Dmitro Kuleba külügyminiszter az 1+1 ukrán televíziónak adott nyilatkozatában meggyőződését fejezte ki, hogy a nyugati szövetségesek előbb-utóbb adnak Ukrajnának F–16-os vadászgépeket, mint ahogy eddig minden más típusú fegyvert is biztosítottak.
Szerinte ez elsősorban az Egyesült Államok döntésén és az ellentámadás eredményein fog múlni.
Ha már most lennének F–16-osaink, sokkal gyorsabb lenne az ellentámadásunk, és sokkal több katonánk és civil polgárunk életét tudnánk megmenteni
– tette hozzá a külügyminiszter. Elmondta: igyekszik meggyőzni partnereit arról, hogy ha F–16-osokat adnak Ukrajnának, az nem provokálja, hanem elriasztja Oroszországot.
Andrij Jermak, Ukrajna elnöki hivatalának vezetője arról írt, hogy az oroszok generációi fogják megfizetni az ukrajnai háború árát, ideértve az Ukrajna területén okozott környezeti károkat.
„Amikor azokról a környezeti kárról beszélünk, amelyeket Oroszország folyamatosan okoz az Ukrajnára mért csapások következtében, világossá kell tennünk az oroszok számára: mindenért nekik kell majd fizetniük” – hangsúlyozta az ukrán politikus.
„A jövendő generációk fognak fizetni, és nem lesz választásuk. Ráadásul ezeknek a generációknak komoly problémájuk lesz, mert úgy fognak bevonulni a történelembe, mint az orosz terroristák leszármazottai, akik népirtást követtek el az ukrán nép ellen” – idézte Jermakot a The Guardian.
A belügyminisztériumban megkezdte működését a különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartása – közölte Leonyid Timcsenko ukrán miniszterhelyettes.
„A nyilvántartás egy teljesen védett adatbázis. És csak bizonyos tisztviselőknek lesz hozzáférése” – tájékoztatott a politikus.
A hatóságok szerint a mai napig mintegy 23 000 személyt nyilvánítottak hivatalosan is különleges körülmények között – az ellenségeskedések következtében – eltűntnek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden utasította kormányát, hogy tisztázza azt az eljárást, mellyel az orosz vállalatok osztalékot fizethetnek az úgynevezett barátságtalan országokból származó részvényeseknek.
A Reuters jelentése szerint a Kreml szerint az osztalékfizetésre vonatkozó javaslatoknak olyan feltételeket kell tartalmazniuk, melyekkel a rezidensek bővítik oroszországi termelésüket, új technológiákon alapuló vállalkozásokat fejlesztenek ki, és befektetnek az orosz gazdaságba.
Putyin arra kérte a kormányt, hogy május 20-ig álljon elő javaslatokkal – idézi a Kreml által közzétett dokumentumot a The Guardian.
Az orosz csapatok két civilt sebesítettek meg az elmúlt napon Donyeck térségében – számolt be Pavel Kirilenko, a donyecki területi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.
A támadások Kramatorszkban és Sziverszkben történtek.
Kirilenko szerint jelenleg képtelenség megállapítani a Mariupolban és Volnovakhában elhunytak pontos számát – írja az Ukrinform.
Ukrajna két régiójában is légiriadót rendeltek el a lakosság értesítésére szolgáló hivatalos forrás adatai szerint.
A szirénák Szumi és Csernyihiv megyékben, valamint Zaporizzsja Kijev által ellenőrzött járásaiban szólaltak meg – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország legutóbbi nagyszabású rakétacsapásai Ukrajnában az ellenség kísérlete arra, hogy megmutassa állítólagos hatalmát és erejét az ukrán ellentámadás előtt – jelentette ki Igor Romanenko altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének volt helyettese.
Az ellenség elemzi a helyzetet, és úgy érzi, hogy hamarosan ellentámadás indulhat a mi részünkről. Próbálnak figyelmeztetni, demonstrálni az erejüket és hatalmukat, de mint mindig, most sem sok maradt az erőből és a hatalomból. Még van némi puskapor a tarsolyukban, és ezt próbálják demonstrálni
– fogalmazott Romanenko az OBOZREVATEL-nek adott interjújában.
Szerinte Oroszország megpróbál csapást mérni mind az Ukrajna területén lévő katonai létesítményekre, mind a civilekre, hogy nyomást gyakoroljon a polgári lakosságra is. Mindezt azért, hogy a lakosság nyomást gyakoroljon az ukrán vezetésre, hogy tárgyalásokra késztesse azt.
Az altábornagy úgy véli, hogy az oroszok időt próbálnak ezzel nyerni, illetve azt próbálják bizonyítani, hogy még mindig képesek a támadásra.
Az orosz csapatok május 1-jén 56 támadást hajtottak végre a zaporizzsjai területen, rettegésben tartva a fronthoz közeli falvak lakóit. Erről Jurij Malasko, a zaporizzsjai terület kormányzója számolt be.
„A tűzvonalban élő civilek terrorja folytatódik. Az elmúlt nap folyamán az ellenség 56 támadást hajtott végre 15 település ellen. A támadásokban több ember is megsérült” – tájékoztatott a kormányzó.
Chris Hipkins új-zélandi miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden telefonbeszélgetést folytatott, és megvitatták a Kijevnek nyújtott átfogó támogatás bővítését – közölte az új-zélandi kormányfő sajtóirodája.
Az elmúlt hónapokban tartott magas szintű találkozók sorozata biztosította, hogy Wellington és Kijev minden kulcsfontosságú kérdésben szorosan együttműködött. A megbeszélésen a vezetők megvitatták az Ukrajnának nyújtott új-zélandi támogatás bővítését
– áll a közleményben.
Hipkins a beszélgetés idején az aucklandi nemzetközi repülőtéren tartózkodott londoni látogatása előtt, amely után Új-Zéland várhatóan bejelenti az Ukrajnának szánt új, kibővített segélycsomagot – pontosított a kormány sajtószolgálata a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 191 420 orosz katona esett el, az elmúlt napon 460 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2477 hadműveleti és taktikai drónt, 360 egység speciális felszerelést és 947 cirkálórakétát számoltak fel.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója Twitteren tette közzé, hogy arra kérték az embereket, ha lehetőségük van rá, próbálják meg elkerülni az orosz útlevél birtoklását. Viszont amennyiben rákényszerítik őket, szerezzék be.
Ukrajna nem fogja büntetőeljárás alá vonni azokat az állampolgárokat, akik passzívan szereztek orosz állampolgárságot
– idézi Podoljakot a Radiosvoboda.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindenki, aki bármilyen módon segítette az oroszokat, az felelősségre vonható lesz a törvény előtt.
Az Egyesült Államok támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, de most a Fehér Ház arra összpontosít, hogy segítse az országot az orosz agresszióval szemben – mondta Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.
Korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, szerinte egyértelmű, hogy a NATO-nak fel kell vennie Ukrajnát a soraiba, mert „Kijevnek szüksége van a szövetségre, a szövetségnek pedig Kijevre”. A csatlakozásról a júliusi vilniusi NATO-csúcson politikai döntést kell hozni – hangsúlyozta.
Oroszország megváltoztatta rakétacsapásainak taktikáját: korábban az infrastruktúrát és az energetikai létesítményeket próbálta eltalálni, most a civileket veszi célba – vélekedett Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója.
Szerinte Oroszország így próbál bizonyos reakciókat kiváltani a társadalomban, és elhamarkodott lépésekre késztetni az ukrán hatóságokat – példaként az ellentámadás felgyorsítását említette, ami a megfelelő előkészületek hiányában kudarcot vallhat – mutatott rá.
„De az ellenség fő célja továbbra is, hogy megtörje az ukránok harci morálját” – tette hozzá az elnök tanácsadója.
Finnország kétoldalú tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal egy amerikai katonai bázis telepítéséről – írja a Helsingin Sanomat a finn külügyminisztérium szóvivőjére, Mikael Antellre hivatkozva.
Finnország meggyőződése szerint a megállapodás „kiegészítené a NATO-tagságot”, mivel egy védelmi együttműködést is kidolgoznak majd.
Antell szerint „a védelmi felszerelések esetleges előzetes telepítése” segítené Finnország elrettentő képességének és magának a védelemnek az erősítését is. A fő fenyegetés, amely miatt ezek a tárgyalások folynak, Oroszország esetleges katonai erejének alkalmazása – tette hozzá.
A legfontosabb, hogy a megállapodás zökkenőmentes együttműködést biztosít az Egyesült Államokkal minden biztonsági helyzetben, valamint a lehető legrövidebb időn belül
– mondta Antell.
Magyarország területére 2023. május 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon 4928 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7918 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 1-jén 25 ember, köztük 9 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára felsorolta, hogy az ukránok miért gondolják azt, hogy Oroszországnak a jelenlegi formájában teljesen meg kell szűnnie.
A titkár felsorolásában többek között kitért arra is, hogy ha Oroszország keresztezi Ukrajna útját, akkor az mindig több millió áldozattal, gyilkossággal és szenvedéssel jár. Hozzátette, hogy az orosz vezetés évszázadok óta próbálja megsemmisíteni az ukrán nyelvet, kultúrát és történelmet.
Danilov ezt követően a Facebook-bejegyzésében felsorolta, hogy Oroszország többek között „az egyetemes rabszolgaság és az erőszak mint norma területe”, valamint egy olyan ország, amely csak akkor tud életben maradni, ha „térdig gázol a saját vagy mások vérében”.
Szerinte Oroszországot nem lehet meggyógyítani, hiszen azt olyan politikusok vezetik, akik mentális zavarokkal küzdenek, kisebbrendűségi komplexusban, megalomániában és üldözési mániában szenvednek.
Hétfőn – a háború 432. napján – az ukrán csapatok az orosz hadsereg több mint 30 támadását verték vissza Liman, Bahmut, Avdijivka és Marijinka irányában – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Mint közölték, az Orosz Föderáció a nap folyamán újabb nagyszabású rakétatámadást indított polgári célpontok ellen Ukrajnában.
Az oroszok összesen 19 rakétatámadást hajtottak végre több indítórendszerből.
Több halálos áldozata is van az akcióknak, akik között állítólag civilek is vannak. Emellett többszintes lakóépületek, magánházak, iskolák, kórházak, óvodák és más polgári épületek semmisültek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy ukrán tisztviselő kommentálta a pápa azon állítását, hogy a Vatikán részt vesz a háború befejezését célzó békemisszióban.
A név nélkül nyilatkozó, az elnöki hivatalhoz közel álló tisztviselő a CNN-nek azt mondta:
Zelenszkij elnök nem járult hozzá semmilyen ilyen megbeszéléshez Ukrajna nevében. Ha folynak is tárgyalások, azok a mi tudtunk és áldásunk nélkül történnek.
A pápa korábban újságíróknak azt mondta, hogy a küldetés jelenleg is zajlik, de még nem hozták nyilvánosságra – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy találkozón megvitatta az orosz hadsereg közeljövőben tanúsított magatartásának lehetőségeit, és az ukránok lehetőségeit a védekezésre az oroszok rakétáitól.
Minderről az esti videóüzenetben beszélt. Mint megjegyezte: az új hetet a kormány és a védelem minden szintjével való találkozóval kezdte, meghallgatta mindenki beszámolóját. Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadásokról volt szó leginkább.
A lehető legaktívabban dolgozunk a partnerekkel, hogy még megbízhatóbbá tegyük az égbolt védelmét
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy a találkozón megvitatták az ellenség közeljövőben várható viselkedését, összehangolták védelmi lépéseiket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Külön figyelmet szenteltünk a katonáinknak szánt fegyverek és lövedékek kérdésére. Továbbá az ideiglenesen megszállt területen kialakult helyzet és az Oroszországgal szembeni ellenállás is fontos téma volt. A megszállónak a mi földünkön nincs semmi esélye!
– hangsúlyozta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!