Megérkezett Berlinbe vasárnap hajnalban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy német vezetőkkel tárgyaljon a további fegyverszállításokról – közölte az AP News.
Az ukrán elnök Rómából érkezett a német fővárosba, miután szombaton Ferenc pápával és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott.
A német kormány szombaton jelentette be, hogy újabb, több mint 2,7 milliárd euró értékű segélycsomagot ad Ukrajnának, amely tankokat, légelhárító rendszereket és lőszereket is tartalmaz.
Already in Berlin. Weapons. Powerful package. Air defense. Reconstruction. EU. NATO. Security.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 13, 2023
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a XXI. század legsikeresebb állami vezetője – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök vasárnap a németországi Aaachenben a Nemzetközi Károly-díj átadóünnepségén.
A konzervatív politikus a díjazottat, azaz az ukrán államfőt és az ukrán népet méltatva kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij Ukrajna hőse és Európa példaképe.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja a jó és a rossz örök konfliktusának manifesztációja, Volodimir Zelenszkij pedig a jók oldalának megtestesítője – írja az MTI.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna az emberi méltóság, a véleményszabadság, valamint az állam és egyház szétválasztásának európai értékeit védelmezi, Oroszország viszont Európa tagadása, ahol az állampolgár csupán gyalogáldozat, az egyház állami szerv, és a hazugság igazságot jelent, az ukránokat így nácinak nevezik, a rabságot szabadságnak, az Ukrajna elleni jogtalan támadást pedig különleges műveletnek.
Morawiecki szerint az EU csak akkor lehet egységes, ha Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik a közösséghez.
Amíg Ukrajna az orosz támadás miatt megosztott, addig egész Európa is megosztott, és amikor ukránok halnak meg a szabadságunkért, akkor Európa szíve vérzik
– mondta a lengyel kormányfő.
„Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elszenvedett veszteségei ellenére is komoly katonai erő marad, továbbra is veszélyesnek számít” – mondta Christopher Cavoli tábornok, a NATO Szövetséges Erőinek európai főparancsnoka, aki nem ért egyet azokkal, akik szerint az orosz erők kimerültek a csatatéren.
Cavoli szerint az orosz szárazföldi erőknek tényleg jelentős problémáik vannak, sok embert, fegyvert és felszerelést veszítettek, de erősítést is kaptak, és mára az orosz szárazföldi erők nagyobbak, mint az ukrajnai háború kitörésekor voltak – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
Az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Nagy Károly-díj átvétele utáni beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy ez alkalomból képviselheti hazáját.
A Nagy Károly-díjat (Karlspreis) évente egy aacheni polgárokból álló független bizottság adományozza azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő módon járultak hozzá Európa egyesítéséhez.
Az első díjat 1950-ben ítélték oda Richard Coudenhove-Kalerginek. A díjazottak között van Horn Gyula (1990) és Konrád György (2001) is, 2002-ben pedig rendhagyó módon nem egy személy, hanem a közös pénz, az euró részesült a díjban.
A május 9-én Oroszországba érkezett elnököket Peking küldte tárgyalónak, és csak egy napjuk volt a felkészülésre – mondta az Unian ukrán hírügynökségnek adott interjújában Mihail Seitelman politikai stratéga, hozzátéve, hogy Szadir Japarov kirgiz elnök azt mondta, nem jókedvéből megy Moszkvába.
A politikai stratéga felidézte, a győzelem napjának előestéjén Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy Oroszország nem hívott meg senkit az ünnepségre.
Az eseményen végül Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán elnöke, Belarusz vezetője és Örményország miniszterelnöke is részt vett.
És ezeket a különböző embereket egy nap alatt sikerült meggyőzni. Őszintén szólva nem értettem, hogyan. De igen, a Kínával kapcsolatos verzió lehet a hiteles. Putyin megkérte Kínát, és Peking már hívta is ezeket a vezetőket
– mondta Seitelman.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója úgy véli, hogy Bahmut felszabadítása az ukrán ellentámadás előjátéka lesz. Podoljak a Bild című német lapnak adott interjút.
Ukrajna kezdeményező szerepet vállalt. Ez nem jelenti azt, hogy holnap felszabadul Bahmut, de a heves harcok folytatódni fognak. Tágabb értelemben Bahmut egy ellentámadás előjátéka. Ez egy ajtó, amely megnyitja a lehetőséget Ukrajna számára, hogy sikeres ellentámadást indítson
– fogalmazott Podoljak.
Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik az ellentámadás, Podoljak kifejtette, hogy „ez nem egyetlen eseményhez köthető, ami ma kezdődött, és holnap ér véget, hanem akciók sorozata, amelyek közül néhány már folyamatban van”.
Volodimir Zelenszkij vasárnap Párizsba látogat. Franciaország a harmadik európai ország a hétvégén, ahol az ukrán elnök látogatást tesz.
Zelenszkijt a Vélizy-Villacoublay repülőtéren Elisabeth Borne francia miniszterelnök és Catherine Colonna külügyminiszter fogadja – írja a Sky News.
Zelenszkij Németországból utazik a francia fővárosba, ahol az elnökkel és a kancellárral találkozott, miután szombaton Ferenc pápával és az olasz vezetőkkel tárgyalt.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök 29 év óta először maradt távol a vasárnapi zászlóavatási ünnepségtől. A dpa német hírügynökség vasárnapi beszámolója szerint a 68 éves államfőt Raman Halovcsenka belorusz miniszterelnök helyettesítette a rendezvényen.
A belorusz állami televízió napok óta nem mutatott új képsorokat Lukasenkáról, aki azonban az ünnepnap alkalmából üzenetben tolmácsolta jókívánságait. Nem sokkal korábban a szomszédos Ukrajna sajtóorgánumai, köztük az RBK-Ukrajina ukrán hírügynökség arról írt, hogy az államfő és környezete vírusfertőzést kapott.
Az err.ee orosz nyelvű észt és az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálok belorusz forrásokra, köztük az Evroradióra hivatkozva közölték, hogy az államfőt szombat este a Minszk melletti elnöki klinikára szállították.
Lukasenka legutóbb május 9-én jelent meg a nyilvánosság előtt a győzelem napja alkalmából rendezett díszszemlén a moszkvai Vörös téren – adta hírül az MTI.
A minszki elnöki hivatal eddig nem reagált a megkeresésekre az ügyben. Paval Latuska, a lengyelországi száműzetésben élő, volt belorusz kulturális miniszter pénteken arról beszélt, hogy Lukasenka nyilvánvalóan komolyan megbetegedett.
Katonai szakértők szerint a sztálinista gyakorlatok egyre inkább normalizálódnak az orosz kormányzat minden ágában.
Vlagyimir Putyin azon törekvése, hogy a konfliktust a második világháború stílusában vezesse le, a szovjet kultúrát táplálja – állapította meg az Institute for the Study of War.
Utaltak Alekszandr Basztrikinra, az orosz Nyomozó Bizottság vezetőjére, aki szombaton a gazdaság „fő ágazatainak” államosítását javasolta az invázió gazdasági biztonságának szavatolása érdekében.
Putyin nagy energiát fektet abba, hogy hamis történelmi párhuzamot vonjon az ukrajnai háború és a szovjet nagy honvédő háború között
– írja az ISW, hozzátéve: „Ezeknek a feltételeknek az utánzása az orosz kormányzat legmagasabb szintjein valószínűleg továbbra is belpolitikai következményekkel jár majd, ahogy a háború folytatódik, és megnyitja az utat a szovjet és sztálinista gyakorlatok fokozott normalizálása előtt a kormányzat minden ágában”.
Akna végzett öt, 27 és 68 év közötti civillel a herszoni régióban. Az ukrán hadsereg jelentése szerint az aknát az orosz erők hagyták hátra, és ez okozott tragédiát Miroljubivkában.
A brit védelmi minisztérium szerint Ukrajna mintegy 30 százalékát érintik a taposóaknák, ami kétszer akkora területet jelent, mint egész Ausztria – írja a Sky News.
„Az ukránok állandó veszélyben vannak az orosz taposóaknák és fel nem robbant bombák miatt, a Kreml mégis fenntartja azt a hazugságot, hogy nem támadják a civileket vagy az infrastruktúrájukat” – áll az ukrán hatóságok közleményében.
Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint a háború befejezése után tíz évre lesz szükség ahhoz, hogy az országot megszabadítsák az aknáktól.
A mártír Ukrajna, valamint a háború és erőszak sebezte összes nemzet szenvedésének enyhítéséért imádkozott Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap – adta hírül az MTI.
Az egyházfő alig 24 órával az után, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta a Vatikánban, kijelentette:
a fegyvereknek el kell hallgatniuk, mivel fegyverekkel nem lehet biztonságot és stabilitást elérni, ellenkezőleg: elpusztítják a béke minden reményét.
Visvaldas Kulbokas érsek, kijevi apostoli nuncius a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjúban kifejtette, a jelenlegi háborús helyzetben a logika és az emberi ész is nehezen lát megoldást, de „nekünk, a hit embereinek, akik diplomaták is vagyunk, hivatásunk, hogy előre menjünk mindezek ellenére, akkor is, ha a helyzet reménytelennek tűnik”. Úgy vélte,
egy háborút senki sem nyerhet meg, és mit is jelent egy olyan háború megnyerése, melyben több tízezrek haltak meg, az egyetlen megoldás a (háború – a szerk.) megállítása.
Jelentősnek nevezte, hogy a katolikus egyházfő a budapesti látogatásáról a Vatikánba tartó repülőúton nyilvánosan „békemisszióról” beszélt. Az apostoli nuncius szerint mindez arra utal, hogy „Ferenc pápa nem adja fel a béke diplomáciai megoldásának keresését, mivel nem maradhatunk tehetetlenek, és a pápa addig kopogtat az összes ajtón, amíg nem talál nyitva egyet”.
Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij vatikáni találkozását kommentálva kijelentette, jelenleg az Ukrajnából Oroszországba szállított foglyok és gyermekek hazatéréséről folyik az egyeztetés, ami „egy szélesebb tárgyalási folyamatot” indíthat el.
Az orosz légvédelem a felelős az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszki területen szombaton történt légi szerencsétlenségekért – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban a TSZN ukrán hírtelevízió internetes kiadványa szerint.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján a szóvivő kifejtette, hogy az eddigi információk szerint összesen öt légi eszközt, három helikoptert és két repülőgépet lőttek le. Ihnat közlése szerint az orosz katonai gépek azért szálltak fel, hogy támadásokat hajtsanak végre Ukrajna területén.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy szombaton a Kremlhez hű orosz sajtóorgánumokban különböző adatok jelentek meg előbb egy helikopter, majd kettő, majd egy vadászrepülőgép lezuhanásáról.
Orosz részről azt közölték, hogy az egyik helikopter motortűz miatt zuhant le, és a fedélzetén lévő mindkét ember életét vesztette. Később elismerték, hogy két helikopter és egy repülőgép azért zuhant le, mert találatot kapott, de „ukrán szabotőröket” tettek felelőssé a történtekért.
Az orosz hadsereg visszaverte a Bahmut környékén indított összes ukrán ellentámadást, emellett nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású, precíziós fegyverekkel mért csapást az ukrán élőerőre és hadfelszerelésre a dnyipropetrovszki Ternopil és Petropavlivka közelében – jelentette vasárnap Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov elismerte, hogy a Bahmut környékén vívott harcokban elesett két orosz ezredes.
Az orosz tábornok által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erőknek a szoledari-bahmuti frontszakaszon az elmúlt nap folyamán több mint négyszáz katonája halt meg vagy sebesült meg, továbbá 12 harckocsit, 18 gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, valamint egy D–20-as tarackot veszítettek. Az orosz napi összesítés értelmében az ukrán élőerő-veszteség mintegy hétszáz fő volt.
Az orosz katonai tárca összesítése szerint a háború kezdete óta 1100 sorozatvető semmisült meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok vasárnap ukrán tüzérségi támadást.
Az oroszországi Brajnszki területen ukrán drónok két bombát dobtak le egy olajtárolóra Klinci városban. Ezek a hivatalos jelentés szerint üres tartályok közé zuhantak le, jelentősebb kárt és személyi sérülést nem okozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után közös sajtótájékoztatót adott a német kancellár, Olaf Scholz és Volodimir Zelenszkij.
Mint arról korábban beszámoltunk, Zelenszkij a sajtótájékoztatón megköszönte Németország eddigi támogatását, illetve arra kérte Scholzot, segítsen Ukrajnának vadászrepülőgépeket szerezni.
Olaf Scholz a sajtótájékoztatón leginkább Ukrajna további támogatásáról, illetve egy leendő béke alapjairól beszélt.
A német kancellár kijelentette: az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen.
Scholz ezenkívül felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait a megtámadott országból.
Mint arra a kancellár emlékeztetett, a német kormány a háború kitörése óta 17 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, a napokban pedig egy 2,7 milliárd eurós katonai támogatási csomagot fogadtak el Berlinben.
Interjút adott a brit SkyNewsnak Jacob Rees-Mogg, a Boris Johnson miniszterelnöksége idején kabinetminiszteri posztot betöltő keményvonalas brexiter. Az interjúban több témát is érintettek, például, hogy mit gondol korábbi főnökéről, de szóba került Oroszország Ukrajna elleni háborúja is,
amellyel kapcsolatban Rees-Mogg kifejtette, szerinte a brexit akadályozta meg Vlagyimir Putyint, hogy sikeres legyen az Ukrajnai inváziója.
Ezt arra alapozza, hogy az Európai Unió elhagyása óta az Egyesült Királyság külpolitikáját nem kell összehangolni 27 másik tagállaméval, így Ukrajnával kapcsolatban is „globális vezetővé” lépett elő az épp egyik legnagyobb gazdasági válságát elszenvedő ország.
Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy így sokkal gyorsabb választ tudott adni, mint a nemzetek feletti intézmény, és hozzátette, a brit kormány 4,6 milliárd fontnyi (jelenlegi árfolyamon mintegy 1957 milliárd forintnyi) támogatást nyújtott a háborút elszenvedő országnak.
Részben a brexit miatt tudtunk olyan döntést hozni, és olyan megközelítést tudtunk kialakítani, amely nagyon különbözött az EU megközelítésétől, amelyet a mesés normandiai formátum irányított
– fogalmazott a keményvonalas brexiter, utalva a német és francia szerepvállalásra az Ukrajna és Oroszország által támogatott orosz ajkú szeparatisták közötti, valójában azóta sem működő 2014-es tűzszüneti megállapodásokban.
Ezután Rees-Mogg kifejtette, ha az EU-ban „ragadtak volna”, akkor szerinte a brit kormány nem lett volna képes páncéltörő és vállról indítható rakétákkal felfegyverezni Ukrajnát. Arra nem tér ki, hogy az EU-tagállamok nemcsak együtt, hanem külön-külön is adományoznak fegyvereket, felszereléseket és lőszereket Ukrajnának.
A brexit miatt másként tudtunk cselekedni, és remélem, olyan módon, ami hasznos volt Ukrajna számára
– zárta gondolatait a korábbi Johnson-szövetséges.
Egyébként nem csak ő osztja ezt a nézetet: Boris Johnson bukott miniszterelnök is idén februárban hasonló kijelentéssel próbálta a gazdaságilag a britek számára jelenleg kínzó, Észak-Írországban pedig alkotmányos válságot okozó brexitet sikertörténetnek keretezni.
Ukrajna visszafoglalt 25 négyzetkilométernyi területet Bahmut körül.
Annak ellenére, hogy az oroszok azt állítják, hogy Ukrajna tömegesen tett sikertelen kísérleteket Bahmut védelmének áttörésére az elmúlt 24 órában, erőik három nap alatt több mint 25 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza egy amerikai agytröszt szerint – közölte a Sky News.
A héten több jelentés is érkezett a kulcsfontosságú város közelében végrehajtott ellentámadásokról, amelyek különböző mértékű sikerre utalnak.
A Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War – ISW) becslése szerint 25 négyzetkilométert sikerült visszafoglalni, míg orosz katonai bloggerek szerint a nyugati támadások biztosították az ukránok számára a városhoz való hozzáférést egy kritikus autópályán keresztül, és figyelmeztettek, hogy az orosz visszavonulások gyakoribbá válhatnak.
Az Egyesült Államok még a héten vádolta meg azzal a Dél-afrikai Köztársaságot, hogy titokban fegyvereket és lőszereket juttat Oroszország számára. Az amerikai nagykövet, Reuben Brigety az erről szóló sajtótájékoztatón egy konkrét esetet is említett: információi szerint tavaly decemberben Cape Town közelében egy orosz hajóra pakolhattak fegyvereket és lőszereket, amivel így Dél-Afrika megszegte az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió által Oroszország ellen kivetett szankciókat.
Brigety bejelentése után a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa bejelentette, a hatóságok jelenleg is vizsgálják a konkrét ügyet, állítása szerint már a nagykövet kijelentése előtt megkezdődött a nyomozás. Ugyanakkor közleményben azt írta, eddig nincs bizonyíték arra, hogy valóban értékesíthettek lőszert vagy fegyvereket az Ukrajnát megtámadó ország számára.
A Dél-Afrikai külügyminisztérium ezért bekérette az amerikai nagykövetet, emellett azt is tervezik, hogy formális panaszt tesznek ellene.
Mint arról a brit The Guardian ír, Dél-Afrika az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese a térségben, ugyanakkor az afrikai ország az amerikaiak szerint ellenséges Oroszországgal és Kínával is szoros kapcsolatokat ápol – idén februárban például az ország partjainál tartott közös tengeri hadgyakorlatot Oroszország és Kína, amit az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov látogatása előzött meg. Ezek pedig terheltté teszik az amerikai–dél-afrikai kapcsolatokat.
Arról, hogy Oroszország hogyan próbálja növelni befolyását a fekete kontinensen, korábban itt írtunk bővebben, míg azt, hogy a Wagner-zsoldossereg hogyan gazdagszik meg Afrikában, ebben a cikkünkben mutattuk be.
Csehország január végéig 35,8 milliárd korona, körülbelül 590,7 milliárd forint értékű segélyt küldött Ukrajnának – közölte vasárnap az idnes.cz hírportál a cseh pénzügyminisztérium hivatalos kimutatására hivatkozva.
A cseh állami forrásokból küldött segélyek főként humanitárius segélyek, fegyverek, gépek, közlekedési eszközök.
Értékük 24,6 milliárd koronát tesz ki,
az összeg többi részét az önkormányzatok, szervezetek, cégek és a lakosság adták össze.
A cseh kormány többször hangsúlyozta, hogy addig folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának, amíg arra szükség lesz.
Petr Pavel államfő a közelmúltban jelentette be, hogy a csehek rövidesen két szovjet gyártmányú KUB légelhárító rakétarendszert is átadnak az ukránoknak a hozzájuk tartozó rakétákkal együtt. Prága mérlegeli a cseh gyártmányú, L–159 típusú vadászgépek szállítását is Kijevnek.
Celkové výdaje na 🇺🇦 uprchlickou krizi činily ke konci dubna 35,8 mld. Kč, z toho ze státního rozpočtu šlo 24,6 mld. Kč. Současně zhruba 100 tisíc Ukrajinců začalo po příchodu pracovat, čímž se značná část prostředků vrací do 🇨🇿 ekonomiky ve formě daní a odvodů ⤵️
— Ministerstvo financí ČR (@MinFinCZ) May 12, 2023
Mint arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 14-én Németországba látogatott, ahol találkozott a német elnökkel, Frank-Walter Steinmeierrel, illetve a kancellárral, Olaf Scholzcal is.
Utóbbival közös sajtótájékoztatót is tartott Berlinben, ahol a német Der Spiegel tudósítása szerint Zelenszkij először diplomatikusan megköszönte Berlin 2,7 milliárd eurónyi adományát Ukrajnának, amivel már összesen 17 milliárd eurónyi támogatást nyújtott Németország az orosz agresszió ellen harcoló országnak.
Ezután az ukrán elnök leginkább arról beszélt, milyen további támogatásokra lenne szüksége Ukrajnának: ezek pedig a vadászrepülőgépek. Ezzel kapcsolatosan Olaf Scholz felé fordulva meg is jegyezte, hogy segítségét kéri ebben, míg Scholz leginkább azt emelte ki, országa eddig milyen fegyverekkel segítette Ukrajnát.
Újságírói kérdésre Zelenkszij arról is beszélt,
Ukrajna készen áll a békekötésre, ugyanakkor csak abban az esetben, ha annak alapját az általuk lefektetett tíz pont adja.
Ebben többek között azt követelik, Oroszország vonuljon ki az országból. Ezzel szemben szerinte a háború még egy ideig biztosan zajlani fog, ugyanakkor, mint mondta: ők nyitottak a tárgyalásra, ha az az ő feltételeik szerint zajlik.
A békéről Olaf Scholz úgy beszélt, szerinte Ukrajna készen áll rá, ugyanakkor fontos, hogy olyan békét kössenek a felek, hogy ne legyen további befagyott konfliktus a harcoló felek között.
Ezenkívül szó esett az ukrán ellenoffenzíváról, igaz, túl sok részletet nem árult el az elnök: elmondta, kizárólag olyan ukrán területeken zajlik harci cselekmény, amiket Oroszország elfoglalt, a háború nem fog átterjedni Oroszországra.
Mi nem támadunk orosz területeket, hanem a mi legitim területeinket szabadítjuk fel. Sem időnk, sem erőnk nincs [Oroszország megtámadására – szerk.]. Egy hadműveletet készítünk elő Ukrajna illegálisan megszállt területeinek felszabadítására
– fogalmazott.
Az ukrán elnök vasárnap még ellátogat Aachenbe is, ahol Olaf Scholz kitünteti őt.
Korábban beszámoltunk róla, az Eurovíziós Dalfesztivál ukrán versenyzőinek szülővárosát, Tvorcsit másodszor is megtámadták.
Két ember megsérült a Ternopilt ért rakétacsapásokban, amelyek után tűz keletkezett, ami hajnali fél háromig égett.
Hajnali 5 órakor további robbanások rongáltak meg polgári épületeket és autókat. Azóta pedig ellepték a közösségimédia-felületeket az égő házakról készült képek.
Rescuers extinguished the fire all night after the russian cruise missile attacks on Ternopil, west Ukraine.
— Ukraine Front Lines (@EuromaidanPR) May 14, 2023
Photos via State emergency service of Ukraine in Ternopil oblast. pic.twitter.com/CoSoaDDJrN
Áldozatokról egyelőre nincsenek információk.
Olaszország szerint India fontos szerepet játszhat az ukrajnai háború rendezésében – közölte a TASZSZ.
A lap úgy értesült, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hétfőn tervezi felhívni az indiai kormányfőt, Narendra Modit, hogy megkérje, tegyen „több erőfeszítést” Ukrajnáért.
Erről a szándékáról szombaton tájékoztatta a Rómába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – írják.
Hozzátették, hogy a G7-oszágok vezetői májusban találkoznak Hirosimában, ahová Ukrajna és India is meghívást kapott. A két vezetőnek ez lesz az első személyes találkozója.
Spekulációk szerint az ukrán légvédelem miatt zuhanhatott le Oroszországon belül több repülőgép is.
A találgatások az után kezdődtek el, hogy orosz hírcsatornák, közösségimédia-fiókok és legalább egy helyi tisztviselő arról számolt be, hogy szombaton két harci repülőgép és két helikopter zuhant le az Északkelet-Ukrajnával szomszédos Brjanszkban.
Több szakértő és médiaorgánum is egyetértett abban, hogy legalább egy Szu–34-es repülőgép és egy Mi–8-as helikopter zuhant le, amit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is elismert.
Katonai bloggerek az országban azóta azt találgatták, hogy az ukrán erők légvédelmi rendszereket vontak az Oroszországgal határos Csernyihiv régió szélére, hogy összehangolt csapást hajtsanak végre
– írja a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A háborúpárti információs térben kiemelkedő hangot megütő bloggerek súlyos hanyagsággal és hozzá nem értéssel vádolták az orosz vezetést, és kemény megtorlásra szólítottak fel Ukrajnával szemben – írja a Sky News.
A moszkvai regionális parlament képviselője, Andrej Medvegyev arra figyelmeztetett, hogy a légi eszközök elleni további csapások valószínűleg egy szélesebb körű ukrán ellentámadási stratégia részét képezik.
Az ukrán Eurovíziós Dalfesztivál versenyzőinek szülővárosát másodszor is megtámadták – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy két ember megsérült a Ternopilban, Tvorcsi szülővárosában történt rakétatámadások következtében, helyi idő szerint hajnali fél háromig égtek a tüzek.
Most a SES közölte, hogy a robbanások hajnali 5 órakor civil épületeket és autókat rongáltak meg.
Az első támadás után az elektropop duó tagjai azt mondták: „Ternopil a szülővárosunk neve, amelyet Oroszország bombázott, miközben az Eurovízió színpadán énekeltünk az acélszívünkről, a megingathatatlanságunkról és az akaratunkról” – közölte a Sky News.
Papíron az ukrajnai orosz Összevont Erők (CGF) hasonlóan van megszervezve, mint a 446 nappal ezelőtt megindult inváziós erő. Valószínűleg még mindig több mint 200 ezer főből áll, amely mintegy 70 harci ezredbe és dandárba szerveződik, 5 haderőcsoportba szétosztva. Még mindig csak korlátozott függetlenséggel bír a légi műveletek végrehajtásában − írja napi hírszerzési jelentésében a brit külügyminisztérium.
2022 februárjában azonban az inváziós sereg hivatásos katonákból állt, nagyrészt viszonylag modern járművekkel volt felszerelve, és rendszeresen képzésekben részesült, hogy képes legyen komplex, közös műveletek végrehajtására.
Jelenleg a haderő többnyire rosszul képzett, mozgósított tartalékosokból áll, és egyre inkább elavult felszerelésre támaszkodik. Általában csak nagyon egyszerű, gyalogsági alapú műveleteket hajtanak végre.
Reálisan szemlélve a CGF valószínűleg nem tud nagyszámú ütőképes, mozgékony tartalékot létrehozni, hogy reagálhasson a felmerülő operatív kihívásokra. Nem valószínű, hogy ez a szervezet stresszhelyzetben hatékonyan el tudná látni a feladatait az 1200 kilométer hosszú frontvonalon.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 14 May 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 14, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/OPF8Rnb6qx
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/b1OSqhICHO
Az Orosz Föderáció közölte, hogy ukrán katonák megtámadtak egy olajraktárat Brjanszki területen – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A Kreml-barát Shot nevű Telegram-csatorna szerint egy ukrán drón állítólag támadást intézett egy olajraktár ellen. Két lövedéket dobtak le a drónról.
Információink szerint az őrök két tíz cm átmérőjű lyukat találtak az éjszakai terepbejárás során a tartályok között, amelyek nem voltak feltöltve olajtermékekkel. Szivárgás és tűz nem volt, ahogyan áldozatok sem
– áll a jelentésben.
Volodimir Zelenszkij a német elnökség vendégkönyvébe írva így fogalmazott: „Ukrajna modern történelmének legnehezebb időszakában Németország büszke arra, hogy igaz barátunk, és megbízható szövetségesünk”.
Együtt győzni fogunk, és visszahozzuk a békét Európába
– írta.
Kommentárjai azután hangzottak el, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, Berlin „addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges” – írja a Sky News.
A Bahmut északi és déli részén visszavonuló dandárokat a város központjában állomásozó Wagner-zsoldosok bírálták, és Michael Clarke védelmi szakértő szerint Ukrajna azt vizsgálja, hogyan reagál az orosz hadsereg az ellentámadásokra.
A brit katonai hírszerzés borús képet festett a Moszkva számára várható kimenetelről, és úgy értékelte, hogy erői rosszul képzettek és rosszul felszereltek egy 900 mérföldes front védelmére – írja a Sky News.
Miközben Oroszország nagyjából ugyanannyi katonát tart a harctéren, mint egy évvel ezelőtt – nagyjából 200 ezer főt –, ezek már nem hivatásos katonákból és modern járművekből állnak
– közölte a brit védelmi minisztérium.
„Most a haderő többnyire rosszul kiképzett tartalékosokból áll, és egyre inkább elavult felszerelésre támaszkodnak. Sok egység súlyosan alulteljesít” – mondta a minisztérium.
Orosz drónokat semmisített meg az ukrajnai légvédelem Kijev fölött – közölte Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője vasárnap. Légitámadásokról adtak hírt a kelet-ukrajnai Harkiv és a nyugat-ukrajnai Ternopil megyékből is.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó azt közölte, hogy szombat éjszaka az orosz erők – vélhetően Sz–300-as rakétákkal – támadást intéztek Harkiv megye azonos nevű székhelye, valamit Bohoduhiv körzete ellen.
Több épület megrongálódott, áldozatokról nem tudni.
Volodimir Trus, Ternopil megye kormányzója szintén rakétatámadásokról adott hírt vasárnap reggel, legalább két ember megsebesült.
Az ukrán légierő azt közölte, hogy szombatról vasárnapra virradóra összesen három rakétát és 25 drónt – köztük iráni gyártású Sahid kamikaze drónokat – semmisítettek meg.
Megérkezett Berlinbe vasárnap hajnalban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy német vezetőkkel tárgyaljon a további fegyverszállításokról – közölte az AP News.
Az ukrán elnök Rómából érkezett a német fővárosba, miután szombaton Ferenc pápával és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott.
A német kormány szombaton jelentette be, hogy újabb, több mint 2,7 milliárd euró értékű segélycsomagot ad Ukrajnának, amely tankokat, légelhárító rendszereket és lőszereket is tartalmaz.
Already in Berlin. Weapons. Powerful package. Air defense. Reconstruction. EU. NATO. Security.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 13, 2023
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált Donald Trump arra vonatkozó kijelentésére, mely szerint az Egyesült Államok korábbi elnöke 24 órán belül véget vetne az ukrajnai háborúnak. Zelenszkij szerint Trump a teljes körű invázió előtt sem tudott megálljt parancsolni a háborúskodásnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Elnöksége idején találkoztam Trump elnökkel. Akkor nem volt teljes körű megszállás, de háború volt. Nem vagyok biztos benne, hogy akkor mélyen érintette a kérdés, de az biztos, hogy nem oldotta meg
– mondta Zelenszkij, aki szerint senki sem oldotta meg a feszültséget, és ezt Putyin jelnek vette.