Rishi Sunak brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közösen bejelentették, hogy megegyeztek egy katonai kiképzési programban.
A két vezető péntek délután tartott közös sajtótájékoztatót Párizsban, ahol többek közt azt is ismertették, hogy egy új kiképzőprogramot indítanak, amelyben
ukrán tengerészgyalogosokat képez majd ki a két ország hadserege.
Hozzátették: mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák, hogy a háború más országokra is kiterjedjen, és azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne fordíthassa Európa ellen fegyverként az energiaellátást.
Ukrajna egyes részein óránkénti áramkimaradásokat tapasztalnak az emberek, miután csütörtökön az orosz erők célba vették az ország elektromos hálózatát. Moszkva legalább 80 csapást mért a kritikus infrastruktúrára – írja a Sky News.
Az Ukrenerho ukrán állami energiavállalat közölte, hogy az ország villamosenergia-rendszerét 15 rakétatámadás és 18 dróncsapás érte, a károk miatt Zsitomir és Harkiv lakosai áram nélkül maradtak. Ennek következtében a régiókban „óránkénti áramszüneti menetrendet” vezettek be.
A karbantartó személyzet mindent megtesz a stabil áramszolgáltatás mielőbbi helyreállítása érdekében, de a munkálatok időbe telnek
– írta az Ukrenerho.
Az Európai Unió majdnem kimerítette az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések lehetőségeit, és a blokk figyelmét Ukrajna pénzügyi és katonai támogatására kell fordítani – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Elmondása szerint a szankciók szempontjából nincs sok tennivaló, de továbbra is növelni kívánják a pénzügyi és katonai támogatást – írja az Euractive.
„Furcsa lenne, ha egy évvel az invázió kezdete után sokkal több lehetőség maradna. Lépésről lépésre alkalmaztuk a folyamatot, és fokozatosan – talán néha túlságosan is – haladtunk” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására Jevgenyij Prigozsin, az Ukrajna ellen harcoló orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője nem kommunikálhat orosz tisztviselőkkel. A vezető azért döntött így, mert egyre inkább aggódik Prigozsin növekvő politikai befolyása és népszerűsége miatt, írja a The Daily Star.
A Wagner az oroszok egyik legfontosabb harcolóereje Ukrajnában, de vezetője, Prigozsin könyörtelenül bírálta az orosz védelmi tisztviselőket.
Úgy fest, hogy Putyin egyre inkább a riválisaként, nem pedig a szövetségeseként tekint Prigozsinra, és attól tart, hogy egy nap a Wagner vezetője lehet Oroszország új elnöke, írja a lap.
„Az elmúlt évben Prigozsin egyre nagyobb népszerűségre tett szert Oroszországban” – mondta korábban Olga Lautman Oroszország-szakértő az Expressnek.
A legutóbbi szóváltás során Prigozsin „árulással” vádolta meg az orosz védelmi minisztériumot, amiért szerinte a tárca nem szállított lőszert a Wagner-csoportnak Bahmutban.
Most Putyin állítólag „elvágta” a telefonvonalait, ami azt jelenti, hogy Prigozsin nem egyeztethet közvetlenül a kulcsfontosságú védelmi és biztonsági tisztviselőkkel.
Március 10-én reggel a hatóságok légiriadót hirdettek Ukrajna egész területén. Ebben az időpontban Belaruszban indították az orosz MiG–31K-t, amely Kinzhal rakétákat képes szállítani – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szirénák helyi idő szerint 9.12-kor indultak be Kijevben, néhány perc múlva pedig az egész ország területén szóltak.
A Belaruski Gaius megfigyelő szervezet jelentése szerint 9:02-kor az Orosz Légierő egy MiG–31K típusú, Kinzhal rakétákat hordozó repülőgépe szállt fel a Machuliscsi repülőtérről.
A riasztást helyi idő szerint 10.35-kor visszavonták.
Az ukrán média arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők először használták az amerikai „okosbombát”, a JDAM-ot Bahmut közelében.
A bomba használatáról videó is készült, amelyen ennek a bombának a robbanása látható. A felvételen egy Kurdjumivka melletti terület látható.
A JDAM egy amerikai nagy pontosságú rendszer, amely siklóbombákkal van felszerelve. Az okosbombákat az amerikai légierő harci repülőgépei, valamint a Mirage, Mitsubishi F–2, Eurofighter Tuphoon és Panavia Tornado vadászgépek is hordozhatják.
🇺🇦🇬🇧 It seems like the first footage of the use of aviation "smart" bombs JDAM by Ukrainian aviation in the Bakhmut area appeared on the network. War History Weapons #Ukraine #UkraineWar #Russia #UkraineInvasion pic.twitter.com/a4OAyZTjXG
— Ukraine War SitRep 🇺🇦 (@UKRWarSitRep) March 10, 2023
Ukrajna hősét, a Da Vinci hívójelű Dmitro Kucjubalját március 10-én temetik el az ukrán fővárosban. Ezt a Facebookon jelentette be az elhunyt testvére, Vadim Kucjubalja.
Az ukrán katonától egy nappal korábban Ivano-Frankivszk megyei szülőfalujában vettek búcsút. A szertartás március 9-én 12 órakor kezdődött a művelődési házban, majd a templomban folytatódott – írja az Unian.
A kijevi búcsúra helyi idő szerint
Dmitro Kucjubalja március 7-én esett el a Bahmut melletti csatában, Zelenszkij elnök videóüzenetben jelentette be az ukrán hős halálát.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban adott interjút, ahol többek között az orosz–ukrán háborúról is beszélt. Amint azt elmondta, „egy évvel ezelőtt még mind abban reménykedtünk, hogy a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik igazi háborúvá, és hamar véget ér. A háború azonban egy év után sokkal durvább és kegyetlenebb, mint gondoltuk.”
Szerinte ahelyett, hogy mindenki elkötelezné magát a béke mellett, nagyon megosztott lett a közvélemény. Kiemelte, hogy egyre több az áldozat mindkét oldalon, de egyik fél sem közöl reális adatokat azok számáról, de minden bizonnyal már 100 ezer felett van a halottak száma, a sérülteké pedig ettől is sokkal több. Mint mondta, a háború és az infláció nem csak Európában, hanem az egész világon gondot okoz.
„A nyugati világ vezetői háborús lázban égnek” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy próbálja ezeket a beszédeket higgadtan hallgatni.
Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen, ennek az esélye pedig napról napra növekszik
– hangsúlyozta Orbán Viktor. Szerinte már csak Magyarország és a Vatikán áll igazán a béke pártján.
Az An–225 Mrija megsemmisülése sokként érte a legtöbb ukrán állampolgárt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat képviselői az Antonov állami vállalat adminisztrációjának korábbi képviselőit gyanúsítják, akiknek hanyagsága vezethetett az An–225 Mrija repülőgép oroszok általi megsemmisítéséhez – írja a Telegraf. Korábban arról számoltak be, hogy
őrizetbe vették a vállalat volt vezérigazgatóját, Szerhij Bicskovot.
A bűnüldöző szervek tisztviselői azt állítják, hogy elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze az Antonov volt vezérigazgatója, valamint helyettese és a légiközlekedés-biztonsági egység vezetője által elkövetett törvénytelen cselekményekre utaló jelekből.
Konkrétan azt állítják, hogy a gyanúsítottak nem engedték be a Nemzeti Gárda képviselőit a gosztomeli repülőtér területére Oroszország teljes körű inváziójának előestéjén. Ennek következtében a hadsereg nem tudott megfelelő védelmet biztosítani Mrija számára.
Az SBU szerint ez vezetett végül a stratégiailag fontos létesítmény nagyon gyors elfoglalásához, az An–225-ös repülőgépek megsemmisítéséhez és a környező települések elfoglalásához. Az Antonov korábbi vezetői állítólag 2022 januárjában és februárjában megtagadták a Nemzeti Gárdától a belépést.
Az orosz egységek megpróbálhatják megzavarni a logisztikát egyes ukrán régiókban – írja az ukrán Telegraf cikke.
Az Ukrajnát ért tömeges rakétatámadások, mint például a március 9-i, folytatódni fognak. Ezt a véleményt osztja Vlagyimir Szeleznyev katonai szakértő is, aki szerint az oroszok már ki is választották következő célpontjukat, ami jó eséllyel a Dnyipron átívelő vasútvonal és hidak lesznek.
A szakértő az Obozrevatelnek adott interjúban támasztotta alá előrejelzéseit. Szeleznijov szerint az oroszok taktikája a logisztikai útvonalak megnehezítésére fog irányulni. Az oroszok mindenekelőtt korlátozni akarják a nyugatról érkező új haditechnikai eszközöknek a frontvonalra történő szállítását.
A rakétatámadások országunk területén is folytatódni fognak, a vasúti infrastruktúrára és a Dnyeper folyón átívelő hidakra összpontosítva
– véli a szakértő.
Hozzáteszi, hogy a Kreml eredeti terve, miszerint az energetikai infrastruktúra rendszeres téli rombolásával energia-összeomlást idéznek elő, kudarcot vallott. Ezért Vlagyimir Putyin, aki abban reménykedett, hogy „befagyasztja Ukrajnát” és tovább növeli Európa menekültproblémáit, új forgatókönyvön dolgozik.
„Az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni hatalmas rakétacsapás után az EU-nak és az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége, hogy azonnal szállítson harci repülőgépeket és nagy hatótávolságú rakétákat” – vélekedett Guy Verhofstadt, az Európai Parlament képviselője.
After the massive missile strike against civilian infrastructure in Ukraine, the EU and the US have a moral obligation to deliver fighting jets and longe range missiles immediately ! pic.twitter.com/eNmbtSEZbM
— Guy Verhofstadt (@guyverhofstadt) March 10, 2023
Amint arról már az Index is beszámolt, Oroszország csütörtök reggel nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, ami legalább hat ember halálát okozta.
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország 81 rakétát és nyolc iráni gyártmányú kamikaze drónt vetett be, amelyekből 34 rakétát és négy kamikaze drónt semmisítettek meg.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara március 10-én összefoglalót adott ki a fronton kialakult helyzetről.
A legfontosabb dolgok a következők:
Az ukrajnai háború immár 380. napja tart.
Március 10-én, pénteken Kijevbe érkezik Sanna Marin. A finn miniszterelnök látogatásának célja Ukrajna további katonai, pénzügyi, diplomáciai és politikai támogatása – számolt be a Strana.
Mint megírtuk, Mikko Savola finn védelmi miniszter februárban bejelentette, hogy Helsinki is csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek Leopard 2 típusú harckocsikat küldenek Ukrajnának. Finnország 3 Leopard 2-essel járul hozzá ahhoz az együttműködéshez, amelyet a harcjárműveket gyártó Németország koordinál.
Ukrajna megkapta az Egyesült Államok és Németország által ígért két Patriot rakétaelhárító rendszer egyikét, de az még nem vált működőképessé.
A Financial Times értesülései szerint több Patriot légvédelmi rendszer szállítása is várható Hollandiából.
Az ukrán hadsereg egyelőre sikeresen megakadályozta, hogy az orosz csapatok bekerítsék Bahmut városát, de a harci helyzet a térségben továbbra is „nagyon nehéz” – mondta Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka március 9-én.
A Bahmutért folyó harcok már hónapok óta tartanak. A súlyos harcok ellenére Kijev nem vonta ki az ukrán katonákat a városból, emiatt Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka állítólag megharagudott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara csütörtök esti frissítésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg minden fegyvert bevet azért, hogy valahogy bekerítse a várost.
Az orosz erők arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy offenzívákat folytassanak a harkivi területen lévő Kupjanszk, valamint a donyecki területen lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányába – tette hozzá a vezérkar.
Március 8-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy Bahmut az elkövetkező napokban eleshet. „A város elvesztése ugyanakkor nem jelentene fordulópontot a háborúban” – tette hozzá rögvest.
Oroszország hamarosan eljuttatja az ENSZ Biztonsági Tanácsához a Németországgal, Dániával és Svédországgal folytatott levelezést az Északi Áramlat szabotázsának kivizsgálásáról. Ezt Oroszország első helyettes állandó ENSZ-képviselője, Dmitrij Poljanszkij mondta a The Dive nevű YouTube-csatornának adott interjúban.
Megtagadnak minden információhoz való hozzáférést, nem vehetünk részt a kivizsgálás folyamatában, annak ellenére sem, hogy érdekeltek vagyunk benne. Ők csak leveleket írnak nekünk, mondván: „Mi azt tesszük, amit teszünk, ti pedig törődjetek a saját dolgotokkal”
– fogalmazott Poljanszkij, aki hozzátette, hamarosan nyilvánosságra hozzák ezeket a levelezéseket, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának is megküldik.
Az ukrán titkosszolgálatok irányításával meg akarták ölni a Moldovához tartozó, szakadár Dnyeszter menti terület vezetőit, de sikerült meghiúsítani a merényletet – közölték helyi biztonsági szervek és a Dnyeszter-melléki főügyész, akiket az orosz média idézett.
Az állambiztonságot felügyelő „minisztérium” bejelentette, hogy terrortámadást hárítottak el. A közlemény szerint „az ukrán titkosszolgálat készítette elő a merényletet”, amely Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszter menti terület vezetője és több más helyi vezető ellen irányult, de a támadásra készülőket sikerült időben elfogni és őrizetbe venni.
Anatolij Gureckij főügyész hozzátette: sok ember halálát sikerült megakadályozni, mert a merényletet a Dnyeszter menti székhelyen, Tiraspolban, egy nagygyűlésen készültek elkövetni. Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU tagadta és Oroszország provokációjának minősítette a vádakat, amelyeknek szerinte az a céljuk, hogy feszültséget keltsenek az Ukrajna délnyugati határa mentén fekvő területen.
Dorin Recean moldovai miniszterelnök a hírre reagálva azt mondta: kormánya vizsgálatot indított, amely folyamatban van, így egyelőre nem tud érdemben nyilatkozni az ügyről. A Moldovához tartozó, de főként orosz ajkúak lakta Dnyeszter-mellék egy évvel a Szovjetunió felbomlása előtt, 1990-ben lényegében kikerült Moldova ellenőrzése alól. Területén 1992 óta orosz békefenntartó erők állomásoznak.
Februárban Moszkva azzal vádolta meg Ukrajnát hogy a terület elfoglalására készül, az ukrán fél azonban tagadta ezt. Oroszország ugyanakkor szintén tagadta azon ukrán állításokat, melyek szerint Moldova destabilizálására készülne, új frontvonalat nyitva az ukrajnai háborúban.
Egy apa és fia – Oleh és Mikita Homjuk – meghalt a Bahmutért vívott csatában – közölte az ukrán védelmi minisztérium. A két férfi nem sokkal a háború kezdete után csatlakozott az ukrán hadsereghez.
A háború leghevesebb harcai jelenleg a keleti Bahmut város körül folynak, amely tavaly nyár óta Oroszország egyik fő célpontja. A térségben mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett.
Father and son, Oleh and Mykyta Khomyuk, died in a battle near Bakhmut.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) March 9, 2023
From the first days of the full-scale russian invasion both went to defend their land as servicemen of @TDF_UA
They died together
True heroes don’t die, they forever remain in our hearts
Glory to the Heroes! pic.twitter.com/9X6WIvVOtj
Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője abban reménykedik, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kap a következő NATO-csúcson, melyet július 11–12-én Litvánia fővárosában, Vilniusban tartanak.
Az ukrán politikus újságíróknak azt nyilatkozta, hogy pozitív utalások és bátorító megjegyzések érkeztek az ukrán kormányzat felé a biztonsági garanciák ügyében. Jermak szerint a téma biztosan napirendre kerül Vilniusban, csak az a kérdés, ki kezdeményez majd, és történik-e megállapodás igazolódokumentumok aláírásával – közölte az Unian hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij januárban – amikor Boris Johnson volt brit miniszterelnökkel egyeztetett – azt mondta, a háború békés lezárásának egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy Ukrajna biztonságpolitikai garanciákat kapjon, és hozzátette:
SZERINTE ENNEK AZ EGYIK LEGJOBB MEGOLDÁSA AZ LENNE, HA UKRAJNÁT FELVENNÉK A NATO-BA.
Ugyancsak az év elején az ukrán védelmi miniszter úgy fogalmazott: Ukrajna a gyakorlatban már most is a NATO tagja, és meggyőződése, hogy a jövőben hivatalosan is a katonai szövetség tagjává válik az ország.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4994 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4404 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 9-én 16 ember, köztük 9 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök minden bizonnyal tovább fejleszti a nagy hatótávolságú nukleáris rakétákból álló arzenálját, hogy elrettentse Kijevet és erős nyugati szövetségeseit – figyelmeztettek amerikai tisztviselők.
Az ország legfelsőbb kémfőnökeinek figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor Oroszország fokozza immár egy éve tartó ukrajnai harcát, és amikor Putyin azzal fenyegetőzik, hogy kilép egy kulcsfontosságú nukleáris fegyverkezési szerződésből.
„Moszkva az ukrajnai inváziója alatt folyamatosan azt mutatta, hogy nukleáris képességeit szükségesnek tartja az elrettentés fenntartásához és céljai eléréséhez egy esetleges fegyveres konfliktusban az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben” – jelezték a tisztviselők, írja a CNBC.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak: