Kína határok nélküli partnersége Oroszországgal aggasztó jele annak, hogy nem gondolja komolyan a háború mielőbbi befejezését – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter a Johns Hopkins Egyetem Felsőfokú Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában tartott beszédében úgy fogalmazott: fontos, hogy Kína és más országok ne nyújtsanak anyagi támogatást vagy segítséget Oroszországnak a szankciók kijátszásában.
Janet Yellen figyelmeztetett, hogy a jogsértéseknek súlyos következményeik lesznek – számolt be a Sky News.
Felvétel készült arról, hogy egy ukrán SZ–300-as légvédelmi rakéta miként semmisítette meg az oroszok által használt, iráni gyártmányú Sahid kamikazedrónt.
Odesa, a Ukrainian S-300 from air command south targets a Russian Shahed-136. pic.twitter.com/08BE4ZobWj
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) April 19, 2023
A bejegyzés alatt többen is szóvá tették, hogy a légvédelmi rakéta túl drága eszköz lehet egy drón lelövéséhez – különösen annak fényében, hogy a pentagoni jelentések szerint erősen fogytán vannak a légvédelmi rakéták az ukrán oldalon.
Szerda este Havannába érkezett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – számolt be a TASZSZ.
Az orosz állami hírügynökség szerint Lavrov és a kubai külügyminiszter, Bruno Rodriguez különféle területeken való együttműködésről, valamint „regionális és nemzetközi problémákról” is tárgyalnak majd. A külügyminisztert Miguel Diaz-Canel kubai elnök is fogadja hivatalában.
Lavrov az előző napokban Brazíliában, Venezuelában és Nicaraguában is járt. A havannai vizit a latin-amerikai körútjának utolsó állomása lesz.
Távozott tisztségéből Szergej Avakjanc, az orosz csendes-óceáni flotta parancsnoka.
A távozásának körülményei egyelőre nem tiszták: egyes források szerint az admirálist leváltották, más beszámolók viszont arról írnak, hogy ő maga mondhatott le.
Another loud resignation in #Putin's military command.
— NEXTA (@nexta_tv) April 20, 2023
Admiral Sergei Avakyants resigned as commander of the Pacific Fleet. pic.twitter.com/88DlFqgpqN
A topwar.ru portál szerint mindez egy videóra vezethető vissza, amelyben Jurij Trutnyev, az orosz elnök távol-keleti megbízottja beszélt videóban arról, hogy az admirális egy másik tisztséget kapott az orosz vezérkaron belül. A felvételen Trutnyev már csak a csendes-óceáni flotta volt parancsnokaként említette az admirálist (de arra nem utalt, hogy leváltásról vagy lemondásról van-e szó). A topwar.ru azt is megjegyezte, hogy az admirális április 6-án töltötte be a 65 éves kort, és elképzelhető, hogy emiatt kellett távoznia.
Avakjanc 2012 óta volt a csendes-óceáni flotta parancsnoka. Admirálissá 2014-ben léptették elő, és ezenkívül számos katonai elismeréssel is kitüntették az utóbbi években.
A csendes-óceáni flottánál egyébiránt a napokban tartott egy váratlan hadgyakorlatot, így még az sem lehetetlen, hogy ennek is köze lehet az admirális távozásához.
Az oroszok továbbra is Shahed típusú, iráni kamikaze drónokat és más alacsony pontosságú rendszereket használnak a nagy pontosságú rakéták hiányának ellensúlyozására.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) jelentése emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két napban az orosz csapatok 12 Shahed–131/136 típusú drónt lőttek ki Dél-Ukrajnában az Azovi-tengerről. Ezek közül 10 sikeresen megsemmisítette Ukrajna légvédelmét. Az Ukrán Fegyveres Erők képviselői szerint ez az Orosz Föderáció kísérlete volt az ukrán légvédelmi rendszerek felkutatására és megsemmisítésére.
Ugyanakkor orosz bloggerek aktívan vitatják a légvédelmi csapások fontosságát az ukrán katonák esetleges ellentámadása előtt. Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének szóvivője szerint 2022. szeptember 11. óta Oroszország szinte az összes stratégiai rakétakészletét felhasználta. Ugyanakkor az ukrán erők az Orosz Föderáció által kilőtt 850 rakétából 750-et lelőttek.
Ignat hozzátette, hogy az orosz hadsereg átállt az olcsóbb, kisebb hatótávolságú lehetőségekre, például az irányított légibombákra, és a Kh–55 típusú rakétákat kivette a raktárakból felújítás céljából – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz megszállók nagy erőfeszítések árán folytatják offenzívájukat Limanszkij, Bahmut, Avidiivka, Marinka és Donyeck irányában.
Az Ukrán Fegyveres Erők Főparancsnokságának reggeli összefoglalója szerint az elmúlt nap folyamán Ukrajna védelmi erőinek egységei több mint 55 ellenséges támadást vertek vissza. Szupernehéz harcok folynak Bahmutért és Marinkáért – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Volinszkijban, Poleszkijben, Szeverszijben és Szlobozsjanszkijban a műveleti helyzet változatlan. Az elmúlt nap folyamán az ellenség lőtte a szumi területen Sjalgyino, Bojaro-Lezsacsi, Iszkaszkovscsina, Belopolje, Volfino, Katerinyivka és Kondratovka településeket, valamint a harkivi területen Sztrelechja, Ogurecsnoje, Volcsanszk, Petropavlovka, Karaicsnoje, Dugocs, Usztyinovka és Otradnoje településeket.
Elemzők megjegyezték, hogy valószínű, hogy a Wagner-csoport harcosai Bahmutban elfoglalták azt a területet, ahol a 2. számú városi kórház található.
Az orosz megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Bahmutban és környékén. Ezt állapítja meg a Háborút Tanulmányozó Intézet (ISW) új felmérése.
Az elemzők megjegyezték, hogy valószínűleg az ellenséges erők Bahmut északnyugati részén elfoglalták a Veszelaja utcától északra fekvő területet, beleértve a 2. számú bahmuti kórház területét is. Ugyanakkor a felülvizsgálat cáfolta azokat az adatokat, amelyek szerint a várost 90 százalékban az orosz megszállók foglalták el. Becsléseik szerint ez a szám most a terület 87,9 százaléka – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A jelentés azt is megállapítja, hogy az orosz megszállók bombákkal rombolják le az ukránok által megerősített területeket Bahmutban.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5904-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5796-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Vonattal 104-en – köztük 49 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitter-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyből kiderült, hogy ellátogatott a két ország határához.
Csütörtökön meglátogatta az elnök a határőröket a belorusz határon. A határ rendezése, valamint a védelem sok kérdést vet fel szerinte. De kijelentette, folytatják a megkezdett előkészületeket a nemzetközi színtérre való belépéshez.
Ukrajna védelme, a szabályokon alapuló nemzetközi rend továbbra is az első számú kérdés a globális napirenden
– olvasható a bejegyzésben.
Today I visited our border guards, on the border, in particular, with Belarus. Arrangement of the border, defense - many issues.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 19, 2023
We continue to prepare our international steps. The 🇺🇦 defense, the rules-based international order remain the number one issue on the global agenda. pic.twitter.com/OJSy5nrK4S
Oroszországban az A világ körülöttünk című negyedikes tankönyv új kiadásából a Kijev Rusz történetéről szóló részekből törölték a Kijevre való utalásokat – számolt be a Mediazona nevű Telegram-csatorna. A szerkesztett tankönyveknek tavasz végéig kell eljutniuk az iskolákba, és a következő tanévben már használják.
A régi kiadásban az állt, hogy a Mese a letűnt évekről című könyvet Nestor, a kijevi barlangkolostor szerzetese írta. Az új változatban Nestor egyszerűen csak szerzetes volt, szolgálati helyének megjelölése nélkül.
Megjegyzik, hogy a 2021-es változatban az állt, hogy Volodimir herceg minden embert megkeresztelt Kijevben, míg az új változatban az áll, hogy „a fővárosban”. Az „Oleg halála után Igor herceg Kijevben kezdett uralkodni” szövegrész is megváltozott. Most így hangzik: „Oleg halála után Igor herceg kezdett uralkodni a Rusz felett.”
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára meg van győződve arról, hogy nem Vlagyimir Putyin orosz elnök ment Herszon és Luhanszk régió megszállt területére, hanem az egyik testdublőre – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nos, először is, Putyin nem volt ott, ez közismert tény. Ahhoz, hogy az igazi Putyinnal beszélhessünk, legalább 10-14 napot kell karanténban töltenünk, tehát nem Putyin járt ott. Csak egy közönséges hasonmása volt, amiből neki több is van – ez szintén közismert tény
– jelentette ki Danilov. Mint arra felhívta a figyelmet, az orosz elnök külföldi vendégeit távolt ültetik le tőle, ha tárgyalásra megy hozzá valaki.
Korábban már több alkalommal felvetődött annak a lehetősége, hogy az orosz elnök testdublőröket alkalmazhat egy-egy külföldi útján. Nemrégiben egy orosz videós szolgáltatott újabb bizonyítékokat ezekre a vádakra. A videóban több árulkodó jelet is megnevez, amely szerinte azt támasztja alá, hogy például Mariupolban sem az orosz elnök járt.
Az államfő egészségi állapotával kapcsolatos mendemondák áprilisban merültek fel először, amikor elég rossz bőrben volt a belorusz elnökkel folytatott találkozó alkalmával. Ezt követte egy orosz oknyomozóújságíró-csoport jelentése, amely szerint Vlagyimir Putyint négy év alatt több tucatszor kereste fel egy ráksebész.
A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapja nincs azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.
Ezt a véleményt támasztja alá Simone Malik portréművész korábbi véleménye is. A kivételes arcfelismerői képességgel rendelkező Malik szerint szinte biztosan kijelenthető, hogy Vlagyimir Putyin nem használ testdublőröket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megosztotta a Herszon és Donyeck régiókban tett látogatásán szerzett benyomásait, és utasította a tisztviselőket, hogy dolgozzanak ki egy intézkedéscsomagot a megszállt területek lakosai életszínvonalának javítására – jelenti az Interfax.
Amit észrevettem: rég nem láttam ennyi régi autót, Ladát és Zsigulit. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az emberek jövedelme meglehetősen szerény
– mondta Putyin a találkozón. Hangsúlyozta, hogy a megszállt területek tiszták és rendezettek.
Ez tehát azt jelenti, hogy az itt élő emberek fegyelmezettek, szorgalmasak, de természetesen valódi segítségre van szükségük
– vélekedett az orosz elnök.
A konfliktus kezdete óta több mint 75 ezer háborús bűncselekményt regisztráltak –közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész az amerikai törvényhozókkal.
A képviselőház külügyi bizottságának mai ülésén Kosztin azt mondta, hogy az orosz erők nemi erőszakot, kínzást és emberrablást alkalmaztak, hogy „félelmet és rettegést keltsenek” a civilek körében.
Beszámolt a déli Herszon városában tett felfedezésekről, amelyet a háború elején Moszkva csapatai elfoglaltak, de novemberben visszakerült Kijev ellenőrzése alá. Mint mondta, mintegy 20 kínzókamrát találtak ott, és több mint ezer ember számolt be a szörnyű bántalmazásokról, többek között áramütésekről, vízzel való kínzásról és halálos fenyegetésekről.
Herszonban, akárcsak más városokban, a szexuális erőszakot is politikai és katonai taktikaként alkalmazták az orosz erők. Ezt azért tették, hogy megalázzák és megtörjék a civil lakosság ellenállását. Több mint 60 nemi erőszakos esetet dokumentáltunk a régióban
– mondta. Szerinte egy másik „szisztematikus és széles körben elterjedt bűncselekmény”, amelyet az ukrán tisztviselők felfedeztek, az „erőszakos eltűnések”.
„Jelenleg csak Herszonban több mint 600 olyan embert tartanak nyilván, akiknek a holléte ismeretlen” – közölte a főügyész, aki elmonda, hogy még most is nagyon sok embert, köztük gyerekeket is erőszakkal telepítenek át Oroszországba.
A bizottság elnöke, Michael McCaul szerint az orosz csapatok által tanúsított brutalitás megvilágítása megmutatja a törvényhozóknak és a választóknak, hogy miért van igaza az Egyesült Államoknak Ukrajna támogatásában.
Ez éppen most történik. Ezek szörnyetegek, és bíróság elé kell állítani őket
– mondta McCaul.
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!