Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kiszivárgott, mikor találkozik Ferenc pápával Zelenszkij.
• Az ukránok szerint felütötte a fejét a pánik az orosz katonák között.
• Bejelentették, hogy már ősszel megérkeznek Ukrajnába az Abrams tankok.
• Kigyulladt a moszkvai gyár, ahol MiG repülőgépekhez gyártanak motorokat.
• Megkezdődtek az előkészítő műveletek az ukrán ellentámadás előtt.
• „Köszönjük a rakétákat, de vadászgépekre van szükségünk” – mondta Zelenszkij tanácsadója.
• Az oroszok elismerték, hogy visszavonulót fújtak.
• A Kreml közölte: készen állunk az ukránok újabb nyugati fegyvereire.
• Zelenszkij „szankciós napot” tartott.
• Meghalt nyolc kárpátaljai katona a háborúban.
• Súlyos csapás történt Luhanszkban, bevethették az ukránok legújabb fegyverét.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Szerhij Babkin ukrán zeneszerző egy dalt írt a 127. harkivi ukrán területvédelmi dandár, illetve általánosságban az ukrán hadsereg tiszteletére.

Ezt a szám azoknak a fiúknak és lányoknak a himnusza, akik az országunkat védik

 – számolt be a harkivi dandár, amelynek tagjai jelenleg Bahmutnál küzdenek.

A német kormány várhatóan 3,2 milliárd dollárnak megfelelő értékben fog beszerezni Leopard 2-es harckocsikat, hogy pótolják az Ukrajnának átadott eszközöket – írja a Bloomberg.

A hírügynökség szerint a német hadsereg 18 Leopard 2-est biztosan beszerez, ezenkívül opciós jogot foglaltak le további 105 harckocsit beszerzésére. Mindennek az összértéke 3,2 milliárd dollár (átszámítva 2,9 milliárd euró) lehet. 

A Bloomberg szerint a 18 harckocsi beszerzése 525 millió euróba kerül majd, és ezt már a parlament alsóházának költségvetési bizottsága is jóváhagyhatja május végén.

Orosz gyártmányú cirkálórakéta csapódhatott be decemberben a nyugat-lengyelországi Bygdoszczhoz közeli erdőben – közölte pénteken a varsói elnöki hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda (BBN) az MTI szerint. 

A BBN honlapján elérhető közleményt azzal kapcsolatban adták ki, hogy korábbi közlések szerint április 26-án egy katonai eszköz darabjait fedezték fel Bydgoszcz városánál.

Jacek Siewierát, a BBN főnökét április 26-án este tájékoztatták egy „azonosítatlan katonai eszközről, amely hosszabb ideig ható környezeti tényezők befolyásának jeleit viselő, orosz gyártmányú cirkálórakéta lehet” – áll a közleményben. Mint közölték, a BBN haladéktalanul tájékoztatta Andrzej Duda elnököt, a lengyel hadsereg főparancsnokát, aki azóta folyamatosan értesül az ügy kapcsán tett lépésekről.

A BBN-hez egyelőre nem továbbították azon eljárás eredményeit, amelyről csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter beszélt a sajtóértekezletén. A rendelkezésre álló információk nem adnak okot arra, hogy az államfő a lengyel hadsereg legmagasabb parancsnoki személyzetét érintő döntéseket hozzon, de a BBN továbbra is az esemény körülményeinek teljes körű feltárását célzó lépéseket tesz – fűzték hozzá.

Mariusz Blaszczak csütörtökön elmondta: tavaly december 16-án a lengyel műveleti parancsnoknak alárendelt légi műveleti központ az ukrán féltől arról értesült, hogy Lengyelország légteréhez egy tárgy közeledik, amely rakéta lehet. Az információ nyomán emelt készültségbe helyezték az ügyeletes erőket, felszálltak az ügyeletes lengyel és amerikai repülőgépek. A repülő tárgyat a lengyel földi rádiólokációs állomások is észlelték.

A kormányfőhelyettes szerint decemberben szabályosan működött a lengyel légvédelem, mulasztást követett el viszont a lengyel hadsereg műveleti parancsnoka, amely a történtekről akkor nem tájékoztatta a védelmi tárca vezetőjét, Bydgoszcznál pedig a terepet először csak december 19-én kutatták át.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pénteken a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: a Blaszczak által ismertetett jelentést most bemutatják Andrzej Dudának és Mateusz Morawiecki kormányfőnek. Minden, a dokumentum elemzése alapján levont következtetést „azonnal foganatosítani kell” a hasonló helyzetek megelőzése érdekében – hangsúlyozta Müller.

Tomasz Piotrowski tábornok, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka pénteki nyilatkozatában az orosz fél „ambícióira és agresszivitására” hivatkozva megfontoltságra szólította fel a lengyel közvéleményt. A lengyel ellenzéki pártok azt követelik, hogy az elnök az ügy miatt hívja össze a nemzetbiztonsági tanácsot (RBN), amelyen ellenzéki frakcióvezetőket is tájékoztatnának az ügy részleteiről.

Az utóbbi időben egyre több olyan hír jelenik meg a médiában, hogy nyáron ismét áramhiány lehet Ukrajnában. Sokan aggódnak amiatt, hogy esetleg újra nem lesz áram az otthonaikban, akárcsak az elmúlt télen – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Mint írták, a Legfelső Tanács energetikai, lakás- és kommunális szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságának vezetője, Andrij Gerusz kifejtette, hogy az áramfogyasztásnak két csúcsa van: a tél és a nyár. A fagyos hónapokban a fűtésre, nyáron a hűtésre használják el a legtöbb villamos energiát.

Mint mondta, júliusban és augusztusban várható néhányszor terhelési csúcs, miközben bizonyos kockázatok továbbra is fennállnak az oroszországi energetikai létesítmények elleni téli rakétatámadások következményei miatt.

Nagy-e a veszélye annak, hogy tömeges vagy tartós áramkikapcsolások lesznek? Szerintem minimális a kockázat

– mondta erről Gerusz, majd hozzátette: nyáron hosszabbak a nappalok, ezért sokkal több áramot termel a napenergia.

Jelenleg mintegy 4 millió ukrán állampolgár tartózkodik az Európai Unió országaiban ideiglenes menekültként – tájékoztatott kijevi látogatása során Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa.

A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a biztos hozzátette: a 2022 februárja után menedéket kérők közül 700 ezernek van munkahelye, 450 ezer ukrán fiatal részesül oktatásban az EU-s országok iskoláiban, egyetemein.

Korábban az Európai Bizottságban elhangzott, hogy a közösség, amennyiben arra szükség lesz, kész meghosszabbítani az ukrajnai menekültek státuszának érvényességét 2025-ig.

Ukrajnában hamarosan hadrendbe állítanak egy új típusú harckocsit – számolt be a CNN.

A hírportál szerint az Oplot nevű tankot Harkivban gyártották, és most Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter posztolt videót a jármű tesztvezetéséről.

A miniszter azt írta: mindig nagy öröm, amikor egy új eszközt tesztelhetnek, de ez különösen így van akkor, ha ukrán gyártmányról van szó.

Az Oplot a CNN szerint a szovjet T-84-es harckocsinak egy továbbfejlesztett változata. nyugati elemzők szerint gyors, jól manőverezhető, és sokkal fejlettebb tűzvezető rendszerrel, valamint páncélzattal rendelkezik, mint az elődei. Azt még nem tudni, hogy hányat terveznek gyártani belőle az ukránok. 

Meghalt a kárpátaljai területvédelmi zászlóalj 7 katonája, valamint egy nyolcadik, másik alakulatban szolgáló katona is – számolt be a Kárpátalja.ma.

Azt írták, hogy a 68. különálló területvédelmi zászlóalj 7 katonája vesztette életét május 11-én. A hírt Ivan Pohoriljak, a Perecsenyi kistérség polgármestere közölte a Facebook-oldalán. Az áldozatok között van Tjahij Szerhij, Hutaj Ivan, Hodanics Bohdan, Burtin Vaszil, Mesko Valentin, Pilipiv Eduard és Kuszik Vitalij.

Eközben egy másik forrás alapján arról számoltak be, hogy a Munkácsi Városi Tanács közleménye szerint meghalt egy nyolcadik katona is.

Barta Árpád  május 5-én vesztette életét a fronton. A férfi 1978. február 23-án született, és a 2962-es katonai alakulatnál teljesített szolgálatot. Szombaton kísérik utolsó útjára Munkácson.

Lezuhant egy orosz katonai helikopter a Krím félszigeten. Személyzetének mindkét tagja meghalt – írta meg a Reuters.

Közlésük szerint a baleset helyi idő szerint délután 15.42-kor történt, egy  Mi–28-as helikopter zuhant le. Az orosz védelmi minisztérium azt írta: jelenleg úgy vélik, hogy a gép technikai meghibásodás következtében zuhanhatott le.

A minisztérium szerint a helikopter kiképző repülésen vett részt, fegyverzettel nem volt felszerelve. A baleset okainak tisztázása érdekében vizsgálat indult.

Miután Kijev nagy hatótávolságú rakétákat kapott Nagy-Britanniától, a Kreml kijelentette: felkészült arra, hogy a Nyugat továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnának – számolt be róla a CNN.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy telefonkonferencián közölte: „kétségtelenül készen állnak” arra, hogy a Nyugat országai a jövőben is szállítanak majd fegyvereket Ukrajnának.

Ben Wallace brit védelmi miniszter csütörtökön erősítette meg, hogy az Egyesült Királyság több Storm Shadow típusú cirkálórakétát szállított Ukrajnának.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök azt mondta, hogy „helyén való lett volna”, ha Volodimir Zelenszkij felszólal az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjén.

Az ukrán elnök egy videófelvételen kérte volna a többmilliós közönséget, hogy támogassák Ukrajnát az oroszok elleni harcban. A szervezők azonban nem engedélyezték a beszédet, mert attól tartottak, hogy az átpolitizálhatja az eseményt. 

Egy – azóta már törölt – Twitter-bejegyzésben Johnson azt írta: „Jó lett volna Zelenszkij elnök szavait hallani a ma esti Eurovízión.” Ezt azzal is indokolta, hogy a verseny csak azért nem Ukrajnában zajlik, mert Putyin háborúba sodorta az országot – számolt be a Sky News. 

Az orosz állami média arról számol be, hogy két orosz stratégiai bombázó rutinrepülést hajtott végre a Szibéria és Alaszka közötti Csukcs-tenger felett.

A repüléskor a nagy hatótávolságú repülőgépek személyzete légi utántöltést hajtott végre

– idézte a TASZSZ hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.

A gépeket a keleti katonai körzet légi és légvédelmi erőinek MiG–31, Szu–30SM és Szu–35S típusú repülőgépei kísérték.

Rishi Sunak elégedetlen azzal a döntéssel, amely megakadályozza, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mondjon az Eurovíziós Dalfesztiválon, mivel attól tartanak a szervezők, hogy ez átpolitizálhatja az eseményt. 

A brit miniszterelnök szóvivője szerint a miniszterelnök úgy vélte, hogy ez helyénvaló lenne, mivel az Egyesült Királyság ad otthont az eseménynek Ukrajna nevében. A miniszterelnök csalódott a versenyt rendező Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) döntése miatt – közölte a Sky News. 

Az EBU közölte, hogy elutasította Zelenszkij kérését, hogy szombaton beszédet mondjon a rendezvény közönségének.

A szabadságjogok, amelyekért Zelenszkij elnök úr és az ukrán nép küzd, nem politikaiak, hanem alapvetők

– mondta Sunak szóvivője.

A Kreml pénteken közölte, hogy még nem jött létre a találkozó Vlagyimir Putyin elnök és Li Hui kínai különmegbízott között, aki a jövő héten európai országokba utazik, hogy Ukrajnáról tárgyaljon – írja a The Guardian.

Egyelőre nincs ilyen találkozó a napirenden. Mindezt diplomáciai csatornákon keresztül dolgozzák ki

– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

Dél-Afrika nem hagyott jóvá semmilyen fegyverszállítmányt Oroszországnak – közölte ma egy helyi rádióállomással az ország nemzeti hagyományos fegyverzet-ellenőrzési bizottságának elnöki tisztségét betöltő miniszter.

Az Egyesült Államok dél-afrikai nagykövete tegnap azt mondta, biztos benne, hogy egy orosz hajó tavaly fegyvereket vett fel az országban, ami valószínűleg sértette Pretoria deklarált semlegességét a háborúban – írja a Sky News.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hivatala csütörtökön közölte, hogy kormánya egy nyugalmazott bíró vezetésével vizsgálatot indít az Oroszországba irányuló fegyverszállítással kapcsolatban.

A Szentpéterváron megrendezett 11. Nemzetközi Jogi Fórum keretében Ruszofóbia: nácizmus a 21. században című ülésen Andrej Loginov orosz igazságügyiminiszter-helyettes síkra szállt amellett, hogy a ruszofóbia fogalmát rögzítsék az orosz jogszabályokban, és állapítsák meg a ruszofób tevékenységért való felelősséget.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos elmondta, hogy több ezer megkeresés érkezik hozzá ukrán állampolgároktól, akik segítséget kérnek az Oroszországba való áttelepüléshez. Mint mondta,

ezek az emberek idegennek érzik magukat a Kijev ellenőrzése alatt álló területen, félnek a győzelem napjáról beszélni és az orosz irodalommal kapcsolatos gondolataikat kifejteni.

Az ENSZ Alapokmányával összhangban állónak nevezte a Moszkva által Ukrajna ellen indított „különleges hadműveletet” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórumon.

A különleges hadművelet az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján zajlik, amely az egyéni és kollektív önvédelem jogáról rendelkezik, amiről az ENSZ Biztonsági Tanácsát időben értesítették

– hangoztatta a tárcavezető, aki online vett részt a tanácskozáson. Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korábban elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását, Lavrov kijelentette:

Ez valójában álbíróság, amely engedelmes eszközzé vált az angolszászok kezében, és amely politikailag elfogult, eredménytelen és szakmaiatlan. Ma ez a struktúra újabb botrányos döntésekhez folyamodik. Egyoldalúan terjeszti ki joghatóságának körét. Figyelmen kívül hagyja az állami tisztviselők mentelmi jogát, megsértve ezzel a nemzetközi jogot.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy az afrikai kontinensen az ICC bevonása sohasem járult hozzá a konfliktusok politikai megoldásához, hanem csak súlyosbította őket. Szerinte a bíróság az ukrán ügyek vizsgálatára Nagy-Britanniából, Hollandiából, Kanadából, Romániából és Japánból kap nyíltan úgynevezett költségvetésen kívüli pénzeket, ami Lavrov szerint jó példa a nyugati „szabályok” szerinti „független” igazságszolgáltatásra.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak üdvözölte az Ukrajnának szánt rakétákról szóló híreket, de kijelentette, hogy azok nem helyettesítik a vadászgépeket. Egyúttal megismételte Kijev régóta visszatérő igényét az F–16-os vadászgépekre.

Ben Wallace brit védelmi miniszter bejelentette, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat kap az ukrán hadsereg – a Sky News pedig úgy tudja, hogy a rakéták egy része már az ukrán csapatoknál van.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij egyik vezető tanácsadója szerint Ukrajnának továbbra is szüksége van az F–16-osokra, hogy „megfossza az oroszokat a civilek terrorizálásának eszközeitől”.

A külföldről érkező éles kritikákat követően a kétkamarás svájci parlament enyhítene a svájci fegyverek harmadik országokba történő átadásának jelenlegi szigorú tilalmán.

A kantonok képviselőiből álló Államtanács illetékes bizottsága nyolc szavazattal öt ellenében jóváhagyta csütörtökön a kezdeményezést. A közvetlenül választott Nemzeti Tanács illetékes bizottsága már korábban igennel szavazott, így most már foglalkozhatnak a hadianyagokról szóló törvény módosításával.

A hatályos törvények értelmében Svájc tiltja az általa külföldre eladott hadianyagok fegyveres konfliktusban lévő országoknak történő átadását. Ez a korlátozás jelenleg akadályozza az Ukrajnába történő szállításokat.

Egy olyan módosítást fontolgatnak, amely bizonyos körülmények között lehetővé tenné az átadást a megtámadott és védekező országoknak. Az átadás előfeltétele azonban az lehetne, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az ENSZ Közgyűlése kétharmados többséggel elítélje a támadást. A részletekről még további tárgyalások várhatók.

A teljes körű háború 2022. február 24-i kezdete óta 740 légitámadás érte Kijevet. Összesen 851 óra 38 percig tartottak a légiriadók – jelentette az ukrán védelmi minisztérium május 12-én, amiről a Pravda számolt be.

Már több mint két hónapja hibátlanul működnek a »kijevi égbolt őrei« – egyetlen rakéta vagy drón sem érte el a célját

– tette hozzá a védelmi minisztérium.

Hulusi Akar török védelmi miniszter a minisztériuma által pénteken kiadott közleményben közölte, hogy közel áll az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás meghosszabbítása – értesült a Le Monde.

A megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások keretében csütörtökön Isztambulban tartottak megbeszélést Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ részvételével.

Az ENSZ közleménye szerint a megállapodás meghosszabbítása mellett a Moszkva által kért, az ásványi műtrágya kulcsfontosságú vegyi összetevőjének, az ammóniának a szállítására szolgáló Togliatti–Odessza-csővezeték működésének újraindításáról is tárgyaltak.

Kína bejelentette, hogy különleges képviselője látogatásra indul Ukrajnába, hogy megvitassa az ukrajnai háború „politikai rendezését” – írja a Le Monde.

Május 15-től Li Hui nagykövet, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselője Ukrajnába, Lengyelországba, Franciaországba, Németországba és Oroszországba látogat, hogy mindegyik féllel megvitassa az ukrán válság politikai rendezését

– közölte újságírókkal Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Az orosz haditengerészet a brit hírszerzés szerint a hét elején szárazföldi cirkálórakéta-támadást indított Ukrajna ellen.

A háborúról szóló legutóbbi napi jelentésében a védelmi minisztérium a következőket írta:

2023. május 8–9-én éjjel az orosz haditengerészet Fekete-tengeri Flottájának hajósai nyolc SS–N–30A SAGARIS szárazföldi támadó cirkálórakétát (LACM) indítottak Ukrajna ellen. 2023 márciusáig az Orosz Haditengerészet gyakran indított SAGARIS rakétákat. Oroszország valószínűleg azért függesztette fel átmenetileg e fegyverek használatát, mert fel akarta tölteni készleteit. Moszkva most dilemma előtt áll, hogy hányat használjon a fegyverekből, mert a LACM-eket a NATO-val való esetleges konfliktus létfontosságú részének tekinti

– áll a jelentésben.

Hozzáteszik, rövid távon Oroszország valószínűleg úgy tekint a LACM-re, mint kulcsfontosságú fegyverre, amellyel Ukrajna belső területein mérhet csapást a várható ellentámadások megzavarása érdekében.