Ez volt mára az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Putyin közeli szövetségese elmondta, mit kellene tennie az orosz hadseregnek.
• Nagyszabású légicsapást indított Oroszország a Kaszpi-tengerről.
• Előkerült egy videó, amelyen az oroszok állítólag a saját bajtársaikat ölik halomszámra.
• A háború eszkalációjától tart Orbán Viktor szövetségese.
• Videón, ahogy az ukrán védők megsemmisítenek egy zaporizzsjai orosz tankot.
• Washington is beszállhat a szegényítetturán-tartalmú lövedékek szállításába.
• Prigozsin bejelentette, hogy a Wagner őszig pihen, majd „ismét védi Oroszországot”.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

Az Egyesült Államok 325 millió dolláros katonai segélycsomagot ad Ukrajnának, amely légvédelmi rendszerekhez szükséges lőszereket, más fegyverekhez szükséges lőszert és járműveket is tartalmaz – jelentette be a Pentagon.

A segélyt elnöki felhatalmazással juttatják el Ukrajnának, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy veszélyhelyzetben kongresszusi jóváhagyás nélkül adományozzon az Egyesült Államok készleteiből – írja a Sky News.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője újságíróknak nyilatkozott Kijevben, mielőtt ma a zaporizzsjai atomerőműbe utazott volna. Grossi elmondta, hogy találkozott Volodimir Zelenszkijjel, hogy megvitassák az atomerőmű helyzetét – írja a Sky News.

Az atomerőmű biztonságát fenyegető veszély a múlt héten bekövetkezett kakhovkai gátszakadás után tovább fokozódott. Az erőmű hűtésére a gát víztározóját használják. Grossi elmondása szerint a tározó vízszintje folyamatosan csökken, de ez még nem jelent közvetlen életveszélyt.

Az ukrán ellentámadással kapcsolatban azt mondta, nagyon aggódik, hogy az erőmű ismét egy nyílt csatározás helyszíne lesz.

Aktív harc folyik, így nem kizárt annak a lehetősége, hogy találat érje az erőművet

– jelentette ki Grossi.

Oroszország fontolóra veszi egy „egészségügyi kordon” létrehozását Ukrajna területén, ha folytatódnak a régióit érő tüzérségi támadások − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy haditudósítókkal megtartott keddi moszkvai tanácskozáson.

Putyin úgy vélekedett, hogy az Ukrajna területéről érkező támadások miatt fokozni kell az ellenséges támadórendszer elleni harc hatékonyságát, ami nem jelenti azt, hogy kizárható majd minden belövés veszélye.

Ha ez így folytatódik, akkor valószínűleg meg kell fontolnunk, és ezt nagyon óvatosan mondom, hogy Ukrajna területén egyfajta egészségügyi kordont hozzunk létre olyan távolságban, ahonnan lehetetlen lesz elérni a területünket

− mondta.

A „különleges hadművelet” feladatai az aktuális helyzetnek megfelelően módosulnak, de teljesen nem kell rajtuk változtatni, mert alapvetően helyesek − tette hozzá.    

A kérdésre, hogy Oroszország miért nem reagál arra, ha a Nyugat túlmegy minden határon, azt hangoztatta, hogy maga a „különleges hadművelet” válasz ennek a határnak a megsértésére és kísérlet a 2014-ben elkezdődött háború fegyveres lezárására − közölte az MTI. 

Közölte, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadása június 4-én kezdődött meg, külön erre a célra kiképzett tartalékosok bevetésével. Mint mondta, a harcok több fronton folynak. Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Oroszország készül-e támadásra Ukrajnában, a további lépéseket a helyzet alakulásától tette függővé.

Ukrajnából kimenekített öt bizánci ikont tekinthet meg a nagyközönség szerdától a párizsi Louvre múzeumban − írta meg az MTI. 

A művek az emberiség egész történelmét tükrözik − mondta a The Origins of The Sacred Image (A szentkép eredete) című kiállítás megnyitóján Rima Abdul Malak francia kulturális miniszter kedden.

Ezek a világ legrégebbi ikonjai, és a művészet hatalmát jelképezik a barbársággal szemben − tette hozzá a miniszter. Az ikonok a kijevi Bohdan és Varvara Hanenkóról elnevezett kijevi nemzeti szépművészeti múzeumból, az egyik legnagyobb ukrajnai múzeumból származnak. A múzeum gyűjteményét a háború kezdetén biztonságba helyezték, a történelmi épület jelenleg üresen áll.

A szentképeket tizenegy másik műalkotással együtt szállították megőrzésre Párizsba Lengyelországon és Németországon át május 10-én katonák és harckocsik kíséretében, a konfliktusövezetekben rekedt nemzeti örökségek megmentésére létrejött nemzetközi szövetség (ALIPH) pénzügyi támogatásával.    

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter közölte, hogy eddig többnyire kortárs műveket menekítettek külföldre, hogy biztonságba helyezzék őket az orosz támadások elől. A VI. és VII. századból származó ikonok, amelyek a bizánci kereszténység szentjeit ábrázolják, november 6-áig tekinthetők meg a világ legnagyobb múzeumában.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője kijelentette, hogy csecsen harcosok is részt vesznek majd „az ukrán fegyveres erők szabotázstámadásainak megakadályozásában” a belgorodi terület határ menti régióiban.

Elmondása szerint a terület hatóságai már kidolgozták a leghatékonyabb intézkedéseket, amelyek megerősítik a határ menti régiók biztonságát – számolt be kedden a TASZSZ.

„8,3 milliárdot fordítunk az emberek megsegítésére, ebből 1,3 milliárd rubelt a belgorodi régiónak szánunk” – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. A kahovkai gát felrobbantását követően több ezer embert kellett evakuálni a térségből, a halálos áldozatokról nincsenek pontos adatok.

Az orosz erők által megszállt területeken is jelentős károkat okozott a gát felrobbantása miatti áradás. 

Célzott segítséget fogunk nyújtani. Megvannak rá a forrásaink, gondoskodni fogunk róla

– mondta az orosz elnök.

A Biden-kormányzat várhatóan szegényített urániumot tartalmazó lövedékekkel látja el Ukrajnát, miután hetekig tartó vita folyt arról, hogy hogyan szereljék fel az Egyesült Államok által Kijevnek adott Abrams harckocsikat − közölték hétfőn amerikai tisztviselők.

Egy magas rangú kormányzati tisztviselő a The Wall Street Journalnak elmondta: úgy tűnik, nincs komoly akadálya a lőszerek átadása jóváhagyásának.

A Pentagon szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított Abrams harckocsikat szegényítetturánium-lövedékekkel szereljék fel, amelyeket az amerikai hadsereg rendszeresen használ, és amelyek igen hatékonyak az orosz harckocsik ellen. A nagy sebességgel kilőtt lövedékek képesek távolról is áthatolni egy orosz harckocsi homlokpáncélzatán.

A javaslatot megvitatták a Fehér Házban, ahol egyes tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a lövedékek miatt Washingtont olyan kritikák érhetik, amelyek szerint olyan fegyvert biztosít, amely egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat.

Ma csak orosz légvédelmi rendszerek képesek a hiperszonikus rakéták megsemmisítésére − jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által kedden közölt interjúban.

A harci repülés − a repülőgépek és a helikopterek − olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink

− állította a helyettes kormányfő.    

Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov a gyártóra, az Obuhovra hivatkozva kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben − közölte az MTI. 
   
    

Egy sikeres ukrán ellentámadás nemcsak Kijev pozícióit erősítheti a jövőbeni béketárgyalások során, hanem Moszkvát is megállapodásra ösztönözné – véli Anthony Blinken amerikai külügyminiszter.

Mint Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel közös tájékoztatóján kifejtette, ebben az értelemben egy ellentámadás szerinte „közelebb hozhatja a békét, nem pedig távolabb”.

Ukrajna sikere egy ellentámadásban két dolgot eredményezne. Egyfelől megerősítené Ukrajna pozícióját minden felmerülő tárgyalásnál. Másfelől elérné, hogy Putyin végre arra összpontosítson, hogy tárgyalásokat folytasson a háború befejezéséről

– fogalmazott Blinken.

A tisztviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Amerika még mindig nem hiszi, hogy Oroszország hajlandó lenne az igazságos és tartós béke megteremtésén dolgozni. 

A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok eltökélt abban, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát abban, hogy előrelépjen a harctéren – írja az Unian.

Tízre emelkedett a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih város elleni éjszakai orosz támadás áldozatainak száma, és további 28 ember szenvedett sérüléseket – közölte Olekszandr Vilkul, a település védelmi tanácsának elnöke kedd délután a Telegramon.

A tisztségviselő kifejtette, hogy helyi idő szerint délután egy órakor az elhunytak száma tíz ember, közülük egy a romok alatt vesztette életét, 28-an megsérültek, közülük 12-őt különböző fokú sérülésekkel kórházba vittek. Hozzátette, hogy a mentési művelet folytatódik. Krivij Rihben szerdát gyásznappá nyilvánították – adta hírül az MTI.

Keddre virradó éjjel az orosz erők nagy léptékű rakétatámadást mértek a városra, és eltaláltak egy ötemeletes lakóházat. Korábban az ukrán hatóságok hat halottról és 25 sebesültről számoltak be.

Az orosz légierő az ukrán tartalékokra, valamint nyugati fegyvereket tároló raktárakra mért csapást, a hadsereg pedig nyugati gyártmányú páncélozott eszközöket zsákmányolt Zaporizzsja megyében – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint

Az Igor Konasenkov katonai szóvivő által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán erők a donyecki régió déli részén, Bahmut környékén próbálkoztak támadó műveletekkel, sikertelenül. Az orosz tábornok azt mondta, hogy az ukrán veszteség az elmúlt napon az első frontszakaszon mintegy 275 katona, valamint egyebek között négy harckocsi és tizenöt páncélozott harcjármű, a másodikon pedig mintegy 350 katona, és egyebek között két páncélozott harcjármű volt.

Az MTI beszámolója szerint Konasenkov a máshol elszenvedett ukrán emberveszteséget több mint 120 főre becsülte. Az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása szerint az ukrán fegyveres erők által a háború eleje óta elveszített tüzérségi lövegek és aknavetők száma elérte az 5100-at.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében Oroszország felmond egy Ukrajnával kötött megállapodást az Azovi-tengerről és a Kercsi-szoros használatáról – számolt be a TASZSZ.

Mint a dokumentumban megjegyzik, a Donyecki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon régió Oroszországhoz való csatlakozásával az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros partjai kizárólag orosz tulajdonba kerültek. Mivel Ukrajna elvesztette parti állam státuszát ezeken területeken, szükségessé vált a szerződés felmondása – írták.

A 2003-ban kötött kétoldalú egyezmény Ukrajna és Oroszország beltengereként határozta meg ezen területeket, és mindkét félnek hatáskört biztosított a gyanúra okot adó hajók ellenőrzésére. 

Odesszai önkéntesek elmondták, hogy a kahovszkai erőmű elleni terrortámadás után a Herszon régióban megmentett állatok vegyszerekkel voltak borítva.

Az Ukrajna-Odessza Médiaközpontban tartott tájékoztatón Jana Titarenko, a Természet törvénye nevű közhasznú szervezet elnöke elmondta, hogy a terrortámadás utáni első napokban odesszai önkéntesek 175 állatot szállítottak Herszon régióból Odesszába.

Elmondása szerint most már lényegesen kevesebb állatot kell kivinni az elárasztott területről, mert minél több idő telt el a mesterséges elárasztás kezdete óta, annál kisebb a valószínűsége, hogy életben vannak.

Most 20 állat maradt az odesszai önkéntesek gondozásában, amelyeket a Herszon régióból mentettek ki.

„Néhányat elajándékoztunk, a többi állat sajnos »problémás«. Most állatorvosi klinikákon vannak, egészségügyi problémáik vannak vagy egyszerűen csak öregek, és az emberek nem akarják őket befogadni" – mondta el Titarenko.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság véleménye szerint Ukrajnában minden nemzeti kisebbséghez tartozónak joga van anyanyelve szabad és akadálytalan magán- és nyilvános, szóbeli és írásbeli használatához – adta hírül az MTI.

Velencei Bizottság szakértői az ukrajnai kisebbségi törvényről kedden közzétett állásfoglalásukban kiemelték, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók joga az önmeghatározás, a szabad egyesülés és a békés gyülekezés, a szólás-, gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlása, részvétel a politikai, gazdasági és társadalmi életben, a nemzeti nyelvhasználat, továbbá joguk van az anyanyelvi oktatáshoz és a kulturális identitás megőrzéséhez.

Közölték, hogy Ukrajna minden állampolgárának joga van szabadon eldönteni, hogy valamely nemzeti közösséghez tartozónak vallja-e magát. Az ilyen döntés vagy az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlása nem okozhat kárt az érintettnek. Minden ukrán állampolgárnak joga van saját nevének használatához, adott esetben pedig joga van vezetéknevének visszaállítására – írták.

Megjegyezték, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók kötelesek betartani Ukrajna alkotmányát és törvényeit, megvédeni Ukrajna önállóságát és területi egységét, tiszteletben tartani az ország nyelvét, kultúráját, hagyományait, szokásait, vallási identitását. A nemzeti kisebbséghez tartozók jogai és szabadsága a törvénynek megfelelően korlátozhatók, ha szükséges – tették hozzá.

Az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin azt mondta, „nem biztos” abban, hogy csapatai Ukrajnában maradnak, miután több hónapos harc után elfoglalták a kelet-ukrajnai Bahmutot.

Kommentárjai azután hangzottak el, hogy Oroszország új törvényt fogadott el, amelynek célja a Moszkva nevében Ukrajnában harcoló magánhadseregek ellenőrzése, és felszólított minden „önkéntes egységet”, hogy írjon alá szerződést az ország védelmi minisztériumával, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Prigozsin elutasította a szerződés aláírását, és azt mondta, hogy a Kreml védelmi minisztere „nem képes megfelelően ellenőrizni a katonai alakulatokat”.

Az orosz védelmi minisztérium megpróbálja korlátozni a Wagner-csoport függetlenségét – állítják a katonai elemzők a Sky News híradása szerint.

A zsoldos csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin elmondta, hogy kapott egy levelet, amelyben arra utasították a csoportot, jelentkezzen be a védelmi minisztérium parancsnokságára, és tájékoztassa őket erőinek összetételéről.

Az orosz Állami Duma védelmi bizottságának egyik tagja, Viktor Szoboljev azt mondta, a minisztérium nem fogja megengedni, hogy önkéntesek harcoljanak anélkül, hogy szerződést írnának alá velük, ez ugyanis illegálissá teheti a Wagner-erők ukrajnai működését – derül ki a Mobilisation News nevű katonai blogról.

A lépés azt sugallja, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter felbátorodott Vlagyimir Putyin kegyeitől, miután Dél-Ukrajnában néhány sikeres védelmi műveletet hajtottak végre az ellentámadással szemben – írja a Háborút Tanulmányozó Intézet.

Prigozsin ezt követően azzal vádolta meg a Védelmi Minisztériumot, hogy megpróbál ártani a Wagnernek. Amerikai szakértők szerint ugyanakkor katonailag ésszerű, ha a hivatalos struktúra átveszi az irreguláris csoportok ellenőrzését, hogy szükség esetén bevethesse őket.

A brit védelmi minisztérium közzétette az ukrajnai háborúval kapcsolatos legújabb napi frissítését – számolt be a BBC.

Ezúttal Oroszország állítólagos támadó drónokkal való ellátása került a középpontba. A hírszerzés által közzétett legfontosabb megállapítások szerint:

• Nagy valószínűséggel Oroszország az elmúlt hónapokban megpróbálta biztosítani az egyirányú, támadó, pilóta nélküli légi járművek hosszú távú, nagy volumenű ellátását.
• Oroszország ezeket a drónokat Irántól kapja, és valószínűleg a légi úton történő kisebb szállításokról áttért a Kaszpi-tengeren keresztül történő nagyobb szállítmányok hajóval történő fogadására.
• Ezzel Irán megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát a védelmi minisztérium szerint.
• Oroszország célja az is, hogy maga kezdje el gyártani ezeket a fegyvereket, „szinte biztosan iráni segítséggel”, ami viszonylag olcsó, nagy hatótávolságú csapásmérő képességet biztosítana Oroszországnak.

Egyelőre sem Oroszország, sem Irán nem nyilatkozott a drónszállítások ügyében.

Az ukrán erők folytatták az ellentámadásokat a front legalább három szakaszán, és június 12-én területi előnyökkel rendelkeztek – írja az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb jelentésében.

A jelentésben Anna Malyar védelmi miniszterhelyettest idézték, aki szerint az ukrán fegyveres erők 6,5 kilométert haladtak előre Donyeck és Zaporizzsja irányában, és 90 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az előző héten.

Mint írják, az ukránok egy települést felszabadítottak a Zaporizzsjai terület nyugati részén, valamint hat települést Zaporizzsja keleti részén és a Donyecki területen.

A június 12-i geolokációs felvételek szerint az ukrán fegyveres erők korlátozott mértékű előrenyomulása ismert továbbá a Donyecki terület nyugati részén, Bolsaja Novoselkától délre.

Bár az orosz „haditudósítók” azt állították, hogy a megszállók ellentámadásba lendültek a Vremivszkij-szoros közelében, válaszul az ukrán fegyveres erők e területen történt előrenyomulására.

A jelentés alapján a szakértők nem tudtak megállapítani semmilyen területi nyereséget Oroszország részéről.

A Fehér Ház egyelőre nem kommentálja az ukrán ellentámadás sikerét. Washington úgy véli, először Kijevnek kell kommentálnia az előrenyomulást – hangsúlyozta John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács stratégiai kommunikációs koordinátora egy tájékoztató során.

„Tartózkodni fogunk attól, hogy értékelést adjunk erről az offenzíváról. Ehhez ragaszkodni fogok. Az offenzíva folyik, a harcok folytatódnak, ez nem kérdéses. De Zelenszkij elnöknek kell nyilatkoznia ebben az ügyben, nem nekünk” – idézte a tisztviselőt az Unian ukrán hírügynökség.

Megjegyezte, hogy Ukrajna nem közölt részleteket a hadműveleteivel kapcsolatban az Egyesült Államokkal.

Tűz ütött ki kedd reggel egy olajfinomítóban az oroszországi Krasznodar régióban – írja a Sky News.

A tüzet a fáklyázó berendezés „technológiai” hibája okozta, a lángokat azóta eloltották. Korábban már több tüzeset is történt a krasznodari olajfinomítóban, miután drónokkal támadtak a létesítményre.

Az oroszországi Kurszk régióban lövések dördültek el – közölte annak kormányzója. Kurszk az ukrajnai Szumi régióval szemben fekszik.

Roman Sztarovojt elmondta, hogy Tyorkino faluban kilenc ház megrongálódott – ebből kettő kigyulladt –, és megszakadt az energiaellátás is. Glushkovo faluban további házak rongálódtak meg – tette hozzá.

Közvetlen információ nem volt áldozatokról vagy annak számáról. A támadásokért Ukrajna nem vállalta nyilvánosan a felelősséget.