Óriási rakétazápor zúdult Ukrajnára

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• A kiszivárgott Pentagon-dokumentumokból derült ki, meddig tarthat még a háború.
• Vlagyimir Putyin megmérgezhette legnagyobb riválisát.
• Óriási orosz veszteségekről számoltak be az ukránok.
• Putyin személyesen hagyta jóvá a The WSJ újságírójának letartóztatását.
• Egy szakértő szerint borzasztó dologra kényszerülhet Ukrajna.
• The New York Times: Belső konfliktus alakult ki Oroszországban a kiszivárgott dokumentumok miatt.
• Az ukrán elnöki tanácsadó szerint a lefejezéses videó az oroszok jól átgondolt stratégiáját követi.
• Óriási rakétazápor zúdult Ukrajnára a háború kezdete óta. 
• Volt oroszbarát politikus: Ha találkoznék Putyinnal, megölném.
• Megegyeztek az unió politikusai, egymilliárd euró értékben kapnak lőszereket az ukránok.
• Vadászgépek adnak a lengyelek Ukrajnának.
• Zelenszkij üzent, jön az ukrán ellentámadás.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán katonai hírszerzésnek már vannak adatai arról, hogy milyen körülmények között fejeztek le egy ukrán hadifoglyot az oroszok.

Minderről egy ukrán tisztviselő beszélt a Kyiv Independent szerint. Dmitro Lubinyec főombudsman azt mondta: a minap egyeztetett a hírszerzőkkel, akik azt mondták: 

már van feltételezésük arról, hogy ki követte el, hol tette, és ki segédkezett ebben, beleértve azt is, hogy ki volt az eset felbújtója.

Az utóbbi napokban két ilyen videó is terjedni kezdett, ezekről itt írtunk bővebben. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében arról az ukrán ellentámadásról beszélt, amely a következő hetekben jöhet.

„Erőteljes lépésekre készülünk. Felkészítjük a katonákat. Nagyon várjuk a [külföldről érkező] fegyvereket. Olyan közel akarunk jutni a győzelemhez, amennyire csak lehet – írta az ukrán elnök a bejegyzésében, majd azt is hozzátette: maximális hatékonysággal és felkészültséggel akarják végrehajtani a támadást.

Lengyelország újabb MiG–29-es vadászgépeket ad át Ukrajnának – jelentette be csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. 

A kormányfő azt mondta, hogy ezekre a gépekre már nincs szükségük, mert van 48 F–16-os gépük, és emellett a NATO keleti szárnyára is érkeztek újabb F–22-es vadászgépek, a jövőben pedig Lengyelország F–35-ös modern, többcélú gépeket is kap.

A lengyel kormányfő azt nem mondta el, hogy hány gépet adnak át, de azt ígérte, hogy a napokban elárulják a további részletek is.

A gépek között olyan MiG-ek is lehetnek, amelyeket Lengyelország még 2002-ben vásárolt meg Németországtól (akik az NDK-tól örökölték meg azokat). A Süddeutsche Zeitung szerint a német kormány még szerdán adta meg a jóváhagyást ahhoz, hogy az általuk eladott gépeket Lengyelország továbbexportálja. 

A The New York Times írt hosszú cikket arról, hogy miként terjed az orosz propaganda az afrikai államokban.

A lap szerint a helyi oroszpárti influenszereknek nagy szerepük van a közvélemény befolyásolásában. és egyre több embert érnek el. Példaként hozták fel, hogy Dél-Afrikában egy twitteres influenszer az utóbbi időben hozzáadta a nevéhez a „Vlagyimir” szót, és így kezdte el terjeszteni az orosz dezinformációt az ukrajnai háborúról.

Kitértek arra is, hogy a többmilliós nézettségű Afrique Media nevű tévécsatorna rendszeresen dicsőítik az Ukrajnát lerohanó oroszokat.

A szakértők szerint az afrikai influenszerek, médiaplatformok egy része a Wagner-csoporttal állhat kapcsolatban, amelynek sok zsoldosa szolgál az aranyban és más természeti kincsekben gazdag közép-afrikai országokban is.  

Az orosz álhíreket ipari szinten gyártják itt. Nem lehet tagadni, hogy az oroszpárti felhasználók mennyire sikeresek

– mondta erről egy Maliban regisztrált tényellenőrző oldal koordinátora.

A RIA Novosztyi adott ki egy hosszabb anyagot arról, hogy hova mehetnének nyaralni az oroszok a következő hetekben.

A felsorolásban számos oroszországi, illetve szomszédos állambeli helyszín szerepel, majd a szöveg egy pontján azt írták:

a vakációszezon most kezdődik a Krímben is.

Hozzátették, hogy a hőmérséklet Jaltában 16-17 Celius-fok körül alakul napközben, és a tenger is 15-18 Celsius-fokos, majd felsorolták a legfőbb látványosságokat is a félszigeten. 

A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától. Az utóbbi hónapokban egyre több szó esett arról, hogy az ukránok már idén megpróbálhatják visszafoglalni, és már tavaly is hajtottak végre csapásokat – gyakran nem is olyan messze az üdülőhelyektől.

Egy  három hónapos csecsemővel akart átszökni az ukrán–szlovák zöldhatáron egy kelet-ukrajnai pár, de elkapták őket.

A férfi és élettársa egy három hónapos gyerekkel indult útnak, hogy a szögesdróton keresztül átjussanak Szlovákiába. Elmondásuk szerint vonattal érkeztek Harkivból Ungvárra, hogy onnan a jobb élet reményében Németországba menjenek tovább.

Internetes térképet használva tájékozódtak, és azért választották a határszakasz ezen területét, mert ott a sík terepen az anyuka könnyebben haladhatott volna a gyermekével.

A hatóság illegális határátlépési kísérlet miatt közigazgatási eljárást kezdeményezett az ukrán állampolgárokkal szemben – írta meg az ukrán határőrség bejegyzése alapján a Kárpáti Igaz Szó.

A Kárpátaljáról származó Jurij Popovics április 9-én vesztette életét Donyeckben – közölte a Kárpáti Igaz Szó.

Az 1979-es születésű férfi az Ilosva környékén található Bilke községből származott. A halálának részleteiről egyelőre nem adtak tájékoztatást.

Az Európai Unió Tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy egymilliárd eurót különítsenek el az uniós költségben azért, hogy Ukrajna tüzérségi lőszereket kaphasson.

Az Ukrajinszka Pravda szerint a megegyezésről az ukrán parlament számolt be. A pénzből azokat a tagállamokat fogják kárpótolni, amelyek lőszereket adnak át Ukrajnának. A minap a franciák még megvétóztak egy döntést ugyanezzel kapcsolatban.

A csütörtökön született döntés annak a segítségnyújtásnak képezi a részét, amelyről még március végén döntöttek az Európai Tanács csúcstalálkozóján. Ezenkívül az uniós tagállamok arra is törekszenek, hogy fokozzák a saját lőszergyártásukat a jövőben – de ez nem lesz egyszerű feladat.

Jövő héten az amerikai kormány zárt ajtók mögött tart tájékoztatást a szenátus tagjainak a Pentagonból kiszivárgott titkos dokumentumokról – derült ki a Bloomberg cikkéből.

Mint írták, a megbeszélés április 19-én lesz a Demokrata párt egyik tisztviselője szerint. 

A kiszivárgott dokumentumok magyar vonatkozásáról ebben a cikkünkben írtunk nemrég.

Legalább két halálos áldozata van egy csütörtökön történt orosz tüzérségi csapásnak.

A Kyiv Independent szerint az oroszok egyrészt a város egyik parkját bombázták, és megöltek egy embert, másrészt egy irányított légi bombával csapást hajtottak végre egy faluban is, ott egy iskolát ért a csapás.

Abban a támadásban egy 62 éves ember meghalt, egy 55 éves férfi pedig megsérült. A településeket azóta lövik az oroszok, hogy tavaly ősszel vissza kellett vonulniuk a térségből.

Tűzszünet és a béketárgyalások kellenek ahhoz, hogy Ukrajna újjáépítése érdemben elkezdődhessen – jelentette ki Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a 3. Ukrán Miniszteri Kerekasztal ülése után Washingtonban – tájékoztatott csütörtöki közleményében a PM.

Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország a háború előtt is aktívan segítette Ukrajnát, többek között az európai uniós makropénzügyi támogatás elfogadásával, az ukrajnai magyar kisebbség erősítésével, és a segítségnyújtás a háború kitörése után is folyamatos. A PM államtitkára a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tavaszi közgyűlésén vesz részt.

A háború kitörése óta Magyarország csaknem 44,5 milliárd forintot fordított Ukrajna megsegítésére

– mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius segélyakciójával támogatja a háború áldozatait, és továbbra is elkötelezetten kiáll az agressziót elszenvedő ukrán emberekért.

Mint mondta, a Világbank és a háború sújtotta országgal szomszédos államok közötti intenzív tárgyalások révén összehangolhatók az újjáépítéssel kapcsolatos beruházások, különös tekintettel az infrastruktúra-fejlesztésekre.

Brad Paisley amerikai countryzenész Ukrajna fővárosának központjában lépett fel, most járt életében először Ukrajnában. A Grammy-díjas énekes Volodimir Zelenszkij elnök United24 nevű adományozási platformjának nagyköveteként tartózkodik Ukrajnában.

Szerdán azt mondta, hogy lenyűgözte, ahogy a város a konfliktus közepette próbál boldogulni – fogalmazott Paisley a Sky News szerint.

Újabb 169 aggregátor érkezett Ukrajnába az Európai Unió magánadományozási rendszerén keresztül koordinált rendkívüli támogatás révén, ezzel együtt immár több mint háromezer, villamosenergia-termelésre alkalmas berendezést kapott a megtámadott ország – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

Közölték: az 1,95 millió euró (mintegy 780 millió forint) értékű eszközadományt az ausztrál Minderoo Alapítvány ajánlotta fel, majd az unió rescEU programjában részt vevő lengyelországi energiaközponton keresztül szállították Ukrajnába.

Az EU ez idáig legkevesebb háromezer áramtermelő berendezés szállítását és átadását koordinálta. Az eszközöket az uniós tagállamok mellett a magánszektor és unión kívüli országok adományozták. A támogatás a kisebb méretű, önálló háztartások áramellátására alkalmas aggregátorok mellett nagy teljesítményű berendezéseket is tartalmaz, amelyek középületek, valamint kórházak és lakónegyedek központi fűtésének működtetésére is alkalmasak – tájékoztattak.

Közölték továbbá: az eszközadománnyal párhuzamosan az Európai Unió 114,9 millió eurót (mintegy 46 milliárd forintot) adományozott Lengyelországnak további aggregátorok vásárlására – írta az MTI.

Dmitro Kuleba szerint a Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen, ezért eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger – a Balti-tengerhez hasonlóan – „NATO-tengerré” váljon.

Az ukrán külügyminiszter csütörtökön, online közvetítésben beszélt erről az első, Bukarestben megrendezett Fekete-tengeri Biztonsági Konferencia előadójaként.

Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. Az ukrán külügyminiszter nagyobb NATO-szerepvállalást szorgalmazott a Fekete-tengeren, és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a világ pénzügyi vezetőihez intézett felhívása, hogy kobozzák el Oroszország vagyonát, és fordítsák országa újjáépítésére, világszerte bírálatokat váltott ki a Twitter-felhasználókból – legalábbis ezt állítja az orosz MK.

A lap szerint a felhasználók megjegyezték, hogy nem világos, mennyit fizet Oroszország a Nyugattal való konfrontációért, de már most is sokba kerül az európai és amerikai adófizetőknek.

Az egyik kommentelő azt követelte, hogy ne adjanak Ukrajnának több pénzt, míg egyesek azon csodálkoztak, hogy bár Kijev milliárdokat kap, de még ennél is többet akar.

Itt az ideje, hogy Zelenszkij elgondolkodjon egy békemegállapodáson

– írta az egyik Twitter-felhasználó.

Belarusz készen áll arra, hogy megkezdje az orosz repülőgépek alkatrészeinek gyártását – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csütörtökön Rusztam Minnihanovval, a Tatár Köztársaság elnökével folytatott megbeszélésén.

A találkozón elhangzott, hogy a kazanyi repülőgépgyár visszatért a Tu–214-es utasszállító repülőgépek sorozatgyártásához – írja a TASZSZ.

Miután Belaruszban megőriztük a szükséges szakértelmet és gyártási kapacitásokat, készen állunk arra, hogy megkezdjük számos alkatrész gyártását

– jelentette ki Lukasenka.

A belorusz államfő a két ország közötti együttműködés hatalmas lehetőségeit emelte ki az informatika és a digitális gazdaság területén is.

Norvégia nemkívánatos személynek nyilvánította az oslói orosz nagykövetség 15 munkatársát, akik a hatóságok szerint diplomáciai fedésben végeztek hírszerző tevékenységet – derült ki a norvég külügyminisztérium csütörtöki közleményéből.

A kormány közlése szerint a kiutasított diplomaták tevékenysége „összeférhetetlen volt diplomáciai státuszukkal”.

A kormány döntése válasz Európa megváltozott biztonsági helyzetére, amely fokozta az orosz kémkedés veszélyét

– írják.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség közlése szerint az orosz külügyminisztérium azonnali reakciójában közölte, hogy válaszlépéseket fog tenni Oslo döntése miatt.

Moszkva csütörtökön közölte, hogy újabb megbeszélések zajlottak az ukrajnai helyzetről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és kínai kollégája, Csin Gang között – írja a Sky News.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy a két miniszter egy üzbegisztáni találkozón tárgyalt, további részleteket azonban nem osztott meg.

Bűntársként azonosította az ukrán állampolgárságú Jurij Deniszovot Vladlen Tatarszkij (polgári nevén Makszim Fomin) orosz haditudósító szentpétervári április 2-i meggyilkolásában az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), és a Nyomozó Bizottság (SZK) – közölte csütörtökön az FSZB közönségkapcsolati központja.

Az orosz hatóságok szerint az 1987-es születésű Deniszov egy ukrán diverzáns- és terrorcsoport tagja, aki Moszkvában gyorsfutárszolgálattal, és egy közvetítő segítségével juttatott el a pokolgépes merényletben már megvádolt orosz Darja Trepovának egy robbanószerkezet rejtő gipszmellszobrot, amely a haditudósítót ábrázolta.

A tájékoztatás értelmében a gyanúsított az ukrán biztonsági szolgálatok utasítására, 2023 februárjában Kijevből Lettországon keresztül érkezett a fővárosi régióba, ahol megfigyelte Tatarszkij életmódját és az általa látogatott helyeket.

Ennek érdekében vásárolt egy autót és bérelt egy lakást a célszemély lakhelyének közelében. Április 3-án, a terrortámadást követően Deniszov Oroszországból Örményország érintésével Törökországba repült.

Az FSZB fényképeket tett közzé Deniszovról, és nyilvánosságra hozta az általa Oroszországban használt autó adásvételi szerződését is, amelyet március 2-án kötöttek Moszkvában.

Az FSZB szerint Tatarszkij meggyilkolásának szervezői az ukrán különleges szolgálatok és orosz ellenzéki ügynökök voltak. Egy moszkvai bíróság április 4-én rendelte el Darja Trepova előzetes letartóztatását.

Ukrajna védelmi minisztere csütörtökön Romániában tartózkodik, ahol csúcstalálkozót tartanak a fekete-tengeri térség biztonságáról − közölte a Sky News. 

A kül- és védelmi miniszterek, valamint más tisztviselők a fővárosban, Bukarestben gyűltek össze az Ukrajna és Románia által közösen rendezett konferencia második napjára.

A konferenciát a hónap elején bejelentő ukrán védelmi minisztérium szerint Oroszország inváziója „tönkretette a fekete-tengeri–azovi térség biztonsági rendszerét”.

A csúcstalálkozón részt vevők elemezni fogják a háborúnak a fekete-tengeri biztonságra gyakorolt hatását, és „megvitatják a kihívásokra és fenyegetésekre adandó válasz lehetséges stratégiáit”.

A Világbank szerdán közölte, hogy 200 millió dollárral finanszírozza Ukrajna energia- és fűtési infrastruktúrájának rendbetételét, partnerei pedig további 300 millió dollárt (102 milliárd forintot) biztosítanak a projekt bővítésére − közölte a The Guardian. 

A 200 millió dolláros (68 milliárd forintos) támogatást Ukrajna átmeneti transzformátorainak, mobil fűtőkazánjainak és más sürgősségi kritikus berendezéseknek a sürgősségi javítására fogják felhasználni − áll a Világbank közleményében.

Fotó: Andrew Kravchenko / Bloomberg / Getty Images

A Világbank több mint 23 milliárd dolláros (7800 milliárd forintos) vészfinanszírozást mozgósított Ukrajna számára, beleértve az adományozók kötelezettségvállalásait és felajánlásait. Ebből több mint 20 milliárd dollárt (6800 milliárd forintot) már folyósítottak több projekt keretében.

Az energetikai infrastruktúra 11 milliárd dolláros (3700 milliárd forintos) kárt szenvedett az elmúlt évben, és ez az egyik legkritikusabb terület, ahol Ukrajnának sürgős támogatásra van szüksége 

− mondta Anna Bjerde, a Világbank operatív ügyvezető igazgatója.