Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csúcstalálkozóra hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A meghívást az ukrán fél elfogadta, a csúcsértekezletet február 3-án tartják – közölte egy uniós tisztségviselő brüsszeli újságírókkal csütörtökön.
Egyelőre nem közölték, hol tartják a csúcstalálkozót, azt viszont már tudják, hogy a találkozón a tagállamok vezetői nem lesznek jelen, az ukrán elnök mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel vesz részt.
Az EU évente tart csúcstalálkozót Ukrajnával, rendszerint Brüsszelben.
Volodimir Zelenszkij az országa ellen indított háború február 24-i kezdete óta először szerdán hagyta el Ukrajnát. Első külföldi útja Washingtonba vezetett. Előzőleg is számos rendezvényen vett részt, de ezekhez minden alkalommal Ukrajnából csatlakozott videókapcsolaton keresztül – írta az MTI.
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük szépen egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be 10 orosz haditengerészeti szervezet ellen az ukrán kikötők elleni orosz hadműveletek miatt – mondta Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere.
Az ukrán kikötők elleni orosz haditengerészeti műveletek nyomán, beleértve azokat is, amelyek a világ számára égetően fontos élelmiszert és gabonát biztosítanak, az Egyesült Államok ma szankciókat vezet be az orosz haditengerészeti szervezetekkel szemben.
– írta közleményében Blinken.
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) December 22, 2022
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy továbbra is sokat sportol, és ez segít neki abban, hogy fitt maradjon a munkához.
„Úgy gondolom, hogy ez jó eszköz arra, hogy fitt maradjak, és nekem fittnek kell lennem a munkámhoz” – mondta újságíróknak, amikor arról kérdezték, hogy még mindig talál-e időt a sporttevékenységekre – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az Egyesült Királyság elítélte Észak-Koreát, miután az Egyesült Államok azt állította, hogy a Wagner zsoldoscsoport fegyverszállítmányt vett át Phenjantól az Ukrajnában harcoló moszkvai erők megsegítésére.
John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Észak-Korea „befejezte első fegyverszállítását a csoportnak, amely fizetett a felszerelésért”.
Az Egyesült Államok becslése szerint a Wagner-csoport 50 ezer főt állomásoztat Ukrajnában, köztük van 40 ezer elítélt, akiket orosz börtönökből toboroztak, írja a The Guardian.
John Kirby megjegyezte: információik szerint a Wagner-csoport egyre nagyobb szerepet játszik Oroszország ukrajnai háborújában.
A névtelenség megőrzése mellett nyilatkozó tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy a leszállított fegyvermennyiség nem fordítja meg a háború menetét, ettől függetlenül a Fehér Házat aggodalommal tölti el, hogy Észak-Korea további katonai felszerelés szállítását tervezi a csoportnak.
Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy az észak-koreai fegyverszállítás közvetlenül megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának szabályzatát, és azt tervezik, hogy ezt felvetik a tanács előtt.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának december 22-ei hadijelentése szerint meghaladta a 100 ezret az elesett orosz katonák száma. A Facebook-bejegyzésben közzétett adatok alapján egy nap alatt 660 orosz katonával végeztek az ukrán erők.
Hozzátették: február 24-e óta az ukrán hadsereg
A litván parlament csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, melynek alapján megtiltják a balti ország területén élő orosz és belorusz állampolgároknak a fegyvertartást.
A szabályozás 2023. április elsején lép hatályba, a törvény indoklása szerint így akarják elejét venni fegyveres szabotázscsoportok megalakításának esetleges zavargások idején – adta hírül az MTI.
Hivatalos adatok szerint jelenleg 294 orosz és 46 belorusz állampolgár rendelkezik fegyvertartási engedéllyel Litvániában. Az érintetteknek a jogszabály hatálybalépésétől számítva egy éven belül el kell adniuk fegyvereiket, vagy át kell adniuk a rendőrségnek. Az engedélyeiket bevonják. Amennyiben nem tesznek eleget az új előírásnak, elkobozzák a fegyvereiket.
Litvánia a kalinyingrádi orosz exklávéval és Fehéroroszországgal határos. A balti ország a biztonsága elleni közvetlen fenyegetésnek tekinti Oroszország ukrajnai hadműveletét.
Nem folyik teljes körű vizsgálat az Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbanások ügyében – közölte csütörtökön újságírókkal Vlagyimir Putyin elnök.
„Senki sem folytat vizsgálatot. Egyszer volt alkalmunk megnézni a robbanások helyszíneit. Meglepő tény a teljes körű vizsgálat hiánya” – idézte az államfőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Nord Stream AG, a svájci székhelyű vezeték üzemeltetője korábban arról számolt be, hogy az Északi Áramlat 1 és 2 tengeri gázvezeték három helyen példátlan károkat szenvedett idén szeptember 26-án.
Pokolgépes merényletben meghalt a dél-ukrajnai Herszon megye orosz kézen lévő egyik településének vezetője – közölték az orosz hatóságok.
A Telegramon közzétett közlemény szerint Andrej Stepa, a Dnyeper bal partján fekvő, orosz kézen lévő Ljubimivka település vezetője meghalt, miután az „ukrán terroristák” felrobbantottak egy gépkocsit.
A térségben a Dnyeper vált frontvonallá, amióta az orosz erők novemberben elhagyták a folyó jobb partját. Az oroszok kivonulása előtt a megyeszékhelyen, Herszonban ukrán ügynökök célzott támadásokat hajtottak végre az ellenséges vonalak mögött azok ellen, akik az orosz közigazgatásnak dolgoztak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben jelentette be Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megye bekebelezését, annak ellenére, hogy nem került a teljes terület orosz kézre – közölte az MTI.
Oroszországnak folytatott kémkedés gyanúja miatt letartóztatták a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egy munkatársát – közölte csütörtökön a szövetségi legfőbb ügyészség.
A közleményben Carsten L. néven szerepeltetett gyanúsított az eddigi nyomozati adatok szerint államtitoknak minősülő információkat adott át idén egy orosz hírszerző szolgálatnak, amelyekhez a BND-nél folytatott munkája révén fért hozzá.
A hazaárulással gyanúsított német férfi őrizetbe vételét december 16-án rendelte el a szövetségi legfőbb bíróság nyomozási bírája, végül szerdán fogták el.
A hatóságok átkutatták az otthonát és az irodáját, majd házkutatást tartottak egy másik ember otthonában és munkahelyén is. Róla nem közöltek adatokat. Csütörtökön a nyomozási bíró elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását.
Az ügyészség a BND-vel szoros együttműködésben folytatja az eljárást – áll a közleményben.
Bruno Kahl, a külföldi hírszerzésért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője az esetről tett sajtónyilatkozatában ismertette, hogy a feltételezett kémkedést belső vizsgálattal tárták fel, és amikor a gyanú beigazolódott, azonnal értesítették az állam elleni bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészt.
A BND vezetője hozzátette, hogy részleteket nem közölhet. A legnagyobb visszafogottság és diszkréció szükségeltetik, hiszen Oroszország esetében a hatóságoknak olyan szereplővel van dolguk, amelynek „gátlástalanságával és erőszakra hajlandóságával is számolni kell” – fogalmazott Bruno Kahl az MTI szerint.
Oroszország hatalmas katonai tartalékokat emészt fel, de óriási a különbség az orosz és az ukrán hadiipari komplexum között, Kijevnek hamarosan nem maradnak tartalékai – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti sajtókonferencián.
A „különleges hadművelet” sebességével kapcsolatban azt mondta, hogy a harcok intenzívvé válása veszteségekkel jár és „a tyúk magonként csipeget”. Azt hangoztatta, hogy minden konfliktust diplomáciai tárgyalások zárnak le és annál jobb, minél előbb megérti ezt az ellenfél.
Az Ukrajnának szállítandó Patriot amerikai föld-levegő rakétarendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy „mindig van ellenszer” és ezek az eszközök csak meghosszabbítják a konfliktust – számolt be az MTI.
Megérkezett Ukrajnába az első adag áramgenerátor Kazahsztánból – számolt be Twitteren a Nexta.
A lap azt írta, a 43 darab generátort egészségügyi intézmények kapják, hogy a tervezett áramszünetek alatt is folytatni tudják a munkát.
The first batch of generators from #Kazakhstan arrived in #Ukraine. 43 generators are intended for medical institutions. pic.twitter.com/9BRDWx23cy
— NEXTA (@nexta_tv) December 22, 2022
Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke Telegram-csatornáján bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Alekszandr Nyevszkij-rendet adományozott neki.
Kadirov a bejegyzéshez posztolt egy közös fotót is az orosz államfővel, és megköszönte neki az elismerést, valamint további támogatásáról biztosította őt. A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a csecsen vezető méltatta Putyint eddig elért eredményeiért és katonai sikereiért, továbbá jelezte, hogy „nem áll szándékában lassítani” a háborút illetően.
Hazánk érdekében és védelmében végzett szerény szolgálatom ilyen elismerése nagy megtiszteltetés számomra. Rendkívül büszke vagyok, hogy ilyen kitüntetésben részesültem. Jelentős elismerés ez a főparancsnoktól, aki mindannyiunk számára ragyogó példa arra, milyen egy igazi vezető és egy igazi hazafi
– közölte Csecsenföld vezetője.
Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy a G7 fokozza erőfeszítéseit Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
Baerbock újságíróknak nyilatkozva azt mondta:
Minden egyes rakéta, amelyet Ukrajna levesz az égről, egy kicsit kevesebb szenvedést jelent az ukrajnai embereknek.
Üdvözölte továbbá az Egyesült Államok azon döntését, miszerint Patriot légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának – írta a The Guardian.
A műveleti zónában ellenőrizte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a katonák ellátását és életkörülményeit – közölte a moszkvai védelmi tárca csütörtökön Telegram-csatornáján.
Sojgu fogadta az egységparancsnokok jelentését, különös figyelmet fordítva a terepen lévő csapatok ellátására, és ellenőrizte a személyi állomány elhelyezését. A hadseregtábornok, aki mindent rendben talált, egyebek között köszöntötte a katonákat a közelgő újév alkalmából. A miniszter legutóbb vasárnap tartott szemlét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium testületének kibővített ülésén egyebek között arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” övezetébe vezényelt katonákat mindennel el kell látni, amire szükségük van, beleértve a legmodernebb felszereléseket. Hangsúlyozta, hogy a finanszírozásban nincsenek korlátozások, az ország mindent megad, amit a hadsereg kér – adta hírül az MTI.
Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszów város repülőterén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, washingtoni látogatásáról hazafelé tartva.
A találkozóról a lengyel államfői hivatal a Twitter közösségi honlapján számoltak be, előtte Zelenszkij rövid videót osztott meg róla a Telegram-csatornán.
Zelenszkij beszámolt Dudának amerikai látogatásának részleteiről, és a két államfő a kétoldalú kapcsolatok alakulását is megvitatta – áll a lengyel elnöki hivatal bejegyzésében.
Az Egyesült Államok után Lengyelország a második állam, ahová Zelenszkij az országa ellen februárban indított orosz háború óta személyesen ellátogatott – írta az MTI.
Egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült, miután az orosz erők 15 lövedéket lőttek ki az ukrajnai Csasziv Jar városra – közölte Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó.
A Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében Kirilenko azt állította, hogy az oroszok civileket is támadtak. Hozzátette, hogy a közeli Kramatorszkban az oroszok egy iskolát is eltaláltak, de halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.
Dánia több mint 42 millió dollár értékű további katonai segélyt különített el Ukrajna számára – közölte az ország védelmi minisztériuma.
„Ukrajna szabadságharca egyben a mi szabadságharcunk és Európa szabadságharca. A kormány továbbra is támogatni fogja az ukránokat pénzügyi, katonai és humanitárius téren” – mondta Jakob Ellemann-Jensen tárcavezető.
2022 októberéig Dánia több mint 500 millió euró értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
Telefonon beszélt Olekszij Reznyikov ukrán és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Az ukrán politikus háláját fejezte ki a Biden-kormány által szerdán bejelentett 1,8 milliárd dolláros katonai segélyért Ukrajnának.
Az Egyesült Államok a háború kezdete óta csaknem 22 milliárd dollárnyi katonai segélyt nyújtott Ukrajnának az oroszok februári megszállása óta.
Az ukrán hadsereg gyorsan megtanulja kezelni a Patriot légvédelmi rendszereket. Sokszor bizonyították képességeiket
– írta Twitteren Reznyikov.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III
— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) December 22, 2022
Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks.
🇺🇦 PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csúcstalálkozóra hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A meghívást az ukrán fél elfogadta, a csúcsértekezletet február 3-án tartják – közölte egy uniós tisztségviselő brüsszeli újságírókkal csütörtökön.
Egyelőre nem közölték, hol tartják a csúcstalálkozót, azt viszont már tudják, hogy a találkozón a tagállamok vezetői nem lesznek jelen, az ukrán elnök mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel vesz részt.
Az EU évente tart csúcstalálkozót Ukrajnával, rendszerint Brüsszelben.
Volodimir Zelenszkij az országa ellen indított háború február 24-i kezdete óta először szerdán hagyta el Ukrajnát. Első külföldi útja Washingtonba vezetett. Előzőleg is számos rendezvényen vett részt, de ezekhez minden alkalommal Ukrajnából csatlakozott videókapcsolaton keresztül – írta az MTI.
Már több mint tízezer sír található Mariupol kulcsfontosságú kikötővárosában, de a halálos áldozatok száma akár a háromszorosa is lehet ennek. Nyolc hónapja, hogy a város orosz kézre került, és azóta az inváziós erők igyekeznek mindent kiirtani, ami Ukrajnával kapcsolatos – írja a Sky News.
Néhány iskola még nyitva van, de azokban csak orosz tananyagot oktatnak, és a telefon- és televíziós hálózatok is orosz nyelvűek.
Még az időzónát is megváltoztatták, hogy megegyezzen a moszkvai időzónával. Az Associated Press szerint Oroszország több mint ötvenezer ház lerombolását tervezi a városban.
Mariupol a háború fontos középpontja volt, mivel közel helyezkedik az orosz határhoz és az Azovi-tenger egyik kikötőjéhez. A várost könyörtelenül bombázták, videók és műholdfelvételek bizonyítják, hogy a lőszerek szinte minden épületen nyomot hagytak.
Ismét egy kárpátaljai katona vesztette életét Oroszország Ukrajna ellen vívott háborújában. Volodimir Szuhan mindössze 30 éves volt, és a Rahói járási Tiszabogdányban lakott. A település Facebook-oldalon nyilvánított részvétet a hős katona családtagjainak.
Életét adta Ukrajna integritásáért és függetlenségéért. Neve örökre beíródik közösségünk és Ukrajna történelmébe mint harcos – hős
– fogalmaztak a bejegyzésben.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője Moszkvában találkozott az orosz hadsereg és az állami atomenergetikai vállalat tisztviselőivel, miközben folytatta a tárgyalásokat a zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági zóna felállításáról.
Az orosz Roszatom vállalat „érdeminek, hasznosnak és őszintének” minősítette az ukrajnai atomerőmű és a környező régió védelméhez szükséges intézkedésekről folytatott megbeszéléseket.
Another round of necessary discussions on the creation of a protection zone for the #Zaporizhzhya Nuclear Power Plant. It’s key that the zone focuses solely on preventing a nuclear accident. I am continuing my efforts towards this goal with a sense of utmost urgency. pic.twitter.com/TUzzhZhtDW
— Rafael MarianoGrossi (@rafaelmgrossi) December 22, 2022
Dmitro Lubinec kijevi ombudsman szerint több százezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akiket erőszakkal deportáltak Oroszországba. A hatóságok több mint 13 ezer, Oroszországba hurcolt kiskorú személyazonosságát állapították meg – közölte az ukrán parlament emberi jogi biztosa egy tévéműsorban.
Ezek a hivatalos adatok, de nem tudjuk, mennyi lehet a tényleges számuk. A Herszoni terület egyes részeinek felszabadítása után személyesen jártam Herszon városában, ahol láttam egy kínzókamrát. Az ott fogva tartottak tanúvallomásai szerint külön zárkát hoztak létre a gyermekek számára. Ezt úgy hívták, hogy gyermekszoba. Nem különbözött a többi cellától, nagyon hideg és nyirkos pincében volt
– idézi Lubinecet a The Guardian.
A tisztviselő elmondása szerint a saját szemével látott két, egymással szemben elhelyezkedő kínzókamrát a Harkivi területen fekvő Balaklijában is.
„Az Ukrajnában zajló művelet során a harcok már a kezdetektől fogva hevesek voltak. Az ellenségeskedések azóta hatalmas területen bontakoztak ki” – nyilatkozta csütörtökön Valerij Geraszimov tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnöke.
Geraszimov emlékeztetett arra, hogy a „különleges katonai művelet” precíziós irányítású fegyverekkel végrehajtott csapásokkal kezdődött, amelyek az ukrán légierő repülőtereit, légvédelmi rendszereit, parancsnoki állásait, raktárait és lőszerraktárait sújtották.
„A csapatok csoportosításai által végrehajtott aktív támadó műveletekkel felszabadították a Luhanszki Népköztársaságot, minimális veszteségekkel bevették Mariupol városát, és teljes ellenőrzést hoztak létre az Azovi-partvidék, a Herszoni és Zaporizzsjai terület felett” – idézte a vezérkari főnököt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök találkozott a belorusz hadsereg vezetőivel. Többek között arról egyeztettek, hogy milyen állapotban van a hadsereg, és arra is kitértek, hogy jó néhány haditechnikai eszközt átszállítanak az ukrán határ közelébe.
Ha békét akarsz, készülj a háborúra
– mondta Lukasenka a meetingen, majd arra hivatkozott, hogy a lépésekre „a jelenlegi helyzet és a fenyegetések miatt” van szükség.
A belorusz elnök egy közlemény szerint azt mondta, hogy „semmilyen tervet vagy összeesküvés-elméletet” nem érdemes látni amögött, hogy az ukrán határ közelében készülődnek. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy valakik „agressziót indítanak” Belarusz ellen, ugyanis szerinte a szomszédok részéről már látható némi „készültség” ezzel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi vezetők év végi találkozóján kijelentette, hogy a fegyveres erők pénzügyi korlátok nélkül megkapnak mindent, amit csak kérnek, és hogy a Sátán 2 névre keresztelt hiperszonikus Sarmat rakéta hamarosan bevethető lesz.
Az elnök hősökként beszélt az orosz katonákról és védelmi főnökökről, valamint ígéretet tett arra is – anélkül, hogy túl sok részletet elárult volna –, hogy Moszkva az ukrajnai invázióval kapcsolatos minden célját teljesíteni fogja.
Putyin arról is beszélt, hogy a NATO mindent bevet Oroszország ellen, és sürgette az összegyűlt katonai vezetőket, hogy az új évben használják fel a Szíriában és az ukrajnai háború 10 hónapja alatt folytatott harcokban szerzett tapasztalataikat.
Az elnök szerint biztosítani kell az orosz nukleáris erők harckészültségét is, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig hozzátette, hogy felgyorsították az új fegyverek utánpótlásának beszerzését – számolt be a The Independent.
Vlagyimir Putyin a mai nap folyamán felhívta Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök-jelöltet, hogy gratuláljon neki a kormányalakításhoz, és megvitassák az ukrajnai helyzetet − derül ki Netanjáhú hivatalának közleményéből.
Netanjáhú közölte Putyinnal, hogy „reméli, hogy gyorsan megtalálják a módját annak, hogy véget vessenek az [Ukrajnával folytatott] háborúnak és az általa okozott szenvedésnek” − közölte a The Guardian.
Folytatódnak a tárgyalások az Európa legnagyobb atomerőműve körüli biztonsági övezet létrehozásáról − közölte Oroszország.
Az ország állami atomenergetikai vállalata, a Roszatom közölte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) folytatott tárgyalások még nem jutottak megállapodásra, de mindkét fél közel áll egymáshoz − írta meg a Sky News.
A NAÜ azóta követeli, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű körül hozzanak létre biztonsági zónát, amióta azt sorozatos támadások érték.
Mindkét fél egymást hibáztatta a csapásokért, amelyek aggodalmat keltettek egy lehetséges nukleáris baleset veszélye miatt.
Az Európai Unió jövő év februárjában csúcstalálkozót tart Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel − a helyszínről azonban még nem született döntés.
Zelenszkij az orosz invázió februári kezdete óta rendszeresen jelenik meg videokapcsolaton keresztül az uniós csúcstalálkozókon, személyesen azonban csak tegnap tett először látogatást az Egyesült Államokban − írta meg a Sky News.
Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője találkozik Zelenszkijjel a konferencián − erősítette meg egy szóvivő.
Nem mindennapi látványt sikerült megörökíteni egy fotósnak Kelet-Romániában, aki a NATO egyik repülőgépéről készített jó minőségű fotókat.
A NATO gépei már a háború előtt is megfigyelés alatt tartották a keleti határ mentén lévő területeket, most pedig egy fotósnak sikerült is lekapnia az egyik ilyen gépet. A repülőgépről készült összes fotót itt lehet megtekinteni.
https://t.co/4lOpLaVv9f pic.twitter.com/6K1x5RcheV
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) December 22, 2022
A Boeing által gyártott E–3 Sentry típusú légtérellenőrző repülőgépek feladata az ukrán légtér megfigyelése, felkészülve az esetleges fenyegetésekre. Jó eséllyel egy hasonló rendeltetésű gép követte le a Lengyelországban egy hónapja történt rakétabecsapódást is.
NATO E-3 Sentry orbiting over eastern Romania, monitoring Ukrainian airspace. pic.twitter.com/CHALuQUtbV
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) December 22, 2022