Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kínai látogatása és pekingi kollégájával való találkozója után kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene hagynia a „háború támogatásával” Ukrajnában.
Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a háború támogatásával, és el kell kezdenie a békéről beszélni, ahogyan az Európai Uniónak is
– fogalmazott a brazil elnök az Independent szerint.
Szerinte ezzel meg lehetne győzni az orosz és az ukrán elnököt, hogy „a béke az egész világ érdeke”.
Ezzel poszttal véget ért az Index vasárnapi hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Egy 14 éves lányt mentettek ki egy romhalmazból, miután pénteken egy orosz rakétatámadás lerombolt egy ötemeletes épületet Kelet-Ukrajnában.
Délután két férfi holttestét is kiemelték a romok alól, így a halottak száma 15-re emelkedett a korábbi 13-ról.
További 24 ember megsérült.
A donyecki Szlovjanszkban végrehajtott csapás lakásokat, házakat és gépkocsikat ért a városban – amely felett, Oroszország azt reméli, hogy a közeli Bahmut után átveheti az ellenőrzést.
A mentőcsapatok két napja dolgoznak a romok között, és az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat megerősítette, hogy a mentési munkálatok mostanra befejeződtek – közölte a Sky News.
Munkamegbeszélésen fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Li Sang-fut, a kínai államtanács tagját, védelmi minisztert – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy Kína új védelmi minisztere április 16–18-án Oroszországba látogat, és hogy ez lesz első külföldi útja a posztra történt kinevezése után.
A tervek szerint a kínai vendég találkozik majd hivatali partnerével, Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, akivel megvitatja majd a kétoldalú védelmi együttműködés helyzetét és kilátásait, valamint a globális és regionális biztonság aktuális kérdéseit.
Lengyelország és Magyarország döntése után Bulgária is azt fontolgatja, hogy leállítja az ukrán gabonaimportot – írja a Reuters.
Lengyelország és Magyarország lépése vitát váltott ki az Európai Unióban, az Európai Bizottság szóvivője pedig a Reutersnek azt mondta, hogy az ilyen egyoldalú intézkedések elfogadhatatlanok.
A BTA helyi ügynökség vasárnap arról számolt be, hogy Bulgária mezőgazdasági minisztere, Yavor Gechev azt mondta, hogy az ország hasonló tilalmat fontolgat.
Brazília elnöke egy, a konfliktusban részt nem vevő országokból álló békecsoport létrehozására szólított fel, amely az Ukrajna és Oroszország közötti béke közvetítésén dolgozna.
Luiz Inácio Lula da Silva elmondta, hogy a hét elején tárgyalt erről kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel.
Azt hiszem, le kell ülnünk egy asztalhoz, és azt kell mondanunk, hogy elég volt, kezdjünk el beszélgetni, mert a háború soha nem hozott és nem is fog soha semmilyen hasznot hozni az emberiségnek
– mondta Lula.
Lula azt követően nyilatkozott, hogy bírálta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, amiért az orosz megszállás óta fegyverekkel és egyéb támogatással látják el Ukrajnát. Németország, valamint több európai ország korábban kérte az elnököt, hogy támogassa Ukrajnát fegyverekkel, de Lula elutasította ezt a kérést – írja a Sky News.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Egységes Oroszország pártja olyan orosz katonákat kíván toborozni a 2023-as és 2024-es választásokon, akik Ukrajnában szolgáltak – derült ki a Háborús Tanulmányok Intézete legújabb elemzéséből.
Az Egységes Oroszország Központi Végrehajtó Bizottságának vezetője, Alekszandr Szidjakin április 14-én bejelentette, hogy az Egységes Oroszország Ifjú Gárdája (az Egységes Oroszország ifjúsági tagozata) oktatási modult indított az előválasztásokon való részvételről az orosz katonai személyzet és önkéntesek számára, akik harcoltak Oroszország ukrajnai háborújában.
Szidjakin állítólag kijelentette, hogy az orosz katonai személyzet és önkéntesek szerepelnek majd az Egységes Oroszország jelöltlistáin a 2023 szeptemberében esedékes regionális választásokon.
Megjegyezték, hogy a katonai állomány politikai jelöltként való toborzása háború idején jellemző választások időszakában, függetlenül attól, hogy tiszta választásokat tart-e az ország.
A határőrség jelentése szerint április 15-én lelőttek egy Shahed drónt a Harkivi területen.
Az iráni gyártmányú drónt, amely ukrán területre repült, a határőrség április 16-i jelentése szerint automata lőfegyverekkel lőtték le.
⚡Border Guard downs Shahed drone in Kharkiv Oblast on April 15.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 16, 2023
The Iranian-made drone, flying deep into Ukrainian territory, was shot down with automatic firearms, according to the Border Guard’s April 16 report.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy komoly kihívásokkal kell szembenéznie az Ukrajnával vívott háborúban – számolt be a The Independent.
„A csodálatos, szeretett húsvéti ünnep reményt ad a hívőknek, jó gondolatokra és tettekre ösztönöz, valamint a társadalom magas erkölcsi eszméinek és értékeinek megerősítését szolgálja” – fogalmazott az orosz elnök.
Szerinte az egyház mindig is az emberekkel volt, megosztotta velük az örömöt és a nehézségeket.
És ma a súlyos kihívásokkal szemben aktívan vesz részt az irgalmasság és a szeretet ügyeiben, segítve az embereket abban, hogy erős lelki támaszt találjanak
– tette hozzá Putyin az orosz ortodox egyház által tartott húsvéti istentiszteleten.
Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 182 070 orosz katona esett el, az elmúlt napon 520 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2339 hadműveleti és taktikai drónt, 326 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.
Súlyos rakétatámadás érte a dél-ukrajnai Sznihurivkát vasárnap kora reggel – közölte az ukrán főügyészségre hivatkozva a Sky News.
A mikolajivi régióban található településen az orosz támadássorozat lakóházakat talált el. A tájékoztatás szerint csaknem 10 S–300-as rakétát lőttek ki a lakónegyedre, ahol egy 17 éves fiú és egy 18 éves lány is életét vesztette.
Egy halott nő holttestét találták meg a pénteki kelet-ukrajnai orosz rakétatámadásban keletkezett roncsok között – ezzel 13-ra emelkedett a halottak száma.
További 22 ember megsebesült
– közölte az ország sürgősségi szolgálata.
Kezdetben öt halottról és 15 sebesültről számoltak be, de ezek a számok az elmúlt két napban folyamatosan emelkedtek.
A donyecki Szlovjanszkban végrehajtott csapás lakásokat, házakat és autókat ért a város egész területén – egy olyan városban, amely felett Oroszország a közeli Bahmut után reméli, hogy átveheti az ellenőrzést.
A mentőcsapatok még mindig kutatnak a törmelékek között, a rendőrség szerint legalább két ember még mindig a romhalmaz alatt van – írja a Sky News.
Egy orosz ortodox templom megsemmisült egy Moszkva által elrendelt bombázásban – közölte az ukrán védelmi minisztérium.
A vallási épületet, amely a moszkvai patriarchátus közösségéhez tartozott, akkor érte találat, amikor az ország a hétvégén az ortodox húsvétot ünnepelte – írja a Sky News.
Sem a legnagyobb keresztény ünnep, sem az, hogy a templom a moszkvai patriarchátus közösségének része volt, nem riasztotta el a terroristákat
– közölték az ukrán hatóságok.
The church in Komyshuvakha, Zaporizhzhia region, was completely destroyed by russian shelling last night. Neither the biggest Christian holiday nor the fact that this church was part of the moscow patriarchate's community deterred the terrorists. Fortunately, no one was injured. pic.twitter.com/YkyCAQKuX8
— Defense of Ukraine (@DefenceU) April 16, 2023
Az Európai Bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarország és Lengyelország is betiltotta az ukrán gabona behozatalát – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Ariana Podesta, az Európai Bizottság szóvivője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitika az unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért ezek az egyoldalú intézkedések elfogadhatatlanok.
Ilyen nehéz időkben elengedhetetlen, hogy minden döntést összehangoljunk és koordináljunk az EU-ban
– tette hozzá.
Több mint 100 ukrán hadifoglyot engedtek szabadon az Oroszországgal folytatott húsvéti csere keretében. Az ortodox egyházban ma van húsvét vasárnapja. Ez a második alkalom, hogy a háború kezdete óta megünneplik ezt a jelentős vallási ünnepet – írja a Sky News.
Andrij Jermak elnöki tanácsadó elmondta, hogy 130 katona, tengerész, határőr és más, Moszkva által foglyul ejtett személy hazafelé tart a „nagy húsvéti fogolycsere” keretében.
A szabadon bocsátottak között vannak olyan katonák is, akik Bahmut közelében harcoltak, abban a kelet-ukrajnai városban, amely az orosz offenzíva egyik fő célpontja volt
– mondta Jermak a Telegramon közzétett bejegyzésében. Kijev célja, hogy az összes megmaradt hadifoglyot visszahozza – tette hozzá.
Arról nem volt azonnali információ, hogy hány orosz foglyot engedtek szabadon.
On Easter Sunday 130 Ukrainian Defenders returned from Russian captivity! pic.twitter.com/Daak7G45jL
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) April 16, 2023
Ha az ukrán ellentámadás erőteljes és gyors, és az orosz vonalak mögé tudnak menni az ukránok, akkor a front összeomlik az elemzők szerint. Az ukrán ellentámadás során a harcok valószínűleg brutálisak lesznek – írja a Financial Times katonai tisztviselők és elemzők előrejelzéseire hivatkozva.
Az ukrán fegyveres erők minden döntését össze kellene hangolni. A feladatot nehezíti az is, hogy Ukrajna nem rendelkezik légi fölénnyel, hogy a nyugati tankokat fedezhesse. Emellett a szakértők kiemelték, hogy az orosz légierő képes lenne arra, hogy az ukrán speciális mérnöki berendezéseket tönkretegye.
A légi fölény nélküli sikeres példák ritkák
– ismeri el Ben Barry, az egyik brit gépesített gyalogsági zászlóalj egykori parancsnoka. Azonban kiemelte, hogy léteznek rá példák a történelemben.
Mihail Teplinszkij vezérezredes, az orosz légideszant hadtest parancsnoka vélhetően visszatért Ukrajnába – közölte a brit védelmi minisztérium (MOD).
Az MOD közölte, hogy korábban még 2023 januárjában elbocsátották a hadszíntérről.
Teplinszkij valószínűleg azon kevés magas rangú orosz tábornok egyike, akit széles körben tisztelnek a ranglétrán
– tették hozzá.
A jelentés szerint a közelmúltbeli viharos karrierje arra utal, hogy az orosz vezérkaron belüli frakciók között intenzív feszültségek vannak Oroszország ukrajnai katonai megközelítésével kapcsolatban.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 16 April 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 16, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/MaOrJhMOIZ
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/NXRGbGmQA5
A Naftogaz ukrán állami vállalat bírósági pert nyert Oroszország ellen a krími források miatt.
Április 13-án a Naftogaz arról számolt be, hogy a hágai bíróság 5 milliárd dollár megfizetésére kötelezte Oroszországot a Naftogaz-csoport krími veszteségeinek fedezésére, amikor Oroszország 2014-ben jogellenesen elfoglalta a félszigetet – számolt be a The Kyiv Independent.
A Naftogaz közölte, hogy ez a gázmezőkre és más, stratégiailag fontos infrastruktúra fejlesztésére használt eszközeire vonatkozik. A bíróság megállapította, hogy a kártérítésnek meg kell egyeznie ezeknek az forrásoknak a kisajátítás előtti valós piaci értékével.
A Naftogaz szerint a bírósági ítéleteket végrehajtási mechanizmuson keresztül lehet végrehajtani: ha Oroszország nem hajlandó fizetni, az 1958-as New York-i egyezmény értelmében a Naftogaznak joga van más országokban kezdeményezni Oroszország vagyonának lefoglalását.
Alekszej Reznyikov ukrán védelmi miniszter elismerte, hogy a háború első napjaiban az oroszokkal való tárgyalásra tett minszki útjuk alatt az ukrán delegáció tagjai nem voltak biztosak abban, hogy hazatérnek − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
Mint a miniszter a Larazon spanyol kiadásának adott interjúban elmondta, a tárgyalások napja volt élete legrosszabb napja és élete legnehezebb döntése.
Nagyon nehéz volt igent mondani az elnöknek, amikor megkért, mert mély gyűlöletet éreztem az oroszok iránt. És mint tárgyaló tudom, hogy ez az érzelem haszontalan. Borzalmas volt kezet fogni az ellenséggel. Négy találkozó volt, három Belaruszban és egy Törökországban. Elmondom, hogy az első három alatt egyáltalán nem éreztük magunkat biztonságban, sőt kételkedtünk abban, hogy valaha is hazatérünk
− mondta a miniszter.
A nyugati partnerek kezdetben túlbecsülték, hogy mekkora katonai segítséget tudnak nyújtani Ukrajnának, így a fegyverek korábban tervezett szállítási időpontjai csúsznak. Ezt Szergej Rahmanyin, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja jelentette ki − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
Elmondása szerint a fegyverek szállítási határidőinek megsértését egyaránt okozzák objektív nehézségek és szubjektív okok.
Az objektív okok közé tartozik, hogy a fegyvereket úgy kell Ukrajnába szállítani, hogy azok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek. A szubjektívek − ezek sajnos nem újak. Partnereink, amikor vállalták a vonatkozó kötelezettségeket, kissé túlbecsülték erejüket
− mondta a képviselő.
A Wagner, Oroszország legerősebb zsoldoscsoportja legalább 100 ukrán hadifoglyot küldött vissza az ukrán erőknek az ortodox húsvét alkalmából − derül ki a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin által vasárnap közzétett videóból.
Készítsétek fel mindannyiukat, etessétek és itassátok meg őket, vizsgáljátok meg a sebesülteket
− mondja Prigozsin a sajtószolgálata által a Telegramra feltöltött videón.
Ezután ukrán foglyok egy csoportját mutatták be, akiknek azt mondták, hogy az ortodox húsvét alkalmából visszaadják őket az ukrán erőknek − közölte a The Independent.
Az MTI információi szerint százharminc ukrán hadifoglyot engedtek szabadon az ortodox húsvét alkalmából – közölte vasárnap egy magas rangú ukrán elnöki tisztviselő.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon közölte, hogy a fogolycserével újabb százharminc ukrán katona térhet haza orosz fogságból. Hozzátette, hogy a fogolycsere több szakaszban zajlott az elmúlt napokban.
Az nem derült ki, hogy hány orosz katona szabadult.
Jermak szólt arról is, hogy a hazatérők között katonák, határőrök, a nemzeti gárda tagjai, tengerészek és az állami határőrség alkalmazottai is vannak.
A most bejelentett csere volt a második nagy fogolycsere az elmúlt héten. Hétfőn Oroszország és Ukrajna közölte, hogy nagyszabású fogolycserét hajtottak végre: 106 orosz hadifoglyot engedtek szabadon 100 ukránért cserébe.
Ukrajna pénteken arról is beszámolt, hogy 82 katonájának holttestét is visszaszerezte az oroszok által ellenőrzött területről.
A megszállt Energodar iskoláiban és óvodáiban az oroszok megkezdték a gyerekek „kitelepítését” a Krímbe. Az Ukrajinszka Pravda információi szerint az evakuáció április 20-ig tart.
A terv az, hogy a gyerekeket buszokkal viszik a Krímbe, amivel állítólag legalizálják a zaporizzsjai atomerőmű járműveinek ellopását, amelyeket az erőmű dolgozói használnak a munkába járáshoz. Az oroszok már megkezdték a bútorok, matracok és egyéb tárgyak elszállítását a város óvodáiból.
Az ukrán fegyveres erők sikeres keleti offenzívái után az orosz inváziós csapatok néha pánikszerűen elmenekültek, és nemcsak a katonai felszerelésüket hagyták hátra, hanem sok helyen dokumentumokat és bevetési terveket is. Egy ilyen dokumentumcsomagot szerzett meg a Bild német bulvárlap.
A katonai hadműveleti térképek mellett a menekülő oroszok egy tüzérségi számítási táblázatot is hátrahagytak − a tüzérségi és aknavetős egységek ezt használják a célpontok lokalizálására. Ami azonban különösen érdekes, azok a tisztek kiképzési naplói, amelyekben az invázió előkészületeit rögzítették.
Miközben Putyin nemzeti gárdistái az invázióra készültek, a nyugati kormányok még mindig próbálták megakadályozni Putyin háborús terveit: január 18-án Annalena Baerbock német külügyminiszter Moszkvában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és arról beszélt, hogy az orosz hadgyakorlat a határ mellett fenyegető gesztus, erre reagálni kell. Lavrov a kamerák előtt kompromisszumkésznek tűnt. Azt mondta, együttműködést akarnak, de senki nem tilthatja meg Oroszországnak a saját területén történő csapatmozgásokat.
Január 19-én, Baerbock látogatásának másnapján a 121. operatív ezred egyik tisztje bejegyezte a gyakorlókönyvébe:
Egy lövészszakasz kiképzése, módosított utasítások egy terrorellenes művelet végrehajtására.
Ugyanazon a napon a Nemzeti Gárda számára más gyakorlatokat is tartottak: katonai felszerelések rakodása a szárazföldön és a levegőben, páncélozott járművekkel való közlekedés, ellátmányok védelme fontos logisztikai pontokon. A terepen való tájékozódást és mozgást is gyakorolják − és a katonai ellenféllel szembeni harcot. A bejegyzésben az szerepel, hogy „részvétel egy különleges művelet végrehajtásában, amelynek célja a harckocsik és páncélozott járművek megsemmisítése”.
Január 20-án az orosz hadsereg egységeivel közös gyakorlat volt napirenden: A nemzeti gárdisták nyolc órán át gyakorolták „az ellenséges harckocsik és katonai járművek felderítését és megsemmisítését egy terrorellenes küldetésben”. Ezt követően ellenőrizték a harckészültséget.
Finnország elkészült az Oroszországgal közös határán épülő szögesdrótkerítés első szakaszával, amely elsősorban az illegális migráció megfékezésére szolgál − írta meg a The Independent.
A finn határőrség pénteken mutatta be a kerítés első, 3 kilométeres szakaszának építését, kevesebb mint két héttel az után, hogy az északi ország a katonai szövetség 31. tagjaként csatlakozott a NATO-hoz.
A határzár építését tavaly széles körű politikai támogatás mellett hagyták jóvá, elsősorban az Oroszországból érkező illegális bevándorlás megakadályozása érdekében.
Janet Yellen pénzügyminiszter szerint Oroszországnak fizetnie kellene az Ukrajnában Moszkva inváziója során okozott károkért − írta meg a The Independent.
Yellen elmondta, hogy tárgyalások folynak az ennek megvalósítását szolgáló lehetséges mechanizmusokról.
Ez olyan felelősség, amelyet a globális közösség elvár Oroszországtól. A témáról tárgyalunk partnereinkkel, de jogi korlátok vannak arra vonatkozóan, hogy mit tehetünk a befagyasztott orosz vagyonnal
− mondta a CNN-en Fareed Zakariának adott interjújában.
A YouTube-on elérhetők a Wagner-csoportot dicsőítő és annak támogatására gyűjtő videók. A hírek szerint a platform ezzel megsértette a szankciós törvényeket − írta meg a The Independent.
A platformon több propagandaklip is szerepel, amelyek a háborús bűnökkel vádolt orosz katonai magáncéget dicsőítik − számolt be a The Sunday Times. A videókban pénzt is gyűjtenek lőszerre a zsoldosok számára, akiket nemi erőszakkal, kínzással és gyilkosságokkal vádolnak Ukrajnában és más országokban. A klipek egy része még arra is buzdítja a nézőket, hogy csatlakozzanak a félkatonai szervezethez, amelynek tagjai között több tízezer elítélt van oroszországi és afrikai börtönökből.
A csoportot, amely a kelet-ukrajnai Bahmutban a háború legvéresebb csatáját vívja, számos nyugati kormány szankcionálta: az Egyesült Államok „nemzetközi bűnszervezetnek” minősítette, az Egyesült Királyság pedig szankciók által sújtott vezetőjét, Jevgenyij Prigozsint ítélte el.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kínai látogatása és pekingi kollégájával való találkozója után kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene hagynia a „háború támogatásával” Ukrajnában.
Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a háború támogatásával, és el kell kezdenie a békéről beszélni, ahogyan az Európai Uniónak is
– fogalmazott a brazil elnök az Independent szerint.
Szerinte ezzel meg lehetne győzni az orosz és az ukrán elnököt, hogy „a béke az egész világ érdeke”.
Ukrajna újabb 130 katonát szabadított ki orosz fogságából − közölte az ukrán Unian hírügynökség
Ez a nagy húsvéti fogolycsere. Visszaszereztük 130 emberünket. A fogolycsere az elmúlt napokban több szakaszban zajlott. Katonák, határőrök, nemzeti gárdisták, tengerészek, a GSTS alkalmazottai vannak a hazatérők között
− mondta Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője.
Példátlanul véres harcok zajlanak a keleti Bahmut városban, amilyenre az elmúlt évtizedekben nem volt példa az ukrán és az orosz fegyveres erők között, de a Kijev-barát erők még mindig tartják magukat − jelentette szombaton az ukrán hadsereg.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport harcosai Bahmut két további területét is elfoglalták − közölte szombaton, valamivel korábban az orosz védelmi minisztérium, de a jelentést nem sikerült függetlenül megerősíteni − közölte a The Independent.
Szerhij Cserevátyi, az ukrán keleti katonai parancsnokság szóvivője az 1+1 televíziós csatornának nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt példa olyan véres harcokra, mint amilyenek most zajlanak a város területének közepén.
Egy, az ukrajnai háborúból korábban elbocsátott orosz parancsnok nagy valószínűséggel visszatért a főszerepbe, ami a brit védelmi minisztérium szerint az orosz katonai megközelítéssel kapcsolatos intenzív belső feszültségekre utal − közölte napi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium.
A frissítés szerint Mihail Teplinszkij vezérezredes, az orosz légideszanthadtest (VDV) parancsnoka valószínűleg azon kevés magas rangú orosz tábornokok egyike, akiket „széles körben tisztelnek” az állományban.
A minisztérium szerint a karrierjében a közelmúltban lezajlott viharos változások azt jelzik, hogy az orosz vezérkaron belüli frakciók között erős feszültségek vannak Oroszország ukrajnai háborújának katonai megközelítésével kapcsolatban.
Nem valószínű, hogy Teplinszkij hatásköre a VDV-egységekre korlátozódna, de nagy valószínűséggel a hadtest hagyományos elit alakulat szerepét fogja előmozdítani.
Az elmúlt napokban a VDV újrakezdte a Bahmutért folytatott harcban kulcsfontosságú feladatát, és valószínűleg újszerű integrációt hajtott végre a TOS-1A termobarikus rakétavetőkkel a Kremina szektorban.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 16 April 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 16, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/MaOrJhMOIZ
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/NXRGbGmQA5