Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője péntek délután reagált az egyik kijelentésre, amelyről Orbán Viktor beszélt a reggeli rádiós interjújában.
A miniszterelnök arról beszélt (egyébiránt már nem először) az interjúban, hogy az Európai Unió „valamilyen békefenntartó erőket” küldhet Ukrajnába. A Kreml szóvivője erről a kijelentésről azt mondta: ha komolyan vehető, hogy valóban van ilyen terve az EU-nak, akkor az „rendkívül veszélyes lehet”.
Ez egy olyan kijelentés, amire nagyon fontos figyelnünk. Ha úgy értelmezzük, hogy ez egy kiszivárgott tervről van szó, akkor az rendkívül veszélyes lehet
– mondta a szóvivő a TASZSZ hírügynökség szerint.
Dmitrij Peszkov azt is hozzátette, hogy a békefenntartókat rendszerint mindkét oldal beleegyezése nélkül használják a háborúkban, és ha ez Ukrajnában is megtörténik, akkor az „nagyon veszélyes lehet”.
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk holnap is!
Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint – adta hírül az MTI.
A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban.
Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius" elképzelések alapján területi követeléseket támaszt, és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.
Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”.
Mindez azt jelenti, hogy „Ukrajna nem veszíthet, és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása” – mondta Olaf Scholz.
Az orosz taktikai nukleáris fegyverekBelaruszba telepítése azt jelentheti, hogy sikertelen volt Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója – közölte Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök Bucsa városábanmondott beszédet pénteken, és abban tért ki erre. Az Ukrajinszka Pravda szerint azt mondta: „Az, hogy az oroszok nukleáris fegyvereket telepítenek Belaruszba, annak a jele, hogy sikertelen volt a találkozó Kínával”.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy szerinte mindez azt is bizonyítja, hogy Belarusz teljesen elvesztette a szuverenitását, és orosz alárendeltségbe került. „Szerintem már nem ők döntenek arról sem, hogy milyen fegyvereket telepítenek a területükre” – mondta.
Garri Kasparov orosz sakknagymester, sakkvilágbajnok, aktivista és író, a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni küzdelem egyik vezetője mondta el a véleményét nemrég a háborúról.
Amikor egy diktatúra szembekerül egy demokráciával és szabad emberekkel, mint Ukrajna, a szabad emberek erejét gyakran alábecsülik, mivel vissza fogunk vágni
– fogalmazott.
Ez volt az a tényező, amit a geopolitikai szakértők kihagytak, amikor az Ukrajna elleni orosz háborúról beszéltek, a szabadság szelleme.
Marija Soroka, a Razom elnöke is megszólalt. (A Razom egy nonprofit ukrán–amerikai emberi jogi szervezet, 2014-ben hozták létre Ukrajna népének támogatására.) A tisztviselő megemlítette, hogy „az Orosz Birodalom össze fog omlani a természetes szabadságot eltipró diktatórikus tendenciák miatt”.
Russian chess grandmaster, World Chess Champion, activist and writer Gary Kasparov is a leader in the fight against dictator Vladimir Putin. ✊
— WORLD LIBERTY CONGRESS (@WLCongress) March 31, 2023
Gary Kasparov (@Kasparov63) in an interview with Razom For Ukraine’s (@razomforukraine) Mariya Soroka mentioned that the Russian Empire… pic.twitter.com/j7Td2m9N5y
Az ukrán hadseregben februárban módosították, hogy milyen illetménybónuszt kapnak azok a katonák, akik harci zónákban teljesítenek szolgálatot. A Kyiv Independent szerint a katonák attól tartanak, hogy negatívan fogja befolyásolni a morált.
Ennek az illetménybónusznak a lényege az volt, hogy a katonák, a területvédelmi egységek tagjai, valamint a rendőrök (tehát kvázi mindenki, aki hivatalos fegyveres alakulat tagja) az alapilletményükön felül havonta további 100 ezer hrivnyát (átszámítva kb. 950 ezer forintot) kaptak akkor, ha egy olyan területen teljesítettek szolgálatot, amely aktív harci zónának számít.
Azok, akik olyan területen szolgálnak, ahol nem zajlanak harcot, csak 30 ezer hrivnyát (kb. 285 ezer forint) kaptak.
MINDEZT FEBRUÁRBAN GYÖKERESEN MEGVÁLTOZTATTÁK.
Onnantól kezdve csak annak járhat havonta 100 ezer hrivnya, aki szó szerint harci kontaktba kerül az ellenséggel is. A 30 ezer hrivnyára pedig azok jogosultak, akik aktív harci zónában szolgálnak ugyan, de nem vettek részt csatában.
Sőt, a havi számításról áttértek a naponkénti számításra, tehát a fenti értékek csak egy maximumot jelentenek, amit egy-egy hónapban kaphat az adott katona.
Mindezt valamelyest kompenzálta ugyanakkor, hogy a katonák havi alapilletményét megemelték: Olekszij Reznyikov védelmi minisztert szerint ez 13 ezer hrivnyáról (kb. 123 ezer forint) 20 ezerre (kb. 190 ezer forint) nőtt.
A Kyiv Independent hat, különböző dandárokban szolgáló ukrán katonát kérdezett meg arról, hogy miként értékelik a lépést. Közülük – egy személy kivételével – mindannyian úgy vélték:
a döntés több kárt okozott, mint hasznot.
A Kyiv Independent szerint e miatt a döntés miatt nagyon sok katona elveszti azt a pénzt, amelyből a családját támogatni tudja, vagy katonai felszerelést tud vásárolni magának (az utóbbira gyakran azért van szükség, mert a hadseregtől nem kapják meg időben azt, ami jár nekik).
A lépés miatt romlott a morál a katonák körében, és már vannak olyanok is, akik azt fontolgatják, hogy megpróbálnának visszatérni civil munkakörbe. Többen arra is panaszkodtak, hogy még a tavaly novemberi vagy decemberi harci cselekmények után járó illetménybónuszukat sem kapták meg.
Olekszij Reznyikov korábban azt mondta: a változtatásra azért van szükség, hogy igazságosan járjanak el azokkal a harcosokkal szemben, „akik tényleg a fronton”, a legintenzívebb szakaszokon szolgálnak, mert az nem korrekt, hogy mások „odamennek, semmit sem csinálnak [...] és megkapják ugyanazt a pénzt”.
A miniszter ezenkívül arra is hivatkozott, hogy az ukrán költségvetés sem tudja elviselni az óriási katonai terheket.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök pénteken arról beszélt, hogy országának stratégiai nukleáris fegyverekre is szüksége lehet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hét szombatonjelentette be, hogy taktikai (vagyis a harcászatban alkalmazott, tehát kisebb hatású) nukleáris fegyvereket telepítenek Belaruszba. A lépés elsősorban nem az ukránoknak, hanem a Nyugatnak szólt.
Lukasenka a belorusz állami hírügynköség, a BelTA szerint pénteki beszédében már azt mondta:
lehetséges, hogy orosz stratégiai nukleáris fegyvereket is telepítenek Belaruszba.
Ezeknek a hatása jóval nagyobb, mint a taktikaiaké. Lukasenka azt mondta: ha szükség lesz rá, akkor Putyinnal erről is aláírnak egy megállapodást.
Közös levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnökének a magyar, a lengyel, a bolgár, a szlovák és a román miniszterelnök; a varsói kormányfői hivatal honlapján pénteken közzétett dokumentumban Brüsszel intézkedéseit kérik az Európába beáramló ukrán gabona ügyében.
A Rumen Radev bolgár, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar, Nicolae Ciuca román és Eduard Heger szlovák miniszterelnök által jegyzett levélben újabb – a tervezett rendhagyó intézkedéseken túlmenő – uniós pénzügyi eszközök mozgósítását kérik a veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők támogatására.
A miniszterelnökök az országaikban raktározott ukrán gabonatöbblet humanitárius célokra szánt felvásárlását kérik, hogy az ne az Európai Unió belső piacára, hanem az afrikai és közel-keleti rászorulókhoz jusson el.
Javasolják automatikus támogatási mechanizmus bevezetését azokban a régiókban és ágazatokban, amelyeket a leginkább érint az Ukrajnából érkező gabonaimport.
A levél aláírói vámok és kvóták bevezetését is szorgalmazzák az Ukrajnából származó behozatalra, amennyiben más intézkedések révén nem lehetne kiküszöbölni a gazdáknak károkat okozó piaci zavarokat – közölte az MTI.
Az amerikai elnök pénteken azt követelte Oroszországtól, hogy engedjék szabadon a The Wall Street Journal kémkedés gyanújával letartóztatott újságíróját.
Evan Gerskovicsot csütörtökön fogták el Oroszországban. A WSJ hevesen tagadta a vádakat, miközben amerikai és európai tisztviselők istiltakoztak az orosz eljárás miatt.
Joe Biden pénteken szólalt meg az ügyben, miután újságírók megkérdezték egy sajtótájékoztatón, hogy mit üzenne az oroszoknak az esettel összefüggésben.
Engedjék szabadon
– válaszolta a kérdésre az amerikai elnök. Nem sokkal később, egy másik kérdésre válaszolva azt is elmondta: egyelőre nem tervezik orosz diplomaták vagy újságírók kiutasítását az Egyesült Államokból a történtek miatt.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Pekingben igyekezett meggyőzni Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy kezdjen párbeszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – erről maga a spanyol kormányfő számolt be pénteki sajtóértekezletén a kínai fővárosban.
Az MTI tájékoztatása szerint Sánchez a megbeszélésén aggodalmát fejezte ki „Ukrajna törvénytelen megtámadása miatt”, továbbá biztatta a kínai elnököt, hogy első kézből tájékozódjon Zelenszkij béketervéről, amelynek központi eleme, hogy vissza kell állítani Ukrajnának a Krím 2014-es bekebelezése előtti területét.
Úgy gondolom, hogy ez egy olyan terv, amely tartalmazza a tartós béke alapjait Ukrajnában, és tökéletesen összhangban van az ENSZ alapokmányával, illetve annak elveivel, amelyeket (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) megsértett az inváziójával
– fogalmazott Sánchez.
A CCTV kínai állami televízió beszámolója szerint Hszi Csin-ping ez alkalommal is a „hidegháborús mentalitás” és az „extrém szankciók” jelentette nyomás felszámolására szólított fel.
Reméljük, hogy valamennyi érintett félnek párbeszéd és konzultációk révén sikerül egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági rendszert felépítenie
– idézték a kínai elnököt.
A spanyol kormányfő a kétoldalú viszonyt érintő tárgyalásairól kiemelte, a kölcsönösségre alapuló, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik Kínával.
Jelenleg a „különleges hadművelet” az egyetlen eszköz Oroszország céljainak elérésére Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken egy sajtótájékoztatón.
A szóvivő arra reagált ezzel, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök pénteki beszédében azt javasolta, hogy Ukrajnában azonnali tűzszünetet kellene kihirdetni, anélkül, hogy bármelyik fél visszavonulna, vagy átcsoportosítaná csapatait.
Peszkov erre azt mondta, hogy az orosz fél ezt a felvetést nem fogadja el.
Ukrajna ügyében semmi sem változik. A különleges hadművelet folytatódik, mert most ez az egyetlen eszköz az országunk előtt álló célok elérésére
– mondta a szóvivő. Mindeközben hozzáfűzte azt is, hogy a belorusz, valamint a korábban javasolt kínai béketerv is azért kivitelezhetetlen, mert a kijevi kormány „nyugati parancsnokai” ragaszkodnak a háború folytatásához.
Az ukrán védelmi minisztérium a Twitter-oldalán közölt borzalmas adatokat a bucsai mészárlásról.
Mint állítják, a 33 napos bucsai megszállás alatt több mint 9000 háborús bűntényt követtek el, ami azt jelenti, hogy naponta több mint 270-et.
Több mint 1400 civilt öltek meg. Sokukat kínzásnak vetették alá. A halottak között 37 gyermek volt. 52 gyermek megsebesült
– közölték.
More than 9,000 war crimes were committed during the 33-day occupation of Bucha. Over 270 a day. More than 1400 civilians were killed. Many of them were subjected to torture. There were 37 children among the dead. 52 children were injured.#bucha
— Defense of Ukraine (@DefenceU) March 31, 2023
2/3
📷 Zohra Bensemra, Reuters pic.twitter.com/uJMM7RjnAu
A Budapesti Közekedési Központ 2023. június 30-ig meghosszabbította az ingyenes utazási lehetőséget közösségi közlekedési járatain az Ukrajnából érkező menekült személyek számára.
A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a díjmentes utazás az eddigiekhez hasonlóan, egy személyazonosításra alkalmas ukrán úti okmány felmutatásával vehető igénybe.
2022. március 4-én bevezetett ingyenes szolgáltatását 2023. június 30-ig hosszabbította meg a társaság. A szolgáltatást akkor vehetik igénybe a menekült személyek, ha rendelkeznek valamilyen hivatalos ukrán úti okmánnyal (ukrán útlevél, ukrán személyi igazolvány, ukrán tartózkodási engedély, Ukrajnában tanuló egyéb külföldi diákok esetében ukrán diákigazolvány, illetve olyan egyéb okirat, amelyben egyéb külföldi állampolgár esetében ukrán lakcím is megtalálható).
A díjmentes utazásra jogosító okmányokat továbbra is elfogadják a BKK-járatokon – kivéve a 100E reptéri gyorsjáratot, a siklót, a nosztalgiajáratokat és a hajókat –, valamint a HÉV és a környéki kék buszok Budapesten belüli szakaszán.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Bucsában vett részt egy megemlékezésen Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Moldova vezetőivel.
A Kijev-közeli településen az ukrán államfő Robert Golob szlovén, Andrej Plenkovics horvát és Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel, valamint Maja Sandu moldovai államfővel találkozott. Az MTI szerint a külföldi vezetők részt vettek a város orosz megszállás alóli felszabadításának alkalmából megrendezett megemlékezésen, hogy leróják tiszteletüket az orosz agresszió helyi áldozatai előtt.
A küldöttség látogatást tett a Szent András apostolról elnevezett templomban, ahol a Bucsában meggyilkolt helyi lakosok egyik tömegsírjára bukkantak. A szlovén miniszterelnök Bucsában – részben ukrán nyelven – mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, valamint segítséget nyújt a háborús bűnök kivizsgálásához.
„Nehéz ezen a helyen lenni. Egy dolog hallani arról, ami itt történt, de más dolog itt lenni. Amikor ezt érzed, sok mindenre gondolsz arról, hogy kik vagyunk, mi a helyes, és mi nem” – fogalmazott Robert Golob, majd hozzátette:
Oroszországnak nem volt joga megtámadni Ukrajnát. Az erőszaknak soha nem lenne szabad felülkerekednie az érvelésen. Az is helytelen volt, hogy az orosz agresszorok ártatlan embereket öltek meg Bucsában. Ezt nem lehet megbocsátani. Ezért vagyunk önökkel ebben a nehéz pillanatban, és kötelességünknek érezzük segíteni az ukránok szabadságharcát.
Az MTI közölte: a tervek szerint az orosz és belorusz játékosok is részt vehetnek – semlegesként – az idei wimbledoni teniszbajnokságon.
A klub döntésének hátteréről itt olvashat bővebben.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az orosz elnök és Alekszandr Lukasenka belorusz elnök a jövő héten tárgyal a tűzszüneti felhívásról – írja az ukrán Telegraph.
Természetesen hallottuk Olekszandr Grigorjovics nyilatkozatait, természetesen a két elnök a jövő héten folytatja a tárgyalásokat, nevezetesen jövő héten lesz egy tanácskozás, ami lehetővé teszi az elnökök számára, hogy még egyszer részletesen beszéljenek egymással, valószínűleg ezt a témát is megvitatják majd
– mondta Peszkov.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője péntek délután reagált az egyik kijelentésre, amelyről Orbán Viktor beszélt a reggeli rádiós interjújában.
A miniszterelnök arról beszélt (egyébiránt már nem először) az interjúban, hogy az Európai Unió „valamilyen békefenntartó erőket” küldhet Ukrajnába. A Kreml szóvivője erről a kijelentésről azt mondta: ha komolyan vehető, hogy valóban van ilyen terve az EU-nak, akkor az „rendkívül veszélyes lehet”.
Ez egy olyan kijelentés, amire nagyon fontos figyelnünk. Ha úgy értelmezzük, hogy ez egy kiszivárgott tervről van szó, akkor az rendkívül veszélyes lehet
– mondta a szóvivő a TASZSZ hírügynökség szerint.
Dmitrij Peszkov azt is hozzátette, hogy a békefenntartókat rendszerint mindkét oldal beleegyezése nélkül használják a háborúkban, és ha ez Ukrajnában is megtörténik, akkor az „nagyon veszélyes lehet”.
Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta Oroszország külpolitikai koncepciójának új változatát. Az erről szóló rendelet aláírását az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának állandó tagjaival tartott pénteki ülésén jelentette be – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A dokumentum meghatározza az ország nemzetközi tevékenységének kiemelt területeit, céljait és célkitűzéseit, ez lesz az útiterv az orosz külügyminisztérium és más minisztériumok és tárcák számára.
Ma aláírtam az Orosz Föderáció külpolitikai koncepciójának aktualizált koncepcióját jóváhagyó rendeletet
– mondta az államfő a Biztonsági Tanács állandó tagjaival tartott pénteki találkozón.
A koncepció előző változatát 2016 novemberében fogadták el. Frissítésén az elmúlt években folyt a munka. Különösen 2022 januárjában, amikor is benyújtották az előkészített dokumentumot a Biztonsági Tanács állandó tagjainak megvitatására. A találkozót követően azonban az elnök átdolgozásra visszaküldte.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtökön találkozott az Európai Unió egyik delegációjával, és azt mondta nekik: Ukrajnának nehézfegyverzetre, valamint a tartalékban álló erők felkészítésére van szükség ahhoz, hogy megindíthassák a tervezett ellentámadást.
Az utóbbi hetekben több híresztelés is megjelent arról, hogy az ukránok Bahmut térségében egy nagy ellentámadást indíthatnak. Az Ukrajinszka Pravda szerint Reznyikov azt mondta: céljuk az, hogy az ukrán hadsereg minden szintjén a lehető legjobban felkészüljenek a támadásra. Mint mondta:
a céljuk az, hogy az egyéni katonától kiindulva egészen a dandárokig bezárólag különféle kiképzéseket hajtsanak végre.
A miniszer ezenkívül megköszönte az eddig nyújtott nyugati segítséget is, és azt mondta: hisz benne, hogy katonái a harci szellem szempontjából készen állnak a harcra.
Volodimir Zelenszkij szerint az ukrán nép megállította korunk legnagyobb emberellenes hatalmát.
Az Unian tudósítója szerint az államfő erről Bucsa városában beszélt.
Miért gyilkol Oroszország? Miért kínoz, terrorizál Oroszország? Azért, mert arra törekszik, hogy lerombolja az emberek méltóságát, hogy egy átlagos ember csak porszem legyen a hatalom birtokosainak lábai alatt. Ez ma így van Oroszországban, de ez soha nem lesz így Ukrajnában vagy Európában, vagyis azoknál a nemzeteknél, akik úgy védik szabadságukat, mint mi, ukránok
– hangsúlyozta az államfő.
Az orosz elnök egy rendeletben jóváhagyta az Orosz Föderáció külpolitikai irányvonalának frissítését – számolt be az orosz Meduza portál.
Szergej Lavrov külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az új dokumentumban azokat a változtatásokat foglalták össze, amelyekre az ukrajnai „különleges hadművelet” miatt kényszerültek. A dokumentumban egyrészt leírták, hogy az Egyesült Államok „az oroszellenes külpolitikai irányzat legfőbb felbujtója”.
Leszögezték továbbá azt is, hogy
az orosz hadsereget nemcsak Oroszország megvédésére lehet felhasználni, hanem arra is , hogy a velük „szövetséges” államok elleni támadásokat „megakadályozzák vagy visszaverjék”.
Ezenkívül arról is írtak, hogy az Oroszországot érő fenyegetésekre akár „aszimmetrikus” választ is adhatnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy incidens esetében az őket érő csapásra jóval erősebben is válaszolhatnak.
A dokumentumban írtak még arról is, hogy
Oroszország stratégiai partnerének tekinti Kínát és Indiát is,
továbbá arról, hogy a „barátságtalan országokban” is erőteljesen fellépnek az oroszellenes akciók ellen.
A román védelmi miniszter szerint fokozni kell a NATO jelenlétét a Fekete-tenger térségében, és a régióban egy új, átfogó stratégiára van szükség, amelyben az Amerikai Egyesült Államok vállalna vezető szerepet.
A bukaresti védelmi tárca (MAPN) pénteki közleménye szerint Angel Tilvar erről csütörtökön beszélt Washingtonban, amikor amerikai partnere, Lloyd Austin fogadta a Pentagonban.
A találkozón az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborújáról, a régió biztonságáról, az Egyesült Államok fegyveres erőinek jelenlétéről és a NATO védelmi és elrettentési képességének erősítéséről egyeztettek a felek.
Úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó stratégiára a Fekete-tengerre vonatkozóan, az Egyesült Államok vezetésével, a régió kulcsszereplőinek bevonásával. Politikánkat is erősíteni fogja, ha az a NATO és az Egyesült Államok következetes és kitartó jelenlétére alapul, ha abban Amerika vezető szerepet játszik
– idézte a román védelmi miniszter Washingtonban tett kijelentését az MAPN közleménye.
Tilvar hozzátette: az Egyesült Államok tavaly már bebizonyította a Fekete-tenger térsége iránti elkötelezettségét, amikor a Romániában állomásozó csapatait a 101. Légi Szállítású Hadosztály 2. lövészdandárjának katonáival egészítette ki.
Az Országgyűlés által pénteken elfogadott békepárti határozat a magyar emberek többségének akaratát rögzíti, és egyértelmű üzenet Magyarországnak, valamint az egész világnak – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont tanácsadója az M1 aktuális csatornán.
Ifj. Lomnici Zoltán úgy fogalmazott: a határozat „nem maszatol”, világosan fogalmaz, logikus a felépítése, és egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: kiemeli a békepártiságot, tiszteletben tartja Ukrajna területi autonómiáját, elítéli az orosz agressziót, kitér a szankciók káros hatásaira, és arra kéri az Európai Uniót, hogy ne hozzon több ilyen jellegű intézkedést. Emellett felhívja a figyelmet a kormány állampolgároktól kapott erős felhatalmazására, valamint felszólítja a magyar baloldalt, hogy ne okozzon kárt az országnak és a magyar embereknek.
A határozat a legdemokratikusabb módja annak, hogy a magyar emberek többségének akaratát rögzítse, a dokumentumban ugyanis a magyarok viszontlátják azt az akaratukat, amelyet a nemzeti konzultációban kifejeztek, és amelyet a tavalyi országgyűlési választáson a döntésükkel támogattak – mondta az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy a magyar baloldal nemcsak „szokásos jelleggel” mondott ellent a kormánynak ebben a témában, hanem „kényszerűségből, hiszen a mögöttük álló támogatóik nem tolerálnák, ha ebben a kérdésben meginogna a magyar baloldal”.
A szavazás után az alkotmányjogász kiemelte: mivel a javaslatot meggyőző többséggel fogadta el az Országgyűlés, az rendkívüli módon legitim.
A fideszes és KDNP-s képviselők által az orosz–ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán benyújtott békepárti határozati javaslatot 130 igen szavazattal, 24 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A dokumentumban az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, és rögzíti: azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak. Elítéli továbbá Oroszország katonai agresszióját és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez.
A Kreml egy amerikai riporter csütörtöki letartóztatása óta először reagált a történtekre, kijelentve, hogy minden akkreditált külföldi újságíró tovább dolgozhat Oroszországban – írja a Sky News.
Az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB kémkedés gyanújával őrizetbe vette a The Wall Street Journal tudósítóját, Evan Gerskovicsot – ezt az állítást az újság határozottan tagadta.
A moszkvai bíróság ezután úgy döntött, hogy a nyomozás lezárultáig rács mögött tartják.
Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül azt a hipotetikus veszélyt, amelyet az ukrajnai atomfegyverek telepítésére irányuló felhívások jelentenek – jelentette ki pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Ez egy újabb veszélyes tendencia, ébernek kell maradnunk” – figyelmeztetett a szóvivő, aki a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján közzétett petícióra reagált. Abban az amerikai atomfegyverek országba telepítéséről írtak bővebben.
„Nem minden petíciót lehet komolyan venni, amely az ukrán elnök honlapján megjelenik, ennek a témának az aktivizálása önmagában nem jelent újdonságot” – idézte Peszkovot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Március 30-án Zelenszkij honlapján petíciót tettek közzé azzal a javaslattal, hogy Telepítsenek amerikai atomfegyvereket ukrán földre, vagy tegyék Ukrajnát saját atomfegyverekkel rendelkező állammá.
Amennyiben a petíció 90 napon belül 25 ezer szavazatot kap, az ukrán elnöknek meg kell vizsgálnia azt, és választ kell adnia rá.
A 2022 februárjában a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy Kijev felülvizsgálhatja az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit, amely szerint az ország biztonsági garanciákért cserébe lemond az atomfegyverekről.
Később Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a taktikai atomfegyverek megjelenése Ukrajnában stratégiai fenyegetést jelentene Oroszországra nézve.
Eduard Heger szlovák, Robert Golob szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök pénteken Ukrajnába utazott, hogy részt vegyen a Kijevi területhez tartozó Bucsa felszabadításának egyéves évfordulója alkalmából rendezett csúcstalálkozón.
A csúcstalálkozót az ukrán hatóságok hivatalosan nem jelentették be, ahogyan az európai vezetők kijevi látogatását sem.
Plenkovic a Twitteren közölte, hogy már találkozott Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, hozzátéve, hogy Horvátország „kiáll Ukrajna európai útja, területi integritása és a megszállt területek reintegrációja mellett”.
A horvát miniszterelnök a tervek szerint részt vesz az orosz agresszió áldozatainak tiszteletére tartott megemlékezésen, valamint az ukrán veteránok kitüntetésén is.
Danas sam u posjetu Ukrajini zajedno s potpredsjednikom Vlade Medvedom. Održali smo po dolasku u Kijev sastanak s premijerom @Denys_Shmyhal. Hrvatska snažno pomaže #Ukraine i zalaže se za njezin europski put, teritorijalnu cjelovitost i reintegraciju okupiranih područja! 🇭🇷🇺🇦 pic.twitter.com/kYcrnGBVv6
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) March 31, 2023
A lvivi városi tanács felszólítja a városlakókat, hogy küldjenek fotókat a szabálytalanul parkoló autókról a közösségi oldalakon.
A terv szerint az ilyen autók vezetői által befizetett bírságokat Ukrajna Fegyveres Erőinek fogják felajánlani.
Visszatért a Berlini Állami Operaház színpadára Anna Nyetrebko orosz szoprán, akit azzal vádolnak, hogy szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezt Matthias Schulz művészeti vezető jelentette be az új program bemutatásakor – írja a lengyel Tysol.
Nyetrebko tavaly vesztette el a Turandot című operában címszerepét, közvetlenül az ukrajnai orosz invázió kezdete után.
Schulz rendező szerint azonban „nem lehet őt mint művészt csak úgy elengedni, különösen kulturális vonalon nem”.
Ha az orosz vezetés az ország összeomlásának kockázatát látja, a legszörnyűbb fegyvereit fogja bevetni – ezt Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök mondta pénteken a nemzethez intézett beszédében, írja az MTI.
Ahogy azt korábban megírtuk, az államfő óva intette Ukrajnát az ellenoffenzíva megindításától, mert az szerinte ellehetetlenítené a tárgyalásokat Moszkva és Kijev között.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnában tűzszünetet hirdessenek a csapatok átcsoportosításának engedélyezése nélkül.
Megpróbálom megkockáztatni, hogy javasolni fogom az ellenségeskedések beszüntetését Ukrajnában, a felszerelések mozgatásának és a csapatok átcsoportosításának lehetősége nélkül
– mondta pénteken a belorusz néphez és a parlamenthez intézett beszédében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése, miszerint Moszkva taktikai nukleáris fegyvereket telepít Belraruszba, esélyt ad arra, hogy az ország megvédje magát a nyugati fenyegetésektől – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök.
A Reuters jelentése szerint Lukasenka a nemzethez intézett tervezett beszédében azt mondta, hogy a nyugati nemzetek Lengyelországban – Belarusz határainál – megerősítették katonai jelenlétüket, és azt állította, hogy országa lerohanását és elpusztítását tervezik.
Lukasenka kifejtette, hogy a tűzszünetnek nem lehetnek előfeltételei az ukrajnai háborúban. Emellett óva intette Ukrajnát egy várható ellentámadás megindításától, mondván, hogy az lehetetlenné tenné a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat.