Moszkva beindítja a hadi gépezetet, hogy teljesítsék Putyin vágyát

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Vége
2023-04-30T133955Z 648517018 RC21P0AKC5SM RTRMADP 3 UKRAINE-CRIS

A legfontosabbak

Index
2023.05.02. 21:56
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • A zaporizzsjai Melitopolban a saját házában próbáltak meg felrobbantani ismeretlen tettesek egy magas rangú orosz rendőrtisztet – számolt be a RIA Novosztyi.

    Az áldozat jelenleg kórházban van.

    Úgy tudni, hogy egy robbanószerkezetet rögzítettek annak a háznak a kapujához, ahol az orosz rendőrség főosztályvezető-helyettese lakik. Akkor robbantották fel, amikor a férfi munkába indult, és kinyitotta a kaput, hogy elhagyja a házat.

  • Az Egyesült Államok állítólag 300 millió dollár értékű új katonai segélycsomagot jelent be Ukrajnának − ami első alkalommal rövid hatótávolságú, légi indítású rakétákat is tartalmaz − írta meg a Sky News.

    A Hydra 70 rakéták nem irányított rakéták, és repülőgépeken vagy helikoptereken használhatók.

    A Council for Foreign Relations szerint Amerika eddig közel 80 milliárd dollárnyi segélyt küldött Ukrajnának.

  • Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint csak idő kérdése, hogy meginduljon az ukrán ellentámadás, hiszen parancsra vár mintegy 50 ezer újonnan és Nyugaton kiképzett katona, akik a megfelelő új haditechnika kezelésével is tisztában vannak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy szemben a háborút indító 2022-es viszonylag enyhe orosz–ukrán téllel, az idei sokkal tovább tartott, és jóval hidegebb volt. Mindenki arra vár, hogy a föld felengedjen, és a sár eltűnjön, hiszen ilyen körülmények között életveszélyes a terepre engedni a harci járműveket.

    A biztonságpolitikai szakértő úgy véli:

    A Wagner-csoport mára már kissé elszemtelenedett, túl sokat követel. Igaz, ők hozták, amit ígértek, szemben az orosz reguláris erőkkel. A luhanszki és a donyecki térségben, illetve most Bahmut környékén is ők harcoltak eredményesen.

  • A harmadik – ezúttal Dániában elvégzett – teszt is megerősítette, hogy a Szlovákiában két héttel ezelőtt vizsgált ukrán gabona az Európai Unióban betiltott, az egészségre káros növényvédő szert tartalmaz – jelentette be Samuel Vlcan szlovák ügyvezető mezőgazdasági miniszter.

    A szlovák állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet (SVPS) még áprilisban végzett vizsgálatot a gútai (Kolárovo) malomban 1500 tonna Ukrajnából származó búzán, s ennek során mutatták ki az egészségre káros növényvédő szert.

    A szlovák szaktárca ennek alapján azonnali hatállyal megtiltotta az országba már behozott ukrán gabona és liszt feldolgozását, valamint bekerülését az élelmiszergyártási, illetve takarmányozási folyamatokba, és bejelentette:

    az országban már raktáron lévő összes ukrajnai származású gabonát és lisztet hasonló vizsgálatnak vetik alá.

    „Ma már a kezünkben vannak az úgynevezett döntővizsgálat eredményei is, hétfőn érkeztek meg a koppenhágai laboratóriumból. Ezek megerősítették a növényvédőszer-tartalmat, 0,024 milligrammot mutattak ki kilogrammonként. Tehát megerősítik a mi vizsgálataink eredményeit” – idézte Samuel Vlcan keddi bejelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

    A szlovák miniszter elmondta: a következő lépés most az lesz, hogy a tulajdonos eldöntse, milyen módon szeretnék megsemmisíteni az egészségre káros növényvédő szert tartalmazó gabonát.

  • Az ukrán parlament kedden augusztus 18-ig meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

    A két határozatot 324 és 333 szavazattal fogadta el a 450 tagú törvényhozás. A képviselő megjegyezte, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború kezdete óta hetedik alkalommal szavazott a parlament a hadiállapotról.

    Volodimir Zelenszkij elnök a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló javaslatokat május 1-jén terjesztette a parlament elé.

  • Az Ukrajnát támadó orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítják, különösen kiélezett küzdelem folyik Bahmutért és Marjinkáért, az ukrán csapatok azonban tartják pozícióikat – közölte az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.

    A kijevi katonai vezetés tájékoztatása szerint az említett térségekben több mint húsz támadást vertek vissza az ukrán erők. A jelentés szerint az orosz erők három rakéta- és harminc légicsapást indítottak, továbbá legalább nyolcszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira, valamint településekre. Polgári személyek is megsebesültek, és magánházak, polgári infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg.

    Az ukrán légierő eközben a helyzetjelentés szerint öt csapást mért orosz katonai koncentrációs területekre, és lelőtt három különböző típusú orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy parancsnoki állást, tizenkét csapatösszevonási területet, négy lőszerraktárt és egy légvédelmi eszközt találtak el a kijevi beszámoló szerint.

  • Az Ukrajna „reményének szimbólumaként” létrehozott emlékművet Liverpoolban állították fel, mivel a város arra készül, hogy az ország nevében rendezze meg az Eurovíziós Dalfesztivált − írta meg a The Guardian.

    Az ukrajnai béke emlékművét kedden avatták fel a Strawberry Fieldben, a Beatles Strawberry Fields Forever című dalával híressé vált egykori gyermekotthonban.

    A szobrot az Üdvhadsereg tulajdonában lévő látogatóközpont kertjében fogják tárolni, ott, ahol John Lennon gyerekkorában játszott, mielőtt Ukrajnába szállítják, hogy állandó emlékművé váljon, amint biztonságban lesz.

  • A kormány szerint az Egyesült Királyság figyelme „egyetlen pillanatban sem fordult el a Wagner-csoportról”, miközben kérdéses, hogy az orosz zsoldoscsapat részt vett-e a szudáni felkelésben − írta meg a The Guardian

    Julian Lewis, a hírszerzési és biztonsági bizottság elnöki tisztét betöltő konzervatív képviselő a parlament alsóházában Andrew Mitchell külügyminisztertől azt kérdezte, hogy

    van-e bármilyen bizonyíték arra, hogy a Wagner-csoportnak a gyors támogató erőkkel való kapcsolatának bármi köze lenne a felkeléshez, figyelembe véve, hogy kormányunk és kétségtelenül mások figyelmét is ez a válság elterelte az ukrajnai válságról?

    Mitchell úgy válaszolt:

    Lewisnak teljesen igaza van az utolsó pontban. Semmit sem tudok mondani Oroszország és a Wagner szudáni tevékenységéről, de biztosíthatom őt arról, hogy a figyelmünket semmilyen ponton nem vontuk el a Wagner-csoportról.

  • Az ukrán támadásoktól való félelem miatt legalább hat oroszországi régió törölte a május 9-i győzelem napi felvonulásokat, amelyet a náci Németország feletti szovjet győzelem emlékére tartanak. Legutóbb egy, a határtól 400 mérföldre fekvő régió kormányzója mondta le a felvonulást − írta meg a The Guardian

    Szaratov kormányzója kedden jelentette be, hogy „biztonsági aggályok” miatt nem tartják meg a felvonulást. A visszamondások sorozata az ország katonai sebezhetőségének kirívó beismerése.

    Korábban Belgorod, Kurszk, Voronyezs, Orjol és Pszkov régió, valamint az Oroszország által megszállt Krím félsziget vezetői hasonló módon lemondták az éves katonai felvonulást.

    Nem lesz parádé, hogy ne provokáljuk az ellenséget a nagyszámú hadianyaggal és a szolgálati állomány tagjaival Belgorod középső részén

    − mondta a múlt hónapban Vjacseszlav Gladkov, a régió vezetője.

  • Vlagyimir Putyin hétfőn két videokonferenciát tartott, egyet a katonai blokk vezetőivel, a másikat pedig, ami meglehetősen hosszúra sikerült, a hatalmi blokk vezetőivel – írja a Generall SVR Telegram-bejegyzése, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.

    Világosan és részletesen, főleg szitokszavakat használva elmagyarázta a katonai vezetésnek, hogy miben hibáztak (mindenben), kik ők ezek után (barmok), mi vár rájuk ezért (menjenek a pokolba), és hogyan tudnak javítani a helyzetükön (május 8-a előtt Bahmutot teljes ellenőrzés alá kell vonni).

    Az elnök a kib*szott idióták mondattal zárta a videóbeszélgetést a Telegram-csatorna szerint.

    A beszélgetésen állítólag szó esett a felrobbantott vezetékekről, a kisiklott vonatról, illetve az Oroszországot ostromló, vélhetően ukrán drónokról.

  • Oroszország intézkedéseket hozott a fegyvergyártás felgyorsítására, hogy kielégítse az ukrajnai hadjárat igényeit – közölte Szergej Sojgu, a Kreml védelmi minisztere a RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint.

    Az orosz katonai vezetőkkel tartott találkozón a Kreml tisztségviselője elmondta, hogy Moszkva lépéseket tett a fegyvergyártás felgyorsítására a háború támogatása érdekében, mivel szerinte az orosz erők sikere a harctéren „nagymértékben függ a fegyverek és más katonai felszerelések időben történő feltöltésétől”.

    A megjegyzések szöges ellentétben állnak a brit védelmi minisztérium ma kiadott jelentésével, amelyben kijelentette, hogy Oroszország „nem rendelkezik elegendő lőszerrel ahhoz, hogy sikereket érjen el a támadásban”.

    Hozzáteszik, hogy Oroszország „még mindig nem tud megfelelni a háborús igényeknek”, és „logisztikai problémákkal” küzd.

    Sojgu szerint a csapatok az egész frontvonalon súlyos csapásokat mérnek Ukrajnára, de a fegyverellátás kulcsfontosságú ahhoz, hogy Moszkva bármilyen sikert elérjen.

    „Az ország vezetése azt a feladatot tűzte ki a védelmi vállalatok elé, hogy rövid időn belül növeljék a termelés ütemét és mennyiségét” – mondta Sojgu a minisztériuma által közzétett közlemény szerint.

    Elmondta, hogy a hadseregnek minden szükséges lőszere megvan az idei harctéri felhasználáshoz, de felszólította az egyik nagy rakétagyártót, hogy sürgősen duplázza meg a nagy pontosságú rakéták termelését.

  • Dmitro Kuleba külügyminiszter az 1+1 ukrán televíziónak adott nyilatkozatában meggyőződését fejezte ki, hogy a nyugati szövetségesek előbb-utóbb adnak Ukrajnának F–16-os vadászgépeket, mint ahogy eddig minden más típusú fegyvert is biztosítottak.

    Szerinte ez elsősorban az Egyesült Államok döntésén és az ellentámadás eredményein fog múlni.

    Ha már most lennének F–16-osaink, sokkal gyorsabb lenne az ellentámadásunk, és sokkal több katonánk és civil polgárunk életét tudnánk megmenteni

    – tette hozzá a külügyminiszter. Elmondta: igyekszik meggyőzni partnereit arról, hogy ha F–16-osokat adnak Ukrajnának, az nem provokálja, hanem elriasztja Oroszországot.

  • A csatatéren elszenvedett veszteségei miatt Oroszország újabb „jóakaratú gesztust” készül tenni Ukrajnának – jelentette ki kedden Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, emlékeztetve arra, hogy Moszkvában így állították be az orosz csapatok tavaly tavaszi visszavonulását Kijev környékéről és a Csernyihivi területről.

    A tárcavezető az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy a Kremlben már keresik a lehetséges forgatókönyvet, miként igazolják az orosz társadalomnak az ukrán hadsereg következő sikerét. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az újabb visszavonulásukat egy ember okozta oroszországi katasztrófával fogják magyarázni.

    Mondjuk egy vízerőművel vagy atomerőművel történik valami, ami kockázatot jelent a lakosságra nézve, ehhez pedig azonnali kormányzati odafigyelés, forrásfelhalmozás és katonák is kellenek. Ezzel el tudják majd magyarázni az embereknek, miért vetnek véget az aktív harci cselekményeknek Ukrajnában

    – fejtegette a miniszter.

    Reznyikov megjegyezte, hogy az ukrán ellentámadás sikere nagymértékben hozzájárulhat az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatások folytatódásához. Szerinte a partnerországok politikai vezetőinek könnyebb lesz újabb segélycsomagokat szorgalmazniuk és elfogadtatniuk a lakossággal, ha Ukrajna sikereket ér el a harctéren.

    Természetesnek nevezte, hogy a szövetségesek „a sikerbe akarnak befektetni”, és nagyon fontos számukra, hogy az általuk adományozott fegyverek, segélyek eredményre vezessenek.

  • Oroszország kiterjedt katonai védelmi rendszereket épített ki Ukrajnával határos déli régióiban, ami jelzi a Kreml aggodalmát Kijev tavaszi ellentámadása miatt – írja a CNN a brit védelmi minisztérium hírszerzőire hivatkozva.

    Egyes munkálatokat azonban valószínűleg a helyi parancsnokok és civil vezetők rendeltek el, hogy megpróbálják népszerűsíteni azt a hivatalos narratívát, miszerint Oroszországot Ukrajna és a NATO fenyegeti

    – teszi hozzá a hírszerzés.

    A legutóbbi hírszerzési frissítés szerint Moszkva az elcsatolt Krím északi határa mentén, valamint jóval beljebb, Oroszország déli, belgorodi és kurszki régióiban „a világon évtizedek óta sehol nem látott, kiterjedt és összetett védelmi lövészárkokat” épített.

    Az építkezés 2022 nyarán kezdődött, néhány hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

  • Légiriadót jelentettek be kedd délután Ukrajna több régiójában, majd 40 perccel később törölték – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A riasztás moszkvai idő szerint 15 óra 31 perckor kezdődött a Dnyipropetrovszki területen, majd néhány percen belül Kirohovradban, Mikolajivban, Poltavban, Zaporizzsjában, valamint a Herszoni terület Kijev által ellenőrzött területein is szóltak a szirénák.

    Moszkvai idő szerint 16:14-kor a riasztást törölték.

  • Ukrajna írországi nagykövete, Larisa Gerasko a Jameson whisky bojkottjára szólított fel, miután a márka korlátozott mértékben újra megjelent az orosz piacon.

    A francia Pernod Ricard tulajdonában lévő Jameson tavaly év végén indította újra az oroszországi értékesítést arra hivatkozva, hogy meg kell védenie a helyi munkaerejét, valamint arra, hogy elkerülje a jogi következményeket.

    Gerasko persze elutasította az indoklást

    Ez a vállalat néhány alkalmazottat akar megvédeni, miközben Oroszország ukránok tízezreit öli meg nap mint nap – mondta a nagykövet vasárnap az ír médiának, és arra szólított fel minden vállalatot, hogy segítsen Kijevnek, és hagyjon fel a Moszkvával való kereskedelemmel.

    A nagykövet megfogadta, hogy nem vásárol több Jameson-terméket, és felszólította az egyszerű fogyasztókat, valamint az éttermeket és kocsmákat, hogy kövessék a példáját, amíg az italmárka teljesen ki nem vonul Oroszországból – írja az rt.com.

  • A háború okozta károk, ahogy a szükségletek is, óriásiak Ukrajnában, ezért együtt kell dolgozni Kijevvel és más nemzetközi partnerekkel az ország újjáépítésén – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben kedden.

    Várhelyi Olivér az Európai Bizottság épületében rendezett, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FJCU) az ukrajnai menekültek megmentésében kifejtett erőfeszítéseit bemutató fotókiállítás megnyitóján elmondta: a szövetség egyik vezetőjeként Rafael Rutman rabbi, valamint kollégáinak és önkénteseinek munkája példaértékű Ukrajna népének védelme és támogatása terén.

    Elmondta: a szövetség munkája Ukrajna valamennyi régiójára kiterjed, a háború által leginkább érintett és legnehezebben megközelíthető területeken nyújt támogatást a rászorulóknak, zsidó és nem zsidó közösségek tagjainak egyaránt.

    Emberek életét védelmezi, élelemet, szállást, higiéniai ellátást és gyógyszereket biztosít, vagy az evakuálásban nyújt segítséget annak ellenére, hogy munkatársainak testi épsége veszélyben van – emelte ki a magyar uniós biztos.

    Az Ukrajnának és polgárainak nyújtott segítségünknek – a nemzetközi közösséggel együtt – mindaddig, amíg a háború dúl, és azt követően is, a helyreállítás és az újjáépítés évei alatt, folytatódnia kell

    – fogalmazott Várhelyi Olivér, majd hozzátette: a háború kezdete óta az Európai Unió 68 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre Ukrajna támogatásához. Ukrajna és népe számíthat az Európai Bizottság támogatására.

  • Az orosz hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az új régiókban az élet újra a régi kerékvágásba kerüljön – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

    Utakat, lakásokat, oktatási, egészségügyi és energetikai létesítményeket építünk és újítunk fel. Az ipari és mezőgazdasági termelést is újraindítjuk. Természetesen továbbra is következetesen és szisztematikusan foglalkozunk mindezekkel a kérdésekkel, gondoskodunk arról, hogy ezeknek a régióknak a városaiban és falvaiban az élet visszatérjen a normális kerékvágásba

    – idézi a TASZSZ az orosz elnököt.

    Putyin rámutatott, hogy minden nehézség ellenére ez a nagyszabású munka aktívan folyik Zaporizzsjában, Herszonban és a Donbaszban.

  • Az orosz fegyveres erők idén már elegendő lőszert kaptak ahhoz, hogy hatékony támadást intézzenek az ellenség ellen, és összességében a védelmi ipar kielégíti a hadsereg és a haditengerészet igényeit – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a minisztériumban tartott telefonos konferencián.

    Elmondása szerint Kijev áprilisban több mint 15 ezer katonát és 430 páncélozott járművet veszített. Az ukrán hadsereg veszteségei így harmadával magasabbak voltak, mint februárban – idézi a TASZSZ.

    Az orosz katonai ügynökség egyelőre nem számolt be az ukrán fegyveres erők márciusi veszteségeiről.

  • Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa akkor került a hírekbe, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene.

    Lvova-Belova most interjút adott a Vice News amerikai csatornának. Amikor az ellene hozott ítéletről kérdezték, azt válaszolta: „Anya vagyok, ez mindent elmond. Miféle háborús bűnös vagyok én, miről beszélnek?” – tette fel a kérdést.

    Lvova-Belova hangsúlyozta, hogy Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, és a genfi egyezmény jogot ad a gyermekek „evakuálására” olyan területekről, ahol életveszélyben vannak.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Oroszország intézkedéseket hozott a fegyvergyártás felgyorsítására, hogy megfeleljen az ukrajnai hadjárat igényeinek és sikeresen támadja a nyugati fegyvereket tároló ukrán raktárakat – jelentették orosz hírügynökségek.

    Sojgu szerint a hadseregnek minden olyan fegyvere megvan, amelyre 2023-ban a harctéren szüksége lehet, de felszólította az egyik nagy rakétagyártót, hogy sürgősen duplázza meg a nagy pontosságú rakéták termelését – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

  • Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos Vice Newsnak adott interjúja „tökéletes illusztrációja a kannibál kifejezésnek” – írja a The Kyiv Independent.

    Amikor Lvova-Belovát a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsáról kérdezték, a gyermekjogi biztos meglepetten azt válaszolta: „Anya vagyok, ez mindent elmond. Miféle háborús bűnös vagyok én, miről beszélnek?”

    Erre azonban az ukrán elnöki tanácsadó így reagált:

    Mi csak eljöttünk a városaikba, leromboltuk a házaikat, a szemük láttára öltük meg és csonkítottuk meg a szüleiket, távoli régiókban lévő beszivárgási táborokba küldtük őket, ahol durván bántalmazzák őket és propagandaelőadásokat kényszerülnek hallgatni, és mindezt kiegészítettük egy második útlevéllel. Hát nem ez az üdvösség?

    Podoljak szerint a kannibál szót nem is lehetne pontosabban illusztrálni, hiszen Lvova-Belova az interjúban végig az orosz háborús bűnöket szépíti.

    Mint megírtuk, a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Maria Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

  • Reagált Moszkva, miután az orosz Wagner-zsoldoscsoport főnöke, Jevgenyij Prigozsin egy közelmúltbeli interjúban azt mondta, kivonja erőit Ukrajnából, ha az orosz hadsereg nem biztosít több lőszert.

    Állítólag az orosz védelmi minisztérium levelet küldött a Wagner-vezérnek. A tartalma nem ismert, de Prigozsin válaszában kijelentette, hogy a rendelkezésre bocsátott számadatok még mindig nem elegendők ahhoz, amire a Wagnernek szüksége van a kijelölt feladatok elvégzéséhez – erről a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) számolt be.

    Tegnap aztán Prigozsin azt állította, hogy a Wagner nagy mennyiségű fegyverkészlet birtokában van, amelyet az ukrán erőktől zsákmányolt a keleti Szoledár elfoglalása során – írja a Sky News.

  • Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszki területen egy falut lőttek az ukrán erők – állítja a helyi kormányzó – jelentette a Sky News.

    Alekszandr Bogomaz a Telegramon közzétett nyilatkozatában azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők a Kurkovicsi nevű falut támadták.

    „Nem voltak áldozatok. A lövések következtében az egyik háztartásban tűz ütött ki. A mentőszolgálat a helyszínen van” – tette hozzá.

    Bogomaz azt is megjegyezte, hogy hétfőn egy mozdony és hét tehervagon siklott ki Brjanszkban, miután egy ismeretlen robbanószerkezet felrobbant.

  • Szerdára tűzték ki a fekete-tengeri gabonamegállapodásról szóló tárgyalásokat – jelentette egy magas rangú ukrán forrás a Sky News szerint.

    A forrás szerint a tárgyaláson minden érintett fél jelen lesz, és hozzátette, remélhetőleg eredményesen zárul a megbeszélés.

    Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tevő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. A megállapodást novemberben 120 nappal meghosszabbították, ami március 18-án lejár.

  • A Tinder tulajdonosa, a Match Group bejelentette, hogy június 30-ig felhagy üzleti tevékenységével Oroszországban. Ezt az emberi jogok védelmére hivatkozva teszi, ezzel pedig beállt azon nyugati cégek sorába, amelyek az ukrajnai invázió miatt úgy határoztak, hogy elhagyják az orosz piacot.

    „Elkötelezettek vagyunk az emberi jogok védelme mellett. 2023. június 30-ig valamennyi márkánk kivonul az orosz piacról” – áll a Match hétfőn közzétett éves jelentésében.

    A Match, amelynek márkái közé olyan társkereső alkalmazások tartoznak, mint a Tinder, a Hinge és a PlentyOfFish, kevés nyilvános nyilatkozatot tett oroszországi tevékenységéről, de 2022 márciusában már jelezte, hogy az negatív hatásokat gyakorol az európai üzletágára – írja a Reuters.

  • Taktikát váltottak az oroszok, most már polgári épületeket is célba vesznek rakétáikkal – jelentette ki Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.

    A tanácsadó szerint az oroszok azért veszik célba a civileket, hogy felgyorsítsák a hamarosan kezdődő ukrán ellentámadást.

    Podoljak szerint Oroszország azt reméli, hogy a civil halálesetek növelni fogják a nyugatiak béketárgyalásokra irányuló felhívásait – számolt be a Sky News.

  • Az Egyesült Államok és Németország nem hivatalosan világossá tették, hogy egyelőre nem kívánnak kötelezettséget vállalni Ukrajna NATO-felvételével kapcsolatban, jelentette a dpa német hírügynökség.

    Volodimir Zelenszkij elnök a júliusi csúcstalálkozón felszólította a NATO-t, hogy tegye szabaddá az utat Ukrajna számára a szövetséghez való csatlakozáshoz. Ezt a felhívást támogatták a közép- és kelet-európai országok, különösen a NATO-csúcstalálkozónak otthont adó Litvánia – emlékeztet az Unian ukrán hírügynökség.

    Az ügyre rálátó források szerint azonban valódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha az ukrán erők sikerrel járnak az Oroszország elleni háborúban.

    A diplomaták szerint rendkívül valószínűtlen, hogy Ukrajna képes lesz meggyőzni a NATO-partnereket, például az Egyesült Államokat, hogy változtassanak a véleményükön.

    A Fehér Ház közben megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, de most inkább arra összpontosít, hogy további fegyverszállításokkal segítse az országot az orosz agresszióval szemben.

  • Május 1-jén az oroszok egy dízelmozdonyt, négy vagont és 12 tonna üzemanyagot veszítettek a sínek felrobbantása következtében a Brjanszki területen – idézi a Baza Telegram csatornáján közzétett hírt a Pravda.

    Az ukránok a vasúti síneken három helyen helyeztek el robbanóanyagot. A fő robbanás 10 kiló TNT erejével volt egyenértékű.

    A robbanások következtében egy kétrészes dízelmozdony és öt kocsi siklott ki. A mozdony és négy kocsi leégett. Ennek következtében a mozdony tartályaiból 12 tonna gázolaj szivárgott ki.