Drasztikus lépésre szánhatják rá magukat az ukránok, alapos okuk van rá

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Szlovákia lehet az első NATO-tagország, amely vadászgépeket küld Ukrajnába.
• Egyre többen akarnak csatlakozni Putyin árnyékhadseregéhez.
• Robbanás történt egy orosz lőszergyárban.
• Árvaházba száműzték a háborúellenes képet rajzoló orosz kislányt.
• Ismét a frontról tartott órát az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora.
• Videón, ahogy Putyin átadott egy új metróvonalat az irodájából.
• Megérkezett az ukrán erősítés a frontra, tovább durvultak a harcok Bahmutnál.
• Volodimir Zelenszkij: Szét fogjuk verni ezt az egész orosz népirtó rendszert.
• Fizetniük kell az ukrajnai menekülteknek Lengyelországban.
• Kemény ütést vittek be a szankciók az orosz légi szektornak.
• Orosz harci drónokat lőttek le Kijev felett.
• Megkérdőjelezték az amerikai törvényhozók, hogy kell-e támogatni Ukrajnát.
• Drasztikus lépésre szánhatják rá magukat az ukránok, alapos okuk van rá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a második világháború egyik legsúlyosabb, zsidók elleni akciójához hasonlította Oroszország jelenlegi támadásait. Az ukrán elnök erről a Twitteren írt.

2022. március 1-jén követték el ezt az orosz bűnt – a történelem, az emberiség, Kijev és Ukrajna ellen

– írta Volodimir Zelenszkij.

Hozzátette, hogy „a terrorista államot” teljes mértékben felelősségre fogják vonni népirtó háborúja miatt. Minden gyilkost, terroristát és kínzót bíróság elé állítunk. A történelmi igazságosságot helyreállítjuk – fogalmazott az ukrán elnök.

1941-ben két nap alatt több mint 33 000 zsidó embert gyilkoltak meg a kijevi Babij Jarban.

Az amerikai igazságügyi tárcavezető háborús bűnösnek nevezte Jevgenyij Prigozsint, az Ukrajnában harcoló orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetőjét.

Merrick Garland igazságügyi miniszter egy szenátusi meghallgatáson elmondta: a tárcája segít az állítólagosan elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában, többek között a Wagner által elkövetett állítólagos háborús bűnöknek is utánajár.

„Prigozsin, aki a csoportot vezeti, véleményem szerint háborús bűnös” – mondta Garland a meghallgatáson.

Ukrajna nem mér csapásokat Oroszország területére – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint Ukrajna drónokkal támadta meg az Oroszországi Föderáció régióit.

Hozzátette: Oroszországban nő a pánik, és folyamatban a szétesés, és „ezek megnyilvánulása az azonosítatlan repülő tárgyak által az infrastrukturális létesítmények ellen elkövetett belső támadások számának növekedése”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy kedden robbanások történtek Oroszország krasznodari területén, majd tűz ütött ki egy olajfinomítóban, Moszkva szerint dróntámadások következtében. Ezenfelül kétszáz négyzetkilométernyi légteret zártak le Szentpétervár fölött, és a helyi, pulkovói repülőtér nem fogadott repülőgépeket, miután „azonosítatlan repülő tárgyat” észleltek a város felett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy a Biden-kormányzat „nulla bizonyítékot” lát arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne komoly béketárgyalásokra – írja a Sky News.

„Éppen ellenkezőleg, a bizonyítékok ennek az ellenkezőjére utalnak” – tette hozzá a tárcavezető.

Blinken szerint az igazi kérdés az, hogy Oroszország eljut-e arra a pontra, „ahol valóban kész arra, hogy véget vessen az agressziójának”.

A német kancellár szerdán Krisjanis Karins lett miniszterelnökkel tárgyalt Berlinben. Az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákra lehet szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal, Scholz azt mondta, hogy a helyzet „teljesen világos”, Oroszország megtámadta Ukrajnát, így elsőként Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke.

A leginkább szükséges lépés az orosz csapatok kivonása Ukrajnából

– mondta a német kancellár.

Arról is beszélt, hogy hazáját és Lettországot egyesíti az igazságos béke és az Európa biztonsága és stabilitása iránti vágy.

Krisjanis Karins kiemelte, hogy az EU tagállamait három érték – a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság – egyesíti, Ukrajna pedig éppen ezen értékekért harcol, hiszen Oroszország a szabadság helyett az elnyomást, a demokrácia helyet az autokrata hatalomgyakorlást, a jogállamiság helyett pedig az „erősebb jogát” akarja érvényesíteni a megtámadott országban.

A lett miniszterelnök hozzátette: hazája az orosz támadás előtt megkezdte Ukrajna támogatását fegyverrel, és már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát meghaladó értékben segítette a védekezést fegyverekkel, hadi felszereléssel.

Lettország NATO-tagként a saját védelmi képességének erősítésére is komoly erőforrásokat mozgósít, a védelmi költségvetés stabilan meghaladja a GDP két százalékát, és hamarosan visszaállítjuk a sorkötelezettséget is

– idézi a politikust az MTI.

Annak ellenére hogy a védők heves ellenállást tanúsítanak Bahmut városában, Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadója szerint az ukrán hadseregnek „stratégiai szempontból” a visszavonulást kellene választania – írja a Sky News.

Alekszandr Rodnyanszkij gazdasági tanácsadó a CNN-nek azt mondta, hogy a hadsereg „minden lehetőséget mérlegelni fog”, mielőtt lemondana a városról, de abban biztos, hogy a vezérkar „nem fogja feláldozni az összes katonát a semmiért”.

A brit védelmi minisztérium értesülése szerint a háború kitörésének egyéves évfordulóján, február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök szerette volna bejelenteni a város elfoglalását, de erre nem került sor, hiszen a harcok még most is tartanak a régióban. Hamarosan azonban teljesülhet az államfő egyik kívánsága.

A Volkswagen-konszern többféle lehetőséget vizsgál oroszországi tevékenységének átalakítására, többek között tárgyalásokat folytat kalugai üzemének eladásáról – közölte szerdán a konszern egyik szóvivője hírügynökségi kérdésre adott válaszként.

Az egyik ilyen lehetőség a Volkswagen Group Rus eszközeinek értékesítése harmadik félnek, például a kalugai üzem eladása

– fogalmazott a szóvivő. „A tárgyalások folyamatban vannak, végleges megállapodás még nem született” – tette hozzá.

Korábban az orosz RBK hírportál számolt be arról, hogy az Avilon kereskedelmi csoport tárgyalásokat folytat a kalugai üzem megvásárlásáról, és a felek már közel állnak a megállapodáshoz. Az orosz hírportál beszámolóját egyik fél sem erősítette meg.

A Volkswagen az ukrajnai háború miatt 2022 márciusában leállította a gyártást két oroszországi üzemében. Leállította egyúttal a konszern márkáinak exportját is Oroszországba. Májusban a konszern kivonult a Gaz autógyárral fenntartott közös vállalkozásából Nyizsnyij Novgorodban, mivel a társtulajdonos Oleg Gyeripaszka szankciós listára került – számolt be az MTI.

Az Orosz Sakkszövetség (RCF) az európaiból (ECU) kiválva az Ázsiai Sakkszövetségbe (ACF) lépett át – számolt be az MTI. 

A csatlakozást kedden szavazta meg az ACF közgyűlése Abu-Dzabiban. A küldöttek túlnyomó többsége támogatta Oroszország felvételét, amelyet egy nem és hat tartózkodás mellett, 29 igen szavazattal hagytak jóvá.

Az orosz sportági szövetség már korábban megszavazta az ACF-be való átlépést, miután a FIDE úgy döntött: nem engedélyezi az oroszok részvételét a csapatversenyeken.  A FIDE  2022.  február 28-án, az ukrajnai invázió kezdete után jelentette be, hogy Oroszország és Belarusz nem rendezhet hivatalos versenyeket, később pedig az összes eseményről kitiltották a két ország válogatottját.

Az ukrán elnök is meghívót kapott Jens Stoltenberg főtitkártól a NATO vilniusi csúcstalálkozójára. A katonai szövetség vezetői idén júliusban ülnek össze Litvániában.

A Kyiv Independent szerint Stoltenberg azt mondta a meghívásról:

Határozottan hiszek benne, hogy ez egy erős jele lesz a szolidaritásunknak és annak, hogy Ukrajnát támogatjuk. Remélik, hogy Zelenszkij is el tud jönni majd.

A magyarok nem támogatják azokat az intézkedéseket, amelyek a háború további elhúzódását segítik elő – közölte friss kutatása eredményeit a Századvég Alapítvány szerdán az MTI-vel.

A felmérés szerint a magyarok egyértelműen ellenzik azokat a lépéseket, amelyek távolabb visznek a békekötéstől. A megkérdezettek 76 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagjai több fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 72 százalékuk ellenzi, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.

Vlagyimir Putyin orosz elnökről a válaszadók 71 százaléka, Joe Biden amerikai elnökről 64 százalékuk fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a magyarok 62 százaléka, Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság elnökéről a megkérdezettek több mint fele (53 százaléka) nyilatkozott negatívan.

Oroszország nem hisz az ukrán tisztviselők azon kijelentéseinek, miszerint Kijev nem támadja az Orosz Föderáció területét. Ezt Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára jelentette ki szerdán újságíróknak – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Nem hiszünk nekik” – mondta a Kreml szóvivője arra a megkeresésre, hogy kommentálja Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezető tanácsadójának kijelentéseit, miszerint „Kijev nem csap le az Oroszországi Föderáció területére”.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz zsoldos Wagner-csoport vezetője szerint Ukrajna „dühös ellenállást” tanúsít Bakhmutban.

A kelet-ukrajnai városért folyó csata a háború eddigi legintenzívebb csatái közé tartozik.

A Wagner-csoport harcosai vezették a Bahmut elleni orosz támadást – közölte a Sky News.

A Donyeck-szerte végrehajtott orosz támadásokban három ember meghalt – jelentette ma a régió kormányzója.

Lastocskinéban mintegy 15 ház is megrongálódott, míg a kelet-ukrajnai Donyeck más részein több épületet ért találat. Márianosztrán egy lakónegyedet, Tonenkóban pedig a közigazgatás épületét érte tűzvész – írja a Sky News.

Az ukrán hadsereg még nem hozta meg a döntést, hogy kivonul-e a megtámadott Bahmut városából – közölte egy katonai szóvivő szerdán a CNN-nek.

„Ha úgy látjuk, hogy a személyzetünket és a műveleti helyzetünket fenyegető veszély nagyobb, mint a terület megtartásának szükségessége, akkor megtesszük, de szervezett módon, pánik nélkül” – mondta az ukrán fegyveres erők keleti csoportosításának szóvivője.

Csak a parancsnokság látja, hogy ebben a helyzetben milyen mértékben van erre szükség. És aztán a vezérkar ülésén születik meg a vonatkozó döntés 

– tette hozzá.

Őrizetbe vettek egy orosz kémet, aki az ukrán csapatok kiképzőjének álcázta magát, miután lelepleződött az a terve, hogy információkat adjon át Moszkvának.

Az ukrán biztonsági szolgálat közölte, hogy a férfit a dél-ukrajnai Mikolajivban tartóztatták le, miután kiderült, hogy Oroszországnak gyűjtött hírszerzési információkat – írja a Sky News.

A kémnek állítólag az volt a feladata, hogy információkat adjon át az ukrán védelmi erők bevetéséről, valamint az olyan, fegyvereket és lőszereket tartalmazó bázisok helyéről, amelyeket Oroszország rakétacsapásokkal célba vehetne. A kémelhárítás ügynökei leleplezték az orosz ügynököt, mielőtt bármilyen információt továbbíthatott volna.

A kém otthonában tartott házkutatás során előkerült egy mobiltelefon, amelyen Oroszországgal folytatott levelezés volt, valamint fegyverek és lőszerek, amelyeket vizsgálatra küldtek.

„Brüsszel a háború pártján áll, nem támogatja az azonnali tűzszünetet” – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Menczer Tamás azt mondta: Magyarország szerette volna, hogy a háború egyéves évfordulójára készülő uniós dokumentumokban szerepeljen az azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére szólító felhívás, azonban ezt Brüsszel elutasította.

„Világossá tették azt, hogy a tűzszünet, az vörös vonal, azt ők nem fogadják el, mert a háborúnak folytatódnia kell” – fogalmazott az államtitkár.

A konfliktus fontos vitapont lesz, amikor a külügyminiszterek találkoznak a G20-ak csütörtöki indiai találkozóján – mondta India külügyminisztere.

Vinay Kwatra szerda reggel elmondta, hogy a miniszterek az ukrajnai konfliktusnak a világ többi részére gyakorolt hatását is megvitatják majd – beleértve a fejlődő országok számára jelentkező kihívásokat is.

Vinay Kwatra

Fotó: Ludovic Marin / AFP

Kwatra az újságíróknak elmondta, hogy a „kellő figyelmet” kapó kérdések között szerepel az élelmiszer-, energia- és műtrágyabiztonság, valamint a „konfliktus hatása ezekre a gazdasági kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk”.

A pénzügyminiszterek Újdelhiben találkoznak, néhány nappal a bengalurui csúcstalálkozó után, ahol azon vitatkoztak, hogy elítéljék-e Oroszország ukrajnai invázióját. A háborúról szóló közös közlemény megfogalmazása körüli vita után a miniszterek nem jutottak konszenzusra, miután Kína megakadályozta az invázió teljes elítélését.

Oroszország olaj- és gázexportból származó bevételei közel 40 százalékkal csökkentek januárban az ársapkák és a nyugati szankciók hatására. Így Moszkva legjövedelmezőbb exportcikkének bevételei megcsappantak – közölte kedden a Nemzetközi Energiaügynökség.

Oroszország olaj- és gázexportjából származó bevétele 18,5 milliárd dollár volt januárban, ami 38%-kal alacsonyabb, mint a 2022 januárjában, egy hónappal az ukrajnai invázió előtt kapott 30 milliárd dollár – derül ki az IEA Reutersszel megosztott számaiból.

Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint az orosz energiaexportot célzó nyugati intézkedések elérték céljukat: stabilizálták az olajpiacokat és csökkentették Moszkva olaj- és gázexportból származó bevételeit.