Ez a poszt a következő Percről percre része:
Beismerést tettek az ukránok a háborús veszteségeikről
-
Emmanuel Macron francia elnök azt tervezi, hogy Kínához fordul egy olyan tervvel, amely szerinte Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokhoz vezethet.
A Bloomberg névtelenül nyilatkozó, jól értesült forrásokra hivatkozva azt írja, Macron utasította külpolitikai tanácsadóját, Emmanuel Bonnt, hogy magas rangú kínai diplomatával, Wang Yivel dolgozzanak együtt egy olyan terv létrehozásán, amely megalapozhatná a béketárgyalásokat.
A lap megjegyzi, hogy a francia stratégia szerint a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között már idén nyáron sor kerülhet, ha minden jól megy. A Bloomberg arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőbeni tárgyalások több feltételtől is függnek, köztük egy sikeres ukrán ellentámadástól, amely Kijevet erős pozícióba hozza.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az ukrán erők ágyúzták Bahmut városában a civil lakásokban tartózkodó katonatársaikat − közölte kedden az orosz állami TASZSZ hírügynökséggel Andrej Marocsko, a Luganszki Népköztársaság (LPR) Népi Milíciájának nyugalmazott alezredese.
A polgári lakásokban létesített ukrán állásokat többszörös rakétavetőkkel lőtték északnyugati irányból
− mondta az orosz hírszerzésre hivatkozva.
Az Index az információt független forrásból nem tudta ellenőrizni.
-
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos nemzetközi konferenciát szervez június 6-án, és 7-én, melynek célja a béke eltérő álláspontjainak megvitatása. Az eseményre szakemberek érkeznek a világ több országából, köztük világhírű közgazdászok, professzorok, kutatók és tanárok – közölte oldalán az intézmény.
A panelbeszélgetések olyan témákkal foglalkoznak, mint például a béke lehetséges forgatókönyvei, az Egyesült Államok politikája a háborúval kapcsolatban, az energiakrízis, az államszuverenitás elméleti kérdései és a hadviselés a 21. században. A konferencia továbbá foglalkozik az ázsiai vonatkozásokkal, az átalakuló érdekszférákkal és az okozott hatásokkal is.
-
Gőzerővel folyik a munka az Európai Unión belül a következő Oroszország elleni szankciós csomag kapcsán. Ez már összesen a tizenegyedik lenne, a legutóbbit a háború kitörésének évfordulóján vezették be.
Már a tizedikkel kapcsolatban is több politikus úgy látta, hogy nem igazán lehet új dolgokat szankcionálni, leginkább csak a meglévő kiskapukat bezárni. Ugyanakkor Németországban nem így gondolják:
a Reuters információi szerint Olaf Scholzék az orosz atomipart is szankciós listára tennék.
Robert Habeck alkancellár, egyben zöldgazdaságért és klímavédelemért felelős miniszter a hétvégén azt nyilatkozta, az atomenergia egy rendkívül érzékeny terület, de ebben a szektorban sem lehet folytatni a háború előtti kereskedelmet. A zöld alkancellár szerint az atomipar szankcionálása időbe telik, de arról már tárgyalt az Európai Bizottsággal.
Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy egyhamar az EU-ban szankcionálni is fogják az orosz atomipart: a szankciókról a 27 tagállam egyhangúlag szavaz, az épp részben orosz technológiával atomerőművet építő Magyarország pedig már korábban jelezte, hogy számukra nem elfogadható, ha az orosz atomiparra is szankciókat vetnének ki.
-
A hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) külügyminiszterei kedden Japánban tartott tanácskozásukon megállapodtak arról, hogy fokozzák, összehangolják és teljes mértékben érvényesítik az Oroszországgal szemben az ukrajnai agresszió miatt kivetett szankciókat.
A dokumentumban kifejtették, megismétlik felhívásukat, hogy minden ország szüntesse be Oroszország háborújának támogatását, különben súlyos következményekkel kell szembenézniük.
Megerősítjük az Oroszországnak fegyvereket szállító harmadik felek megakadályozására és az ezekre való reagálásra irányuló egyeztetéseinket, továbbra is fellépünk azok ellen, akik anyagilag támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját
– hangsúlyozták.
A csoport külügyminiszterei ismételten felszólították Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonuljon ki Ukrajnából, egyben elítélték Moszkva nukleáris retorikáját, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentését, miszerint taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba. A vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek Moszkva általi bevetése súlyos következményekkel járna – tették hozzá.
A külügyminiszterek találkozóját a G7-országok vezetőinek májusban Hirosimában tartandó csúcstalálkozója előtt tartották. Jelenleg Japán tölti be a G7 soros elnöki tisztségét. A csoportnak tagja Japán mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – adta hírül az MTI.
-
Oroszország mielőbb le akarja zárni az ukrajnai konfliktust – jelentette ki hétfőn brazíliai látogatásán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Fotó: Ueslei Marcelino / ReutersBrazil kollégájával, Mauro Vieirával közösen tartott sajtótájékoztatóján Lavrov köszönetet mondott Brazíliának a konfliktus megoldásának keresésében való részvételéért, és kijelentette: Oroszországnak az az érdeke, hogy a hadművelet minél előbb véget érjen.
Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök múlt heti kínai látogatásán kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a háború folytatásának támogatásával, az Egyesült Arab Emírségekben tett látogatásán pedig úgy ítélte meg, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút két ország döntései provokálták ki.
A brazil külügyminiszter a sajtótájékoztatón ismét kijelentette, hogy Brazília kész létrehozni egy országcsoportot, amely az ukrajnai békéről tárgyalna. Vieira megerősítette, hogy országa a tűzszünet mellett és az egyoldalú szankciók ellen foglal állást.
-
Az ukrán erőknek több mint ötven orosz támadást sikerült visszaverniük hétfőn. A front „legforróbb” pontjai továbbra is a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka, Kupjanszk és Marjinka térségében vannak – írta a kijevi vezérkar hétfő esti hadijelentésében, melyet az Unian ukrán hírügynökség ismertetett.
A jelentés szerint az oroszok jelentős veszteségeket szenvednek, és öt irányba összpontosítják támadó erőiket.
A harcok epicentrumában Bahmut és Marjinka városok állnak.
A vezérkar beszámolt arról is, hogy az ukrán hadsereg rakéta- és tüzérségi csapást mért az orosz erők két bázisára, illetve megsemmisített egy elektronikai hadviselési állomást. A légierő lelőtt egy Merlin típusú felderítődrónt is.
-
Minden, Ukrajnából Magyarországra közúton és vasúton érkező gabonaszállítmány útját ellenőrzik és csak a tranzitforgalmú járműveket engedik át az országon – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára keddre virradó éjjel a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhelyen, ahol tájékozódott a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei mintát vesznek egy Ukrajna felől érkezett tranzitkamion kukoricaszállítmányából a záhonyi közúti határátkelőhelyen 2023. április 17-énFotó: Czeglédi Zsolt / MTINobilis Márton megtekintette a szomszédos országból érkezett kukoricaszállítmány – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei által elvégzett ellenőrzését, majd elmondta, a szállítmányból történt mintavétel után a kamiont leplombálják, és így folytatja útját Magyarországon át a rendeltetési helye felé.
Valamennyi ilyen rakományú kamion útját az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszeren keresztül figyelemmel kísérik, illetve súlyellenőrzésekkel is követik az útját. Ezen keresztül látni fogják, hogy elhagyta-e szállítmány az országot; amennyiben nem, akkor megkeresik, hol pakolták le és ott fogják ellenőrizni – ismertette Nobilis Márton.
Az államtitkár emlékeztetett, a magyar kormány úgy döntött, hogy – a lengyel példát követve – nem engedélyezi az ukrán gabona, illetve más mezőgazdasági termékek behozatalát.
Az a célunk, hogy a magyar gazdákat megvédjük attól, hogy az ukrán gabona elárassza a magyar a mezőgazdaságot és kárt okozzon a magyar gazdáknak
– fogalmazott a politikus az MTI beszámolója szerint. Hozzátette, az agrártárca dolgozik azon, hogy későbbiekben a tilalmat más ukrán élelmiszerekre is kiterjesszék.
-
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport újabb két körzetet foglalt el Bahmut középső és északnyugati részén – állította hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Az elmúlt évtizedekben nem volt példa olyan véres harcokra, mint amilyenek most zajlanak a város centrumában
– közölte Szerhij Cserevátyi, Ukrajna keleti katonai parancsnokságának szóvivője, írja a The Independent.
„Katonáink a véres és ádáz harcokban mindent megtesznek, hogy ledarálják az ellenség harci képességét és megtörjék a morálját” – tette hozzá a szóvivő.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök meglátogatta a Dnyepr-csapatok főhadiszállását Herszonban – közölte az államfő sajtószolgálata kedden.
Vlagyimir Putyin a Dnyepr-csoport Herszon területen lévő főhadiszállásán meghallgatta Mihail Teplinszkij vezérezredes, a légideszant csapatok parancsnoka, Oleg Makarevics vezérezredes és más katonai parancsnokok beszámolóit – közölte a sajtószolgálat.
A főhadiszálláson tartott megbeszélést megnyitva az orosz elnök elmondta:
Fontos számomra, hogy meghallgassam a véleményüket a helyzet alakulásáról, hogy meghallgassam önöket, hogy információt cseréljünk.
A beszámolók meghallgatása után, amelyben elsősorban a herszoni majd zaporizzsjai helyzetet helyezte kilátásba, köszöntötte az orosz katonákat húsvét alkalmából.
Látogatás Luhanszkba
A herszoni útja alatt Luhanszkban is látogatást tett az orosz elnök, számolt be a sajtószolgálata. Ott a Vosztok nevű gárda főhadiszállására utazott, ahol jelentést kapott Alekszandr Lapin vezérezredestől és más vezető tisztektől az ottani helyzetről.
Ez Vlagyimir Putyin első látogatása a de facto Luhanszki Népköztársaságba.
Az orosz elnöknek ez az első látogatása Herszon régióban. Putyin előzőleg március 19-én járt Oroszország új régióiban, amikor Mariupolba érkezett.
Kapcsolódó
Vlagyimir Putyin oda látogatott, ahová ön nem szívesen tenné be a lábát
Elmondása szerint számára fontos a katonai vezetők véleménye.
-
Az orosz megszállók újabb információs és pszichológiai műveletet (IPSO) hajtottak végre azzal, hogy hamis számadatokat terjesztettek Ukrajna veszteségeiről a Bahmutért folytatott harcokban – számolt be Anna Maljar védelmiminiszter-helyettes.
Elmondása szerint az oroszok célja, hogy bizalmatlanságot keltsenek Ukrajna katonai vezetésének döntéseivel szemben – írja az Unian.
„Ma az ellenség tájékoztató jelleggel hangsúlyozta a veszteségeinket, többek között a Bahmutért és az elővárosokban vívott harcokkal kapcsolatban. A céljuk az, hogy egy érzelmileg érzékeny témát felhasználva bizalmatlanságot alakítsanak ki a katonai vezetés döntéseivel szemben, és a megölt ukránokért a felelősséget saját magukról ránk hárítsák” – írta.
Maljar szerint az oroszok veszteségei sokkal nagyobbak, mint az ukránoké, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Ukrajna nagy árat fizet szabadságáért.
„Az ellenség megsemmisül, az ukrán földek pedig felszabadulnak” – zárta mondandóját.
-
A Pentagonból kiszivárgott dokumentumok szerint Egyiptom titokban rakétákat szállított volna Oroszországnak, ám miután magas rangú amerikai tisztviselőkkel tárgyalt, úgy döntött, tüzérségi lőszergyártásba kezd Ukrajna számára.
A Washington Post a múlt héten arról számolt be, hogy az amerikai iratok szerint Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök februárban kidolgozott egy titkos tervet, amely szerint akár 40 ezer darab 122 milliméteres Sakr–45 rakétát szállított volna Oroszországnak. Szíszi utasította beosztottjait, hogy tartsák titokban a projektet, „hogy elkerüljék a Nyugattal való problémákat” – áll a dokumentumban.
A lap most újabb iratokhoz jutott hozzá, melyek szerint Szíszi március elején visszalépett a korábbi tervétől, ami komoly fenyegetést jelentett volna Kairó legbőkezűbb nyugati szövetségesének, az Egyesült Államoknak. (Egyiptom évente több mint 1 milliárd dollár amerikai katonai segélyt kap.)
Így tehát Egyiptom jóváhagyta a 152 milliméteres és 155 milliméteres tüzérségi lövedékek eladását az Egyesült Államoknak az Ukrajnába történő szállítás céljából.
-
Vlagyimir Putyin puffadt arca egészségügyi problémákra utalhat, írja a PerthNow. Az orosz elnök egészségi állapotáról hónapok óta mennek a találgatások, most éppen az arcán bekövetkező változások miatt jött elő a téma a fórumokon.
Gareth Nye szerint Putyin arca többféle okból is puffadtnak tűnhet.
„Az első dolog, amit figyelembe kell venni, hogy a kor hatalmas szerepet játszik a testünk változásában. Ahogy öregszünk, a bőr már nem olyan sima és erős, mint fiatalkorunkban, ami azt jelenti, hogy megereszkedik és meglazul, lehetővé téve a természetes zsírlerakódásoknak, hogy lejjebb kerüljenek, mint korábban” – magyarázta az orvos.
A fülek és az orr életkorral járó változásaival együtt a legtöbb arc alsó felén, az áll és a nyak környékén puffadtabb megjelenést eredményez. A kortól eltekintve az allergiás reakciók és a fertőzések miatt is feldagadhat az ember arca, a helyzet akkor válhat életveszélyessé, ha a légutak elzáródnak
– tette hozzá.
Fotó: Contributor / Getty Images Hungary -
Új típusú pilóta nélküli repülőgépek fenyegetik Ukrajnát az orosz–ukrán konfliktusban: az iráni Mirage–532-es drónokról van szó, amelyek ugyan kevésbé hatékonyak, mint a Shahed–136-os kamikaze drónok, de így is nagy veszélyt jelentenek, írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Mirage-ok rövidebb hatótávolsággal bírnak, mint a Shahedek, de a harci egységeik szinte azonosak – mondta az Uniannak adott interjúban Roman Szvitan katonai pilótaoktató, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese.
-
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4326 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5698 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Az interneten közzétett felvételeken az orosz Wagner-zsoldoscsoport egykori parancsnoka szörnyű vallomást tett.
A Gulagu.net orosz emberi jogi szervezet által közzétett videón a volt harcos beismerte, hogy fejbe lőtt egy kislányt.
A férfi és egy másik volt Wagner-katona arról beszélt, hogy tömeges gyilkosságokat követtek el Kelet-Ukrajnában – ukrán gyerekekkel és idős emberekkel is végeztek, mondták.
Mindkét férfi azt állítja, hogy a lövöldözésekre Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök adott parancsot, írja a Sky News.
Fotó: Yulia Morozova / Reuters -
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:- Váratlan vendég érkezett Vlagyimir Putyinhoz
- Videón az oroszok hirtelen harckészültségi hadgyakorlata
- Szlovákia is csatlakozott a magyarokhoz és a lengyelekhez
- Elképesztő anyagi kárt okozott a háború
- Megszólalt a Wagner volt parancsnoka, súlyos titkokról rántotta le a leplet
- Volodimir Zelenszkij: Az ukrán katonák az életükkel fizetnek a nyugati fegyverekért
Tartsanak velünk ezúttal is!