népköztársaság milíciájával együtt sikeresen felszabadított területeket – írja a TASZSZ.
A létesítmény egy német építőipari cég, a Knauf tulajdonában áll, amely – weboldaluk szerint – gipsz- és más építőipari termékek gyártásával foglalkozik.
Szoledar délnyugatra található Szeverodonyeck városától.
Egy orosz fogságban lévő ukrán katona szerint a háború előtt a parancsnoki állományban egy közelgő donbászi offenzíváról, valamint egy Oroszország elleni meglepetésszerű csapásról beszéltek.
El kell foglalnunk a donbászi területeket, és esetleg tovább kell mennünk
– idézte a tiszteket Vagyim Agafonov. A hadifogoly hozzátette, hogy a katonákat nyugati országok támogatásáról biztosították egy Oroszország elleni támadás esetén, mondván, hogy még külföldi csapatokat is bevetnének.
Volt propaganda, hoztak mindenféle röpiratokat arról, hogy milyen vérszomjas az orosz világ. Volt egyfajta fasiszta ideológia. Azt mondták, hogy meg kell támadnunk Oroszországot, le kell győznünk ezt a gonosz birodalmat, vissza kell szereznünk a földjeinket
– tette hozzá a katona az orosz Moszkovszkij Komszomolec című lap szerint.
Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 8-án 276 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal – jelentette a fővárosi rendőr-főkapitányság.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Magyarország területére 2022. augusztus 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 6676 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5853 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 257 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 8-án 276 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Csaknem 80 ezer orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg az ukrajnai hadműveletben – közölte hétfőn Colin Kahl, a Pentagon védelmi politikáért felelős államtitkára.
Az amerikai tisztségviselő szerint az orosz fegyveres erők rendkívüli veszteségeket szenvedtek el, mert az ukrán hadsereg jól működik és sok támogatást kap. Mint fogalmazott, a hadművelet a legintenzívebb fegyveres konfliktus Európában a második világháború óta – számolt be az MTI. Hivatalos orosz adatok nem állnak rendelkezésre a veszteségekről.
Kahl szerint az ukránok a jelenlegi helyzetben egyértelműen előnyben vannak, különös tekintettel arra, hogy fölényben vannak a harci kedvet és a morált illetően is. „A hazájuk túléléséért harcolnak” – mondta.
Kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érte el egyetlen célját sem. „Legfőbb célja az ország teljes lerohanása volt, egy kijevi rezsimváltással megszüntetve Ukrajna létét független, szuverén és demokratikus államként. Semmi sem jött össze ebből” – hangsúlyozta az amerikai illetékes.
Az Egyesült Államok újabb katonai és pénzügyi támogatással segíti a háború hatodik hónapjában járó Ukrajnát.
A Pentagon hétfőn egymilliárd dolláros katonai segélyt jelentett be, a Világbank pedig külön közölte, hogy 4,5 milliárd dollár költségvetési támogatást nyújt az ukrán kormánynak, amelyet az Egyesült Államok kormánya finanszíroz – számolt be az al-Dzsazíra.
Nyilvánosságra hozták hétfőn az ukrajnai gabonexport céljára létrehozott fekete-tengeri folyosóval kapcsolatos szabályokat, melyek értelmében például tíz tengeri mérföldes körzetben semmilyen katonai jármű nem közelítheti meg a hajókat − közölte az MTI.
Az ukrán gabonaexport újbóli elindításáról szóló megállapodás kitér a Boszporuszon keresztül közlekedő hajók biztonságára is, amelyet a török, orosz és ukrán hadsereg, valamint az ENSZ képviselői alkotta közös koordinációs központ (JCC) felügyel.
A végleges megegyezés szerint a JCC folyamatosan tájékoztatja a gabonaszállításban részt vevő feleket a hajók pontos tartózkodási helyéről és útvonaláról, így mind az orosz, mind az ukrán, mind pedig a török katonaság óvni tudja azokat, és biztosítani tudják a tíz tengeri mérföldes (18,5 kilométer) biztonsági zónát a hajóknak a humanitárius tengeri folyósó mentén.
A résztvevők semmilyen támadást nem mérhetnek sem kereskedelmi vagy más civil hajókra, sem pedig a jelen kezdeményezésben érintett kikötőkre − olvasható a dokumentumban.
Oroszország és Ukrajna egyaránt a világ legjelentősebb gabonaexportőrei közé tartozik. Az ukrajnai háború februári kezdete óta az ukrán gabona fekete-tengeri exportja megbénult, ami az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint mintegy 47 millió ember akut éhezését okozta már eddig is világszerte. A gabonaexport újraindításáról a múlt hónapban az ENSZ és Törökország közvetítésével született megállapodás.
Az öt hónapos késés miatt utasította vissza az Ukrajnából érkező első gabonaszállítmányt egy libanoni vásárló – osztotta meg a hírt a libanoni ukrán nagykövetség a hivatalos Facebook-oldalán a Sky News szerint.
A Sierra Leone-i felségjelű Razoni névre hallgató hajó, mely több mint 26 ezer tonna kukoricával indult el az odesszai kikötőből, azután tudott kifutni a Fekete-tengerre, hogy Törökország és az ENSZ tető alá hozta a globális élelmiszerválság enyhítésére irányuló megállapodást a háborús felek, Oroszország és Ukrajna között.
A nagykövetség bejegyezésében azt írja, a Razoni fedélzetén lévő szállítmány átvételét megtagadta a libanoni vásárló a szállítás több mint öt hónapos késése miatt.
A szállítmánynak vasárnap kellett volna befutnia Libanonba, azonban időközben irányt váltott és Törökország felé folytatta útját. Jelenleg is ott horgonyzik és arra vár, hogy valamelyik ország vagy kikötő átvegye a szállítmányt.
Törökország elleni szankciók bevezetését fontolgatja az Európai Unió, amiért az együttműködik Oroszországgal – számolt be az Unian ukrán hírügynökség a Financial Timesra hivatkozva.
Az európai tisztségviselők azt kifogásolják, hogy a két ország között baráti kapcsolat van az energetika, a pénzügyek és a kereskedelem terén.
A Törökország elleni szankciók bevezetéséről hivatalos tárgyalások még nem zajlottak, azonban a lap forrásai szerint azt már eldöntötték, hogy megbüntetik Ankarát, ezzel is nyomást gyakorolva a nyugati vállalatokra és bankokra, hogy elhagyják a török piacot.
Az Ukrajna elleni orosz háború után nem maradhat „sem parázsló, sem álló konfliktus” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti videóüzenetében.
Ukrajnának vissza kell kapnia mindent, amit Oroszország ideiglenesen elfoglalt, és az agresszor államot meg kell büntetni bűneiért
– tette hozzá. Kiemelte, hogy jelenleg minden diplomatája ezen dolgozik, aki részt vesz az orosz agresszióra adott globális politikai, gazdasági és jogi válasz megszervezésében.
Azzal, hogy megvédjük az államunkat, automatikusan megvédünk mindenkit, akit egy terrorista állam már fenyegetett vagy még fenyegethet
– hangsúlyozta az ukrán elnök. „És természetesen a legnagyobb hozzájárulást most a katonaság adja – minden ukrán hős, aki a harctéren az orosz terrorista gépezet ellen lép fel” – vélekedett.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!