Sorra lövik le Putyin „lelőhetetlen” rakétáit az ukránok

Mára véget ért az Index egész napos közvetítése az orosz–ukrán háborúról. Tartsanak velünk holnap reggel is!

Mint arról beszámoltunk, a nap folyamán a finn külügyminisztérium bejelentette, Oroszországban befagyasztották a bankszámláikat, ami a moszkvai nagykövetséget és a szentpétervári főkonzulátust is érinti.

– tudósít róla a brit SkyNews.

A lapnak elküldött közleménye szerint a nagykövetség bankkártyái használhatatlanok, a megnövekedett dokumentációs követelmények miatt az alkalmazottak régóta készpénzben kapják a fizetésüket, ahogy a számlákat is készpénzzel egyenlíti ki a nagykövetség.

Az orosz jegybank eddig nem kommentálta egyik esetet sem.

Moszkvában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és belarusz kollégája, Szergej Alenyik, akik a két ország együttműködéséről tárgyaltak. A két fél találkozója után közös közleményt adtak ki, amiben lefektették a két ország külpolitikai terveit – tudósít róla a Belta belorusz hírügynökség.

Ebben a közleményben kijelentik, Moszkva és Minszk a jövőben is együtt fog működni, hogy az ellenük irányuló „külső veszélyeket elhárítsák”, emellett a két országra az ukrajnai háborúban való részvételük miatt kivetett szankciókat politikai indíttatásúnak és illegálisnak minősítették, illetve szerintük azzal a saját belügyeikbe szólnak bele.

A közleményben emellett megerősítették, hogy a két ország továbbra is szorosan együtt fog működni, és közösen dolgoznak azon, hogy megépítsék a két ország közötti szorosabb politikai és gazdasági integrációját célzó Unióállamot.

Belarusz, Oroszország egyik legszorosabb szövetségese 28 év után ismét határellenőrzést vezetett be a belorusz–orosz határon – tudósít róla többek között az AP.

Mindezt Szergej Alenyik belorusz külügyminiszter jelentette be, aki a döntést azzal indokolta, így előznék meg, hogy harmadik országból származó állampolgárok bejussanak Belarusz területére, mivel a két ország szorosabb gazdasági és politikai integrációját célzó Unióállam miatt a közeljövőben el fogják fogadni a másik ország által kiállított vízumot is.

Ugyanakkor az AP meg nem nevezett civil forrásokra hivatkozva azt írja, a háttérben más ok is lehet, mégpedig az, hogy

A két ország között 1 239 kilométernyi határ húzódik.

Kedden jelentette be Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és hogy mindketten beleegyeztek abba, hogy fogadnak több afrikai országból álló küldöttségeket, hogy az ukrajnai háború rendezéséről tárgyaljanak.

Ramaphosa szerint országán kívül Egyiptom, Kongó, Szenegál, Uganda és Zambia vett részt a béketervezet kidolgozásában, amiről az ENSZ főtitkárát, Antonio Guterrest és az Afrikai Uniót is tájékoztatták.

Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a szerdai napon belarusz kollégáját fogadta Moszkvában, egy sajtótájékoztatón arról beszélt: Moszkva még nem látta a Ramaphosa által belebegtetett béketervezetet.

Eddig, ellentétben kínai szomszédunkkal, sem a braziloktól, sem az afrikaiaktól nem láttunk semmit papíron

– fogalmazott az orosz külügy vezetője az MTI tudósítása szerint.

Az MTI egyébként arról ír, hogy nemrég Moszkvába érkezett egy dél-afrikai katonai küldöttség Lawrence Mbatha altábornagy vezetésével, aki orosz kollégájával, Oleg Szaljukov hadseregtábornokkal tárgyalt a két ország közötti együttműködés fokozásáról.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, újabb 60 napra meghosszabbították az orosz–ukrán gabonaegyezményt, aminek keretében Oroszország feloldja tengeri blokádját az ukrán gabonaszállító hajók között.

A döntést mindenki üdvözölte, ugyanakkor az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olekszander Kubrakov az egyezmény kapcsán erősen kritizálta Moszkvát – számol be róla a brit SkyNews.

emiatt arra szólította fel Oroszországot, ezt az eljárást azonnali hatállyal fejezzék be.

A cseh kormány szerdán kilenc olyan régi, a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben hozott határozatot helyezett hatályon kívül, amelyek alapján az egykori Szovjetunió ingatlanokat kapott ingyenes diplomáciai használatra – közölte Martin Dvorák Európa-ügyi miniszter a kormány ülése után Prágában.

Ezért nincs ok arra, hogy továbbra is ingyenesen igénybe vehesse őket. A CTK hírügynökség értesülése szerint a szerdai kormánydöntés összesen 59 ingatlant érint. Elsősorban a prágai orosz nagykövetség mellett lévő lakásokról van szó, de több épületre vonatkozik Brünnben, Karlovy Varyban és más településeken is. Az ingatlanok státuszának megváltoztatása után Oroszországnak adót kell fizetnie használatukért, de a bérleti díjakról is tárgyalások kezdődhetnek.

Olyan kormányhatározatokat helyeztünk hatályon kívül, amelyek Csehszlovákia megszállása után az orosz tankok árnyékában születtek. Oroszország továbbra is ingyen használja őket. Az ebből befolyó jogtalan bevétel nem használható fel Ukrajna megszállásának támogatására

– mutatott rá Martin Dvorák a Twitter közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.

Az MTI összefoglalója szerint a cseh–orosz viszony az utóbbi években súlyos konfliktusokkal terhelt, a két ország kölcsönös diplomáciai képviselete így a minimális szintre csökkent. Oroszországnak jelenleg csak hat diplomatája dolgozik Prágában. A brünni és a Karlovy Vary-i orosz konzulátusok működését a csehek már korábban betiltották. Oroszország 92 001 négyzetméternyi területet használ ingyenesen Csehországban, míg a csehek 26 875 négyzetmétert Oroszországban. A cseh külügyminisztérium közölte:

Nagyon súlyos hazaárulással vádolják azt a három tudóst, akik részt vettek a lelőhetetlennek vélt orosz szuperrakéták fejlesztésében – írja a Kreml nyomán a brit SkyNews.

2016-ban még egy könyvfejezetet is írtak a kutatásról, ugyanakkor mint azt a brit lap megjegyzi, jelenleg pontosan nem tudni, mivel is vádolják a három tudóst.

A három tudós őrizetbe vételét több kollégájuk is kritizálta: az orosz hírügynökség, a TASZSZ beszámolója szerint az orosz tudósok attól tartanak, nem tudják, a jövőben hogyan végezzék a munkájukat, mivel „minden tudományos cikk vagy jelentés a hazaárulással való megvádoláshoz vezethet” – fogalmaz a kedden közzétett nyílt levél.

Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán hadsereg azt állítja, hogy a Vlagyimir Putyin által lelőhetetlennek titulált rakétákból a héten már hatot is leszedtek.

Szerhij Cserevatij ukrán katonai szóvivő a televízióban azt állította, hogy az ország szerdán ismét előre tudott nyomulni Bahmut közelében – írja a Guardian.

„Sikeresen védekezünk és hajtunk végre ellentámadást, valamint a nap folyamán egységeink a front egyes részein 500 méter mélyre behatoltak”  – idézi a szóvivőt a Reuters. Hozzátette, az ukrán erők semmi jelét nem látták annak, hogy az oroszok lőszerhiányt szenvednének. Annak ellenére, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője az elmúlt napokban azzal vádaskodott, hogy az orosz reguláris erők megfosztják a városban tartózkodó fegyvereseit a lőszertől.

Az amerikai vezetés feladata eldönteni, hogy kaphat-e F–16-os vadászgépeket az orosz támadás ellen védekező Ukrajna – jelentette ki egybehangzóan a német és a brit védelmi miniszter szerdán Berlinben.

Boris Pistorius és Ben Wallace a megbeszélésük után tartott közös tájékoztatójukon az Ukrajna által szorgalmazott, úgynevezett vadászgép-koalícióról szóló kérdésekre válaszolva rámutattak, hogy a német és a brit légierő sem rendelkezik a kijevi tervekben nevesített F–16-os vadászgéptípussal.

Egyaránt hozzátették, hogy mivel ezek a repülők amerikai gyártmányok, a Fehér Ház dolga eldönteni, hogy Ukrajna kaphat-e belőlük.

Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták: támogatják, hogy Ukrajna rendelkezzék mindennel, ami csak szükséges az orosz támadás elhárításához.

Ben Wallace ismertette: hazája egy nemzetközi összefogás, egy „platform" részeként segítheti az Ukrajnát F–16-osokkal támogatni kívánó országokat tervük megvalósításában, a többi között pilóták képzését.

Nyugdíjazott veterán volt az az amerikai állampolgár, aki az orosz légitámadások során életét vesztette a kelet-ukrajnai Bahmut városában. Nicholas Maimer egy épületben volt, amely összeomlott, miután tüzérségi tűz érte.

Maimer halálát azután erősítették meg, hogy a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin azt állította, hogy egy amerikai holttestét mutatta be egy Telegramon közzétett videón.

Közleményben jelentette be a YouTube, hogy elkezdték törölni a „bűn- és terrorszervezetekről” szóló anyagokat, és mivel az Egyesült Államok mellett már egyre több nyugati állam ilyen szervezetnek minősíti a Wagnert, ezért a Kreml közeli magánkatonai hadseregről szóló tartalmakra is ez a sors jut – számol be róla a Moscow Times.

A lap idézi a közleményt, amelyben kijelentik, az oktatási, dokumentumfilmes, művészi és tudományos videók esetében kivételt tesznek, „ha azokat megfelelő kontextus kíséri, és a közzétételük indokolt”.

Mint azt a lap megjegyzi, múlt hónapban az ukrán kultúráért felelős miniszter azzal vádolta meg a Google tulajdonában álló videómegosztó oldalt, hogy

Mint ismert, a Putyin séfjének is becézett Jevgenyij Prigozsin tulajdonában álló magánhadsereg, a Wagner több olyan konfliktusban is részt vesz, ahol Oroszország geopolitikai érdekeit szolgálja, így Ukrajnában is, bár ott sajtóhírek szerint nem a letagadhatóság kedvéért, hanem mert az orosz hadseregnek szüksége van rájuk.

Az Indexen korábban részletesen bemutattuk, hogy Prigozsin hogyan épített a Wagner köré egy céghálót, amely a zsoldosok bérbeadása mellett akár nemesfémek bányászatával, majd azok kereskedelmével foglalkozik.

A britek bejelentették, hogy csatlakoznak, és megegyeztek a hollandokkal, és hajlandóak lesznek az ukrán vadászgépigényeket támogatni, kiszolgálni. Erről Rishi Sunak brit kormányfő beszélt, miután egyeztetett holland kollégájával, Mark Ruttéval. A szélesebb együttműködésbe bevonnák Belgiumot és Dániát is, de például Berlin jelezte: nincs elegendő felszerelése és megfelelő kiképzési lehetősége F–16-os vadászgép pilóták tréningjéhez.

A holland külügyminiszter is pontosította miniszterelnöke szavait, azt mondta: nem született végleges megállapodás a felvetésről, amint ez meglesz, mindenkit tájékoztatnak – írta a Guardian.

Akár nyolc év börtönbüntetés is várhat hat ukrán bloggerre, miután azonosították őket mint az ország légvédelmi erőiről készült, az interneten megjelent videók és fotók mögött álló személyeket − közölte a Sky News. 

A szóban forgó személyek „illegálisan terjesztettek” információkat a csapatok munkájáról, amelyet a tegnap kora reggeli órákban a Kijev elleni „masszív orosz támadás” közben végeztek − közölte az ukrán biztonsági szolgálat. Az orosz cirkáló- és ballisztikus rakéták lelövését is rögzítették, ami a hatóság szerint „felfedheti a légvédelmi erők tartózkodási helyét”.

Az elmúlt hat hónapban megduplázódott azoknak a kazahoknak a száma, akik szerint a szomszédos Oroszország megszállhatja a volt szovjetköztársaságot, ha az ukrajnai háború folytatódik − derült ki egy kazah kutatók által szerdán végzett közvélemény-kutatásból.

A 20 milliós közép-ázsiai ország szoros történelmi, gazdasági és biztonsági kapcsolatokat ápol Moszkvával, de az ukrajnai konfliktusban semleges maradt, és nem hajlandó elismerni az Oroszország által annektált ukrán területeket − közölte a The Guardian. 

A MediaNet és a PaperLab nem kormányzati szervezetek által május 3–12. között, 1100 megkérdezett körében végzett felmérés szerint a válaszadók közel 60 százaléka semleges a háborút illetően, 12,8 százalékuk Oroszországot, 21,1 százalékuk pedig Ukrajnát támogatja, ami hasonló számokat mutat, mint egy tavaly decemberi felmérés.

Ugyanakkor azoknak a száma, akik szerint Oroszország esetleg Kazahsztánba is betörhet, az előző felmérés 8,3 százalékáról 15 százalékra emelkedett.

Egy neves filmproducert és egy színházigazgatót le akarnak tartóztatni, mert „hamis információkat terjesztettek” az orosz hadseregről − közölte a Sky News.

Egy moszkvai bíróság elrendelte az országon kívül élő Alekszandr Rodnyanszkij és Ivan Virpajev letartóztatását, mondván, hogy őrizetbe veszik, amint kiadják őket, vagy az orosz hatóságoknak sikerül kézre keríteniük őket.

Virpajevet az orosz belügyminisztérium is felvette a szövetségi körözési listára. A kijevi születésű Rodnyanszkij az orosz filmművészet egyik legbefolyásosabb alakja volt az elmúlt évtizedekben.

A háború kezdete után elhagyta Oroszországot, és többször nyíltan felszólalt Vlagyimir Putyin inváziója ellen.

A német kormány vizsgálja az Ukrajna elleni orosz invázió miatti háborús kártérítés biztosításának mechanizmusait, beleértve annak lehetőségét, hogy orosz vagyontárgyakat használjanak fel az ország kárpótlására − közölte a kormányszóvivő.

Olaf Scholz kancellár azon európai vezetők között volt, akik a héten Reykjavíkban tartott találkozójukon megállapodtak az ukrajnai háború miatti kártérítési nyilvántartás felállításáról − közölte a The Guardian.

Scholz azt is mondta, hogy kormánya pragmatikus intézkedéseket akar az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kijátszásának megakadályozására, és ezzel úgy tűnik, hogy mérsékli az Egyesült Államok szélesebb körű exporttilalmat követelő felhívásait.

Marija Pejcinovic Buric, az izlandi Reykjavíkban ülésező Európa Tanács főtitkára a Facebookon közzétett egy képet, amelyen látható, hogy Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök is jelen van az eseményen.

Nem lehet igazságos és fenntartható béke elszámoltathatóság nélkül

− írta a politikus.

Az ukrán védelmi minisztérium közösségi oldalán közzétett egy rövid videót, amelyen „Bahmut töretlen szellemét” mutatja be.

A videón az egyik fegyveres katona látható, amint egy súlyosan megrongálódott épületben zongorázik, a háttérben pedig a robbanások hangja hallatszik.

Befagyasztották Oroszországban Finnország ottani külképviseleteinek bankszámláit – közölte szerdán a finn külügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint az intézkedés a moszkvai nagykövetség és a szentpétervári főkonzulátus számláját is érinti, egyikhez sem tudnak hozzáférni, de további részleteket nem közöltek.

Az orosz jegybank egyelőre nem reagált az újságírói megkeresésekre az ügyben.

Ukrajna cáfolta azt az állítást, miszerint egy orosz hiperszonikus rakéta megsemmisített volna egy amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszert a Kijev elleni légicsapásban – írja a The Guardian.

Az orosz védelmi minisztérium kedden tette ezt az állítást az ukrán főváros elleni éjszakai légitámadás után. Két amerikai tisztviselő később azt mondta, hogy egy Patriot rendszer valószínűleg megsérült, de úgy tűnik, nem semmisült meg.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője kizárta annak a lehetőségét, hogy az oroszok Kinzhal rakétája megsemmisítette a Patriot üteget.

A kijevi lakosok tömegesen panaszkodnak a légiriadó idején bezárt óvóhelyekre, ez különösen a legutóbbi, május 16-i rakétatámadás idején jelentett problémát – állítja Szerhij Popko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.

Egyben utasítást adott ki, hogy a lehető leghamarabb vizsgálják át az összes óvóhelyet a fővárosban, és vegyék nyilvántartásba azokat az objektumokat, amelyekhez a lakosság nem férhet hozzá.