Vlagyimir Putyin: Megint jönnek a „keresztes” német tankok

Ezzel a poszttal véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Ben Wallace védelmi miniszter ragaszkodott hozzá, hogy Ukrajnának most nincs szüksége vadászgépekre – írta meg a Sky News. 

A miniszternek azután kellett sajtótájékoztatót tartania, miután Boris Johnson korábbi miniszterelnök felszólította az Egyesült Királyságot, hogy küldjön modern vadászgépeket Ukrajnába, amit a brit kormány visszautasított. 

A portsmouthi sajtótájékoztatón Wallace azt mondta: „Nincs varázspálca ebben a szörnyű konfliktusban.

Az ukránoknak arra van szükségük, hogy a szárazföldön katonai alakulatokat tudjanak létrehozni, hogy kombinált fegyveres manőverekkel visszaszoríthassák az orosz erőket. Mert így lehet legyőzni azokat a támadásokat, amelyekhez az oroszok jelenleg kénytelenek folyamodni. Ezek ugyanis első világháborús szintű támadások, amelyekhez az azt követő veszteségek is társulnak.”

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 381 repülőgépet, 206 helikoptert, 3001 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7719 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1003 sorozatvetőt, 3981 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8249 speciális katonai járművet semmisítettek meg.

Dmitrij Rogozin, a Cári Farkasok elnevezésű különleges katonai tanácsadó egység vezetője a Telegram-csatornáján közölte, hogy négy Marker típusú autonóm irányítórendszerű tankelhárító robot érkezett a Donyec-medencébe, amelyeket nagy teljesítményű páncéltörő fegyverekkel szerelnek fel.

Rogozin korábban arról számolt be, hogy a Marker csapásmérő változata képes lesz legyőzni az ukrán fegyveres erők részére leszállítandó amerikai Abrams és német Leopard harckocsikat.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon azt írta, hogy idén jelentősen növekedni fog a fegyverek és hadfelszerelések minden típusának gyártása Oroszországban.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást csütörtökön a helyi hatóságok. A donyecki régióban lévő Volodimirovkában egy civil életét vesztette, egy másik pedig megsebesült ukrán belövés következtében – számolt be az MTI. 

Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottságának (USOPC) új elnöke, Gene Sykes támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon szándékát, hogy bizonyos feltételekkel orosz sportolók ismét részt vehessenek a nemzetközi versenyeken.

Sok amerikai sportolót meghallgattunk, és megértjük, hogy a világ legjobbjai ellen akarnak versenyezni, de csak akkor, ha ez biztonságos és tisztességes módon történik

– írta a tavaly júliusban elnökké választott sportdiplomata csütörtökön nyilvánosságra hozott levelében, amelyben ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a USOPC szolidaritást vállal Ukrajnával és az ukrán sportolókkal.

A NOB tavaly február végén azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy az ukrajnai háború miatt akadályozzák meg az oroszok és a fehéroroszok versenyeken való részvételét. A bizottság idén január 25-én új ajánlást adott ki, amelyben azt indítványozta, hogy azokat a sportolókat, akik nem vesznek részt aktívan az ukrajnai háború támogatásában, és tisztán, vagyis dopping nélkül készülnek, semleges státuszban indulhassanak a nemzetközi versenyeken.

A feltételekhez kötött visszafogadás ügyében a 2024-es párizsi olimpia házigazdái is véleményt formáltak. A jövő évi játékok szervezőbizottsága közleményben szögezte le, hogy tiszteletben tartja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését, amely lehetővé teszi az orosz és a fehérorosz sportolók újbóli indulását nemzetközi viadalokon – írta az MTI.

Az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni, elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével, így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van – áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő adatai szerint az európai gáztározók telítettsége 82 százalékos volt 2022 végén; ez 2015 óta a legnagyobb telítettségi arány.

A Moody's szerint mindez annak köszönhető, hogy az európai kormányok hatékony kínálati és keresleti oldali intézkedéseket tettek, a vállalatok alkalmazkodtak az energiasokkhoz, a tél eddigi szakasza enyhe volt, és nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre cseppfolyósított földgáz.

A cég kiemeli, hogy a földgáz ára 80 százalékkal zuhant a tavaly nyáron elért csúcsok óta – számolt be az MTI.

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeretből származó további 500 millió euró (mintegy 200 milliárd forint) értékű katonai támogatásról állapodott meg Ukrajna számára, valamint elfogadta az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) kiképzési erőfeszítéseit támogató új, 45 millió euró (mintegy 18 milliárd forint) összegű támogatási intézkedést.

Az uniós tanács közleménye kiemelte: a döntéssel az EU fokozza az ahhoz nyújtott támogatását, hogy Ukrajna meg tudja őrizni önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint hogy meg tudja védeni polgári lakosságát Oroszország folytatódó háborújával szemben.

Ez a hetedik pénzügyi csomag az Európai Békekeretből, ezzel az Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,6 milliárd euróra emelkedik – közölték.

Az ukrán fegyveres erőket támogató EUMAM Ukrajna kiképzési tevékenységét támogató intézkedés célja, hogy biztosítsa a szükséges, halált nem okozó felszereléseket és készleteket, valamint a kiképzéshez szükséges szolgáltatásokat.

Közölték: az intézkedés elfogadása annak bizonyítéka, hogy az EU továbbra is határozottan támogatja az ukrán hadsereget az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Az Oroszország által legutóbb végrehajtott, az ukrán polgári lakosok és polgári infrastruktúra ellen irányuló, megkülönböztetés nélküli támadások megint csak azt bizonyítják, hogy Moszkva semmilyen mértékben nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi jogot – tették hozzá az MTI szerint.

Egy volt ukrán tisztviselő mesélte el a Vas'ka nevű katonakutya hihetetlen történetét. Szergij Kosman szerint a kutya az orosz állások közelében drótba gabalyodott, majd  végül leharapta a saját mancsát, hogy elmenekülhessen – számolt be a Sky News. 

Kosman szerint a kutya „három lábon tért vissza az ukrán lövészárkokba”. Most Lengyelországban kezelik.

A nyugati típusú vadászgépekre nemcsak az ukrán pilótákat kellene átképezni, hanem a műszaki személyzetet, a karbantartókat és az üzemeltetőket is – mondta Kaiser Ferenc az InfoRádió adásában.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kifejtette: ezeknek a repülőgépeknek teljesen más a konstrukciójuk, más filozófia szerint tervezték őket, mint az ukránok által eddig használt szovjet/orosz gépeket. Ráadásul nem is gyártottak ezekből olyan sokat, hogy lenne belőlük bőven felesleges példány:

Ráadásul a gépek jóval drágábbak is, hiszen tíz-tizenötször többe kerülnek egy harckocsinál. A Leopard 2-es ára is elérheti a nyolcmillió eurót (3,2 milliárd forint), egy vadászbombázó viszont 30-40 millió euróba kerül. Ehhez persze még fegyverek is kellenek, különféle rakéták, bombák, amelyek ugyancsak nem olcsók, és ezek is eltérnek a szovjet gyártmányú gépekben használtaktól – fejtette ki Kaiser Ferenc az InfoRádióban. 

Donyec környéki, a donyecki régióban és Zaporizzsja irányában folytatott orosz támadóműveletekről, valamint két amerikai gyártmányú sorozatvető Kramatorszk környékén történt megsemmisítéséről számolt be egyebek között a csütörtöki hadijelentést ismertetve Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az ukrán fegyveres erők vesztesége a tábornok szerint Kupjanszkban több mint 25 katona, egy páncélozott harcjármű, két jármű, három Grad sorozatvető, Liman irányában több mint száz katona, hat páncélozott harcjármű és egy D-30-as tarack, Donyeck térségében mintegy félszáz katona, egy harckocsi, egy páncélozott személyszállító jármű, két kisteherautó, egy Mszta-B önjáró, egy D-30-as vontatott tarack, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában több mint 65 katona, négy páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Herszon irányában pedig két lőszerraktár volt.

Konasenkov szerint az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán 78 ukrán tüzérségi lőállásra, valamint 105 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú M-142 HIMARS és egy M-270 MLRS sorozatvetőt a donyecki régióban lévő Kramatorszk közelében, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverek három raktárát, egy 35D6 típusú, alacsony magasságú célfelderítő radart és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37 ellentűzradart. Az orosz légvédelem lelőtt öt ukrán drónt és négy HIMARS-rakétát – írta az MTI.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háborút a náci Németország elleni második világháborús győzelméhez hasonlította a sztálingrádi csata 80. évfordulója alkalmából tartott beszédében.

Putyin hozzátette: Moszkva biztos abban, hogy Oroszország győzni fog Ukrajnában, ahogyan 80 évvel ezelőtt is.

Az orosz államfő arról is beszélt, hogy országa ismét szembeszállt Németországgal, amely Leopard harckocsikat küld Ukrajnának.

A moldovai külügyminisztérium csütörtökön visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentését, miszerint lehetséges, hogy a Nyugat egy „új Ukrajna” szerepét szánja Moldovának.

Lavrov a Rosszija 24 orosz állami hírcsatornának és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában beszélt erről.

Kategorikusan elutasítjuk az orosz diplomácia vezetőjének kijelentéseit, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, és részei az orosz diplomácia már ismert fenyegető retorikájának. (...) Emlékeztetni szeretnénk az orosz felet, hogy a Moldovai Köztársaság az európai uniós csatlakozás útját választotta. Országunk állampolgárai támogatják ezt a tervet

– idézte Daniel Vode külügyi szóvivőt a minisztérium sajtóosztálya.

Lavrov az interjúban utalt arra, hogy Maia Sandu moldovai elnök a hadsereg erősítésére és NATO-csatlakozásra szólított fel. Szavai szerint a román állampolgársággal rendelkező elnök Romániával való egyesülésre és más, „a moldovai állampolgárok számára népszerűtlen” lépések meghozatalára is kész. Lavrov azt is mondta, hogy Chisinau elutasítja a tárgyalásokat a (szakadár) „Dnyeszter menti Köztársaság” ügyében – írta az MTI.

A törvényben előírt szint kétszeresét közelítette meg a németországi földgáztárolók töltöttsége február első napján, ami a szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerint azt is mutatja, hogy a takarékos fogyasztók nagy dolgokat tudnak véghezvinni közösen.

Az Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt megszigorított földgáztárolási szabályok alapján a tárolók üzemeltetői kötelesek legkevesebb 40 százalékos töltöttségi szintet biztosítani február 1-jére. A tényleges töltöttségi szint jóval magasabb, 78,6 százalékos.

A jogszabályban előírt célt „messze túlteljesítettük”, ami „nagyszerű közös teljesítmény mindazoktól, akik takarékosan bánnak a földgázzal” – nyilatkozott német hírportálok csütörtöki jelentései szerint Klaus Müller, az ellátórendszer működését felügyelő hatóság vezetője. Megerősítette, hogy továbbra is valószínűtlennek tartják a földgázhiányt a tél végéig tartó időszakban.

Az első kihívás teljesítése után viszont „az a feladatunk, hogy vezetékes orosz gáz nélkül töltsük fel a tárolókat nyáron a következő télre”.

Ebben lehet támaszkodni a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló új tengeri terminálokra, de a takarékos fogyasztás fenntartása is elengedhetetlen 

– mondta a Bundesnetzagentur vezetője.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból – írta az MTI.

Népszavazást kezdeményeztek a budapesti Szabadság téren álló szovjet hősi emlékmű letakarásáért. Az építményt fekete lepellel szeretnék bevonni, amíg alá nem írják a háborúban álló felek a békeszerződést.

„Azért indítottuk ezt a népszavazási kezdeményezést, mert azt gondoljuk, hogy az Ukrajnában elkövetett orosz agresszió után ez a szovjet emlékmű ma már totálisan a szovjet-orosz birodalmi terjeszkedés szimbóluma. Annak ellenére is, hogy nyilván voltak, akik 1945-ben fölszabadulásként élték meg a szovjet bevonulást. Ezért gondoljuk azt, hogy mind Magyarország érdeke, mind a kárpátaljai magyarok érdeke, hogy egy egyértelmű üzenetet küldjünk a világnak és a putyini rezsimnek, hogy ezzel a területszerző háborúval mi nem értünk egyet” – magyarázta Keresztény Zoltán, a referendum kezdeményezője az Euronewsnak.

Keresztény Zoltán megemlékezést is tervez 2023. február 24-re, az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójára. Ennek oka, „egyrészt a háború áldozataiért, másrészt kifejezve, hogy igenis az a magyar nemzeti érdek, hogy Ukrajna területi integritása, egysége megmaradjon”.

Ismét „keresztes” német tankok fenyegetik Oroszországot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sztálingrádi győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett volgográdi ünnepi koncerten.

Fotó: Federico Gambarini/picture alliance via Getty Images

Akik arra számítanak, hogy legyőzik Oroszországot a csatatéren, úgy tűnik, nem értik, hogy egy modern háború Oroszországgal nagyon más lesz számukra

– hangoztatta Putyin.

Mi a tankjainkat nem küldjük a határukhoz. Van mivel válaszolnunk. És a páncélozott járművek bevetésével az ügynek nem lesz vége. Ezt mindenkinek meg kell értenie

– tette hozzá az MTI szerint.

Az Európai Unió központi intézményeinek és magas rangú vezetőinek kijevi látogatása azt jelzi, hogy Ukrajna komoly előrehaladást ért el az uniós tagság felé. Mindez üzenet a befektetőknek, hogy Ukrajna tovább fog haladni ezen az úton – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Kijevben, az EU és az ukrán kormány együttes ülésén.

Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk, Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek

– idézte Von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcstalálkozón úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott – írta az MTI.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint Moszkva jelentősen növeli a fegyverszállításokat 2023-ban, hogy Oroszország „megsemmisítő vereséget” tudjon mérni Ukrajnára.

Medvegyev, aki nemrég egy orosz fegyvergyártó üzemet keresett fel, azt mondta, hogy a friss szállítmányok lehetővé teszik Oroszország számára, hogy „megsemmisítő vereséget mérjen az ukrán neonácikra, akiket különféle nyugati söpredékek etetnek fegyverekkel”.

Nyugati katonai elemzők szerint Moszkva kifogyóban lehet bizonyos katonai készletekből; Oroszország azonban tagadja, hogy fegyverhiánnyal küzd – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Korábban beszámoltunk róla, hogy lakóépületbe csapódott egy rakéta a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában. A becsapódás következtében három ember vesztette életét, valamint további 18 ember sebesült meg –  írja a Sky News.

A helyszínre látogató Pavlo Kirilenko Donyecki területi kormányzó elmondta, hogy a támadás a város központjában történt. „Itt csak civilek élnek, ezért minden próbálkozás, amely ezt igazolni próbálja, legalábbis hiábavaló” – fogalmazott.

Natalija Hizsnyak helyi lakos éppen a macskájával foglalkozott és lefekvéshez készült, amikor a rakéta becsapódott. Kórházi ágyából a túlélő elárulta: „Az orvosok kiszedték a repeszeket és az üvegeket a hátamból, majd összevarrták a sebeket.”

Oroszország és Kína kapcsolata nagyon jó, sokkal több van a két ország közt egy puszta katonai szövetségnél – mondta csütörtökön Szergej Lavrov.

Az orosz külügyminiszter a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint egy televíziós interjúban beszélt erről. „Az, hogy vannak olyan területek, ahol megegyeznek az érdekeink, csak egy nagyon szerény része a kapcsolatunknak. A nyilatkozatainkban már megfogalmaztuk, hogy ugyan nem hozunk létre katonai szövetséget, de 

a viszonyunk valójában jóval szorosabb egy klasszikus értelemben vett katonai szövetségnél, nincsenek korlátai vagy határai

– mondta az orosz külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy a két ország közt nincsenek tabutémák, és hogy történelmileg soha nem volt ilyen jó kapcsolat a két állam közt, még a szovjet érában sem.

Lengyelország és a három balti állam, Lettország, Észtország és Litvánia azt kéri a nemzetközi sportszervezetektől, hogy az orosz és fehérorosz sportolók ne indulhassanak az olimpián és más sporteseményeken sem, amíg folyik az ukrajnai háború.

„A négy ország miniszterei közös nyilatkozatban állapodtak meg az orosz és fehérorosz sportolók visszavétele ellen” – fogalmazott Jurgita Siugzdiniene, Litvánia oktatási, tudományos és sportminisztere.

Korábban Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a párizsi ötkarikás játékokat illetően bojkottal fenyegette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, ehhez csatlakozott szerdán a Lett Olimpiai Bizottság is.

Volodimir Klicsko korábbi nehézsúlyú profi világbajnok ökölvívó – akinek bátyja, Vitalij Kijev polgármestere – hétfőn a lebombázott házak mellől üzent Thomas Bach NOB-elnöknek, amelyben szintén az oroszok és fehéroroszok visszaengedése ellen tiltakozott. 

Az Európai Unió 25 millió eurós humanitárius aknamentesítési programot indít Ukrajnában – számolt be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Josep Borrell-lel, az Európai Bizottsági alelnökével folytatott megbeszélése után.

A kormányfő köszönetet mondott az EU-nak és az alelnöknek az Európai Békefenntartási Alap költségvetésének kétmilliárd euróval való megemeléséért és az ukrán hadseregnek az EU területén történő kiképzési missziójáért is. Ukrajna várakozással tekint egy ilyen misszió bővítése elé. A miniszterelnök emellett sürgette az európai partnereket, hogy a lehető leghamarabb vezessék be a 10. szankciócsomagot Oroszországgal szemben, és ebben szerepeljenek az orosz nukleáris ipar és a Roszatom állami vállalat elleni korlátozások is

– idézi a közleményt az Unian ukrán hírügynökség.

Tegnap beszámoltunk róla, hogy Boris Johnson volt brit miniszterelnök felszólította a nyugati vezetőket, hogy küldjenek vadászgépeket Ukrajnába.

A Downing Street azonban elutasította a korábbi brit miniszterelnök felszólítását, mert úgy gondolják, túl sokáig tartana a katonák kiképzése, egy pilóta teljes kiképzése évekig is eltarhat – írta meg a Sky News.

Rishi Sunak brit miniszterelnök hivatalos szóvivője azt mondta: „Továbbra is meghallgatjuk az ukránokat, és megfontoljuk, mi a helyes hosszú távon. De hasznos megérteni a helyzetet, hogy a leggyorsabb képzési program egy új pilóta számára körülbelül 35 hónap. A jelenlegi brit gyorsrepülőgépes képzési program öt évig tart.”

Az Európai Unió 25 millió eurót különít el egy ukrajnai aknamentesítési programra – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Csütörtökön Kijevbe érkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi szolgálatának vezetője és 14 európai biztos, hogy közös megbeszélést tartsanak az ukrán kormánnyal az EU–Ukrajna-csúcstalálkozó előestéjén – írja a TASZSZ.

Az ukrán kormányfő azt állítja, hogy tárgyalt Borrell-lel az Oroszország elleni szankciókról, valamint a Kijevnek nyújtott katonai és egyéb segítségről.

Az Európai Unió pénteken, a Kijevben tervezett EU–Ukrajna-csúcstalálkozón további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára, amiből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd – tájékoztatott Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön.

Johannes Hahn az EU–Ukrajna-csúcstalálkozóról folytatott EP-vitán jelezte: a kijevi értekezleten a reformok mellett egyéb prioritásokról és a más szükséges intézkedések bevezetéséről is szó lesz annak érdekében, hogy Kijev mihamarabb közelíthesse jogrendjét az uniós szabályokhoz.

Az uniós és a kijevi vezetők meg fogják vitatni a hosszú távú együttműködés részleteit, köztük az uniós programokban való részvétel jövőjét, mely segíteni fogja az ukrán gazdaság talpra állását – mondta az uniós biztos az MTI beszámolója szerint.

Az ukrán katonák megérkeztek Németországba, hogy elsajátítsák az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszerek használatát. A Spiegel értesülései szerint az ukrán fegyveres erők katonái ma, február 2-án kezdik meg kiképzésüket.

A rendszerek jellemzően tűzvédelmi rendszert, radart, generátort és hat vagy több, teherautóra szerelt indítórakétát tartalmaznak – áll a jelentésben.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem adja fel, így újabb Kijev elleni támadásra lehet számítani tőle.

Úgy gondolom, hogy sajnos Vlagyimir Putyin nem csak tele van gyűlölettel Ukrajna iránt, hanem ismét meg akarja mutatni a népének, hogy soha nem adja fel, és újra meg fogja támadni Kijevet

– idézi az Unian a lengyel miniszterelnököt.

Mateusz Morawiecki

Fotó: Genya Savilov / AFP

A lengyel kormányfő hangsúlyozta: Oroszország 200-500 ezer embert mozgósított, rengeteg lőszerrel, sok fegyverrel és pénzforrással rendelkezik. Morawiecki szerint a rendelkezésre álló erőforrások elegendőek lehetnek Ukrajna 2-3 irányból történő megtámadására.

A Nyugat megpróbál akkora vereséget mérni Oroszországra, hogy az évtizedekig ne tudjon magához térni. Ez az „oroszkérdés” megoldására tett kísérlet – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Rosszija 24 állami hírcsatornának és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

Állítását alátámasztandó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Lech Walesa volt lengyel elnök Moszkva legyőzését sürgető nyilatkozataira hivatkozott.

Kifogásolta, hogy miközben Oroszország és személy szerint ő is az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, ehelyett inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor fog véget érni a háború, így fogalmazott:

Itt nem az időtényező számít, hanem az érdemlegesség tényezője, azoknak az eredményeknek a minőségi tényezője, amit a népünknek, azoknak az embereknek nyújtunk, akik az orosz kultúra részei akarnak maradni, és akit a kijevi junta a Nyugat bátorításával évek óta megfoszt mindentől, ami orosz

– magyarázta Lavrov.