Büntetőeljárás indult az orosz rakétacsapások miatt, amelyek a héten Ukrajna városait, köztük Kijevet is sújtották − közölte a Sky News.
Karim Khannal, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészével közös hágai sajtótájékoztatón Andrij Kosztyin ukrán legfőbb ügyész a hétfő óta tartó támadásokat „klasszikus orosz terrorcselekménynek” minősítette.
Elmondta, hogy a több mint 112 orosz rakétacsapás 17 ember halálát okozta, és 93-at megsebesített.
Oroszország szándékos támadásainak célja, hogy polgári haláleseteket okozzon, tönkretegye a polgári infrastruktúrát, és az áram- és fűtéshiány révén humanitárius katasztrófát idézzen elő. A civilek elleni megfélemlítési taktikával párosulva ez klasszikus, a nemzetközi jog által tiltott terrorcselekmény
− mondta el Kosztyin.
Az ukránok őszi offenzívája várhatóan télen is folytatódik – erről beszélt Lloyd Austin szerdán.
Az amerikai védelmi miniszter a hatodik Ramstein-találkozón vett részt, amelyen Ukrajna és az államot támogató nyugati országok tartottak megbeszélést. A The New York Times szerint Lloyd Austin az eseményen arról beszélt, hogy
Ukrajna még a télen is újabb és újabb területeket foglal vissza.
„Arra számítok, hogy Ukrajna mindent megtesz majd a télen is azért, hogy visszaszerezze a területeit, győzzön a csatatereken, és mi mindent megteszünk azért, hogy mindenük meglegyen ehhez” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a hétfői, Kijev elleni csapások csak még harciasabbá tették az ukránokat.
Szerhij Najev altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők egyesített haderejének parancsnoka azt nyilatkozta, hogy készen állnak egy esetleges ellenséges offenzívára Belaruszból. Hozzátette: ha szükséges, megépítik a szükséges véderőt az északi határon – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Felkészültünk a beloruszok támadására. Számolnunk kell azzal, hogy az országuk területén állomásozó csapatok növelik a készültségüket, és egyre agresszívabb fellépésekre szánhatják el magukat. Ennek megfelelően a mi katonai parancsnokságunk is növeli erejét és csoportosítja eszközeit
– jelentette ki Najev.
Elmondta: egyelőre ellenőrzés alatt tartják a helyzetet Ukrajna északi határa közelében. „Az erők és a katonai eszközök, felszerelések egyensúlya lehetővé teszi számomra, hogy kijelenthessem: jelenleg teljesen felkészültek vagyunk” – fogalmazott az altábornagy.
A Maxar Technologies nevű vállalat közölt néhány légi felvételt a szombaton felrobbantott kercsi hídról.
In #Crimea, today’s imagery shows repairs in progress on both the rail line of the Crimea Bridge as well as on damaged sections of the road/vehicle bridge span. Vehicles can be seen traveling along the bridge & nearby a ferry transporting trucks across the #KerchStrait. pic.twitter.com/p4lhRHQZ0C
— Maxar Technologies (@Maxar) October 12, 2022
Ezeken a képeken az látható, hogy az autóút javítása még nagyban zajlik, és addig is vízi úton, kompokkal próbálják pótolni a kieső forgalmat.
A fenti fotók mellett még néhány másik felvételt is készített a Maxar arról, hogy mekkora kamionsor áll a partokon a kompokra várva.
Yesterday's Maxar satellite images show huge lines of trucks waiting for the ferry crossing at Kerch airport.
— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) October 13, 2022
Crossing the Kerch Strait takes 3-4 days, and more than 900 trucks have already gathered on the runway of the abandoned airport. pic.twitter.com/wVfE5vUx7K
A robbantásos akcióval kapcsolatban még mindig zajlanak a vizsgálatok. Még mindig nincs hivatalos információ arról, hogy ki vagy kik állnak az akció mögött, de több embert már őrizetbe vettek az orosz hatóságok.
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul, az ukrajnai menekültek befogadásának megkönnyítése érdekében még rugalmasabbá váljon a kohéziós alapok felhasználása.
Az elfogadott jogszabály-módosítási csomag arra irányul, hogy az uniós kormányok és régiók kezelni tudják Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatásait. Az uniós kohéziós alapok felhasználásának rugalmassága azt a célt szolgálja, hogy forrásokat lehessen juttatni a menekültek támogatására, figyelembe véve egyúttal a tagállamok költségvetési korlátait és biztosítva a támogatás hatékonyságát.
Az intézkedések 3,5 milliárd euró összegű előfinanszírozást tesznek lehetővé azért, hogy további likviditást lehessen biztosítani a 2014–2020-as programokból a menekültek megsegítésére. Százszázalékos társfinanszírozási lehetőséget teremtenek az unión kívüli országok állampolgárainak társadalmi és gazdasági beilleszkedésének előmozdítását célzó beruházások esetében. Lehetővé teszik a menekültekkel kapcsolatos szükségletekkel foglalkozó, már lezárult kezdeményezések költségeinek visszamenőleges hatályú megtérítését, továbbá elkülönítik a menekültekkel kapcsolatos kiadások 30 százalékát a helyi önkormányzatok és a helyi közösségekben tevékenykedő civil társadalmi szervezetek számára.
Az intézkedések megkönnyítik a háború elől menekülők támogatását célzó intézkedések széles körének finanszírozását, az érkezési befogadástól és elszállásolástól kezdve a menekültek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének és a munkaerőpiacra való belépésének biztosításáig. Biztosítható lesz az is, hogy elegendő közvetlen támogatásban részesüljenek azok, akik a helyi közösségekben támogatást nyújtanak a menekülteknek – írja az MTI.
A jogszabályi változtatások a hivatalos közzétételt követően azonnal hatályba lépnek.
Újraindult a Krími híd vonatforgalma – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek az átkelőt működtető Southern Suburban Passenger Company sajtószolgálata.
Hozzátették: az első elektromos vonatok Kercs és Anapa között gyorsított menetrendben közlekednek, hogy tehermentesítsék a kompátkelőhelyeket.
Az első vonat Kercs városából indult Anapába, a második pedig már elhagyta Anapát. Egy vonat kapacitása legfeljebb ezer utas lehet. Hétvégén három vonattal dolgozunk azért, hogy tehermentesítsük a kompátkelőhelyet
– fogalmazott a cég képviselete.
Az orosz megszálló hatóságok az utóbbi napokban valószínűleg elrendelték a polgári lakosság részleges evakuálásának előkészítését a dél-ukrajnai Herszonban, arra számítva, hogy a harcok a város területére is kiterjednek – áll a brit katonai hírszerzés csütörtökön ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az orosz fegyveres erők október elején hozzávetőleg húsz kilométert vonultak vissza a herszoni szektor északi térségében, és jó eséllyel új frontvonal mentén próbálnak berendezkedni Milove településtől nyugatra.
A brit katonai hírszerzés értesülései szerint e vonal mentén folytatódnak a heves harcok, különösen a front nyugati szélein, ahol az ukrán előrenyomulás következtében az orosz szárnynak már nem nyújt védelmet az Inhulec folyó. Az elemzés szerint a front e szakaszán harcoló orosz egységek zömét továbbra is megfogyatkozott ütőerejű légideszant-alakulatok (VDV) alkotják – írta az MTI.
Álhírnek nevezte Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke csütörtökön azokat az orosz állításokat, amelyek szerint az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműnek orosz üzemanyagra lenne szüksége.
A Reuters hírügynökségnek adott interjúban Kotyin azt mondta, az atomerőmű friss fűtőanyag-utánpótlással rendelkezik.
Nagyon sok pletyka és álhír kering az oroszok részéről. Ha át akarnának állni egyik beszállítóról a másikra, akkor annak már csak az előkészítése is nagyjából három évet venne igénybe
– állította az Enerhoatom elnöke. Petro Kotyin azt követően beszélt erről, hogy nemrég a Roszenergoatom, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető vállalat azt közölte: orosz fűtőelem használatára állnak át a zaporizzsjai atomerőműben, amint a mostani tartalékok kimerülnek – írta az MTI.
Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.
Lloyd Austin a NATO-tagországok védelmi miniszterei tanácskozásának befejező munkanapjára érkezve hangsúlyozta, a szövetségesek minden segítséget megadnak Ukrajnának mindaddig, amíg arra szükség van. Hozzátette, várakozással tekint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása elé, mely reményei szerint hamarosan megtörténik.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rövid érkezési nyilatkozatában megköszönte Washington transzatlanti együttműködés melletti elkötelezettségét, valamint hozzájárulását Ukrajna támogatásához. Közölte, a szövetségesek a tanácskozás első munkanapján arról egyeztek meg, hogy még több támogatást nyújtanak Ukrajnának, egyebek mellett légvédelmi rendszerekkel segítik a háborúban álló ország önvédelmét – írta az MTI.
Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön megismételte az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó felhívását egy kazahsztáni konferencián, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz.
Mindannyian érezzük az ukrajnai válság regionális és globális hatásait. A mi prioritásunk a vérontás mielőbbi befejezése
– mondta Erdogan.
A csütörtöki nap folyamán Erdogan és Putyin kétoldalú találkozót tart az ázsiai interakcióról és bizalomépítő intézkedésekről szóló konferencia margójára a kazah fővárosban, Asztanában – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség a CNN szerint.
Még keményebb választ ígért Ukrajnának az orosz alsóház elnöke, „ha a terrortámadások folytatódnak” – írta csütörtökön internetes oldalán a Kommerszant című orosz gazdasági napilap.
Vjacseszlav Vologyin adatokat tett közzé az ukrán energetikai létesítményekre mért orosz csapásokról. Az infografika azt mutatja, hogy Ukrajna elvesztette termelőkapacitásának felét. Vologyin még határozottabb választ ígért, ha Kijev további terrortámadásokat hajt végre.
Amennyiben folytatódnak a kijevi rezsim terrortámadásai, a válasz még keményebb lesz. A terrortámadások minden szervezőjét és elkövetőjét meg kell találni. Aki ellenáll, azt elpusztítjuk
– írta a Telegram közösségi oldalon az MTI szerint. Hozzátette, hogy „terroristákkal sehol máshol a világon nem tárgyalnak”.
A brit védelmi miniszter, Ben Wallace szerint „nem áll fenn annak a veszélye”, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítások kifogynak, mielőtt Oroszország saját készletei kimerülnének.
Oroszországgal ellentétben, amely már elszigetelte magát, és ezt tegnap az ENSZ-szavazáson is láthattuk, nekik szükségük van az ellátási láncra. Az ellátási lánc nagy része nem Oroszországban volt. A világ minden tájáról érkeztek szállítmányok, beleértve Európát, sőt még Ukrajnát is, az ellátási láncuk egy része Ukrajnában volt
– mondta Ben Wallace a The Guardian szerint. Hozzátette, hogy számukra megoldható, hogy felújítsák az ellátási láncot, vagy teljesen újat hozzanak létre, mert most is ez történik. A brit–dán közös nemzetközi alap a gyártási megrendelésekről szól, hogy biztosítsuk, hogy 2023-ban, 2024-ben is folytathassuk.
Makszim Kozitszkij, Lviv kormányzója legutóbbi jelentésében úgy fogalmazott, hogy „a nap a mi régiónkban gond nélkül telt el”.
Közölte, hogy Ukrajna keleti részéről 301 ember érkezett a régióba a menekítetteket szállító vonatokon, Lviv területéről pedig 547 embert evakuáltak vonattal a lengyelországi Przemyslbe – írja a Guardian.
Anita Anand kanadai védelmi miniszter új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely lőszert, kommunikációs felszerelést, téli ruházatot és páncélozott járműveket tartalmaz.
Mintegy 15 millió dollárnyi téli ruházat és 15,2 millió dollár értékű taracklőszer teszi ki a legutóbbi katonai segélycsomag nagy részét – jelentette be Anand.
Kanada további 15,3 millió dollár értékű csúcstechnológiás kamerákat is biztosít, amelyeket az ukránok használtak drónjaikon, valamint további műholdas kommunikációs szolgáltatásokat – írja a Guardian.
Had a meeting with my friend and colleague 🇨🇦 DefMin @AnitaAnandMP .
— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) October 12, 2022
Canada remains a staunch supporter of Ukraine.
We’re grateful for the recently announced $47 million security assistance package & look forward with optimism to new initiatives that will forge our victory 🇺🇦🤝🇨🇦 pic.twitter.com/xWab4c92KC
Emmanuel Macron francia elnök az ukrajnai háborúról és annak következményeiről adott élő tévéinterjújában szerda este felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”, és megígérte, hogy Párizs újabb fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.
„Jelenleg először is Vlagyimir Putyinnak abba kell hagynia a háborút, tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását, és vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz” – mondta a francia elnök a France2 közszolgálati televízióban.
Emmanuel Macron elsősorban azt kifogásolta, hogy az orosz elnök a hadsereg megerősítésére mozgósítást rendelt el, és az elmúlt napok rakétatámadásaival „Európát is belehelyezte a háborúba”. Jelezte, hogy továbbra is beszélni kíván Vlagyimir Putyinnal „minden alkalommal, amikor az szükséges”.
Kiemelte, hogy a tárgyalás Kijev érdekében is áll, és megígérte, hogy Párizs újabb fegyvereket, mégpedig légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy további hat ágyút szállítsunk Dániával együtt” – mondta a francia elnök az MTI szerint, miután a további hat CAESAR-t eredetileg a dán hadseregnek szánta Párizs.
Az Egyesült Királyság első alkalommal ad több nagy teljesítményű rakétát Ukrajnának az orosz légicsapások elleni védekezéshez, azonban nem tud biztosítani indítófegyvereket – számolt be a Sky News.
Ehelyett az AMRAAM típusú rakéták – amelyek képesek cirkálórakéták lelövésére – az Egyesült Államok által Ukrajnának átadott légvédelmi rendszerek felfegyverzését segítik.
A lap azt írja, a rendszerek beszerzésének hiánya azt jelzi, hogy a héten Brüsszelben ülésező nyugati szövetségesek nehezen tudnak eleget tenni a kijevi kormány egyre sürgetőbb kéréseinek, hogy megvédjék Ukrajna egét az orosz rakéta- és dróntámadásoktól.
A Kreml figyelmeztette Japánt a „megfelelő válaszintézkedések elkerülhetetlenségére”, miután az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlaton Himars rakétákat lőtt ki távol-keleti határai közelében.
A lezajlott hadgyakorlatokat az országunk távol-keleti régiójának biztonsága elleni kihívásnak tekintjük, és ragaszkodunk az ilyen akciók azonnali beszüntetéséhez. A japán felet is figyelmeztettük a megfelelő válaszintézkedések elkerülhetetlenségére az Oroszországot érő katonai fenyegetések elhárítása érdekében
– áll az orosz külügyminisztérium közleményében. A japán–orosz kapcsolatok az elmúlt hetekben megromlottak, Oroszország állítólagos kémkedés miatt kiutasított egy japán konzult, Tokió pedig hasonló lépéssel válaszolt – írja a Telegraph.
Folyamatban van a felrobbant krími híd felújítása. Az átkelőhely javításáról a Maxar Technologies tett közzé friss képeket a Twitteren.
A felvételeken jól látható a megsérült hídszakasz. A vasútvonalat jelenleg is javítják, ám néhány részén ismét elindult a forgalom – írták a bejegyzéshez.
In #Crimea, today’s imagery shows repairs in progress on both the rail line of the Crimea Bridge as well as on damaged sections of the road/vehicle bridge span. Vehicles can be seen traveling along the bridge & nearby a ferry transporting trucks across the #KerchStrait. pic.twitter.com/p4lhRHQZ0C
— Maxar Technologies (@Maxar) October 12, 2022
A fogyasztás növekedése miatt Ukrajna több régiójában kénytelenek áramszünetet bevezetni. Az Ukrenergo áramszolgáltató adatai szerint október 12-én délelőtt az áramfogyasztás 6 százalékkal haladta meg az előző napit.
A vezetékek túlterheltsége miatt a fővárosban, valamint Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Harkiv és Szumi megyében korlátozni kellett a szolgáltatást. Erre a rakétatámadásokban meghibásodott vezetékek és berendezések javítása érdekében is szükség van – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Iráni gyártmányú kamikazedrónok támadták meg Kijevet, valamint Ukrajna fővárosának környékét helyi idő szerint csütörtök hajnalban – számolt be az AP hírügynökség.
Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója elmondta, hogy a támadást a főváros közelében hajtották végre, azonban áldozatokról egyelőre nincsenek információi.
Eközben a dél-ukrajnai Mikolajiv városát is ágyúzták az ellenséges csapatok. A hírügynökség azt írta, Ukrajna déli frontján továbbra is heves harcok vannak. Mikolajiv polgármestere, Olekszandr Szienkovics elmondása szerint egy ötemeletes lakóházat ért támadás. Az épület teljesen megsemmisült a csapásban, áldozatokról azonban itt sem tudni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban Asztanába, Kazahsztán fővárosába repült, ahol a következő két napban három többoldalú csúcstalálkozón vesz részt – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az elsőre, az ázsiai interakcióról és bizalomépítő intézkedésekről szóló konferenciára október 13-án kerül sor. A konferencián 27 állam vesz részt. Ugyanakkor október 14-én Asztana ad otthont a FÁK államfői tanácsának, valamint az orosz–közép-ázsiai találkozónak is.
Hozzátették: Putyin a kazah fővárosban töltött programja alatt egy sor kétoldalú találkozót is tervez. Várhatóan csütörtökön tárgyal Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Az ENSZ Közgyűlése 143 igen és 5 nem szavazattal megszavazta az Oroszországot elítélő újabb határozatát.
A dokumentum elítéli az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, és azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását. A határozat kimondja Ukrajna területi sérthetetlenségét. A határozati javaslatot 44, túlnyomóan európai ország, köztük Magyarország terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a múlt héten – írta az MTI.
Csehország 2023 és 2025 között évente félmilliárd koronás (8,25 milliárd forintos) segítséget nyújt Ukrajnának. A segélyprogramot, amelyet a külügyminisztérium, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium dolgozott ki közösen, szerdán este hagyta jóvá a kormány – közölte Jan Lipavsky külügyminiszter a kormány ülése után.
A humanitárius, illetve Ukrajna háború utáni stabilizációját és átalakulását segítő programokra a következő három évben évente 415 millió koronát szán a kormány, míg évi 85 millió koronával az Ukrajna újjáépítésébe bekapcsolódó cseh cégeket kívánja támogatni.
Az Ukrajnának nyújtott humanitárius és stabilizációs segítséget a külügyminisztérium, míg a gazdasági segítséget az ipari és kereskedelmi tárca fogja felügyelni és irányítani.
A kormány azzal számol, hogy Ukrajna a jövőben Csehország stratégiai partnerévé válik, Prága és Kijev együttműködése kölcsönösen előnyös lesz – írja az MTI. Jan Lipavsky szerint Csehország október 25-től megtagadja a schengeni övezethez tartozó országok által kiadott turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását az országba. Csehország ezzel csatlakozott az Európai Unió több más tagállamához, amelyek megszigorították az orosz állampolgárokra vonatkozó beutazási szabályokat.
Magyarország területére október 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 5708 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4561 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 223 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől október 12-én 81 ember, köztük 36 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Egy orosz nukleáris csapás megváltoztatná a háború menetét, és szinte biztos, hogy fizikai válaszra kényszerítené Ukrajna szövetségeseit – mondta el egy magas rangú NATO-tisztviselő.
A névtelenül nyilatkozó személy hozzátette, hogy Moszkva továbbra is arra használja nukleáris fenyegetéseit, hogy elriassza a NATO-t és más országokat attól, hogy közvetlenül belépjenek az ukrajnai háborúba – írja a Reuters.
Egy korábbi cikkünkben összeszedtük, hogy mi mindennel kellene szembenézni a világnak, amennyiben Vlagyimir Putyin úgy dönt, hogy a háború megnyerése érdekében atomhoz nyúl.
A világ vezetőit megosztja a kérdés, hogy ez csak blöff, vagy tényleg meglépi-e Putyin, amitől mindenki fél.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint komolyan kell venni az Európai Uniónak Vlagyimir Putyin fenyegetéseit, mert az ukrajnai konfliktusban atomfegyvereket is bevethet.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba másképp vélekedett erről, szerinte ugyanis Putyin blöfföl az atomfegyverrel kapcsolatban.
A CIA volt igazgatója, David Petraeus pedig egy interjúban arról beszélt, hogy a moszkvai vezetők kétségbeesettek, de ez a jelenlegi helyzeten már mit sem változtat, a háború végkimenetele már eldőlt. Arra azonban ő is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország számára még rosszabb is lehet, ezért komolyan kell venni a fenyegetéseket.
Köszöntünk mindenkit!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk itt érhető el.
Tartsanak velünk ma is!