Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este bejelentette, hogy az ukrán vezetés több korábbi tisztségviselőt, politikust is megfosztott ukrán állampolgárságától. Közöttük van öt olyan politikus is, aki akkor vállalt állami, kormányzati pozíciót, amikor Viktor Janukovics állt Ukrajna élén.

Elvették az ukrán állampolgárságot Vitalij Zaharcsenko volt belügyminisztertől, Olekszandr Klimenko korábbi adóügyi minisztertől, Andrij Kljujev egykori miniszterelnök-helyettestől, valamint két másik politikustól, Dmitro Tabacsnyiktól és az ukrán biztonsági szolgálat volt vezetőjétől, Olekszandr Jakimenkótól is.

Az Unian beszámolója szerint az ukrán állampolgárságot visszavonták a harkivi regionális tanács helyettesétől, Nyikita Szencevtől és az odesszai városi tanács helyettesétől, Viktor Baranszkijtól is.

Viktor Janukovics 2006-tól 2007-ig Ukrajna miniszterelnöke volt, majd 2010 és 2014 között az államfői posztot töltötte be. 2019-ben távollétében hazaárulás vádjával 13 éves börtönbüntetésre ítélték Ukrajnában.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, válaszul Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter felhívására, hogy megakadályozzák az orosz sportolók olimpiai szereplését, emlékeztette Kijevet arra, hogy az ukrán fegyveres alakulatok többször is lőtték a Donbasz Arénát, a donyecki olimpiai stadiont, és több donyecki sportolót is megöltek – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Korábban Kuleba felszólította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy ne engedélyezze az orosz sportolók részvételét az olimpián, és közölte, hogy „231 ukrán sportolót és edzőt öltek meg az oroszok, 15-en megsérültek, 28-at elfogtak, négyen eltűntek”.

Amikor az ukrán fegyveres alakulatok többször is lőtték a Donbasz Arénát és a donyecki olimpiai stadiont, az ukrán külügyminisztérium és a sportminisztérium hallgatott. Akkor is hallgattak, amikor donyecki sportolókat öltek meg ukrán fegyveresek

– írta Telegram-csatornáján Zaharova.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint újabb jelentős lépés történt Ukrajna területének védelme érdekében. Hozzátette: fontos döntés született arra vonatkozóan, hogy kikerüljenek a környezetükből azok, akik nyíltan kiállnak az orosz vezetés és az agresszor hadsereg mellett. Ezzel többek között az orosz útlevéllel rendelkező személyekre célzott.

Ma aláírtam a vonatkozó dokumentumokat, így újabb komoly lépéseket tehetünk országunk megvédése érdekében. Meg kell szabadulnunk azoktól, akik az agresszor oldalára álltak

– mondta az államfő az ukrán emberekhez intézett szombat esti beszédében az Unian tudósítása szerint. Megjegyezte, hogy létrejött egy beadvány az ukrán biztonsági szolgálat által az orosz állampolgárságú személyekről.

„Vasárnap újabb jogi lépésre kerül sor a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szankciós határozatainak végrehajtására. Dolgozunk azon, hogy szankciós döntéseinket szinkronizáljuk a partnerek joghatóságával. A szabad világ ellenségeinek nincs joguk arra, hogy a szabad világot más célokra, önös érdekeikre használják fel” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Korrupciós botrány robbant ki Ukrajnában a központi katonaorvosi szakbizottságnál, ahol állítólag bárki megvásárolhatta a katonáskodás alóli felmentést.

A korrupt vezetők ténykedését az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói leplezték le. A seregbe behívót kapott férfiaknak az alkalmasságuk megállapításánál a kirendelt orvosok ajánlották fel, hogy 5000 dollár ellenében megkaphatják a frontszolgálat alóli felmentő levelet – írja a Kárpáthír.

A gyanúsítottak cselekedetét hazaárulásként kezelik, és ennek megfelelően súlyos ítéletre, akár tíz év börtönbüntetésre, valamint teljes vagyonelkobzásra számíthatnak. 

A nyomozás alatt kiderült, hogy a katonai fődoktorok szolgáltatásai nagyon népszerűek voltak, erre utalnak a házkutatások során megtalált milliós összegek is. Az orvosok felajánlását elfogadók sokgyermekes szülői, önkéntes segítői és egyéb, felmentést érő igazolások révén kerülhették el a frontszolgálatot.

Az ukrán védelmi minisztérium Twitteren tett közzé egy videót a mariupoli drámaszínház maradványairól.

„Minden, ami a mariupoli drámaszínházból megmaradt, ahol civilek százai haltak meg az orosz megszállók bombázásainak következtében. Elpusztíthatják a tetthelyet, de a háborús bűnösök nem menekülhetnek a büntetés elől” – írta a védelmi minisztérium a posztban.

Az orosz katonák kiűzték az ukrán erőket a Harkivi területi Dvoricsnából – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium szóvivője az MTI szerint.

A Nyugati Hadseregcsoport csapatai Kupjanszk irányába előrenyomulva a Harkivi területi Dvoricsna település nyugati részéből kiszorították az ukrán erőket

– mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy.

A szóvivő szerint légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel vereséget mértek az ukrán hadsereg 92. gépesített dandárjára a harkivi régióban Krohmalne és Beresztovo településeknél.

Semlegesítettünk több mint harminc ukrán katonát, két páncélozott harci járművet és három gépkocsit

– tette hozzá.

Dvoricsna az Oszkil-folyó keleti partján fekszik. Az Izjumból kivonuló orosz erők itt próbáltak meg újabb védelmi frontvonalakat kiépíteni a folyó mögött, de az ukrán hadsereg rövidesen átkelt a folyón, és folytatta az előrenyomulást keleti irányba.

A Luhanszk irányába folyó ukrán offenzívát időközben a térségben mozgósított orosz erők megállították.

Az Ukrajnában szombat reggel kihirdetett országos légiriadót két órával később lefújták, de délután 4 óra felé újra légiriadót adtak ki az ország egészére, röviddel később azt is lefújták.

Az Egészségügyi Világszervezet ukrajnai humanitárius válságról szóló jelentése szerint 17,7 millió ember szorult segítségre, és 7,5 millió ukrán menekült kényszerült elhagyni otthonát – értesült a The Guardian.

A jelentés vitát váltott ki az Egyesült Államok és Oroszország között, a Kreml szerint politikai indíttatású, Washington szerint pedig aktualizálásra szorul – írja a Reuters. A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a jelentést a szervezet végrehajtó bizottsága elé terjesztette, amelyben Oroszország és az Egyesült Államok is helyet foglal.

A jelentés 2022 első kilenc hónapjának eseményeire terjedt ki, és az ukrajnai helyzetet a nyolc akut globális egészségügyi vészhelyzet egyikének minősítette. A jelentés több mint 14 ezer civil áldozatot dokumentált. Az egészségügyi létesítmények ellen világszerte elkövetett 471 nehézfegyveres támadásból 448 Ukrajnában történt – áll a WHO jelentésében.

Oroszországnak a WHO igazgatótanácsában ülő képviselője politizáltnak és egyoldalúnak nevezte a jelentést, és megalapozatlan vádaskodásnak minősítette az Ukrajnára tett utalásokat.

Sheba Crocker, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője egy frissített jelentést kért, amely dokumentálja a szeptember óta Ukrajnában történt incidenseket.

Oroszország támadásai kimondhatatlan károkat okoztak a civileknek és a kritikus infrastruktúrának Ukrajnában

– mondta a testületi ülésen az irodája közleménye szerint.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton leállt az áramszolgáltatás a dél-ukrajnai Odesszában. Mint kiderült, meghibásodott az állami energiavállalat, az Ukrenergo helyi létesítménye, és ennek következtében Odessza városa, valamint a környékbeli települések egy része áram nélkül maradt. A létesítmény kigyulladt, és nagy füsttel égett.

Makszim Marcsenko ukrán ezredes azt írta a Telegramon, hogy a súlyos baleset és a tűz miatt Odessza régiót és Odessza városát szinte teljesen áramtalanították. Hozzátette: 

Marcsenko közölte: rendkívüli intézkedések történtek a baleset következményeinek felszámolására és az energiarendszer működésének újraindítására.

„Kérésünkre sürgősen Odesszába küldték az energiaügyi minisztert és az Ukrenergo vezetőjét. Velük együtt rendkívüli ülést tartott az operatív parancsnokság, a cél a baleset következményeinek elhárítása és az áramellátás mielőbbi biztosítása” – idézi a Sky News az odesszai regionális adminisztráció szóvivőjét.

Ukrajna felmondja az Oroszországgal kötött közös, békés űrkutatásban való együttműködésről szóló kormányközi megállapodását – jelentette be Tarasz Melnyicsuk, az ukrán kormány képviselője a Verhovna Radában.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség hozzáteszi, hogy az ukrán hatóságok rendszeresen jelentik be, hogy kilépnek az Oroszországgal, Belarusszal vagy a FÁK-on (Független Államok Közössége – a szerk.) belül kötött megállapodásokból.

Február negyedikén, szombaton nagyszabású légiriadót hirdettek Ukrajna valamennyi régiójában.

Helyi idő szerint fél 5 után pár perccel Belaruszban egy helyi megfigyelőcsoport jelentése szerint egy orosz, MiG–31K típusú, Kinzhal hiperszonikus rakéták hordozására alkalmas vadászgép felszállását észlelték a Macsuliscsi repülőtéren.

Az Unian frissítése szerint egy órával később megszólaltak a szirénák Ukrajna-szerte. Hozzáteszik, hogy ekkor még nem érkezett jelentés a MiG–31-es leszállásáról.

Peter Frank német legfőbb ügyész azt nyilatkozta a Welt Am Sonntag című újságnak, hogy Németországnak három számjegyű bizonyítéka van az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökre.

Frank elmondta: főként a bucsai mészárlás körülményeit és az ukrajnai civil infrastruktúra elleni orosz támadásokat, csapásokat vizsgálják.

A német legfőbb ügyész arra is kitért, hogy zajlanak az előkészületei egy esetleges későbbi bírósági eljárásnak. Hozzátette: utóbbi elindulhat Németországban vagy bármely más nyugati országban, de akár egy nemzetközi bíróság előtt is – írja a Sky News.

Rishi Sunak szombaton beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akivel egyetértettek abban, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott segítséget – írja a Sky News.

A miniszterelnök kijelentette, arra összpontosít, hogy az Egyesült Királyság katonai felszerelései a lehető leggyorsabban elérjék a frontvonalat

– áll a brit miniszterelnöki hivatal közleményében.

Volodimir Zelenszkij beszélt továbbá az ukrán hadsereg képességeinek bővítéséről, valamint hangsúlyozta, hogy az orosz sportolóknak nincs helye a 2024-es párizsi olimpián.

Anne-Claire Legendre, a francia külügyminisztérium szóvivője interjút adott az orosz RTVI tévécsatornának, és azt mondta: Emmanuel Macron francia elnök rendszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére szokott telefonon beszélni Vlagyimir Putyinnal.

Hozzátette azt is, hogy Macron mindig a NATO-s szövetségesekkel egyeztetve intézi ezeket a hívásokat. A szóvivő azt mondta, hogy értékelésük szerint most még a fegyverek beszélnek, nincs itt a tárgyalások ideje, de el fog jönni ez a pillanat is, amikor Ukrajna úgy látja, hogy tárgyalásos úton biztosítani tudja a területi integritását és szuverenitását. 

„Ezért tartjuk jónak, ha fennmarad a párbeszédnek ez a csatornája” – mondta Anne-Claire Legendre. Hozzáfűzte azt is, hogy egyelőre orosz részről sem látnak nyitottságot a megbékélésre, amelyet ők a Zelenszkij által vázolt tízpontos terv mentén tudnának elképzelni.

Az amerikai védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy újabb 2,2 milliárd dolláros segélycsomagot nyújt Ukrajnának – számolt be a Korrespondent.

Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője közzétette az amerikai katonai segélyek listáját. Ebben a csomagban Ukrajna elsősorban muníciót fog kapni, többek közt: rakétákat a HIMARS rakétarendszerekhez; 155 és 120 milliméteres tüzérségi lövedékeket; 190 nehézgéppuskát lőszerrel; több ezer páncéltörő rakétát, sisakokat és egyéb felszereléseket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájának vezetője, Andrij Jermak azt mondta, hogy Ukrajna 116 katonát kapott vissza egy hadifogolycsere keretében – írja a The Guardian. Oroszország korábban azt állította, hogy 63 hadifoglyot kapott vissza a csere keretében.

Jermak egy videót is közzétett a fogolycseréről, ahol Ukrajna visszakapta „Mariupol védelmezőit, Herszon partizánjait és a bahmuti mesterlövészeket”.

A Legfelső Tanács hamarosan ismét meghosszabbítja a hadiállapot és az általános mozgósítás idejét – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.

A Kárpáti Igaz Szó szerint az ukrán politikus azt mondta: a vonatkozó rendeletek hatályát nagy valószínűséggel további 90 nappal meghosszabbítják. A rendeletet jóváhagyó két törvényt Volodimir Zelenszkij elnök hamarosan benyújtja a parlamentnek, azután pedig a Legfelső Tanács a jövő héten jóváhagyhatja őket.

A háború kezdete óta ez lesz a hatodik parlamenti szavazás a hadiállapotról – emlékeztetett Zseleznyak. Először február 24-én, majd március 15-én, április 21-én, augusztus 15-én, majd legutóbb november 16-án hosszabbították meg három hónappal a hadiállapotot és az általános mozgósítást, amely 2023. február 19-ig tart.

A 18–60 év közötti hadköteles férfiak továbbra sem hagyhatják el az országot, és behívhatják őket a hadseregbe szolgálni.

Szombat reggel Ukrajna összes régiójában légiriadót rendeltek el egy lehetséges orosz rakétatámadás miatt.

Az Ukrajinszka Pravda azt írja, hogy Belaruszban szállt fel egy olyan MiG-31-es repülőgép, amelyről a Kinzsal típusú rakétákat szokták kilőni az oroszok. A támadás azonban most elmaradt, helyi idő szerint 11 órakor mindenhol lefújták a riadót.