Ferenc pápa elmondta, mi pusztítja el az ukrajnai béke reményét

„Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elszenvedett veszteségei ellenére is komoly katonai erő marad, továbbra is veszélyesnek számít” – mondta Christopher Cavoli tábornok, a NATO Szövetséges Erőinek európai főparancsnoka, aki nem ért egyet azokkal, akik szerint az orosz erők kimerültek a csatatéren.

Cavoli szerint az orosz szárazföldi erőknek tényleg jelentős problémáik vannak, sok embert, fegyvert és felszerelést veszítettek, de erősítést is kaptak, és mára az orosz szárazföldi erők nagyobbak, mint az ukrajnai háború kitörésekor voltak – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója úgy véli, hogy Bahmut felszabadítása az ukrán ellentámadás előjátéka lesz. Podoljak a Bild című német lapnak adott interjút.

Ukrajna kezdeményező szerepet vállalt. Ez nem jelenti azt, hogy holnap felszabadul Bahmut, de a heves harcok folytatódni fognak. Tágabb értelemben Bahmut egy ellentámadás előjátéka. Ez egy ajtó, amely megnyitja a lehetőséget Ukrajna számára, hogy sikeres ellentámadást indítson

– fogalmazott Podoljak.

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik az ellentámadás, Podoljak kifejtette, hogy „ez nem egyetlen eseményhez köthető, ami ma kezdődött, és holnap ér véget, hanem akciók sorozata, amelyek közül néhány már folyamatban van”.

Katonai szakértők szerint a sztálinista gyakorlatok egyre inkább normalizálódnak az orosz kormányzat minden ágában.

Vlagyimir Putyin azon törekvése, hogy a konfliktust a második világháború stílusában vezesse le, a szovjet kultúrát táplálja – állapította meg az Institute for the Study of War.

Utaltak Alekszandr Basztrikinra, az orosz Nyomozó Bizottság vezetőjére, aki szombaton a gazdaság „fő ágazatainak” államosítását javasolta az invázió gazdasági biztonságának szavatolása érdekében.

Putyin nagy energiát fektet abba, hogy hamis történelmi párhuzamot vonjon az ukrajnai háború és a szovjet nagy honvédő háború között

– írja az ISW, hozzátéve: „Ezeknek a feltételeknek az utánzása az orosz kormányzat legmagasabb szintjein valószínűleg továbbra is belpolitikai következményekkel jár majd, ahogy a háború folytatódik, és megnyitja az utat a szovjet és sztálinista gyakorlatok fokozott normalizálása előtt a kormányzat minden ágában”.

A mártír Ukrajna, valamint a háború és erőszak sebezte összes nemzet szenvedésének enyhítéséért imádkozott Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap – adta hírül az MTI.

Az egyházfő alig 24 órával az után, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta a Vatikánban, kijelentette:

a fegyvereknek el kell hallgatniuk, mivel fegyverekkel nem lehet biztonságot és stabilitást elérni, ellenkezőleg: elpusztítják a béke minden reményét.

Visvaldas Kulbokas érsek, kijevi apostoli nuncius a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjúban kifejtette, a jelenlegi háborús helyzetben a logika és az emberi ész is nehezen lát megoldást, de „nekünk, a hit embereinek, akik diplomaták is vagyunk, hivatásunk, hogy előre menjünk mindezek ellenére, akkor is, ha a helyzet reménytelennek tűnik”. Úgy vélte,

egy háborút senki sem nyerhet meg, és mit is jelent egy olyan háború megnyerése, melyben több tízezrek haltak meg, az egyetlen megoldás a (háború – a szerk.) megállítása.

Jelentősnek nevezte, hogy a katolikus egyházfő a budapesti látogatásáról a Vatikánba tartó repülőúton nyilvánosan „békemisszióról” beszélt. Az apostoli nuncius szerint mindez arra utal, hogy „Ferenc pápa nem adja fel a béke diplomáciai megoldásának keresését, mivel nem maradhatunk tehetetlenek, és a pápa addig kopogtat az összes ajtón, amíg nem talál nyitva egyet”.

Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij vatikáni találkozását kommentálva kijelentette, jelenleg az Ukrajnából Oroszországba szállított foglyok és gyermekek hazatéréséről folyik az egyeztetés, ami „egy szélesebb tárgyalási folyamatot” indíthat el.

Az orosz légvédelem a felelős az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszki területen szombaton történt légi szerencsétlenségekért – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban a TSZN ukrán hírtelevízió internetes kiadványa szerint.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján a szóvivő kifejtette, hogy az eddigi információk szerint összesen öt légi eszközt, három helikoptert és két repülőgépet lőttek le. Ihnat közlése szerint az orosz katonai gépek azért szálltak fel, hogy támadásokat hajtsanak végre Ukrajna területén.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy szombaton a Kremlhez hű orosz sajtóorgánumokban különböző adatok jelentek meg előbb egy helikopter, majd kettő, majd egy vadászrepülőgép lezuhanásáról.

Orosz részről azt közölték, hogy az egyik helikopter motortűz miatt zuhant le, és a fedélzetén lévő mindkét ember életét vesztette. Később elismerték, hogy két helikopter és egy repülőgép azért zuhant le, mert találatot kapott, de „ukrán szabotőröket” tettek felelőssé a történtekért.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után közös sajtótájékoztatót adott a német kancellár, Olaf Scholz és Volodimir Zelenszkij.

Mint arról korábban beszámoltunk, Zelenszkij a sajtótájékoztatón megköszönte Németország eddigi támogatását, illetve arra kérte Scholzot, segítsen Ukrajnának vadászrepülőgépeket szerezni.

Olaf Scholz a sajtótájékoztatón leginkább Ukrajna további támogatásáról, illetve egy leendő béke alapjairól beszélt. 

A német kancellár kijelentette: az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen.

Mint arra a kancellár emlékeztetett, a német kormány a háború kitörése óta 17 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, a napokban pedig egy 2,7 milliárd eurós katonai támogatási csomagot fogadtak el Berlinben.

Interjút adott a brit SkyNewsnak Jacob Rees-Mogg, a Boris Johnson miniszterelnöksége idején kabinetminiszteri posztot betöltő keményvonalas brexiter. Az interjúban több témát is érintettek, például, hogy mit gondol korábbi főnökéről, de szóba került Oroszország Ukrajna elleni háborúja is,

Ezt arra alapozza, hogy az Európai Unió elhagyása óta az Egyesült Királyság külpolitikáját nem kell összehangolni 27 másik tagállaméval, így Ukrajnával kapcsolatban is „globális vezetővé” lépett elő az épp egyik legnagyobb gazdasági válságát elszenvedő ország.

Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy így sokkal gyorsabb választ tudott adni, mint a nemzetek feletti intézmény, és hozzátette, a brit kormány 4,6 milliárd fontnyi (jelenlegi árfolyamon mintegy 1957 milliárd forintnyi) támogatást nyújtott a háborút elszenvedő országnak.

Részben a brexit miatt tudtunk olyan döntést hozni, és olyan megközelítést tudtunk kialakítani, amely nagyon különbözött az EU megközelítésétől, amelyet a mesés normandiai formátum irányított

– fogalmazott a keményvonalas brexiter, utalva a német és francia szerepvállalásra az Ukrajna és Oroszország által támogatott orosz ajkú szeparatisták közötti, valójában azóta sem működő 2014-es tűzszüneti megállapodásokban.

Ezután Rees-Mogg kifejtette, ha az EU-ban „ragadtak volna”, akkor szerinte a brit kormány nem lett volna képes páncéltörő és vállról indítható rakétákkal felfegyverezni Ukrajnát. Arra nem tér ki, hogy az EU-tagállamok nemcsak együtt, hanem külön-külön is adományoznak fegyvereket, felszereléseket és lőszereket Ukrajnának.

A brexit miatt másként tudtunk cselekedni, és remélem, olyan módon, ami hasznos volt Ukrajna számára

– zárta gondolatait a korábbi Johnson-szövetséges.

Egyébként nem csak ő osztja ezt a nézetet: Boris Johnson bukott miniszterelnök is idén februárban hasonló kijelentéssel próbálta a gazdaságilag a britek számára jelenleg kínzó, Észak-Írországban pedig alkotmányos válságot okozó brexitet sikertörténetnek keretezni.

Mint arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 14-én Németországba látogatott, ahol találkozott a német elnökkel, Frank-Walter Steinmeierrel, illetve a kancellárral, Olaf Scholzcal is.

Utóbbival közös sajtótájékoztatót is tartott Berlinben, ahol a német Der Spiegel tudósítása szerint Zelenszkij először diplomatikusan megköszönte Berlin 2,7 milliárd eurónyi adományát Ukrajnának, amivel már összesen 17 milliárd eurónyi támogatást nyújtott Németország az orosz agresszió ellen harcoló országnak.

Ezután az ukrán elnök leginkább arról beszélt, milyen további támogatásokra lenne szüksége Ukrajnának: ezek pedig a vadászrepülőgépek. Ezzel kapcsolatosan Olaf Scholz felé fordulva meg is jegyezte, hogy segítségét kéri ebben, míg Scholz leginkább azt emelte ki, országa eddig milyen fegyverekkel segítette Ukrajnát.

Újságírói kérdésre Zelenkszij arról is beszélt,

Ebben többek között azt követelik, Oroszország vonuljon ki az országból. Ezzel szemben szerinte a háború még egy ideig biztosan zajlani fog, ugyanakkor, mint mondta: ők nyitottak a tárgyalásra, ha az az ő feltételeik szerint zajlik.

A békéről Olaf Scholz úgy beszélt, szerinte Ukrajna készen áll rá, ugyanakkor fontos, hogy olyan békét kössenek a felek, hogy ne legyen további befagyott konfliktus a harcoló felek között.

Ezenkívül szó esett az ukrán ellenoffenzíváról, igaz, túl sok részletet nem árult el az elnök: elmondta, kizárólag olyan ukrán területeken zajlik harci cselekmény, amiket Oroszország elfoglalt, a háború nem fog átterjedni Oroszországra.

Mi nem támadunk orosz területeket, hanem a mi legitim területeinket szabadítjuk fel. Sem időnk, sem erőnk nincs [Oroszország megtámadására – szerk.]. Egy hadműveletet készítünk elő Ukrajna illegálisan megszállt területeinek felszabadítására

– fogalmazott.

Az ukrán elnök vasárnap még ellátogat Aachenbe is, ahol Olaf Scholz kitünteti őt.

Korábban beszámoltunk róla, az Eurovíziós Dalfesztivál ukrán versenyzőinek szülővárosát, Tvorcsit másodszor is megtámadták.

Hajnali 5 órakor további robbanások rongáltak meg polgári épületeket és autókat. Azóta pedig ellepték a közösségimédia-felületeket az égő házakról készült képek. 

Áldozatokról egyelőre nincsenek információk.

Spekulációk szerint az ukrán légvédelem miatt zuhanhatott le Oroszországon belül több repülőgép is.

A találgatások az után kezdődtek el, hogy orosz hírcsatornák, közösségimédia-fiókok és legalább egy helyi tisztviselő arról számolt be, hogy szombaton két harci repülőgép és két helikopter zuhant le az Északkelet-Ukrajnával szomszédos Brjanszkban.

Több szakértő és médiaorgánum is egyetértett abban, hogy legalább egy Szu–34-es repülőgép és egy Mi–8-as helikopter zuhant le, amit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is elismert.

Katonai bloggerek az országban azóta azt találgatták, hogy az ukrán erők légvédelmi rendszereket vontak az Oroszországgal határos Csernyihiv régió szélére, hogy összehangolt csapást hajtsanak végre 

– írja a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

A háborúpárti információs térben kiemelkedő hangot megütő bloggerek súlyos hanyagsággal és hozzá nem értéssel vádolták az orosz vezetést, és kemény megtorlásra szólítottak fel Ukrajnával szemben – írja a Sky News.

A moszkvai regionális parlament képviselője, Andrej Medvegyev arra figyelmeztetett, hogy a légi eszközök elleni további csapások valószínűleg egy szélesebb körű ukrán ellentámadási stratégia részét képezik.

Papíron az ukrajnai orosz Összevont Erők (CGF) hasonlóan van megszervezve, mint a 446 nappal ezelőtt megindult inváziós erő. Valószínűleg még mindig több mint 200 ezer főből áll, amely mintegy 70 harci ezredbe és dandárba szerveződik, 5 haderőcsoportba szétosztva. Még mindig csak korlátozott függetlenséggel bír a légi műveletek végrehajtásában − írja napi hírszerzési jelentésében a brit külügyminisztérium. 

2022 februárjában azonban az inváziós sereg hivatásos katonákból állt, nagyrészt viszonylag modern járművekkel volt felszerelve, és rendszeresen képzésekben részesült, hogy képes legyen komplex, közös műveletek végrehajtására.

Jelenleg a haderő többnyire rosszul képzett, mozgósított tartalékosokból áll, és egyre inkább elavult felszerelésre támaszkodik. Általában csak nagyon egyszerű, gyalogsági alapú műveleteket hajtanak végre.

Reálisan szemlélve a CGF valószínűleg nem tud nagyszámú ütőképes, mozgékony tartalékot létrehozni, hogy reagálhasson a felmerülő operatív kihívásokra. Nem valószínű, hogy ez a szervezet stresszhelyzetben hatékonyan el tudná látni a feladatait az 1200 kilométer hosszú frontvonalon.

Orosz drónokat semmisített meg az ukrajnai légvédelem Kijev fölött – közölte Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője vasárnap. Légitámadásokról adtak hírt a kelet-ukrajnai Harkiv és a nyugat-ukrajnai Ternopil megyékből is.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó azt közölte, hogy szombat éjszaka az orosz erők – vélhetően Sz–300-as rakétákkal – támadást intéztek Harkiv megye azonos nevű székhelye, valamit Bohoduhiv körzete ellen.

Volodimir Trus, Ternopil megye kormányzója szintén rakétatámadásokról adott hírt vasárnap reggel, legalább két ember megsebesült.

Az ukrán légierő azt közölte, hogy szombatról vasárnapra virradóra összesen három rakétát és 25 drónt – köztük iráni gyártású Sahid kamikaze drónokat – semmisítettek meg.