Az ukránok megüzenték, hogy támadásra készülnek a Krímben

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Megszólalt az orosz gyermekjogi biztos, ezért vitték el tömegével a gyerekeket Ukrajnából.
• Az ukrán vezetésjelentett a frontról.
• HIMARS-rakétákkal lőtték az ukránok Melitopolt.
• Az ukrán védelmi miniszter elárulta, miért érhet véget idén a háború.
• Taktikát váltottak az oroszok.
• Az ukrán vezérkar szerint már csaknem 180 ezer orosz katona eshetett el.
• Lezuhant egy drón Moszkva közelében.
• Putyin szerint Kijev kegyetlen módon ölte meg saját katonáit a fronton.
• A Kreml szerint Putyin és Lukasenka nem tárgyalt hadászati atomfegyverek telepítéséről.
• Az ukránok megüzenték, hogy támadásra készülnek a Krímben.
• Az ukrán erők több mint húsz támadást vertek vissza az ukrán vezérkar szerint.
• Egy magas rangú ukrán tisztviselő arról beszélt, hogy szó sem lehet béketárgyalásokról.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Legalább hét civil halt meg két különböző ukrán tüzérségi csapásban − jelentették az orosz állami hírügynökségek a kelet-ukrajnai megszállt területeken lévő hatóságokra hivatkozva.

Donyeckben négy civil halt meg, amikor a lövedékek egy parkolóban csapódtak be, további hat ember pedig megsebesült − közölte az orosz állami TASZSZ hírügynökség.

Külön jelentésben az állami Ria hírügynökség azt közölte, hogy három ember halt meg a Donyecktől mintegy 120 kilométerre északkeletre fekvő Liszicsanszkban, egy buszmegállóban történt robbanásban − írta meg a The Guardian.  Az információkat a lap független forrásokból nem tudta ellenőrizni.

Az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében.

A bizottsági elnök, aki csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU–kínai kapcsolatoknak”.

Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását

– hangsúlyozta Von der Leyen.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy kiáll Volodimir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy nukleáris fegyverek használata a konfliktusban.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője egy katonai temetőben készített nemrég videót.

A zsoldosvezér azt mondta, hogy a Wagner sok katonát veszít, ennek ellenére az ukrajnai katonai hadművelet továbbra is folytatódik. 

A felvételen valószínűleg az a temető látható, amely egy Fekete-tenger-közeli településnél található, és ahová rendszerint a Wagner fegyvereseit temetik.

A földön legfeljebb 5 embernek van információja arról, hogy hol és mikor kezdődik az ukrán fegyveres erők ellentámadása – jelentette ki egy interjúban Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

Arra a kérdésre, hogy az ellentámadás időpontját is tartalmazó nyilatkozatok részei voltak-e Ukrajna stratégiájának, Danilov a következőképpen válaszolt:

Elmondhatom, hogy ma nagyon kevés ember van, aki rendelkezik információval arról, hogy hol, mikor és milyen módon indítunk ellentámadást. Nem több, mint 3-5 ember

– írja az Ukrajinszka Pravda.

Danilov óva intett mindenkit, elhangozhatnak erről kijelentések, de nem biztos, hogy a valóságot fogják fedni. Hozzátette, hogy az ukránok észre fogják venni, amikor „minden elkezdődik”.

Az ukrán állami fegyvergyártó csütörtökön közölte, hogy a lengyel fegyvergyártóval, a Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) közösen 125 mm-es lövedékek gyártását kezdi meg a szovjet korszak tankjai számára – értesült a The Guardian.

Az Ukroboronprom közölte, hogy Lengyelország lesz a második NATO-tagállam, amely segít Ukrajnának a lőszerek előállításában.

A megállapodással összhangban új gyártósorokat terveznek a 125 mm-es harckocsilövegekhez való lőszerek nagy mennyiségű gyártására

– áll a vállalat közleményében. A megállapodást Volodimir Zelenszkij elnök szerdai lengyelországi látogatása alkalmával írták alá.

Ukrajna biztosítja a technológiát, és szakembereket küld a lengyel városokba, ahol a magas biztonsági kockázatokra való tekintettel a gyártóüzemeket fogják elhelyezni. Az Ukroboronprom tisztviselői szerint Oroszország folyamatosan támadta a fegyvergyártó létesítményeket, ami arra kényszeríti őket, hogy biztonságosabb területekre helyezzék át a gyártást.

A litván parlament csütörtökön egyhangúlag határozatot fogadott el Ukrajna meghívásáról a NATO-ba az észak-atlanti szervezet soron következő, júliusi csúcstalálkozóján Vilniusban.

Úgy hisszük, Ukrajna hozzá fog járulni a biztonságunkhoz, és erősebbé teszi a NATO-t

– hangoztatta Zygimantas Pavilionis, a litván parlament külügyi bizottságának elnöke.

Litvánia lesz ugyanis a házigazdája a NATO július 11-én kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly, az orosz hadművelet nyomán kezdeményezte Ukrajna gyorsított eljárásrendben történő felvételét az észak-atlanti szövetségbe.

Finnország kedden vált hivatalosan a NATO 31. tagjává, Svédország felvétele ugyanakkor még várat magára. A NATO-tagság egyik előfeltétele, hogy a tagjelölt államnak ne legyenek vitás határkérdései, és ne legyen részese nemzetközi konfliktusnak.

Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Reznyikov Görögországba utazott, ahol több tüzérségi és kézilőfegyver-szállítmányt, a sebesült katonai személyzet bejutását a görög kórházakba, valamint további szovjet kori BMP gyalogsági harcjárműveket ígértek neki – írja a The Guardian.

Nikosz Panagiotopulosz görög védelmi miniszter a Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Athén „minden támogatást megad Ukrajnának a háború ezen szakaszában, amely döntő jelentőséggel bírhat”.

Továbbra is támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell – ez egy nagyon világos álláspont, amelyet a kezdetektől fogva képviseltünk

– tette hozzá Panagiotopulosz.

Az európai bázisokon lévő amerikai nukleáris fegyverek aggodalomra adnak okot az Orosz Föderáció számára – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkvát aggasztja-e, hogy Washington ilyen fegyvereket telepít az európai támaszpontokra – írja a TASZSZ. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan reagálna Oroszország, Peszkov mindössze azt mondta:

Megfelelő módon.

Hszi Csin-ping kínai elnök nem mutatta jelét annak, hogy változtatna álláspontján Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, miután csütörtökön megbeszélést folytatott francia kollégájával, Emmanuel Macronnal.

Macron kínai állami látogatásának második napján Hszi Csin-ping folytatta az Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójával kapcsolatban régóta követett álláspontját, mondván, hogy „mindkét félnek észszerű biztonsági aggályai” vannak, és nem utalt arra, hogy befolyását a konfliktus befejezésének elősegítésére használná – írja az Ukrajinszka Pravda.

Kína készen áll arra, hogy Franciaországgal együtt felszólítsa a nemzetközi közösséget az észszerűség és a nyugalom megőrzésére

– mondta a kínai vezető egy pekingi sajtótájékoztatón.

A béketárgyalásokhoz a lehető leghamarabb vissza kell térni, figyelembe véve minden fél jogos biztonsági aggályait, hivatkozva az ENSZ alapokmányára (…) politikai megoldásra törekedve egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági rendszer kiépítésével

– tette hozzá a kínai elnök.

Pénteken temetik a háború újabb kárpátaljai magyar áldozatát Munkácson – közölte a városi tanács sajtószolgálata.

A 43 éves Lengyel Ottó március 28-án harci feladatok teljesítése közben vesztette életét. A katona a határőrség kötelékében teljesített szolgálatot. A kárpátaljai magyar férfi halálhírét családja tudatta április 4-én.

A katona halálának pontos körülményei egyelőre nem ismertek – írta meg a KárpátHír portál.

Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök – közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön Telegram-csatornáján.

A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében

– írta a kormányzó. Bogomaz szerint az orosz hadsereg a határőrökkel együtt vette tűz alá a csoportot.

Egy hónapja egy diverzánscsoportnak már sikerült behatolnia ugyanezen a határszakaszon Oroszországba. Azt az akciót az ukrán oldalon harcoló egyik orosz légió hajtotta végre.

Ukrajnában fel akarják menteni azokat a katonákat a szolgálat alól, akik elveszítették közeli hozzátartozóikat – számolt be az ország Legfelsőbb Tanácsának sajtószolgálata a Kárpáthír szerint.

A nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság a törvénytervezet elfogadását javasolta a parlamentnek. Mint a portál írja, azoknak a védőknek is felajánlják a katonai szolgálat alóli felmentést, akiknek rokonai a háború alatt tűntek el nyomtalanul.

A fronton meghalt Vitalij Merinov négyszeres ukrán kick-box-világbajnok – számolt be korábban a Visegrad24.

A 32 éves sportoló önkéntesként jelentkezett a hadseregbe, Luhanszk térségében harcolt, és még az előző héten szenvedett életveszélyes sérülést, amelybe végül belehalt.

Az utolsó leheletéig védte Ukrajnát

– mondta róla Ruszlan Marcsinkiv, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk polgármestere. Az elhunyt sportolónak egy kétéves kislánya is volt a feleségétől. 

A Kreml szerint a nukleáris atomfegyverek Belaruszba való telepítése a NATO terjeszkedésére adott válaszuk – írja a The Independent.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak azt mondta, hogy a NATO az, amelyik Oroszország felé terjeszkedik, nem pedig fordítva, ezért Moszkvának lépéseket kell tennie saját biztonsága védelmében.

Zárt ajtók mögött tárgyalják a kémkedéssel gyanúsított amerikai újságíró szabadlábra helyezését – jelentette az Interfax.

Evan Gershkovich ügyvédei április 18-án arról próbálják majd meggyőzni a bírót, hogy szabadlábra helyezzék a The Wall Street Journal tudósítóját. Ellenkező esetben legalább május végéig börtönben marad – számolt be a Sky News.

A The Wall Street Journal tagadta, hogy munkatársa kémkedett volna. A Fehér Ház nevetségesnek nevezte a kémkedés vádját, amelyért Oroszországban akár húszéves börtönbüntetést is kiszabhatnak. 

Mint megírtuk, Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a The Wall Street Journal amerikai lap újságírójának azonnali szabadon engedésére szólította fel Oroszországot.

Oroszország már a háború megindítása előtt is számos komoly hackertámadást intézett Ukrajna ellen a hadműveletek előkészítése érdekében – közölte a Mandiant amerikai biztonsági cég, amiről az MTI számolt be.

Azt állítják, hogy belarusz, illetve kínai hackertevékenységre utaló nyomokat is találtak.

David Grout, a vállalat régiós vezetője a franciaországi Lille-ben rendezett kiberbiztonsági fórumon elmondta, hogy bár orosz hackerek már 2014-től kezdtek behatolni az ukrajnai rendszerekbe, sok esetben a betöréseket csak most fedezték fel.

Ezek a támadások a háború óta újrakezdődtek

– tette hozzá Grout.

Aláhúzta, hogy a jelek szerint Oroszország adatlopással igyekezett minél több információt megszerezni Ukrajna lakosságáról, ebbéli igyekezetében pedig városházák, egyetemek, iskolák ellen is kibertámadásokat intézett.

Oroszországban 10,6 százalékkal, 48 414-re csökkent az új autók és kishaszonjárművek eladása márciusban az egy évvel korábbi 54 126-ról – közölte az Európai Vállalkozások Szövetségének (AEB) járműgyártó-bizottsága.

A szövetség adatai szerint az idei első három hónapban 153 477 új autót adtak el, 44,7 százalékkal kevesebbet a tavalyi azonos időszakkal összevetve.

Februárban 62,1 százalékos, januárban pedig 63,1 százalékos éves szintű eladáscsökkenést jegyzetek fel.

Az ukrán polgármester beszámolója szerint robbanások rázták meg szerda este az oroszok által megszállt város egyik légi támaszpontját.

Ivan Fedorov egy videót is közzétett Telegramon az egyik robbanásról, amely állítása szerint a melitopoli repülőtéren történt. Azt állítja, hogy mentőket küldtek a repülőtérre. Az oroszok állítása szerint a légvédelmi rendszerük sikeresen működött – írja a Sky News.

Emmanuel Macron a pekingi Nép Nagy Csarnokában találkozott Hszi Csin-pinggel. A francia miniszterelnök elmondása szerint szeretné bevonni Kínát az ukrajnai békéért való közös felelősségvállalásba.

Francia tisztviselők szerint Macron arra akarja kérni a kínai elnököt, hogy használja fel Peking befolyását Vlagyimir Putyinnal szemben – írja a Sky News.

Az orosz megszállók taktikát változtattak az Ukrajna elleni háborújukban. A megszállók robbanógránátokat kötnek a drónokhoz, hogy azokat zsúfolt helyeken dobják le – közölte Natalija Humenyuk.

Fotó: Stringer / Reuters

A Dél Hadseregcsoport egyesített koordinációs sajtóközpontjának vezetője szerint az oroszokat a frontvonalon történt kudarcok késztették erre a „kétségbeesett lépésre”. Ugyanakkor biztosított arról, hogy az ukrán védők az oroszok minden egyes új taktikájára megtalálják a megfelelő válaszlépést.

Emberek tömegeiről beszélünk, ahol humanitárius segélyeket osztogatnak. Ez a terrorizmus klasszikus jele, mert nincs más célja, csak a pusztítás. Ezért arra kérjük az embereket, hogy ne gyűljenek össze nyílt tereken

– fogalmazott Humenyuk az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.