Egyesül az orosz és belorusz hadsereg, a megállapodás már Putyin asztalán hever

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Őrizetbe vették az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) egy volt munkatársát és egy másik amerikai állampolgárt, mert a gyanú szerint pénzmosásban segédkeztek egy szankciós listára került orosz oligarchának – közölte hétfőn a New York-i ügyészség.

A már szombat este előállított két amerikai férfit a vádirat szerint

A gyanút súlyosbítja, hogy az FBI egykori munkatársa szolgálati ideje alatt éppen az oligarchák, köztük a Gyeripaszka ellen indított vizsgálatokkal foglalkozott. A férfi egyébként orosz származású amerikai állampolgár társával közösen nemrég megpróbálta az orosz milliárdossal szemben elrendelt szankciókat feloldatni.

Gyeripaszka ellen még szeptemberben, távollétében emeltek vádat a szankciók megsértése miatt. Ha elítélik, akár húsz év börtönnel is sújthatják – írta az MTI.

Ukrajnában a korrupt tisztviselőket elfogják és börtönbe zárják – mondta Volodimir Zelenszkij elnök egyik szövetségese.

Korábban az ország korrupcióellenes rendőrsége közölte, hogy őrizetbe vettek egy minisztert, akit azzal gyanúsítanak, hogy 400 ezer dolláros kenőpénzt kapott áramgenerátorok Ukrajnába történő behozatalának megkönnyítése érdekében.

A lépést követően David Arahamia, Zelenszkij Nép Szolgája pártjának vezetője azt mondta, hogy az invázió alatt világossá tették, hogy a tisztviselőknek „a háborúra kell összpontosítaniuk, segíteniük kell az áldozatoknak, le kell csökkenteniük a bürokráciát, és meg kell szüntetniük a kétes üzleteket”.

Sokan közülük megkapták az üzenetet. De sokan közülük sajnos nem

– mondta.

Oroszország inváziója előtt a korrupció elleni küzdelem volt a fő témája Zelenszkijnek, aki az ország vezetőjévé választásakor azt ígérte, hogy megtisztítja Ukrajna hírhedten korrupt intézményeit.

Az orosz erők az elszenvedett jelentős veszteségük ellenére folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka települések irányába azzal a céllal, hogy elfoglalják az egész donyecki régiót – számolt be az MTI az ukrán vezérkar hétfő esti harctéri helyzetjelentésére hivatkozva.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és légicsapást indítottak ukrajnai települések ellen, továbbá 24-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő öt csapást mért ellenséges koncentrációs területekre. Lelőttek két orosz Szu-25-ös repülőgépet, egy Ka-52-es helikoptert, egy Orlan-10 típusú drónt és két H-59-es rakétát. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek ezzel egy időben három orosz koncentrációs területre mértek csapást, és eltaláltak egy ellenséges logisztikai raktárt.

A kijevi katonai vezetés közlése szerint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre, az ukrán erők minden ellenséges támadást visszavertek.

Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű Kramatorszk polgármestere hétfő délután a Facebookon arról adott hírt, hogy városát ismét orosz rakétacsapás érte, károkról és áldozatokról azonban egyelőre nem tudott beszámolni.

A Bayraktar Kizilelma, a török Baykar vállalat által kifejlesztett vadászrepülőgép sikeresen teljesítette első teljes repülését. A járművet az ukrán Motor Szics cég motorja hajtja – írja az Unian.

A Bayraktar Kizilelma tesztjei folyamatban vannak. Törökország első pilóta nélküli harci repülőgépe a Chorlu Tekirdaga városában található AKINCI kiképző- és tesztrepülési központban repült

– áll a közleményben.

A szakértők tesztelték a pilóta nélküli harci repülőgépek azonosító rendszereit is, amelyek szintén sikeresen zárultak.

Az Európai Unió törökországi missziójának vezetője, Nikolaus Mayer-Landrut hétfőn bejelentette, hogy február 22-én rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Isztambulban az orosz–ukrán háború évfordulója alkalmából – írja az Ukrajinszka Pravda.

Megjegyezte, hogy Kijev és Ankara képviselői meghívást kapnak arra az eseményre, ahol Oroszország Ukrajna elleni háborújának geopolitikai és gazdasági következményeiről lesz szó.

Ezzel is kifejezhetjük támogatásunkat Ukrajnának. Tavaly február 24-e, a háború kezdete fontos pillanattá vált Európa történelmében

– nyilatkozta az újságíróknak az EU-nagykövet.

Gyakran mondják, hogy a 9/11 fordulópontot jelentett az Egyesült Államok biztonsági kérdéseiben. 2022. február 24-e hasonlóan fontos dátum Európa életében. Háború van a kontinensünkön, egy brutális nagy háború, egy olyan háború, amelynek következményei messze túlmutatnak az európai kontinensen

– tette hozzá.

Hétfőn Brüsszelben egyeztettek az Európai Unió külügyminiszterei, és megállapodtak, hogy 500 millió eurónyi katonai segélyt küldenek Ukrajnának – írja a Sky News.

A döntést végül Magyarország is jóváhagyta, ugyanakkor jelezte, hogy ellenzi a további szankciókat, különösen azokat, amelyek korlátoznák a Moszkvával való együttműködést az atomenergia területén.

Korábban a lengyel sajtóban az a hír járta, hogy Magyarország blokkolta az Ukrajnának szánt uniós fegyverkezési támogatás hetedik részletét. Az 500 millió eurós, védelmi célú támogatást az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül finanszírozzák az uniós tagállamok.

Csehországban 2022 végén 636 282 ukrán állampolgár tartózkodott hivatalos engedéllyel. Két éve, 2021 végén a Csehországban legálisan tartózkodó ukránok száma 200 ezer körül volt. A nagyarányú növekedés az orosz–ukrán háborúval áll összefüggésben – jelentette ki hétfőn Martin Vondrásek országos rendőrfőkapitány sajtóértekezleten Prágában.

2022 végén összesen 1,714 millió külföldi állampolgárnak volt hivatalos tartózkodási engedélye a 10,6 millió lakosú Csehországban, 2021 végén ez a szám 660 849 volt – mutatott rá Milan Majer, az idegenrendészet parancsnoka.

A belügyminisztérium kimutatása szerint az Ukrajna elleni orosz offenzíva kezdete óta 480 804 ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól rendkívüli, egyéves tartózkodási engedélyt, amely munkavállalásra, az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, segélyek igénybevételére jogosít fel. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás szerint az ukrajnaiak egy évvel meghosszabbíthatják ezt a tartózkodási engedélyt.

Az ukrán állampolgárok mellett egyebek között 117 265 szlovák, 66 340 vietnámi, 43 498 orosz, 19 531 román és 17 884 lengyel állampolgár él Csehországban. A rendőrségi kimutatás szerint a tavalyi év végén az engedéllyel Csehországban élő magyar állampolgárok száma 10 517 volt – írta az MTI.

A donyecki régióban lévő, ostromlott Bahmuthoz (Artemivszk) közeli két település, Dvoriccsja és Krasznopillja község elfoglalásáról tettek hétfőn bejelentést az orosz katonai hatóságok – derült ki az MTI összefoglalójából.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az önkéntes rohamosztagok légi és tüzérségi támogatással vették be Krasznopillját, az előrenyomulás közben megsemmisítve több mint hatvan ukrán katonát, két páncélozott harcjárművet, három egyéb járművet, két Mszta–B önjáró és két D–30-as vontatott tarackot, valamint egy AN/TPQ–50-es ellentűzradart.

Az Ukrajnától nagyrészt elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője, Gyenyisz Pusilin azt mondta, hogy a donyecki régióban az orosz erők a harci érintkezés hosszában előrenyomulnak. Közölte, hogy a Bahmut (Artemivszk) melletti Kliscsijivka község körüli meghatározó magaslatok csaknem teljesen a Wagner katonai magánvállalat egységeinek ellenőrzése alá kerültek, és elrendelte a felkészülést egy ideiglenes központ létrehozására a Bahmutban maradt civilek befogadására.

Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka a Pervij Kanal tévécsatornának azt mondta, hogy Bahmut keleti és déli részein folynak a harcok, ahol a Wagner-zsoldoscsoport és a hadsereg egységei „nagyon jól haladnak”, a város központját pedig tűz alatt tartják. Az állította, hogy a városban maradt ukrán erők hamarosan „műveleti bekerítésbe” kerülnek.

Észtország után Lettország is bejelentette hétfőn, hogy kiutasítja az orosz nagykövetet, miután Moszkva közölte, hogy alacsonyabb szintre helyezi diplomáciai kapcsolatait az általa oroszgyűlölettel vádolt Észtországgal.

Az Észtországgal szolidaritást vállaló Lettország közölte, hogy február 24-étől alacsonyabb szintre helyezi az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat, és ezt Oroszországtól is elvárja

– jelentette be Twitter-üzenetben Edgars Rinkevics lett külügyminiszter.

 Az orosz külügyminisztérium hétfőn jelentette be, hogy a tallinni orosz nagykövetség létszámának jelentős csökkentése és a Moszkvával való teljes kapcsolatrendszer szándékos lerombolása miatt csökkenti a diplomáciai kapcsolatok szintjét a balti állammal, az észt nagykövetnek is el kell hagynia Moszkvát, így a jövőben ideiglenes ügyvivő képviseli majd a két országot.

Litvánia május 22-én utasította ki az orosz nagykövetet, és helyezte alacsonyabb szintre a diplomáciai kapcsolatokat, miután Ukrajna azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy Bucsa városában áprilisban polgári lakosokat mészároltak le.

A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft, Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának megfelelő, 175 milliárd euró veszteséget okoznak Németországnak.

Hozzátették, hogy a számításokhoz a háborús helyzetet egy elméleti helyzettel vetették össze, amelyben Oroszország nem ront rá Ukrajnára, és így magas energiaárak vagy termelési nehézségek, „szűk ellátási keresztmetszetek” sincsenek.

Kiemelték, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságában az utóbbi három évben is jelentős kiesést okozott a két nagy külső eredetű válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború.

A járvány első évében, 2020-ban 175 milliárd euró „hozzáadottérték-veszteség” keletkezett a lezárások és a járvány miatti általános bizonytalanság miatt, 2021-ben pedig további 125 milliárd euró.

Tavaly az előzetes számítások szerint nagyjából 120 milliárd euró lehetett a válságok miatti kiesés. Az MTI beszámolója szerint a 2023-ra jelzett 175 milliárd euróval együtt így 595 milliárd euró lehet a veszteség.

Ihor Sztrelkov, a Donyecki Népköztársaság volt védelmi minisztere úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktust nem lehet a következő hónapokban lezárni. Az Európai Tanács vezetőjének, Charles Michelnek azt a kijelentését kommentálta, miszerint az ukrán konfliktus sorsa a következő hetekben eldőlhet.

Úgy vélem, hogy a következő két-három hétben semmi sem fog megoldódni

– idézi Sztrelkovot az MK orosz portál.

A Donyecki Népköztársaság volt védelmi minisztere szerint ennek most nincsenek meg a feltételei. Szerinte Oroszország eddig nem tudott elsöprő fölénybe kerülni, ami a katonai felszereléseket illeti, Ukrajna ugyanis folyamatosan új fegyvereket kap a Nyugattól. 

Oroszországnak a csapatok létszámában sincs fölénye, mivel az Orosz Föderációban leállt a részleges mozgósítás, amíg Ukrajnában folyamatosan zajlanak. Ami Ukrajnát illeti, Sztrelkov hangsúlyozta: „Nincs olyan erő, amely legyőzhetné Oroszországot”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint tartalékosokat toboroznak az ukrán hadseregbe annak érdekében, hogy stabilizálhassák erőiket a fronton az aktív harcokat követően.

Az ukrán államfő a volt brit miniszterelnök, Boris Johnson társaságában beszélgetett hallgatókkal és tanárokkal a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetemen. Zelenszkij az ukrán hadsereg állományának pótlásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta: a katonai vezetés feladata a tartalékképzés. Erre azért van szükség, mert a fronton folyamatosak az összecsapások, az ellentámadások után pedig vissza kell állítani az erőiket – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A fronton harcoló ukrán katonák jelenlegi állapotával kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy „nem könnyű a helyzet”, rendkívül sok a sérült, a katonák pszichés állapota folyamatosan változik, ingadozik. Zelenszkij a mozgósítási folyamatok részleteiről nem akart több információt megosztani, annyit azonban elárult, hogy a főparancsnok vezérkara meghozta az ezzel kapcsolatos legszükségesebb döntéseket, de jelenleg még dolgoznak azok megvalósításán.

Továbbra is érvényben van Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósításról szóló rendelete, mivel az nem csak a szükséges számú ember behívásáról rendelkezik –közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságírókkal arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem törölték el a rendeletet, ha a felhívásokat már nem lehet látni, olvasni.

Ami a részleges mozgósítási felhívást illeti, ez a folyamat lezárult. És mindenkinek azt javaslom, hogy az orosz elnök korábban megfogalmazott szavaira és nyilatkozataira összpontosítson. A rendelet ugyanis más, a védelmi minisztérium számára szükséges funkciókat is biztosít

– fogalmazott Peszkov, aki hozzátette: a részleges mozgósítás keretében a sorkatonai besorozást addig végezték, amíg el nem érték a fegyveres erők által a kijelölt feladatok ellátásához szükséges megállapított létszámot. A szóvívó azt mondta, ez megvalósult, amellyel összefüggésben a részleges mozgósítást leállították.

Azonban Peszkov felhívta a figyelmet arra is, hogy a részleges mozgósítás az állampolgárok katonai szolgálatra való behívása mellett a fegyveres erők feladatainak biztosításához szükséges egyéb intézkedéseket is magába foglalja. Mindez a katonai állomány feladatellátásához kapcsolódik. „Ennek szellemében nem töröljük el a rendeletet” – jelentette ki a Kreml szóvivője.

A Reuters tudósítója Brüsszelből jelentkezett, Twitter-oldalán a következőket írta:

Végül Magyarország hétfőn, az EU külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján bejelentette, hogy nem fogja blokkolni az EU Ukrajnának szánt katonai segélyeit.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményéből kiderült, hogy Szijjártó Péter hazugságnak nevezte az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására szánt EU-források magyar vétójáról szóló híreszteléseket.

A tárcavezető ugyanakkor kijelentette, hogy a „zsákutcát jelentő szankciók és a több száz millió eurós fegyverszállítások helyett az Európai Uniónak inkább az ukrajnai béketeremtésre kellene összpontosítania”.

Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője azt mondta, hogy az orosz erők a szakadár állam szinte teljes érintkezési vonalán előrenyomultak.

A helyzet továbbra is meglehetősen nehéz, de egységeink szinte mindenhol előrehaladnak

– nyilatkozta a politikus a Rosszija 24 tévécsatornának.

A de facto népköztársaság vezetője szerint különösen Ugledar irányába sikerült jó helyzetet teremteni. Hozzátette azt is, hogy „Donyeck közelében is vannak katonai sikerek”. Az Avdijivka feletti ellenőrzést nagyon fontosnak nevezte, mert elmondása szerint így lehet elérni azt, hogy Donyecket és Jaszinovataját ne ágyúzzák.

A Donyecki Népköztársaság területvédelmi főhadiszállásának vezetői hétfőn bejelentették Dvurecsje és Krasznopoljevka települések felszabadítását az artemovszki régióban.

Sean Penn kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, rendező, politikai aktivista Szuperhatalom címmel dokumentumfilmet rendezett, amelyben Ukrajnát és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt mutatja be az orosz invázió kezdetén.

A filmet – amelyet Sean Penn Aaron Kaufmannal közösen készített – februárban mutatják be a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon – számolt be a Deadline.

Carlo Chatrian berlini művészeti igazgató azt mondta: „Ez egy nagyon nehéz körülmények között készült dokumentumfilm, de egyben olyan film is, amely a művészet és a művészek szerepéről szól a nehéz időkben”.

Amint arról beszámoltunk, novemberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök harmadik alkalommal fogadta Sean Penn amerikai színészt Kijevben. A látogatásról az államfő egy videót is közzétett, amely szerinte igen különlegesre sikeredett. A színész ugyanis magával vitte az Oscar-díját, amit egészen addig Ukrajnában is hagy – mint az ország győzelmébe vetett hitének szimbólumát –, amíg a háború véget nem ér. Sean Penn megkapta az ukrán harmadfokú érdemrendet az elnöktől.

Az észt kormány egy part menti összefüggő zónát akar létrehozni a Finn-öbölben, amely megakadályozná a szabad orosz hajózást. A kabinet így szeretné ellenőrizni az Oroszország felől érkező hadihajókat és polgári hajókat – írja az Unian hírügynökség.

„Ez lehetővé teszi az észt jogszabályok betartásának ellenőrzését a tenger alapvonalától számított 24 tengeri mérföldön belül” – mondta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.

Alexander Lott, a Tartui Egyetem tanára hozzátette: „Az összefüggő zóna a felségtengerrel szomszédos tengeri övezet, amely a hazai jog alapján létesíthető, és ahol a parti államnak joga van ellenőrzést gyakorolni, illetve megbüntetni a különböző jogsértéseket.”

Az egyetemi oktató arról is szót ejtett, hogy az állam közbenjáró jogai az összefüggő övezetben a vám- és adóügyekre, valamint az egészségügyi és bevándorlási szabályozásra is kiterjednek.

Oroszország alacsonyabb szintre szállítja le diplomáciai kapcsolatait Észtországgal, amely keretében távozásra szólította fel az észt nagykövetet – jelentette be hétfőn a moszkvai külügyminisztérium. 

„Az észt nagykövetnek a következő hónapban el kell hagynia Oroszországot, és azután mindkét országot ideiglenes ügyvivő (charge d'affairs) fogja képviselni egymás fővárosában nagykövet helyett” – közölte az orosz külügyminisztérium. Az intézkedést azzal indokolta, hogy Észtország csökkentette a tallinni orosz nagykövetség létszámát.

Az elmúlt években az észt vezetés szándékosan rombolta teljes kapcsolatrendszerét Oroszországgal. Tallinn a ruszofobiát és a hazánkkal szembeni ellenségeskedést állami szintre emelte

– olvasható a moszkvai nyilatkozatban.

Az észt külügyminisztérium az orosz lépésre válaszul felszólította a tallinni orosz nagykövetet, hogy február 7-én hagyja el Észtországot – írja az MTI.

Atomerőművek területén tárol Ukrajna nyugati országoktól kapott rakétákat és tüzérségi lőszert – közölte hétfőn Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója.

Megbízható adatok szerint az ukrán fegyveres erők a Nyugat által szállított fegyvert és lőszert raktároznak atomerőművek területén. Ez vonatkozik az ukrán fegyveres erők számára oly drága és szűkösen rendelkezésre álló HIMARS-rakétákra és külföldi légvédelmi rendszerekre, valamint nagy kaliberű tüzérségi lőszerekre is

– idézte Nariskint az SZVR sajtószolgálata.

A kémfőnök szerint 2022 decemberének utolsó hetében Rafalivka állomáson át szállítottak fegyverrel megrakott vasúti kocsikat külföldről a nyugat-ukrajnai határhoz közeli rivnei atomerőműbe. Nariskin azt állította, hogy Kijev lőszert halmoz fel a létesítményben, és arra számít, hogy az orosz hadsereg, elkerülendő a nukleáris katasztrófát, nem mér csapást az erőművekre.

Ha azonban az ukrán légvédelem egy újabb „eltévedt” rakétája miatt történik majd egy nagy raktárrobbanás, és semmisül meg egy atomerőmű, a tragédiáért mindig Moszkvát lehet majd hibáztatni

– tette hozzá az SZVR igazgatója.

Nariskin szerint Kijev ebben azért lehet teljesen biztos, mert a Nyugat „hallgatólagosan bátorítja” a zaporizzsjai atomerőműnek az ukrán hadsereg általi lövetését. A kémfőnök nemzetközi terrorista módszer alkalmazásával vádolta meg Ukrajnát, és azzal, hogy százezreket tart túszul a saját és a szomszédos államok területén. Kifejezte reményét, hogy Kijevben senkinek sem jut eszébe ezeket a raktárakat szándékosan felrobbantani abban a reményben, hogy ezután még több fegyvert és lőszert szerezhet az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől.

A Nyugat már nem hibrid háborúban áll Oroszországgal, ez már majdnem valódi háború – jelentette ki Szergej Lavrov.

Szergej Lavrov

Fotó: Russian Foreign Ministry / Handout / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Az orosz külügyminiszter hétfőn Dél-Afrikában tárgyalt kollégájával, Naledi Pandorral. A megbeszélést követően tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Lavrov a Nyugatot szidalmazta, amiért több milliárd értékű fegyvert és lőszereket küldött Ukrajnának.

Az európai uniós tagállamoknak és nemzetközi partnereiknek együttesen meg kell próbálniuk mindent megtenni annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország elleni háborút – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

Hangsúlyozta: „Fontos, hogy nemzetközi közösségként mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Ukrajna győzzön, és az ukrán népnek újra legyen joga ahhoz, hogy szabadságban és békében éljen.”

Az orosz rezsim egész Ukrajnát támadja, [Vlagyimir] Putyin orosz elnök még 11 hónap után sem mondott le az ország elpusztítására irányuló gyilkos tervéről

– jelentette ki.

Annalena Baerbock nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, miszerint Berlin valóban készen áll-e arra, hogy engedélyezze a világ legerősebb harckocsijának számító Leopard típus Ukrajnába szállítását. A külügyminiszter vasárnap esti nyilatkozatában arról beszélt, hogy nem érkezett még kérés a szövetségi kormányhoz a külföldön értékesített Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról, de ha érkezne, akkor nem állnának a kezdeményezés útjába.

A lett külügyminiszter, Edgars Rinkevics ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott hétfőn, hogy nincs jó érv, amely megmagyarázná a harckocsik szállításának feltartóztatását. Véleménye szerint az az indok, hogy ez tovább fokozná a háborús feszültségeket, nem lehet kifogás, mert maga Oroszország teszi éppen ezt.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is azon az állásponton van, hogy a tankok szállításával nem lenne szabad tovább várni. Urmas Reinsalu észt külügyminiszter szerint Németországnak mint „Európa motorjának” különös felelőssége van Ukrajna támogatásában. Luxemburgi kollégájuk, Jean Asselborn azt mondta, hogy Oroszország megnyerheti a háborút, ha az európaiak „nem segítenek Ukrajnának azzal, amire most szüksége van”.

Dmitro Kuleba külügyminiszter szerint Ukrajna még az idei évben szeretne tárgyalni az európai uniós csatlakozásról – írja az Unian.

Kijev arra számít, hogy sikeres lesz az Ukrajna–EU-csúcstalálkozó, és az Európai Bizottságtól pozitív értékelést kapnak. Kuleba úgy véli, hogy február 3-án sikeres lesz a csúcstalálkozó, valamint teljesítik az Európai Bizottság kritériumait. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az EU-csatlakozásról tárgyalhassanak.

Ukrajna 2022 júniusában kapta meg az Európai Tanácstól az uniós tagjelöltstátuszt.

Ukrajna 17 200 katonát csoportosított a Belarusszal közös határánál – közölte a belorusz állami határbizottság (GPK) az SZB Belarusz Szegodnya című helyi lap hétfői jelentése szerint.

A cikk szerint a belorusz határnál az Európai Unió szomszédos országai és Ukrajna fegyveres alakulatai mintegy 23 500 főt állomásoztatnak. A legtöbbet, 17 200-at Ukrajna, míg Lengyelország 3700-at.

A testület megállapította, hogy a belorusz határ mentén a szomszédos országok folytatják a „vasfüggöny” építését, amely nemcsak helyhez kötött műszaki építményekből és kerítésekből áll, de délen aknamezők is részét képezik. Idén január elsejéig több mint 980 kilométernyi különböző típusú műszaki akadályt építettek ki, ebből Lengyelország 202, Litvánia 553, Lettország 86, Ukrajna 141 kilométernyit – számolt be a határvédelmi hatóság.

Belarusz területén pilóta nélküli repülő eszközökkel is folyik légi felderítés. Az orosz „különleges hadművelet” kezdete óta 463 drónrepülést regisztráltak Belarusz államhatára mentén a GPK jelentése szerint.

A munkahét és a hideg beköszöntével nőtt az áramfogyasztás Ukrajnában, ahol öt régióban már veszélyhelyzeti áramszünet volt érvényben – írja az Unian ukrán hírügynökség az Ukrenergo közlése alapján.

A cég megjegyezte, hogy az áramhiány az orosz rakéta- és dróntámadások következtében alakult ki, mivel megsérültek az erőművek (termelő létesítmények) és a nagyfeszültségű hálózat.

Az oroszok legutóbbi, január 14-i támadása jelentős károkat okozott több hőerőmű erőművi blokkjában, a működő erőművek villamosenergia-termelése nem tudja teljes mértékben fedezni a fogyasztást.