Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább megtekinthetik a mai nap legfontosabb híreit röviden. Tartsanak velünk holnap is, jó pihenést kívánunk!

• Nagyszabású dróntámadás volt hétfő hajnalban Ukrajnában, a kijevi régióban, illetve a fővárosban több helyütt is légiriadót rendeltek el.
• Oroszország ellen újabb szankciókat vezettek be, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptetett három új rendeletet is. A döntések érintik az ukrán gyermekek elrablását, az orosz sportágazatot és a háború segítését is.
• Az Oroszország elleni olajszankciók életbelépésével az észak-afrikai országok tömegesen kezdtek orosz olajtermékeket importálni. A The Wall Street Journal szerint az elemzők azt gyanítják, hogy az orosz szállítmányok egy részét Európába exportálják vissza. Erről itt írtunk bővebben.
• Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy Oroszország jövője nem az ukrán fronton dől majd el.
• A belorusz partizánok és a száműzetésben élő ellenzék tagjai vállalták a felelősséget egy orosz A–50-es katonai felderítő repülőgép elleni dróntámadásért a belorusz főváros, Minszk közelében lévő repülőtéren. Részletek itt.
• Resperger István ezredes szerint az ukránok az időért küzdenek, hogy minél előbb megérkezzenek a nyugati fegyverek, de időközben egyre nehezebben tudják pótolni a veszteségeiket.
• Volodimir Zelenszkij vasárnap késő este  egysoros rendeletében menesztette a Donyec-medence védelméért felelős összevont katonai és rendvédelmi alakulatok főparancsnokát. Döntését nem indokolta.
• Oroszország is reagált arra a béketervezetre, amit az elmúlt napokban Kína vázolt fel. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szavairól itt írtunk hosszabban.
• Ukrajna elárulta azt is, hogy hol fognak támadást indítani tavasszal. Az is kiderült, mi a célja az offenzívának.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint kudarcot vallott az a nyugati célkitűzés, hogy elszigeteljék és feldarabolják Oroszországot. 
• Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter népirtással vádolta az oroszokat, szerinte ugyanis a legnagyobb gyermekdeportálást hajtják végre Ukrajnában.
• Változtat a rakéták bevetésének taktikáján az orosz hadsereg Ukrajnában – közölte hétfőn Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
• Külföldi sajtóértesülések szerint Magyarország meg akart vétózni egy állásfoglalást, amely Miheil Szaakasvili volt georgiai elnökre vonatkozik. Végül Lengyelország nyomására elálltak a lépéstől.
• Ukrajnának nem elég megnyernie a háborút és visszaszereznie a nemzetközileg elismert területeit, hanem „valódi demokráciává” kell alakulnia a háborút követően – mondta egy interjúban Volodimir Jermolenko ukrán filozófus.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a 47 tagú tanácsban elmondott egyik első beszédében figyelmeztetett, hogy a világban visszaszorulóban van az emberi jogok érvényesülése, sőt, sok helyen kifejezetten akadályozzák azt. Az elnyomás egyik példájaként az ukrajnai orosz inváziót említette – számolt be az MTI.

António Guterres ENSZ-főtitkár beszédében kijelentette, hogy a háború „tömeges jogsértéseket” idézett elő. A nemi erőszakot, az emberek gyanús körülmények közötti eltűnését, az önkényes fogva tartást és a hadifoglyok jogainak megsértését említette.

Hétfőn bejelentette lemondását Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasútvállalat (Ukrzaliznicja) vezérigazgatója. A Kyiv Independent beszámolója szerint Kamisin azt mondta, hogy a jövőben a vasútvállalat európai integrációért felelős részlegét fogja vezetni. 

Nyugodt szívvel mondok le. A vállalat tisztán, olajozottan működik

– fogalmazott.

Az amerikai republikánusok és demokraták közöttt egyaránt vannak olyan kongresszusi képviselők, akik megkérdőjelezik, hogy valóban ilyen mértékben kell-e támogatni Ukrajnát – mondta hétfőn Victoria Nuland.

A TASZSZ hírügynökség szerint az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese egy konferencián válaszolt arra a kérdésre, hogy a republikánusok között valóban vannak-e olyanok, akik csökkentenék az Ukrajnának szánt pénzügyi és fegyveres támogatást. Victoria Nuland azt mondta, hogy „mindkét párton belül” vannak olyan törvényhozók, akik ezt kétségbe vonják.

A külügyminiszter-helyettes azt is hozzátette, hogy csak akkor tudják a jövőben is jelentős, több tízmilliárd dolláros nagyságrendben segíteni Ukrajnát, ha a kongresszus mindkét pártja támogatja ezt. Victoria Nuland végül arra is kitért, hogy az amerikai emberek többsége még mindig támogatja a kormányzat Ukrajna-politikát, „mivel tudják, hogy mi mindent forog kockán”.

Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról beszélt az MTI szerint, hogy az orosz csapatok Herszon megyében, a Dnyeper folyó keleti partján, a Krím félsziget közelében újabb védelmi sáncokat építenek ki.

Hozzátette: erre a feladatra Oroszország cseljabinszki régiójából érkeztek újabban besorozott katonák. Mindennek köze lehet ahhoz, hogy az ukrán vezérkar szerint az oroszok vissza akarnak vonulni, el akarnak menekülni Herszonból.

Szergej Korszunszkij, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott japán nagykövete úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Kína jó kapcsolata előnyös lenne Ukrajna számára –közölte az Unian.

A diplomata emlékeztetett: a történelemben már volt hasonló helyzet, az 1970-es években szintén megtörtént, hogy megegyezett a két ország egymással, és ez be is indította a Szovjetunió hanyatlását.

Hétfőn Kijevbe érkezett Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere. A látogatást nem jelentették be előre.

A Reuters szerint a miniszter biztosította Ukrajnát arról, hogy továbbra is számíthatnak az Egyesült Államok támogatására a konfliktusban. Találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, valamint több fontos kormányzati tisztviselővel.

Joe Biden amerikai elnök egy héttel ezelőtt ugyancsak meglepetésszerű, nyilvánosan előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben.

Becslések alapján az oroszok 6-14 ezer ukrán gyermeket hurcoltak el Ukrajnából – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Lengyelország és az Európai Közösség nemzetközi szervezete felajánlotta segítségét Ukrajnának: közösen kutatják fel az orosz–ukrán háború ideje alatt elrabolt és Oroszországba hurcolt ukrán gyermekeket.

Az Egyesült Államok, Németország és Lengyelország közös hadgyakorlatot tarthat a közeljövőben Lengyelországban – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter.

Mint mondta, a gyakorlatra az orosz fenyegetések miatt kerítenének sort. A pontos részletekről még tárgyalnak, de a céljuk az, hogy „egyértelmű üzenetet” küldjenek a NATO-beli szövetségeiknek, valamint Vlagyimir Putyinnak is. 

A kelet-európai országoknak, mint például Lengyelország, a balti államok, Szlovákia és mások, fontos látniuk azt, hogy Németország – a szövetség prominens európai tagjaként – és tengerentúli partnerünk, az Egyesült Államok teljesítik a védelmi kötelezettségeiket

– mondta Boris Pistorius. 

A Kyiv Independent emlékeztetett arra, miszerint a napokban derült ki, hogy Oroszország, Kína és Dél-Afrika közös tengeri hadgyakorlatot tartanak a közeljövőben. 

A Wagner-csoport vezetője a YouTube orosz versenytársának létrehozásáért harcol – adta hírül a Sky News. Jevgenyij Prigozsin programozókat fogadott fel egy új tárhelyplatform, a Video Revolution létrehozásáért. 

A vezető azzal vádolta a YouTube-ot, hogy kizárja az orosz programozókat, ezért új platformjával versenybe szállna a népszerű webhellyel. 

A Bloomberg szerint a Barátság kőolajvezetéket működtető vállalat, a Transznyeft elismerte, hogy valóban nem szállítanak több olajat a lengyeleknek. A PKN Orlen nevű lengyel vállalat a hétvégén jelentette be, hogy nem kapnak több olajat Oroszországtól. Most ezt erősített meg az orosz fél is. 

A Transznyeft szóvivője, Igor Gyomin azt mondta, hogy a lengyelek miatt kellett leállítani a szállítást, ugyanis nem kapták meg tőlük azokat a dokumentumokat, amelyekre a szállításhoz szükség van. Így arról sem értesültek, hogy mekkora mennyiségre tart igényt a lengyel fél. A lengyelek korábban nem indokolták meg, hogy miért állt le a szállítás. 

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló is felszólalt hétfőn a magyar parlamentben, a tavaszi ülésszak kezdetekor. Expozéjában úgy fogalmazott: a háború „Dávid és Góliát harca” – tette közzé a Mandiner a parlament tavaszi ülésszakán felszólaló ukrán nemzetiségi szószóló szavait.

Egy éve már, hogy a demokratikus világ, köztük Magyarország is segít. Ez a segítségnyújtás és a befogadás 368 napja is

– fogalmazott Grexa Liliána. A parlament hétfői ülését az Index is élőben közvetíti, amely ide kattintva érhető el. 

Meghalt Gleb Pavlovszkij orosz politológus, aki korábban segített Vlagyimir Putyin orosz elnöknek politikai rendszerének kiépítésében – írja a Sky News.

Halála előtt úgy nyilatkozott, nem gondolta, hogy az orosz politika odáig fajul, hogy Oroszország megtámadja majd Ukrajnát, ezért sajnálja, hogy segítette Putyin hatalomra jutását.

Vitalij Kim, a Mikolajevi terület kormányzója azt írta: elképzelhető, hogy újabb drón- vagy rakétacsapások végrehajtását tervezik az oroszok.

Hétfő délelőtt nagyszabású dróntámadás zajlott le Ukrajnában. A kormányzó arra kérte az embereket, hogy továbbra is maradjanak a menedékhelyeken addig, amíg a légiriadó tart.

Ne vegyék félvállról a légiriadót! Valami még jönni fog

– írta Telegram-üzenetében a kormányzó.

A kongresszus továbbra is nyomást gyakorol Joe Biden amerikai elnök kormányára, hogy szállítson F–16-os vadászgépeket Ukrajnának. Ezt Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke jelentette ki, írja az Unian.

McCaul reméli, hogy a republikánus és demokrata pártok képesek lesznek befolyásolni a Fehér Házat, hogy a megszállók offenzívájára készülve beleegyezzenek a nagy hatótávolságú rakéták és F–16-osok Ukrajnának történő átadásába.

„Ha olyasmit adunk Ukrajnának, aminek valóban hasznát veszik, akkor nyernek. Azonban ha lassan haladunk, lassítjuk a dolgokat, akkor a harc elhúzódik, Putyin pedig pontosan ezt akarja” – magyarázta McCaul.

Vitalij Klicsko Twitter-oldalán osztott meg egy videót, ahol az látható, amint a kijevi polgármester kipróbálja a Németországtól érkezett tankok egyikét.

Kategóriáján belül világklasszisnak tartják a Leopardokat. Több mint egy tucat ország rendszeresítette.

A Leopard 2-t ténylegesen úgy tervezték, hogy minden területen felvegye a versenyt az orosz T–90-essel, amely komoly szerepet játszik az orosz invázióban. Ugyanakkor a Leopardokat is kipróbálták már harci körülmények között, és nagyon jól teljesítettek Afganisztánban és Szíriában is. 

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy erői lelőttek öt, Ukrajna által indított drónt, és megsemmisítettek egy lőszerraktárt a keleti Bahmut város közelében – számolt be a Sky News.

Moszkva hétfőn közölte, hogy négy HIMARS-rakétát is lelőtt. Mint megírtuk, a külvárosában és a környező falvakban is harcok folynak. Az ukrán fegyveres erők próbálják tartani Bahmutot, de a városba vezető útvonalak az oroszok ellenőrzése alá kerültek.

Az ukrán katonák arról számoltak be, hogy a térségben lévő utak a fagy és a sár miatt járhatatlanná váltak, így nem is tudnák elhagyni a várost. Közben a Bahmutért folytatott brutális küzdelem városi harccá változott. Az ostromlott városról videó is készült, ezt ezen a linken tudja elérni.

Oroszország inváziója előtt a városnak mintegy 70 000 lakosa volt, mostanra már csak mintegy 5000 maradt. Az ukrán fegyveres erők vezérkara egy Facebook-bejegyzésben közölte, hogy az orosz csapatok vasárnap több sikertelen támadást hajtottak végre Bahmut térségében.

Két ember meghalt és három megsebesült a nyugat-ukrajnai Hmelnyickijben egy orosz dróncsapásban, amelyben több mint egy tucat iráni gyártmányú harci drónt vetettek be vasárnap este – közölték a helyi hatóságok.

Az egyik halálos áldozat a mentőalakulat tagja volt, aki szolgálat közben vesztette életét – jelentette a Telegram üzenetküldőn a település polgármestere, Olekszandr Szimtcsicin, aki egyben a csapások következtében megrongálódott épületekről is beszámolt.

Nem sokkal később Hmelnyickij régió kormányzója, Szerhij Gamalij a Telegramon bejelentette, hogy egy másik mentőmunkás a kórházban halt bele sebesülésébe.

Gamalij közölte, hogy éjszaka három dróncsapást intéztek a város ellen, amely a Kijevtől mintegy 350 kilométerre délnyugatra fekvő régió központja. A településnek az egy évvel ezelőtt indított orosz támadás előtt mintegy 275 ezer lakosa volt.

Oroszország összesen tizennégy iráni gyártmányú, Sahíd típusú drónt vetett be Ukrajna ellen – közölte hétfő reggel az ukrán légierő, amely szerint a drónok közül 11-et lelőtt az ukrán légvédelem.

Kilenc drónt Kijev környékén semmisítettek meg – derült ki a kijevi katonai közigazgatás tájékoztatójából. Ez utóbbiaknak nem voltak áldozatai, és károk sem keletkeztek.

A megszállók nem fogják olyan könnyen feladni a Krímet, mint ahogy azt várnánk, de nem valószínű, hogy heves harcok lesznek a félszigetért – mondta Natlja Humenjuk.

A Déli Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője elmondta:

Nem hiszem, hogy a Krímet olyan könnyen visszaadják, mint ahogyan azt várnánk. De valószínű, hogy nem lesznek ilyen heves harcok. A legvalószínűbb, hogy a harc a donyecki és luhanszki területeken marad, míg a Krímért egy másik forgatókönyvet kell majd elővenni.

Kína mindig is fenntartotta a kapcsolatot az orosz–ukrán konfliktusban érintett valamennyi féllel, beleértve Kijevet is − közölte a külügyminisztérium szóvivője hétfőn a szokásos sajtótájékoztatón.

A Reuters jelentése szerint Mao Ning arra a kérdésre válaszolt, hogy az ukrán elnök,  Volodimir Zelenszkij azt mondta, szívesen tárgyalna Kínával − írta meg a The Guardian. 

Egy másik kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy Zelenszkij azt mondta, hogy beszélni kíván a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel, Mao azt mondta:

Kína álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban következetes és nagyon világos. A lényeg a békére való felhívás, a párbeszéd előmozdítása és a válság politikai megoldásának elősegítése. Mindig is fenntartottuk a kommunikációt az érintett felekkel, beleértve Ukrajnát is.