Már él a forródrót, rengeteg orosz katona adná fel magát

Legkevesebb hét ember megsérült az Ukrajna egyik déli régióját ért három orosz támadásban – közölte a terület katonai közigazgatásának vezetője. 

Olekszander Prokudin szerint az „irányított légibomba” csapások több települést is érintettek Herszon városában. 

Hat ember megsérült a Zmiivka elleni csapások következtében, egy ember pedig Kozatskij faluban sebesült meg

– írta Telegram-frissítésében a Sky News szerint. 

Az áldozatokról és a károk mértékéről még gyűjtik a részletes információkat – tette hozzá.

Az FSZB bejelentette, hogy a Herszon régióban letartóztatták az ukrán különleges erők egyik ügynökét és társát, akik az orosz hadseregről gyűjtöttek információkat.

Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata őrizetbe vette az ukrán különleges szolgálatok egyik ügynökét és egy, az ő utasítására eljáró személyt, akik információkat gyűjtöttek az Orosz Föderáció fegyveres erőinek a Herszon régióban lévő állomáshelyeiről és egységeinek számáról

– közölte pénteken a titkosszolgálat.

Az FSZB szerint a háborúban használt katonai felszerelések és fegyverek típusairól, valamint a mozgási útvonalakról szóló információkat a terület térképeire és földrajzi koordinátáira hivatkozva „internetes üzenetküldőkön keresztül küldték el az ukrán biztonsági szolgálat munkatársainak”.

Az őrizetbe vett ukrán állampolgárokkal kapcsolatban büntetőeljárást indítottak. A tett 20 évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után – közölte az Interfax orosz hírügynökség.

Oroszország 53 rakétát, öt irányított rakétát és 18 légicsapást mért Ukrajnára – közölte a kijevi csapatok műveleti irányítását felügyelő egység közleményét a SkyNews.

Az orosz erők továbbra is főként Liman, Bahmut, Avdijivka és Marinka területeket támadták – tették hozzá.

Ukrán katonák Bahmut közelében 2023. április 7-én

Fotó: Oleksandr Klymenko / Reuters

Az orosz elnök célja az, hogy a mostanra megvalósult katonai ellenőrzés mellett gazdaságilag is teljesen az irányításuk alá vonják Belaruszt – írta csütörtök esti elemzésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóintézet.

Mint írták, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök és Vlagyimir Putyin legutóbbi találkozóján az orosz elnök javasolta, hogy közös adórendszert kell létrehozni, valamint a vállalkozások és a kereskedelem szabályozása terén is egységesíteni kell a két országot.

Ezenkívül a két ország azon is dolgozik, hogy az energiapiacukat (olaj, gáz, áram) egységesítsék. „A Kreml ezenkívül a jelek szerint törekszik arra is, hogy integrálja a belorusz védelmi ipart a sajátjába” –sorolta az ISW.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6186-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4211-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Vonattal 26 ember – köztük 16 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A háború kezdete óta jelentősen visszaszorítottak néhány ukrán oligarchát, de Ukrajna újjáépítésé azon fog múlni, hogy rendszerszinten sikerül-e visszaszorítani a korrupciót és a posztszovjet kleptokráciát – írta a Bloomberg.

A hírügynökség véleménycikke szerint a Zelenszkij-kormányzat sokat tett az oligarchák visszaszorítása érdekében. Az Ukrajnát támogató államok ennek örülnek is, viszont attól tartanak, hogy mások jönnek helyettük, és az újjáépítéshez szánt forrásokon élősködnek majd. 

Az adományozók nem a régi oligarcháktól félnek, hanem az újaktól

– mondta erről Valerija Gontareva, az ukrán jegybank korábbi elnöke.

A Bloombergnek egy európai diplomata azt mondta, hogy a nyugati szövetségesek (azon belül is különösen a G7-országok) azt kérték Ukrajnától, hogy folytassák a korrupcióellenes reformokat. Mindeközben viszont az ukrán kormányzatnak arra is kell törekednie, hogy néhány, még pénzzel és hatalommal rendelkező további oligarchával jó viszonyt ápoljon, hogy ők ne vigyék ki az országból a pénzüket.

Közéjük tartozik Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov, aki az utóbbi egy évben már egyfajta háborús hőssé nőtte ki magát az ukránok szemében az adományainak köszönhetően. „Sose gondoltam volna, hogy ez megtörténhet” – mondta erről Valerija Gontareva. A Bloomberg név szerint említette Ihor Kolomojszkit is, akinél történetesen februárban razziáztak az ukrán hatóságok.

Elhalasztották az Európai Unió tervét, hogy egymillió darab tüzérségi lövedéket küldjön Ukrajnának, mivel a tagállamok vitatkoznak arról, hogy a tervre szánt kiadások mennyire maradjanak az EU-n belül − írta meg a Sky News. 

A külügyminiszterek március 20-án hagyták jóvá a csomagot. A terv első része 1,09 milliárd dollárt irányzott elő az uniós országoknak, hogy visszatérítsék a raktárkészletekből Ukrajnába küldött tüzérségi lövedékek árát.

Az erre vonatkozó jogszabályokat mostanra véglegesítették, és várhatóan a következő napokban lépnek hatályba − közölték névtelenséget kérő diplomaták. A második elem végrehajtását azonban − a közös lőszerbeszerzés terén mérföldkőnek számító uniós lépést − az a nézeteltérés késlelteti, hogy mely országok vállalatai jogosultak a szerződéskötésre − mondták a források.

Az ukrán légierő egyik vezető parancsnoka szerint Kijevnek nagy szüksége van F–16-os vadászgépekre, amelyek szerinte „négyszer-ötször” hatékonyabbak, mint az általuk jelenleg használt szovjet korabeli gépek − írta meg a The Guardian. 

Lengyelország és Szlovákia a közelmúltban kezdte meg a MiG–29-es vadászgépek átadását Ukrajnának, de Szerhij Holubcov, az ukrán légierő egyik legmagasabb rangú parancsnoka szerint a szovjet korabeli harci gépek nem lennének képesek teljes mértékben ellensúlyozni Oroszország hatalmas légierejét.

Holubcov az ukrán televízióban azt mondta:

Az F–16-os olyan vadászgép, amely többfeladatú repülőgéppé vált; amely a légi feladatok teljes spektrumát képes ellátni. A MiG–29 sajnos a múlt századból való.

Az Egyesült Államok egyelőre kizárta, hogy F–16-os repülőgépeket küldjön Ukrajnába. A Fehér Ház álláspontja azért meghatározó, mert az amerikai államnak döntési joga van a repülőgépek újraexportálásáról.

Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk ma is! Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Megszólalt az orosz gyerekjogi biztos, ezért vitték el tömegével a gyerekeket Ukrajnából,
• az ukrán vezetés jelentett a frontról,
• HIMARS-rakétákkal lőtték az ukránok Melitopolt,
• az ukrán védelmi miniszter elárulta, miért érhet véget idén a háború,
• taktikát váltottak az oroszok,
• az ukrán vezérkar szerint már csaknem 180 ezer orosz katona eshetett el,
• lezuhant egy drón Moszkva közelében,
• Putyin szerint Kijev kegyetlen módon ölte meg saját katonáit a fronton,
• a Kreml szerint Putyin és Lukasenka nem tárgyalt hadászati atomfegyverek telepítéséről,
• az ukránok megüzenték, hogy támadásra készülnek a Krímben,
• az ukrán erők több mint húsz támadást vertek vissza az ukrán vezérkar szerint,
• egy magas rangú ukrán tisztviselő arról beszélt, hogy szó sem lehet béketárgyalásokról.