Ukrajna felszólította Magyarországot: amit a magyar vezetés folytat, teljességgel elfogadhatatlan

Az orosz erők célja az lehet, hogy új előrenyomulási tengelyt alakítsanak ki Donyeck irányába – közölte legfrissebb jelentésében a brit védelmi minisztérium, miután az elmúlt három napban az oroszok támadásokat hajtottak végre Pavlivka és Vuhledar városok környékén.

„Reális esély van arra, hogy Oroszország folytatja a térnyerést az érintett körzetekben. Nem valószínű azonban, hogy Oroszország elegendő csapattal rendelkezik a térségben ahhoz, hogy hadműveleti szempontból jelentős áttörést érjen el” – teszi hozzá a jelentés.

Ramzan Kadirov csecsen vezető unokaöccse, Haszan Ibragimov a megszállt Melitopolban megerőszakolt egy nőt, írja a Bild. Több médiabeszámoló szerint az áldozat Olga Zenkova orosz újságírónő.

A beszámolók szerint Zenkova egy étteremben vacsorázott egy férfi társaságában, amikor Ibragimovék rájuk támadtak.

Az áldozat az eset után azt kérte a bűnüldöző szervektől, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, de állítólag nemleges választ kapott, így a szexuális bűncselekményt elkövetők megúszhatják a büntetést, írja a német lap.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke elismerte, hogy Ukrajnának vannak ügynökei, akik Oroszországban szabotázsakciók végrehajtásával vannak megbízva.

A Washington Postnak adott interjúban Budanov, azt mondta, hogy vannak olyan emberek orosz területen, akik szabotázsakciókat készítenek elő. Szerinte a fenyegetés addig fog fennállni, „amíg Ukrajna területi integritása helyre nem áll”.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt is mondta, hogy Kijev megpróbál olyan oroszokat toborozni, „akik megértik, hogy Oroszországnak másnak kell lennie”.

Az ukrán hadsereg elhagyta az első védelmi vonalat Zaporizzsja területén, és előre meghatározott állásokba vonult vissza – közölte Volodimir Rogov, a Mi Oroszországgal vagyunk mozgalom elnöke, a régió katonai és polgári közigazgatásának főtanácsának tagja.

Az ukrán csapatok szinte mindenhol elhagyták az első védelmi vonalat, és a második és harmadik vonalon előkészített állásokba vonultak

– mondta Rogov a RIA Novosztyinak.

Korábban arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg januárban a front ezen szakaszán indított offenzívát. A harcok gyakorlatilag az egész érintkezési vonal mentén folynak, de a fő irányok Orehov és Guljajpole városok közelében vannak.

Az enyhe időjárás, a kormányzati támogatások, a teljes kapacitáson üzemelő gáztározók és a más régiókból származó energiaimport segítettek Európának abban, hogy korlátozza a háború okozta gazdasági károkat − közölte a francia AFP hírügynökségre hivatkozva a The Guardian. 

Németország, amely a háború előtt nagymértékben támaszkodott az orosz gázimportra, nagymértékű támogatást nyújtott a fogyasztóknak, igyekezett feltölteni a tárolóit, és új energiaforrásokat talált, mivel Moszkva elzárta a csapokat.

A kormány a múlt héten közölte, hogy várakozásai szerint Európa legnagyobb gazdasága elkerüli a recessziót az idén, bár a hétfői adatok szerint 2022 utolsó három hónapjában visszaesés volt tapasztalható.

A téli ellátmány feltöltése érdekében Németország és uniós szomszédai cseppfolyósított földgázt (LNG-t) vásároltak Katarból és az Egyesült Államokból, ami drágább, mint a vezetéken keresztül behozott orosz gáz.

Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet (IEEFA) szerint az európai LNG-import 2022-ben 60 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest.

Ennek eredményeként „a 2022/2023-as télre vonatkozó legrosszabb forgatókönyvek nem valósultak meg” − mondta Fabian Skarboe Ronningen, a Rystad Energy energiapiaci kutatásért felelős vezető elemzője.

Az európai gázkészletek jelenleg a kapacitás 72%-át teszik ki, ami tavaly ilyenkor a duplája volt.

Mivel az idei tél eddigi hőmérsékletei a szokásosnál enyhébbek voltak, az európai fogyasztók később kapcsolták be a fűtést, így a számlák emelkedése kordában maradt, és a tartalékok magas szinten maradtak.

Az orosz Gazprom Ukrajnán keresztül az Európai Unióba irányuló gázexportja rekordalacsony szintre, 951,4 millió köbméterre esett január első 30 napjában − jelentette a Vedomosztyi című orosz üzleti lap a Gazprom adataira hivatkozva.

A Vedomosztyi szerint a Gazprom 2022 második felében naponta 41-43 millió köbmétert szállított Ukrajnán keresztül. Január 5-től azonban a napi mennyiség meredeken csökkenni kezdett, és január 19-ig már csak 24,4 millió köbmétert szállítottak naponta − írta meg a The Guardian.

A Vedomosztyi jelentése szerint a csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy Európában csökkent az orosz gáz iránti kereslet a szokatlanul meleg télen.

Egy orosz bíróság 4 millió rubelre bírságolta a Twitch streamingplatformot, amiért nem távolította el az Oroszország ukrajnai katonai hadjáratáról szóló „hamis híreket” – jelentette az Interfax hírügynökség, írja a The Guardian.

A Twitch, amely az Amazon tulajdonában van, nem reagált azonnal a Reuters megkeresésére.

Moszkva régóta kifogásolja, hogy a külföldi technológiai platformok olyan tartalmakat sugároznak, amelyek szerinte nem felelnek meg a valóságnak, ezért az orosz bíróságok rendszeresen büntetéseket szabnak ki rájuk.

Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter az AFP hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az ország „a lehető leghamarabb” tankokat fog szállítani Ukrajnának.

A harckocsik számáról még nem döntöttek, de a védelmi miniszter megerősítette, hogy Leopard 2-eseket terveznek küldeni. Norvégia összesen 36 Leopard 2 típusú harckocsival rendelkezik.

Norvégia mellett Németország, Lengyelország, Spanyolország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy harckocsikat küld Ukrajnába.

Törzsvezetési gyakorlat kezdődött Belaruszban, amelynek keretében az orosz és a belorusz regionális csapatok egyesített parancsnoksága a két ország biztonságának szavatolása érdekében teendő döntéshozatalt gyakorolja egy héten át – közölte kedden a minszki védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a kiképzés része a két ország szeptemberben Oroszországban tartandó közös hadgyakorlata előkészítésének. A két ország katonai részlegeinek képviselői az elmúlt évek fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján a csapatok alkalmazásának közös tervezésén fognak munkálkodni.

A belorusz hadsereg tájékoztatása szerint a közös művelet a két állam katonai parancsnokságának együttműködését hivatott javítani, ami a következő lépcsőfoka az idei Szövetség Pajzsa 2023 kódnevű hadgyakorlat előkészítésének, amelyet szeptemberben tartanak Oroszországban, írja az MTI.

Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő tavaly október 10-én bejelentette, hogy a Moszkvával kötött megállapodások keretében megkezdődik az összevont regionális csapatok megteremtése, amelynek alapját fehérorosz katonák alkotják majd. Minszk október közepén közölte, hogy az orosz katonák első szerelvényei megérkeztek a köztársaságba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Lukasenkával folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy Moszkva és Minszk folytatja a közös gyakorlatokat és más harci kiképzési tevékenységeket, a többi között a regionális csapatok keretei között.

Január elején a belorusz védelmi minisztérium beszámolt arról, folytatják ezeknek a csapatoknak a megerősítését, egyben felkészítését arra, hogy végrehajtsák a két szövetséges állam védelmét szolgáló feladatokat.

Vlagyimir Szolovjov, az orosz állami televízió egyik műsorvezetője egy nemrégiben sugárzott adásában „háborús bűnösnek” nevezte Elon Muskot, amiért az üzletember cége, a SpaceX támogatja Ukrajnát.

Szolovjov azért kritizálta élesen Muskot, mert a SpaceX a háború kezdete óta több mint 20 ezer Starlink műholdat adományozott az ukrán hadseregnek.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4134-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3497-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 101 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 75 ember – köztük 23 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Az orosz megszállók továbbra is támadásokat folytatnak Liman és Bahmut irányában, súlyos veszteségeket szenvedve – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara. Hozzáteszik, hogy Moszkva sikertelen offenzívákat folytat Avdijivka és Novopavlivka irányában, Kupjanszk és Zaporizzsja irányában pedig korábban elfoglalt állásait védi.

Az elmúlt 24 órában az Ukrán Védelmi Erők egységei visszaverték a megszállók támadásait több luhanszki és donyecki területen – áll a jelentésben.

Luhanszkban a megszállók „tábori kórházat” hoztak létre a 3. számú városi kórház és a regionális kórház szülészeti osztályain, ahol orosz katonákat kezelnek. Ennek eredményeképpen a városban csak a luhanszki regionális szülészeti központon segítik világra az újszülötteket a helyhiány miatt.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának becslése szerint 850 orosz katonát iktattak ki az elmúlt napon, így Moszkva 11 hónapja indított háborúja következtében Kijev szerint már 127 500 embert veszített.

A veszteségek közé sorolták még az alábbi harci eszközöket:

• tankok: 3201 (+0)
• páncélozott harcjárművek: 6378 (+9),
• tüzérségi rendszerek: 2197 (+1),
• rakéta-sorozatvető: 454 (+1),
• légvédelmi rendszerek: 221 (+0),
• repülőgép: 293 (+0),
• helikopterek: 284 (+0),
• drónok: 1951 (+4),
• cirkálórakéták: 796 (+0),
• hajók: 18 (+0).

A brazil hatóságok nem szándékoznak olyan fegyvereket és lőszereket szállítani külföldre, amelyeket később az ukrajnai konfliktusban használhatnak fel. Ezt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök jelentette be hétfőn.

„Brazília nem érdekelt abban, hogy olyan fegyvereket adjon át, amelyeket az Ukrajna és Oroszország közötti háborúban használnának” – jelentette ki az elnök az Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.

Brazília sem közvetlenül, sem közvetve nem akar részt venni a konfliktusban

– tette hozzá Lula da Silva.

Korábban Alberto Fernández argentin elnök azt mondta, hogy országa és más latin-amerikai államok nem fontolgatják, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnába.

Franciaország és Ausztrália tüzérségi lőszerekkel segíti Ukrajnát – közölte hétfőn a párizsi külügyminisztérium a két ország védelmi tárcavezetőinek tanácskozása nyomán.

A diplomáciai tárca tájékoztatása szerint a francia és az ausztrál fél megállapodott abban, hogy 155 milliméteres – harckocsik elhárítására is alkalmas – tüzérségi lőszerekkel fogják ellátni az ukrán hadsereget.

Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter, akit a France Info hírrádió idézett, több ezer – közösen gyártott – lőszer átadásáról beszélt. Ausztrál hivatali partnere, Richard Marles pedig egy többmilliós projektről, illetve a francia és ausztrál védelmi ipar újabb együttműködéséről szólt.

Párizs és Canberra között korántsem volt felhőtlen a katonai együttműködés az utóbbi években. Ausztrália 2021 szeptemberében az Egyesült Államokkal, illetve az Egyesült Királysággal váratlanul új biztonsági szövetséget hozott létre AUKUS néven, amellyel megtorpedózott egy francia–ausztrál tengeralattjáró-szerződést. Párizs felindultan reagált arra, hogy ezzel elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől. Időközben a két ország kapcsolatai rendeződtek – írta az MTI. 

Ahhoz, hogy Ukrajna szisztematikusan gyengítse Oroszországot, aktívan integrálódnia kell az euro-atlanti és az európai struktúrákba – mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke. 

A mi feladatunk, Ukrajna feladata az Oroszországi Föderáció rendszerszintű és állami szintű meggyengítése. Ehhez aktívan be kell lépnünk az euro-atlanti és európai struktúrákba: politikai, gazdasági, biztonsági, jogi, humanitárius és oktatási struktúrákba egyaránt

– hangsúlyozta a hírszerzés vezetője a Kárpátalja.ma online hírlap szerint. 

Karl Nehammer osztrák kancellár hétfői georgiai látogatásán támogatást ígért a tbiliszi kormánynak az európai uniós közeledéshez. A folyamat nem könnyű, „de érdemes fokozni az erőfeszítéseket” – mondta Nehammer Irakli Garibasvili kormányfőnek.

Az osztrák vezető egyúttal biztosította a tbiliszi kormányt, hogy megérti óvatos magatartását Oroszországgal szemben. Bár Tbiliszi elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, nem csatlakozott a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz.

Georgia különleges geopolitikai helyzetben van, mert területének egy részét megszállták, és orosz katonák állomásoznak az országban, ezért más a politika

– mutatott rá az osztrák kancellár Garibasvilivel közös sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: ennek fényében örül annak, hogy a kaukázusi ország támogatja az Oroszország elleni pénzügyi szankciókat.

A georgiai kormányfő kiemelte: az ukrajnai háború rendkívüli kihívás országa számára, amelynek húsz százalékát orosz katonák tartják megszállás alatt. Ezért a tbiliszi kormány az „észszerűség politikáját” követi, hogy megőrizze a békét – írta az MTI.

Oroszország jelenleg nem tud saját rakétákat gyártani, azonban eddig csak saját rakétáit vetette be Ukrajna ellen – mondta Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

Azok a rakéták, amelyeket területünkön figyelünk meg, tisztán orosz rakéták, amelyekkel már régóta rendelkeznek, és amelyeket – feltételezhetően – tavaly gyártottak le

– fogalmazott az Unian ukrán hírügynökség szerint Olekszij Danyilov. 

Ugyanakkor megjegyezte, hogy az az információ, miszerint Moszkva segítséget kért Teherántól és Phenjantól, csak arra utal, hogy nem képes önállóan rakétákat gyártani. 

Hogy lesz-e segítségük, azt még nem tudjuk megmondani. Legalábbis mi még nem láttunk iráni rakétákat, bár erről már 3-4 hónapja beszélnek 

– zárta a titkár. 

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre frissülő hírfolyamunkat ide kattintva olvashatja.

Tartsanak velünk ma is!