Ukrán lőszerraktárakat semmisítettek meg az oroszok, szorult a helyzet

Olaf Scholz német kancellár azt tervezi, hogy egy nap újra beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A kancellár erről a Kölner Stadt-Anzeiger című lapnak adott interjúban beszélt. Hogy mikor kerülhet sor a találkozóra, azt nem pontosította. Az interjúban Scholz hangsúlyozta, hogy az igazságos béke előfeltétele az orosz csapatok kivonása Ukrajnából, és ezt Oroszországnak is meg kellene értenie.

Kijelentette, hogy végső soron a háborúnak egy Oroszország és Ukrajna közötti megállapodással kell lezárulnia.

Az orosz hadsereg csapást mért egy Dnyipróban található, katonákat is ellátó kórházra. 

A kórház a frontvonalon megsebesült ukrán katonák ellátásának központja. Ott kezelik őket elsőként, mielőtt másik kórházakba szállítják őket. A csapásnak halálos áldozatai is vannak.

Drámaian megnőtt Oroszország „paramilitarizálódása”, és fontos elemmé vált a Krím félszigeten, mióta Moszkva megszállta Ukrajnát – közölte a brit védelmi minisztérium.

A legfrissebb hírszerzési jelentés szerint az oroszok által megszállt Krím vezetője, Szergej Akszjonov több helyi félkatonai egységet hozott létre, amelyek gyakran a kozák hagyományokhoz való tartozásra hivatkoznak, és a legtöbbjük tartalékos egységként kapott valamilyen félhivatalos státuszt.

Akszjonov vélhetően még több harcost toborozhat, azonban aggasztja az is, hogy az állami hadsereg képes lesz-e megvédeni a Krímet, mivel az orosz helyőrség fő része, a 22. hadtest jelenleg a félszigeten kívül van bevetve, és súlyos veszteségeket szenvedett – olvasható a jelentésben.

Japán új szankciókat vezetett be pénteken Oroszország ellen, összhangban a világ hét vezető ipari demokráciáját tömörítő G7-csoport múlt hétvégi, hirosimai csúcstalálkozóján tett ígéretével.

Az új büntetőintézkedések értelmében befagyasztják 17 orosz állampolgár és 78 orosz szervezet vagyonát, valamint megtiltják 80 orosz szervezetnek szánt áru és szolgáltatás exportját – jelentette be Macuno Hirokazu japán kabinetfőtitkár, kormányszóvivő.

Az exporttilalom az ország hadiipari komplexumához kapcsolódó orosz vállalatoknak szánt termékekre, valamint építőipari és mérnöki szolgáltatásokra vonatkozik.

Japán elítéli Oroszország azon szándékát, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, és felszólítja mindkét országot, hogy hagyjon fel az ilyen feszültséget fokozó lépésekkel – hangsúlyozta Macuno Hirokazu. Hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetést, az ilyen fegyverek használatát „sohasem lehet megtűrni”.

Egy drón robbanószerkezetet dobott le a Gazprom egyik épületére az oroszországi Belgorod régióban – írja az Ukrajinszka Pravda. A hírt Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója jelentette be Telegram-csatornáján. 

Egy drónról robbanószerkezetet dobtak le a belgorodi régió Oktyabrszkij falujában. Áldozatok nincsenek. A támadás megrongált egy közigazgatási épületet. A hatóságok dolgoznak a károk elhárításán

– írta Gladkov.

Az Ukrán Fegyveres Erők csütörtök éjszaka tíz cirkálórakétát és huszonhárom Shahed típusú drónt semmisítettek meg – számolt be az ukrán légierő Telegramon.

Az oroszok újabb éjszakai támadása május 25-én este tíz órakor kezdődött, és május 26. hajnali öt óráig tartott.

Az orosz csapatok a támadás irányát keletre helyezték át, és az Ukrán Fegyveres Erők infrastruktúráját és létesítményeit támadták. Összesen tizenhét különböző típusú rakétát és harmincegy támadó drónt lőttek ki – ismertette az ukrán légierő.

Charles Q. Brown tábornokot, az amerikai légierő parancsnokát jelöli az Egyesült Államok vezérkari főnökök egységesített bizottságának elnökévé  Joe Biden elnök.

Az elnök csütörtökön a Fehér Házban jelentette be döntését. Sürgette a Szenátust, hogy a jelöltet ugyanúgy egyhangú szavazással fogadják el, mint amikor a légierő (US Air Force) vezérkarának főnökévé választották három évvel ezelőtt.

Joe Biden az amerikai hadsereg feladatai között említette a következő időszakra a gyors átalakulást és alkalmazkodást, ami képes megtartani a bevetési erők elrettentő képességét, és bármely fenyegetést képes megsemmisíteni. Az elnök megfogalmazása szerint az ország előtt álló feladatok között van a verseny kezelése Kínával, valamint a szembesülés az Európában jelentkező újbóli agresszió valóságával. Kiemelte, hogy jelöltje három évvel ezelőtt, a George Floyd-halálesetet követő zavargások idején szót emelt a hadseregben uralkodó rasszizmus ellen.

Az Egyesült Államok Hadseregének jelenlegi vezérkari főnöke, akit még Donald Trump jelölt, Mark Milley tábornok, szeptemberben köszön le. A főtiszt csütörtökön egy sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az utódjául jelölt Charles Q. Brown tábornok gyorsan megkapja a szenátusi jóváhagyást, hogy átvegye az amerikai hadsereg vezérkarának irányítását – írja az MTI.

Oroszország már most is képes nukleáris csapást mérni a világ bármely pontjára, ezért az atomfegyverek Belaruszba történő telepítésének sok értelme nem volt – írja elemzésében az Institute for the Study of War (ISW). 

Oroszország és Belarusz csütörtökön írta alá a megállapodást az orosz atomfegyverek Belaruszba telepítéséről. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború eszkalációja tette szükségessé a nukleáris fegyverek telepítését. 

Az ISW valószínűtlennek tartja, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vetne be az ukrajnai háborúban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A harkivi területen két embert ismeretlen robbanószerkezet robbantott fel. Az eset egy 39 éves férfi életét követelte, egy másik személy pedig megsérült. Az ukrán hatóságok szerint az incidens az Izjumi járásban történt.

Május 25-én vált ismertté Protopopovka község, Balaklija község 39 éves lakosának halála egy ismeretlen robbanószerkezetű tárgy működésének következtében

– áll a jelentésben.

Megjegyezték, hogy a férfi egy oldalkocsis motorkerékpárral közlekedett. A detonáció következtében a helyszínen meghalt. Ezen kívül egy 45 éves helyi lakos is megsérült – közölte az Unian ukrán állami hírügynökség.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese még április elején írt arról, hogy szerinte Ukrajna teljesen el fog tűnni. Csütörtök este a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésben leírta azt is, hogy szerinte ez hogyan fog megtörténni.

Azt írta, hogy Ukrajna katonailag el fogja veszíteni a háborút, és ezt fogja követni az állam felbomlása, ami szerinte megtörténhet egy nagyon gyors, vagy egy lassú, fokozatos folyamatként. Mindkét esetben három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek: 

1. Ukrajna nyugati részét az EU tagállamai veszik irányítás alá, miközben az ország nagy része egyfajta „senkiföldje” lesz Oroszország és ezen tagállamok közt. Szerinte azon a területen létrejön majd egy ukrán utódállam, ami mindent vissza akar majd foglalni, amit Oroszország elvet, de a nyugati területekkel nem fognak törődni, és közben csatlakoznak az EU-hoz és a NATO-hoz is, majd ismét kitör a fegyveres konfliktus, amiből világháború is lehet.
2. Ukrajna eltűnik, de száműzetésben létrejön egy ukrán kormány valamelyik európai államban. A konfliktus szerinte ebben az esetben véget érhet, de „az ukrán nácik” folytatják a tevékenységüket majd az EU-tagállamok által megszerzett ukrajnai területekről. Szerinte ebben nem lesz nagy esélye annak, hogy kitör később egy harmadik világháború Ukrajnában.
3. Az első változattal ellentétes forgatókönyv valósul meg: az EU-államok megkapják Ukrajna nyugati részét, de az új ukrán kormány nem az oroszok ellen fordul, hanem melléjük áll, és kinyilvánítja csatlakozási szándékát az Orosz Föderációhoz. Oroszország ezt jóvá is hagyja, és a konfliktus ezzel véget ér. 

Medvegyev a poszt végén azt írta, hogy szerinte semmilyen más lehetőség nem létezik, és ezt mindenki tudja, csak Nyugaton nem akarják beismerni. Hozzáfűzte azt is, hogy „ideiglenesen” a második megoldással is elégedettek lennének, de hosszú távon csak a harmadik az elfogadható számukra.

A kijevi vezetés végezni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „mert ő hangol össze mindent és dönt mindenről” az ukrajnai orosz hadműveletben – jelentette ki csütörtökön Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Die Welt című német hírlapnak adott interjúban.

Szkibickij úgy fogalmazott, hogy „Putyin észrevette, hogy egyre közelebb kerülünk hozzá, de attól is tart, hogy esetleg a saját emberei ölik meg”.

Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője más neveket is említett a lehetséges célpontok listájáról. Többek között Jevgenyij Prigozsint, a Wagner katonai magánvállalat alapítóját, Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, Valerij Geraszimovot, az Orosz Fegyveres Erők főparancsnokát és Szergej Szurovikin katonai parancsnokot.

Az ukrán tisztségviselő szerint Putyin nehéz célpont volt, mert hosszabb időn át „elbarikádozta magát”, de mostanság egyre többet jelenik meg a nyilvánosság előtt.