A brazil vezetés úgy tartja, hogy a jelenlegi helyzetet Ukrajnában lehetetlen kizárólag katonai eszközökkel megoldani, ezért diplomáciai megoldást sürget – jelentette ki hétfőn Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Egy újabb háború Európa szívében nagy nehézségeket vetít előre nekünk. Felsoroltam a béke érdekében tett erőfeszítéseinket és azokat, amelyekkel megpróbáljuk elejét venni a helyzet további súlyosbodásának, aminek előre nem látható formái lehetnek. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása – hangoztatta Lula da Silva.
Több diplomáciára és kevesebb katonai beavatkozásra volna szükség Ukrajnában, de ugyanúgy Palesztinában és Jemenben is. A nemzetközi jog alapelvei mindenkit köteleznek
– tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke kifejezte azon reményét is, hogy Brazília támogatni fogja Brüsszel álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és Oroszországot vádolta azért, hogy a dél-amerikai országnak gondjai adódtak az energetika és műtrágyaellátás terén – számolt be az MTI.
Lula da Silva ugyanakkor kifogásolta az EU-nak a megállapodáshoz fűzött egyik függelékét. Ez olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek a brazil elnök szerint szankciókhoz vezethetnek a megállapodás rendelkezéseinek megsértése esetén.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn megerősítette, hogy az ukrán hadsereg megkezdte az ellentámadást az orosz erőkkel szemben, s ez szerinte „több hétig, sőt több hónapig” is eltarthat.
Az ukrán ellentámadás több napja megindult. A tervek szerint több hétig, sőt több hónapig is eltart majd
– mondta a köztársasági elnök Párizsban az 1991-ben megalapított lengyel–francia–német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög vezetőivel, Olaf Scholz német kancellárral és Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
„Azt szeretnénk, ha ez az ellentámadás a lehető legnagyobb győzelmet eredményezné annak érdekében, hogy a tárgyalási szakaszt kedvező feltételekkel indíthassuk el” – hangsúlyozta a francia elnök.
Emmanuel Macron megerősítette, hogy Franciaország továbbra is „fokozza” az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.
„Fokoztuk a fegyver- és lőszerszállítmányokat, a páncélozott járművek szállítását és a logisztikai támogatást” – mondta, hozzátéve, hogy a harcokban károsodást szenvedett felszerelések karbantartását is biztosítja Franciaország.
Néhány órája terjedni kezdett a közösségi platformokon egy olyan felvétel, amelyen állítólag az látható, amint három felfegyverzett orosz katona legalább hét társukat lövi le, miközben azok éppen menekülnek.
A videót állítólag először az a csatorna tette közzé, melyet ukrán önkéntesek hoztak létre és működtetnek. A csoport deklarált célja a harcokban elesett orosz katonák hozzátartozóinak segítése, írja a Kyiv Post.
A 14 másodperces drónvideón látszólag három fegyveres orosz katona látható, amint szembeszáll hét visszavonuló orosz katonával, akik közül hatan eldobták a fegyvereiket, a legtöbben pedig a sisakjuktól is megszabadultak.
A fegyvertelen katonák mind a földre esnek, de nem világos, hogy a lövésekben megsérült-e valaki.
A fent látható Telegram-csatorna nem közölte az incidens időpontját vagy helyszínét. Az Unian hírügynökség ugyan hitelesnek minősítette a drónvideót, de ebben az esetben nem árt fenntartásokkal kezelni az Ukrajnából származó információkat.
Az Egyesült Államok jelenleg nem látja jelét annak, hogy orosz taktikai nukleáris fegyvereket szállítanak Belarusz irányába. Erről John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője beszélt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Belarusszal kapcsolatban csak annyit mondhatok, nem láttunk olyan jeleket, amelyek arra késztetnének minket, hogy megváltoztassuk saját álláspontunkat a nukleáris készültséggel vagy képességgel összefüggésben” – jegyezte meg.
Kirby azt is hangsúlyozta, hogy Belarusz elnökének, Aljakszandr Lukasenkának a retorikája „megfelel egy vakmerő és felelőtlen megközelítésnek, amikor a nukleáris potenciálról beszélünk”.
„De ismétlem, nem láttuk semmilyen jelét annak, hogy a nukleáris fegyverek átadása küszöbön állna vagy megtörténne. És bizonyosan nem láttunk semmi olyat, ami arra késztetne bennünket, hogy megváltoztassuk a saját álláspontunkat” – tette hozzá.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy július 7–8. után taktikai atomfegyvereket telepítenek Belaruszba.
Oroszország nyolc Tu–95MS bombázóból indított csapást Ukrajna ellen a Kaszpi-tenger térségéből, valamint több csapásmérő robotrepülőgépből déli irányból – írta reggeli jelentésében az Ukrán Fegyveres Erők légiereje.
A jelentés szerint az oroszok összesen tizennégy X–101/Kh–555 típusú, levegőből indítható cirkálórakétát és legfeljebb négy Shahed–136/131 típusú pilóta nélküli repülőgépet indított.
A légierő légvédelmi erői és eszközei tíz cirkálórakétát és egy támadó drónt semmisítettek meg – tették hozzá a jelentésben az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese hétfő este egy Telegram-posztban tájékoztatott arról, hogy a donyecki területeken és a zaporizzsjai területen zajló hadműveletben mi mindent foglaltak el eddig.
Azt írta, hogy az utóbbi egy hét alatt 7 települést szabadított fel az ukrán hadsereg, ezek az alábbiak: Lobkovo, Levadne, Novodarivka, Neszkucsne, Sztorozseve, Makarivka és Blahodatne.
Hozzátette azt is: az ukrán erők 6,5 kilométer mélyen nyomultak be a frontvonal mögé, és 90 négyzetméternyi területet tudtak elfoglalni. Mindez azt is jelenti, hogy egyelőre csak egy kisebb mértékű előrenyomulás történt, és az ukránok csak az orosz védelmi rendszer első vonalán jutottak át.
A brazil vezetés úgy tartja, hogy a jelenlegi helyzetet Ukrajnában lehetetlen kizárólag katonai eszközökkel megoldani, ezért diplomáciai megoldást sürget – jelentette ki hétfőn Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Egy újabb háború Európa szívében nagy nehézségeket vetít előre nekünk. Felsoroltam a béke érdekében tett erőfeszítéseinket és azokat, amelyekkel megpróbáljuk elejét venni a helyzet további súlyosbodásának, aminek előre nem látható formái lehetnek. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása – hangoztatta Lula da Silva.
Több diplomáciára és kevesebb katonai beavatkozásra volna szükség Ukrajnában, de ugyanúgy Palesztinában és Jemenben is. A nemzetközi jog alapelvei mindenkit köteleznek
– tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke kifejezte azon reményét is, hogy Brazília támogatni fogja Brüsszel álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és Oroszországot vádolta azért, hogy a dél-amerikai országnak gondjai adódtak az energetika és műtrágyaellátás terén – számolt be az MTI.
Lula da Silva ugyanakkor kifogásolta az EU-nak a megállapodáshoz fűzött egyik függelékét. Ez olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek a brazil elnök szerint szankciókhoz vezethetnek a megállapodás rendelkezéseinek megsértése esetén.
Magyarország területére június 12-én hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6106 fő lépett be. Közülük 5294 fő érkezett Ukrajnából. A román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5294-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Egy nappal korábban, vasárnap közel 15 ezer ember érkezett hazánkba.
Június 13-án hétfőn az oroszok egy 14 X–101/555-ös cirkálórakétákat vetettek be az ukrán haderő ellen, melyek közül a légvédelem tízet megsemmisített – hangzott el az ukrán vezérkar kedd reggeli tájékoztatóján.
Az ellenség négy Shahed kamikaze drónnal is támadott, melyek közül egyet voltak képesek megsemmisíteni az ukránok.
Az elmúlt 24 órában az oroszok két, tengerről indítható Kalibr cirkálórakétát vetettek be lakóépületek ellen Harkiv területen az Unian szerint. Összesen 31 légicsapást és 47 rakétakilövést hajtottak végre.
Ipari üzemek rongálódtak meg a Dnyipro területén található Krivij Rih városban, ahol az éjszaka robbanások történtek – számolt be Jurij Vilkul volt polgármester.
A Sky News értesülései szerint legalább három ember meghalt és 25 megsebesült a támadásokban.
Korábban a helyi hatóságok – köztük a volt polgármester fia, Alekszander Vilkul – elhallgatták, hogy ipari üzemek rongálódtak volna meg, erről már a TASZSZ orosz állami hírügynökség írt.
Az éjszaka egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el. Robbanásokat jelentettek Dnyipróból (korábban Dnyipropetrovszk), Kijevből, Krivij Rihből, Kropyvnyickijből (korábban Kirovohrad), Ternopilból és Harkivból.
Orosz légicsapások értek az éjszaka több polgári épületet a közép-ukrajnai Krivij Rih városában, köztük egy ötemeletes épületet – közölte a város polgármestere, amelyről a Sky News adott hírt.
„Vannak sebesültek, akik rendkívül súlyos állapotban vannak” – közölte Olekszandr Vilkul polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A polgármester szerint a romok alatt is vannak emberek.
A jelentést egyelőre hivatalosan még nem erősítették meg.
Kínában tagadják, hogy katonai felszereléssel, különösen páncélozott járművekkel látták el az úgynevezett kadirovistákat, az Oroszország oldalán harcoló csecsen harcosokat. Wang Wenbin kínai külügyminisztériumi szóvivő most biztosított mindenkit, Peking kitart a béketárgyalások politikája mellett – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Nem tudom, honnan származik ez az úgynevezett nyilvános bizonyíték. Ukrajna kérdésében régóta érvényes elvünk, hogy mindig objektív és tisztességes álláspontot képviselünk, és elkötelezettek vagyunk a béketárgyalások előmozdítása mellett, nem pedig a harc szítása vagy a fegyverek csatatérre dobása mellett, amint azt az egész világ tanúsítja
– mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Bár korábban napvilágot láttak olyan információk, miszerint Kína kész volt fegyvereket küldeni Oroszország számára. Ez egy kiszivárgott titkos dokumentumból derült csak ki.
Az orosz elnök által is tisztelt, „Putyin agyaként” emlegetett orosz filozófus, Alekszandr Dugin a Telegram-oldalán több bejegyzésben írt arról hétfőn, hogy szerinte a mostani helyzetben, amikor megindult az ukrán offenzíva, mit kellene tennie az orosz hadseregnek.
Azt írta, hogy szerinte az orosz hadseregnek most valamilyen „aszimmetrikus lépésre” lenne szüksége ahhoz, hogy visszavegyék a kezdeményezést, például arra, hogy olyan helyen indítsanak támadást, ahol arra az ukránok nem számítanak.
Ők támadnak, mi védekezünk. Támadjunk mi is. Küldjünk újabb erőket Harkivba, árasszuk el Kijevet rakétacsapással, indítsunk egy hirtelen támadást Odessza ellen, szállítsunk partra katonákat Dnyipropetrovszkiban. Robbantsunk ki felkelést Lvivben. Likvidáljuk végre a legfőbb náci vezetőket […] Biztos, hogy a Védelmi Minisztériumnak van valami terve…
– írta.
Utóbb azt is hozzátette, hogy szerinte „őrültek” azok az orosz emberek, akik még mindig a békeidőbeli mentalitás szerint gondolkodnak a mostani helyzetben, és hogy egy „Különleges Hadműveletet” kellene indítani a „belső ellenségek” ellen.
„Itt az ideje, hogy a társadalom és kormányzat összes szektora felébredjen. Minden megváltozott, minden órával újabb gyors változások jönnek. Nincs szó megbékélésről. Nem ajánlanak nekünk semmit, semmilyen feltételeket. Felesleges is erre gondolnunk. Az utolsó emberig kell harcolnunk” – írta.
Később, már egy másik posztban arról írt: ha az orosz haderő minden erővel tartani tudja a frontot, akkor az ukránok előbb-utóbb összeomolhatnak morálisan és pszichológiailag.
Alekszandr Dugint tavaly ősszel megpróbálták meggyilkolni, az akció mögött az ukrán titkosszolgálat állhatott. Helyette a lánya, Darja Dugina lett a merénylet áldozata.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A hétfői percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!