Putyin séfje vehette rá Zelenszkijt, hogy ne vonuljon ki Bahmutból

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Egy gránát éppen akkor csapódott be Bahmutban, amikor a norvég önkéntesek a sebesülteket kocsiba ültették. A támadásban többen meghaltak – írja a Korrespondent.

Úgy tudni, a norvég önkéntesek kórházban vannak. Az esetről felvétel is készült.

A Z szimbólumot és a „Dicsőség Oroszországnak!” feliratot firkálták egy Leopard harckocsi burkolatára Nyugat-Ausztráliában, egy Port Kennedyben található emlékparkban – írja a The West Australian.

Paul Papalia, a nyugat-ausztráliai törvényhozó gyűlés tagja a történtek miatt felháborodott, és felszólította a lakosokat, hogy minden információt adjanak át a rendőrségnek az üggyel kapcsolatban.

A portál „oroszbarát vandalizmusnak” nevezte a tankra festett fehér feliratokat. A rendőrség nyomozást indított. Újságírók szerint a Port Kennedy Parkban álló járműt 2011-ben vonták ki a forgalomból.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy esti videóbeszédében kijelentette, hogy Ukrajna el fogja érni európai céljait.

Ma nagyon magabiztosnak éreztem magam ebben. Mi már az európai közösség tagjaiként beszélünk. És azon dolgozunk, hogy ezt de jure helyrehozzuk. Egyetértés van abban, hogy az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások idén megkezdődhetnek. Partnereink is megértik, hogy idén, akárcsak tavaly, folyamatosan növelnünk kell az országunknak nyújtott védelmi támogatást és az Oroszországra gyakorolt nyomást

– fogalmazott az ukrán államfő. Hozzátette: „Felkészülünk Ukrajna nagyobb mértékű integrációjára az EU belső piacába, ami nagyobb bevételt jelent az ukrán vállalatoknak, több termelést és munkahelyet az országunkban, valamint bevételt az állami és helyi költségvetéseknek”.

A „barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el pénteken határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel.

Az érintettek között van Szerhij Taruta, Ihor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Arszenyij Jacenyuk üzletember, 12 ukrán bank és a Dinamo Kijev labdarúgóklub is. Az intézkedés vállalkozásokra, bankokra, a turisztikai és sportinfrastruktúra létesítményeire, valamint az Oroszországgal szemben ellenséges államok kintlévőségeire is kiterjed. Az államosított vállalatok folytatják tevékenységüket.

Szergej Akszjonov, a Krím vezetője közölte, hogy az államosított vagyon eladásából származó összeget a „különleges hadművelet” résztvevőinek támogatására fogják fordítani.

Az Orosz Föderáció Magyarországi Nagykövetsége arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy Kijev megszegte a nemzeti kisebbségek és az orosz ajkú lakosság jogainak védelme kapcsán vállalt kötelezettségeit.

A dokumentumban az áll, hogy Ukrajna alkotmánya számos elvet előír az állampolgárok és a nemzeti kisebbségek nyelvi, oktatási és egyéb jogainak védelme érdekében. Emellett a nemzetközi dokumentumoknak megfelelően is kötelezettséget vállalt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

Ukrajna azonban az Alkotmány és a nemzetközi okmányok értelmében vállalt kötelezettségeit több törvénnyel és határozattal megsértette – írták.

Ukrajna nemzeti kisebbségei és orosz ajkú lakossága a következő jogsértéseket szenvedte el:

• Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a középiskolai képzés teljes időtartama alatt (2020. szeptembertől az anyanyelvi oktatás fokozatosan megszűnik, és az ukrán nyelvű tantárgyak számát növelik);
• A nemzeti kisebbségek anyanyelvi tájékoztatáshoz való joga a 2017-ben bevezetett televíziós és rádiós nyelvi kvóták következtében, amelyek 75 százalékra növelik az ukrán nyelvű műsorok és filmek arányát;
• Az „agresszor állammal ... azonosuló” nemzeti kisebbségek, azaz minden orosz nemzetiségű ember jogát a békés gyülekezéshez, a támogatások igénybevételéhez, a helyi közigazgatás alá tartozó tanácsadó testületek létrehozásához és a nemzetközi tevékenységekben való részvételhez, az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló 2022. évi törvényben foglalt közvetlen korlátozások miatt.

Jevgenyij Prigozsin, akit Putyin séfjeként is szoktak emlegetni, sajtószolgálata közzétette az ukrán hatóságokhoz intézett felhívását Bahmut városával összefüggésben. A Wagner-csoport alapítójának rövid nyilatkozatából kiderül, hogy kéréssel fordult Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz.

Kedves Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij! Ne vonja vissza a csapatait Bahmutból. A város ennek a háborúnak a fő színtere, tovább kell harcolnunk

– áll Prigozsin közleményében.

Szerinte ha az Ukrán Fegyveres Erők visszavonulnak a városból, az a gyávaság és a tisztelet elvesztésének jele lesz.

„Az ukrán nép nem fogja megbocsátani önöknek, hogy a várost egy magán katonai vállalkozásnak adják át” – idézte Prigozsint az mk.ru.

Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben, az EU–Ukrajna-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.

A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család

– idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. „Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk” – hangoztatta Michel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem adják fel a Donyeck megyei Bahmut városát.

A Paul Smith közölte, hogy kivonul Oroszországból, csaknem egy évvel azután, hogy a legtöbb nyugati márka leállította az üzleti tevékenységét az országban az ukrajnai háború miatt.

A brit luxusdivatház a múlt héten került intenzív vizsgálat alá, miután kiderült, hogy termékeit még mindig egy franchise-partnerén keresztül árulja az országban.

„Mostanra rájöttünk, hogy hiba volt megengedni, hogy ezek az üzletek az ukrajnai háború közben továbbra is a mi nevünkben kereskedjenek. Kértük, hogy ezeket az üzleteket zárják be, és mostantól minden szállítást beszüntetünk” – mondta a vállalat szóvivője.

Mark Hamill úgy döntött, dedikált posztereket értékesít pénzért, hogy anyagilag támogathassa az ukrán hadsereget.

Úgy döntöttünk, hogy Star Wars-posztereket dedikálunk, korlátozott mennyiségben. A megszállott gyűjtők nagyon sok pénzt megadnak az ilyen dolgokért

– mondta a színész a Politicónak adott exkluzív interjúban.

A plakátértékesítés várhatóan a jövő héten kezdődik, és az ukrajnai háború február 24-i egyéves évfordulója előtt kerül megrendezésre az aukció. Mark Hamill 1977-ben kapta meg George Lucas filmsorozatában, a Star Warsban Luke Skywalker szerepét.

Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélései alkalmával Benjámín Netanjáhú azt mondta, hogy Izrael kész katonai felszereléssel ellátni Ukrajnát – írja a The Times of Israel egy, a részleteket ismerő tisztviselőre hivatkozva.

Az izraeli miniszterelnök ugyanakkor hozzátette, hogy

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője pénteken hazugságnak nevezte az Ukrajnának tett uniós ígéreteket az ország gazdaságának gyors helyreállításáról.

A volt orosz miniszterelnök a Telegramon közzétett bejegyzésében a Goldman Sachs egyik kutatását idézte, amely szerint Ukrajna olyan területeket veszített el, amelyek ipari potenciáljának 40 százalékát és GDP-jének 15 százalékát adták.

Hozzátette, hogy Kijev elvesztette a hozzáférést a 12 billió dollár értékű természeti erőforrásokhoz.

Mint írta, Ukrajna GDP-je további 5-10 százalékkal csökkenhet a háború előrehaladtával.

Medvegyev emellett bírálta az ukrán hatóságokat, mondván, hogy „polgáraik életével fizetnek az EU- és NATO-tagságért”, és „súlyos katonai kiadásokat” rónak az államra, abban a reményben, hogy „a Nyugat majd ad pénzt”.

Szerinte Ukrajna „a volt nyugati gyarmatok szomorú sorsára van ítélve”.

A közvilágítás karbantartását szolgáló emelőkosaras kocsit és nyolc mosó-szárító gépet adományozott Budapest főpolgármestere Beregszásznak többnapos kárpátaljai látogatása során, valamint tárgyalt a helyi kistérség és a magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek képviselőivel.

Karácsony Gergely pénteken elmondta, hogy azért kereste fel Beregszászt, Budapest testvérvárosát és kistérsége több intézményét, hogy első kézből szerezzen tapasztalatot az ottani helyzetről, és átadja a magyar főváros segélyadományát.

A főpolgármester közölte, hogy az ukrajnai háború első napján felvette a kapcsolatot Babják Zoltánnal, Beregszász és kistérsége polgármesterével, és azóta folyamatos a főváros által nyújtott, a helyi igények szerint összeállított humanitárius támogatás.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség járási szervezetének vezetője, Sín József arról tájékoztatta a főpolgármestert, hogy a magyar kisebbség jogait korlátozó jogszabályok és egyes helyi ukrán vezetők magyarellenes, provokatív megnyilvánulásai ellenére továbbra is él a különböző nemzetiségek közötti, Kárpátaljára jellemző tolerancia, aminek megőrzése fontos cél.

Karácsony Gergely reményét fejezte ki, hogy egy békésebb időszakban meg lehet beszélni a vitás kérdéseket. Ha Kijev fel akarja gyorsítani az európai integrációját, ami, mint fogalmazott, elemi érdeke az Európai Uniónak, Ukrajnának és a kárpátaljai magyarságnak, akkor az európai normákat érvényesíteni kell. Magától értetődőnek nevezte, hogy egy őshonos kisebbség a saját szülőföldjén használhassa a nyelvét, és hogy legyenek magyar kulturális és oktatási intézmények – számolt be az MTI.

Az orosz állami tulajdonú Promsvyazbank ma közölte, hogy két hitelintézetet vásárolt az ukrajnai Donyecki és Luhanszki területen, ezzel pedig megduplázta fiókjai számát az ukrán területen – írja a Sky News.

A Promsvyazbank (PSB), amely Oroszország 13 „rendszerszinten jelentős hitelintézetének” egyike, amely szolgáltatások széles skáláját kínálja, az állami alkalmazottakra és a védelmi szektorra összpontosít, amióta a központi bank 2017-ben megmentette a csődtől. 

A bankot tavaly már nyugati szankciókkal sújtották Oroszország ukrajnai fellépése miatt.

„A nyugati elit örökre eltiltásra került attól, hogy bármilyen erkölcsi vezetésre hivatkozhasson, mivel gyarmatosító ösztöneik sehová sem vezettek” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

„A gyarmatosítók bűneinek nincs időkorlátja, és örökre megfosztják a nyugati eliteket attól a jogtól, hogy bármilyen erkölcsi vezetésre hivatkozzanak. Már csak azért sem, mert a gyarmatosító ösztönök nem tűntek el” – mondta Lavrov az Egységes Oroszország Párt nemzetközi együttműködéssel és a külföldön élő honfitársak támogatásával foglalkozó bizottságának ülésén – írja a TASZSZ.

Lavrov azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és „a Nyugat többi része, amely teljes mértékben alárendelődik az Egyesült Államoknak, elindult a világ két csoportra való felosztása felé, amiben a kivételesek és az úgynevezett alárendeltek játszanak szerepet. Ennek érdekében új fekete-fehér paradigmákat vezetnek be, amelyek azt feltételezik, hogy a világ egyfelől korrekt, Washington által jóváhagyott demokráciákból, másfelől autokráciákból, mint például Oroszország, Kína, Irán, Venezuela, Kuba, áll” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.

Az ukrán nemzeti gárda pénteken Facebookon arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu–25-ös orosz harci repülőgépet a Donyecki területen fekvő Bahmutnál. A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők.

Az ukrán különleges műveleti erők a Telegramon arról adtak hírt, hogy a Donyecki terület Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T–80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret – adta hírül az MTI.

„Oroszország új régiói még nem védettek teljesen a fenyegetésektől, ezért a különleges katonai művelet folytatódik. Ugyanakkor a Krím már teljes mértékben védett” – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken a médiával. Ezzel kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint az ukrán belügyminisztérium új rohamdandárok felállítását kezdte meg a Donbász és a Krím elleni támadó műveletekhez.

Meg kell védenünk az ott élő embereket. Egyelőre ezt a célt nem sikerült teljes mértékben elérni. Ez még hátravan – mondta Peszkov arra a kérdésre, hogy elég  védelmet biztosítanak-e ezeken a területeken.

Mint megírtuk, magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoringbizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal.

A Velencei Bizottság úgy határozott, hogy

A határozattervezetet megerősítés céljából a szervezet 135. plenáris ülése elé terjesztik, amelyre 2023. június 9–10-én kerül sor – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Az ügyről ide kattintva olvashat bővebben.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő elmondta: a német kormány kiadta a Leopard 1 típusú német harckocsik Ukrajnába szállításához szükséges exportengedélyt. A harckocsik számáról, felszereltségéről, a szállítás ütemezéséről annyit mondott, hogy a részletek „a következő napokban és hetekben konkretizálódnak”.

A harckocsikat a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG) nevű vállalat készíti fel az új bevetésre, amely elöregedett vagy a hadrendből már kivont harcjárművek átalakításával, felújításával foglalkozik. A társaságnál 88 Leopard 1-esen dolgoznak.

A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek középig gyártott nyugatnémet harckocsimodell képességei nagyjából megfelelnek az azonos korú szovjet harckocsikénak, amelyeket igen nagy számban alkalmaz Oroszország is az Ukrajna elleni háborúban.

Az újabb német támogatás így nem biztosít technológiai fölényt a védekező ukrán erőknek, szemben a világ legerősebb harckocsijaként számontartott Leopard 2 típussal. A modern modellből a szövetségi kormány 14-et ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából, és összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopard 2-esekkel támogató partnerországok erőfeszítéseit.

A Leopard 1-esekkel az egyik legfőbb gond a lőszerutánpótlás. A harckocsi 105 milliméteres lövegéhez nem lehet már lőszert szerezni.

A szövetségesek aggodalommal állapítják meg, hogy Oroszország nem tett eleget a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek – jelentette ki az Észak-atlanti Tanács pénteken, azt követően, hogy az Egyesült Államok korábban a megállapodás megsértésével vádolta Moszkvát.

Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte: azzal, hogy Moszkva nem engedélyezte az ellenőrzéseket oroszországi katonai helyszíneken, megsértette szerződéses kötelezettségeit.

A NATO pénteken közzétett közleményében kiemelte: az, hogy Oroszország nem hajlandó összehívni a kétoldalú konzultatív bizottság ülését a szerződésben meghatározott időkereten belül, és 2022 augusztusa óta nem teszi lehetővé az Egyesült Államok ellenőrzési tevékenységeit orosz területen, megakadályozza Washingtont abban, hogy gyakorolja a szerződés szerinti jogait, továbbá aláássa az Egyesült Államok azon képességét, hogy megfelelően ellenőrizze, hogy Moszkva betartja-e kötelezettségeit.

A NATO-közlemény hangsúlyozta: az Egyesült Államok betartja az új START-szerződésben vállalat kötelezettségeket. Aláhúzták: a szerződés minden állam, köztük a NATO-szövetségesek nemzetbiztonsági érdekét szolgálja, Oroszország mulasztása azonban aláássa a megállapodás életképességét.

Felszólítjuk Oroszországot, hogy teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy lehetővé teszi az ellenőrzéseket területén, és visszatér a kétoldalú konzultatív bizottságban való részvételhez

– tette hozzá közleményében az észak-atlanti katonai szövetség.

Az Európai Unió 25 millió euró értékű humanitárius aknamentesítési programot indít Ukrajnában − erősítette meg Josep Borrell, a közösség külügyi vezetője.

Az aknamentesítés döntő fontosságú a polgári lakosság életének biztonsága szempontjából

− írta Borrell a közösségi médiában.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Borrell-lel való tegnapi kijevi találkozó után jelentette be a programot, és Telegramon azt írta, hogy az „lehetővé teszi számunkra, hogy visszatérjünk a normális élethez”.

Lefújták Ukrajna egész területén pénteken a légiriadót, amely két óra hosszat volt érvényben – közölték a helyi hatóságok. A riasztást legelőször Kijevben rendelték el 10:30-kor (magyar idő szerint 9:30-kor), majd pár perc múlva már az egész országra kiterjesztették. Két órával az egész ország területénkésőbb feloldották.

Kijevben pénteken csúcstalálkozó kezdődött az Európai Unió és Ukrajna vezetői részvételével. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba.

A küldöttség csütörtökön együttes ülést tartott az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel. A pénteki csúcstalálkozón várhatóan jelen lesz Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Legutóbb január 31-én volt légiriadó Ukrajna teljes területén.

A Kreml szerint az orosz finomított olajtermékekre vonatkozó uniós embargó „tovább rontja a globális energiapiacok egyensúlyát”. 

Az Európai Unió Oroszország finomított kőolajtermékeire vonatkozó embargója, amely vasárnap lép hatályba, „tovább fogja megbontani a globális energiapiacok egyensúlyát” – figyelmeztetett a Kreml.

A tilalom a legújabb állomása Brüsszel azon tervének, hogy a 27 tagú blokkba irányuló orosz energiaszállítások túlnyomó többségét leállítsa, és csökkentse a Moszkva által a szénhidrogén-eladásokból származó nyereséget – írja a Sky News. 

„Természetesen ez további egyensúlytalansághoz vezet a globális energiapiacokon” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor a várható hatásokról kérdezték. „De intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy fedezzük érdekeinket a felmerülő kockázatokkal szemben” – tette hozzá, anélkül, hogy részleteket közölt volna.