Zelenszkij erre várt, óriási segítséget kaphat az ukrán hadsereg

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.

A nap legfontosabb hírei:

• Fedir Sándor és Troski Viktor, az Ungvári Egyetem tanárai az ukrajnai háborúban harcolnak, több száz kárpátaljai magyarhoz hasonlóan. Előbbi gyalogosként, utóbbi pedig tüzérként erősíti az ukrán hadsereget. Tapasztalataikról itt írtunk bővebben.
• Hajnalban Ukrajna több nagyvárosában is rakétatámadások voltak, ezért az egész országban elrendelték a légiriadót.
• Lengyel, kanadai, norvég és spanyol hozzájárulással összeállt az első, Leopard 2A4 német gyártmányú harckocsikból álló, Ukrajnának szánt század. Részletek itt.
• Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter március 9-én megerősítette, hogy Szlovákia és Lengyelország közös erővel MiG–29-es vadászgépeket küldhet Ukrajnába. Ha tovább olvasná, ide kattintva teheti meg.
• Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján reagált arra, hogy egy lengyel vállalat azt tervezi, hogy harci kiképzőközpontot épít mintegy 600 ukrán katona részére a nyugat-ukrajnai Volinyi régióban. A szóvivő úgy véli, ezzel Lengyelország folytatja „kúszó terjeszkedését” Ukrajnában.

Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely kiterjeszti a halálbüntetés lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra.

A BelTA állami hírügynökség tájékoztatás szerint a törvénymódosítást a parlament február végén fogadta el. A jogszabály azoknak a büntető törvénykönyvben végrehajtott módosításoknak a része, amelyekkel a minszki kormány fokozná a küzdelmet a „szélsőséges, államellenes tevékenységek ellen”.

Az indoklás szerint annak érdekében, hogy ez idő alatt alaposabban kivizsgálják az ügyüket. Az államfő csütörtökön jóváhagyott egy másik módosítást is, amely szerint börtönbüntetést kaphat bárki, akivel szemben beigazolódik, hogy rossz hírét keltette az ország fegyveres erőinek.

Belarusz az utolsó európai ország, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket. A Lukasenka vezette ország tavaly a széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására. Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel belorusz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadásait.

Az ukrán fővárosban teljesen helyreállították az áramellátást a csütörtök hajnali orosz rakétatámadás után – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.

Még folyik a távhőszolgáltatás helyreállítása, jelenleg a távfűtött házaknak a 30 százalékában még nincs fűtés, de a szolgáltató cégek azt ígérik, hogy egy napon belül minden háztartásban helyreáll a rend

– tette hozzá a városvezető.

Kijev több kerületét is érte a rakétatámadás, és legkevesebb két ember megsérült. Csütörtökre a rendkívüli áramszünet miatt a fővárosiak 40 százaléka maradt áramszolgáltatás nélkül – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Szerhij Szuhomlin, a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir polgármestere elmondta: az orosz légitámadás miatt a település lakóinak délután még mindig mintegy a fele volt áram nélkül. A város energetikai infrastruktúráját iráni gyártmányú, Sahid típusú önmegsemmisítő drónokkal támadta Oroszország.

„A létfontosságú infrastrukturális épületek egy részénél generátorokkal fejlesztünk áramot. Ezek a víziközművek, a hő- és kommunális létesítmények” – tette hozzá. A városvezető megerősítette, hogy az elektromos közösségi közlekedés nem működik a városban. Dízelhajtású buszok járnak, de nincs belőlük elég.

Nyolc régióban voltak jelentős problémák

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon azt írta, hogy a csütörtök hajnali orosz rakétatámadás következtében Ukrajna nyolc régiójában károsodtak az áramtermelő és -elosztó létesítmények, de összességében az ukrajnai energetikai rendszer működőképes maradt. Egyes területeken átmeneti áramkimaradás előfordulhat, de a szakemberek folyamatosan dolgoznak a hibák kijavításán – írja az MTI.

Az ukrán elnök az elmúlt több mint egy évben a Berlinalén, a Golden Globe-díjátadón, a Grammy-gálán, valamint a Cannes-i és a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon is megkapta a lehetőséget arra, hogy szóljon az emberekhez, a vasárnapi Oscar-gálán azonban nem teheti ezt meg – írja a Variety.

Volodimir Zelenszkij a tavalyi Oscar-gálán sem mondhatott beszédet. Az Amerikai Filmakadémia nem indokolta meg a mostani döntését, a Variety azonban úgy értesült, hogy a közvélemény-kutatások alapján Ukrajna támogatottsága a háború kellős közepén egyre gyengül az amerikai emberek körében, ezért inkább eltekintenek Zelenszkij szerepeltetésétől a hétvégi díjátadó gálán.

Az Oscar-gála producere, Will Packer tavaly azért nem engedélyezte az ukrán államfő megjelenését, mert elmondása szerint fehér emberek közötti konfliktus zajlik Ukrajnában, és mivel a korábbi afrikai, ázsiai fegyveres összecsapások esetében sem adtak lehetőséget politikusoknak nagyszabású beszéd megtartására, Volodimir Zelenszkij esetében sem tesznek kivételt.

Az orosz állam megkerüli az EU és a G7-csoport által bevezetett szankciókat, mert nagyon fontos számára, hogy biztosítani tudjon félvezetőket és egyéb technológiát a katonai eseményekhez, illetve a fronton való cselekményekhez.

A Bloomberg azt írja, Oroszország 2017 és 2021 között évente átlagosan 163 millió dollár értékben vett chipeket és integrált áramköröket az Európai Uniótól, az Amerikai Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól és Japántól. Ez az összeg tavaly mintegy 60 millió dollárral kevesebb volt, viszont megnőtt az export többek közt Törökországba, Szerbiába és az Egyesült Arab Emírségekbe. A Kínából Oroszországba irányuló szállítások száma is megemelkedett, mivel Peking egyre fontosabb szerepet játszik Moszkva ellátásában. A cikkből az is kiderül, hogy ugyanígy 

A szankciók kijátszásában részt vesz Kazahsztán is, amely csak tavaly 3,7 millió dollár értékben exportált félvezetőket Oroszországba, míg 2021-ben ez az összeg még csak 12 ezer dollár volt. Egy európai uniós tisztviselő szerint a szankciók betartása politikai akarattól függ, és a nemzeti tisztviselőknek nem érdekük a hazájukban működő vállalatok elleni fellépés.

Mint beszámoltunk róla, Ukrajna tagadta, hogy köze lenne az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadásokhoz, amelyeket azért építettek, hogy orosz földgázt szállítsanak Németországba.

A reakció a The New York Times beszámolójára érkezett, amely névtelenül nyilatkozó amerikai hírszerzési tisztviselőkre hivatkozik, akik szerint egy ukránbarát csoport állt a szabotázsakció mögött.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt írta a Telegramon, hogy ez a reflektálás tudatlan amerikai propaganda.

„Biztos csak magányos vadászok voltak, akik az átkozott moszkoviták ellen harcolnak. Valamilyen vérlázító mocskok ezek, akik meg akarják menteni a világot. Odamentek, lemerültek a tenger mélyére, felrobbantottak két hatalmas csövet, utána pedig eltűntek a naplementében. És persze hol máshol, mint a NATO-hajókkal és nyomkövető rendszerekkel teli tengeren” – fogalmazott Medvegyev.

Hozzátette: „Ha a vezetékeket tényleg ukránbarát csoport robbantotta fel, és nem az Orosz Föderáció, akkor mi értelme tűzzel, karddal és pénzzel támogatni őket?”

Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő azt nyilatkozta a Sky Newsnak, hogy abban reménykedik, Oroszország előbb-utóbb egy teljesen elszigetelt állammá válik. A politikus szerint ha kitör egy háború, nem lehet félrebeszélni vagy félrenézni. Mindig jól megállapítható, hogy ki támad meg kit.

„Vannak emberek, akik segítenek az ellenségednek megölni téged, és gondoskodnak arról, hogy minden, amit szeretsz, vagy valaha is szerettél, romba dőljön. És vannak emberek, akik segítenek életben maradni és az életedért küzdeni. Utóbbiak támogatásával nagyobb esélyed van megérni a holnapot” – fogalmazott Kira Rudik.

Arról is beszélt, hogy megfigyelései alapján az ukrán emberek továbbra is félnek, és nagyon dühösek is. Azt kérte, alkalmazzanak szankciókat mindenki ellen, aki segít Oroszországnak.

Azt akarjuk, hogy Oroszország legyen az új Észak-Korea. Egy olyan ország legyen, amelynek senki sem segít. Akikkel senki sem áll szóba. Reméljük, hogy az orosz vezetők saját társaságukon kívül nem találnak más szövetségest

– mondta az ukrán politikus.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is reagált arra, hogy csütörtök hajnalban Ukrajna több nagyvárosában is rakéták csapódtak be. Ukrán tisztviselők tájékoztatása szerint Kijevet, Harkivot, valamint az Odesszai területet támadták az oroszok. Mindhárom helyen lakóházakat és az energiaellátást biztosító létesítményeket is eltaláltak a robbanóeszközök.

Oroszország egyik napról a másikra hatalmas rakéta- és dróntámadást intézett Ukrajna ellen, ami emberéleteket követelt. Sajnos a civil és polgári infrastruktúrát is nagy károk érték. Jól látható: itt nincs semmilyen katonai cél, csak orosz barbárság. Eljön a nap, amikor Putyint és társait felelősségre vonja egy illetékes törvényszék

– írta Twitteren az ukrán külügyminiszter.

Az Unian hírügynökség tájékoztatása szerint Németország egyik legnagyobb bankja, a Commerzbank leállította az Oroszországba irányuló fizetéseket.

A Citigroup tulajdonában lévő Bank Handlowy w Warszawie (BHW) szerint a német bank már nem folytat tranzakciókat orosz pénzintézetekkel.

Az újabb nagy európai bank elvesztése elvágja azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az orosz pénzügyi rendszer kapcsolódik a világhoz.

Az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszország bankrendszerének 80 százaléka nyugati szankciók alatt áll.

A miniszter szerint az USA és nyugati szövetségesei azt állítják, hogy az élelmiszerek és a műtrágyák mentesülnek a szankciók alól, de ez az álláspont hazugság.

Az orosz gabona és műtrágya exportja előtt álló valamennyi akadály elhárítása, amely a gabonamegállapodás egyik feltétele volt, egyáltalán nem teljesült

– jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Fajszal bin Farhan Al Szaud szaúdi vezető diplomatával folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón – írja a TASZSZ hírügynökség.

Lavrov emlékeztetett arra, hogy a gabonamegállapodás „két, egymással elválaszthatatlanul összefüggő részt” tartalmaz: az ukrán gabonának a Fekete-tengeren keresztül az ukrajnai kikötőkből történő biztonságos kivitelét, valamint az orosz gabona és az orosz műtrágya exportja előtt álló valamennyi akadály elhárítását.

Az első rész teljesül, és mi, az Oroszországi Föderáció török partnereinkkel együtt teljesítjük az ezzel kapcsolatos összes kötelezettségünket. Azonban a második rész egyáltalán nem teljesül

– mondta.

„Így a gabonaüzlet meghosszabbításának kérdése meglehetősen bonyolulttá válik, mivel a megállapodásnak az orosz gabona és műtrágya exportja előtt álló összes akadály elhárításával kapcsolatos része nem teljesül” – tette hozzá Szergej Lavrov.

Számos oroszországi gyár felfüggesztette a termelést és elbocsátotta a dolgozókat, mivel a szankciók és a nyugati gyártók elvándorlása miatt hiány van a csúcstechnológiai berendezésekből, mióta Moszkva tavaly megszállta Ukrajnát.

A szentpétervári önkormányzat tárgyalásokat folytat Kazahsztánnal a Hyundai oroszországi gyárának eladásáról – jelentette a The Guardian. 

Egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számoltak be, hogy a tárgyalások a végső fázisban vannak a Hyundai szentpétervári üzemének eladásáról egy kazahsztáni Asztanában működő autógyárnak. Az üzletet akár már júniusban aláírhatják – írta a lap.

A Hyundai tavaly márciusban függesztette fel oroszországi gyárának működését. 

Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője elmondta, hogy a tegnap esti rakétatámadás nem hasonlított semmihez, amire korábban emlékszik.

Őszintén szólva nem emlékszem, hogy korábban volt ilyen támadás

– mondta egy ukrán műsorszolgáltatónak a szóvivő, aki megerősítette, hogy összesen 81 rakétát lőttek ki az oroszok. 

Hajnalban mintegy 10 ukrán régióban történtek robbanások. A támadásoknak már hat halálos áldozata van, és ezrek maradtak áram, fűtés vagy víz nélkül – írta a Sky News.

Az előző héten Brjanszkban történt támadásra válaszolva hajtott végre csütörtök hajnalban átfogó rakétatámadást az orosz hadsereg – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az előző héten a Putyin ellen küzdő orosz önkéntesek hajtottak végre akciót Brjanszkban, amiről többek között itt írtunk részletesen.

Az orosz védelmi minisztérium most azt közölte, hogy a csütörtöki csapás egy „válaszcsapás” volt arra az akcióra. Az orosz kormányzat azt állítja, hogy a brjanszki támadásban két civil meghalt és egy 11 éves gyermek megsérült (az önkéntesek ezt cáfolták). 

Ismét légi riasztást adtak ki Ukrajna egész területére.

A riasztás egy hiperszonikus rakétákat szállító repülőgép felszállásával függ össze egy fehéroroszországi repülőtérről – írta az Unian ukrán hírügynökség. Közlésük szerint

A gép – amely Kinzsal rakéták indítására képes – 12.48-kor szállt fel, de egyelőre nem érkezett hír arról, hogy rakétákat lőtt volna ki.

Oroszország mindössze két rakétahordozó hajója maradt a Fekete-tengeren a csütörtök hajnali rakétatámadás után – közölte a déli ukrán hadseregcsoport.

Mint írták, az oroszoknak most összesen 8 hajója van a tengeren, és ezek közül kettő képes a Kalibr típusú rakéták kilövésére.

A déli hadseregcsoport mindemellett arra figyelmeztetett, hogy a rakétatámadás veszélye továbbra is fennáll, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a légiriadókat.

Az utóbbi hónapokban szó esett arról, hogy Kína az ukrajnai invázió óta folyamatosan segíti Oroszországot. Az Egyesült Államok úgy véli, Peking továbbra is együttműködik Moszkvával, hogy kihívja az amerikaiakat.

A nemzetközi szankciókkal szembeni segítségnyújtás kevésbé dokumentált formái közé tartozik bizonyos szeszes italok exportja, köztük a német digesztif, a Jagermeister, amely állítólag Kínán keresztül jutott el egy orosz fővárosi üzletbe.

A termékről fotó is készült, íme: