Romániában alakít ki a NATO regionális F–16-os kiképzőközpontot, ahol az amerikai gyártmányú harci repülőgépek használatára készítik fel a szövetséges és partnerországok pilótáit, Ukrajnát is beleértve – közölte csütörtökön a román elnöki hivatal alapján az MTI.
Erről a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) döntött csütörtöki ülésén. A nemzetbiztonsági testület napirendjén a vilniusi NATO-csúccsal kapcsolatos román célok áttekintése szerepelt.
Románia fontosnak tartja, hogy a védelmi szövetség egységes és szolidáris maradjon mind az orosz fenyegetést ellensúlyozó védelmi és elrettentő képességek fokozása, mind pedig Ukrajna euroatlanti integrációjának folytatása terén. Vilniusban ennek érdekében „az eddigi NATO–Ukrajna-bizottság a mélyebb és strukturáltabb párbeszédet lehetővé tevő NATO–Ukrajna-tanáccsá” alakul – olvasható a CSAT közleményében.
Klaus Iohannis román államfő a tanácskozáson a fekete-tengeri térség biztonságának erősítése mellett fog érvelni, amelyet a védelmi szövetség román kezdeményezésre a tavalyi madridi NATO-csúcson stratégiai jelentőségűnek nyilvánított – részletezte a kommüniké.
A CSAT fontosnak tartja, hogy Vilniusban további döntések szülessenek a NATO keleti szárnya védelmének és a szövetség elrettentőképességének növelése érdekében. A testület szerint ehhez Románia is hozzájárul a többnemzetiségű NATO-erők befogadásával és azzal, hogy védelmi kiadásait 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emelte.
A román nemzetbiztonsági testület csütörtöki ülésén az ország határain kívüli szolgálatra rendelhető katonák és rendőrök jövő évi létszámkeretét is elfogadta.
Legkevesebb négy ember meghalt, 37 megsebesült, mintegy harminc épület megrongálódott és ötven autó megsemmisült a Lviv elleni éjszakai orosz támadás következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A romokat még takarítják, így nem kizárt, hogy a támadásnak több áldozata lesz.
Makszim Kozickij lvivi kormányzó szerint az oroszok főbb csapásai a kórházakat érték.
Az oroszok kénytelenek távoli régiók katonáit is bevonni az ukrajnai háborúba. Jelenleg az ukrán ellenoffenzíva terhét egész Oroszországból összevont katonai alakulatok viselik – írja az Unian.
A rendszerint kaukázusi régióban állomásozó alakulatok most a zaporizzsjai régióban próbálják megvédeni pozíciójukat – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva.
A Velyka Novosilka régióban az 5. kombinált fegyveres hadsereg és a tengerészgyalogosok próbálják tartani a frontot.
A Bahmut körüli orosz védelem ma már nagyrészt az általában Nyugat-Oroszországban állomásozó ezredek köré épül, amelyek a NATO-val fennálló feszültség esetén a gyors reagálás elit erőiként működnek.
Ahogy Oroszország kockázatot vállal Eurázsia-szerte, azt mutatja, hogy a háború mennyire megzavarta Oroszország jól bevált nemzeti stratégiáját
– írta a brit hírszerzés.
Az Egyesült Államok már a héten dönthet arról, hogy jóváhagyja-e kazettás lőszerek szállítását Ukrajnába. Ezt amerikai tisztviselők közölték a CBS News szerint.
A kiadvány szerint Joe Biden amerikai elnök azt fontolgatja, hogy jóváhagyja Ukrajna régóta tartó, kazettás lőszer iránti kérelmét, hogy kielégítse a vártnál lassabb, orosz erők elleni ellentámadáshoz szükséges lőszerigényét.
A kazettás bombákról szóló egyezmény 2010-ben lépett hatályba, és megtiltja a kazettás lőszerek használatát, gyártását és felhalmozását. Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna nem írta alá a szerződést.
A Human Rights Watch jelentése szerint ma Ukrajna az egyetlen olyan ország a világon, amelynek területén kazettás lőszert használnak.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szerint Jevgenyij Prigozsin orosz zsoldosvezér Szentpéterváron van, és Wagner-csapatai azokban a táborokban maradtak, amelyekben a Moszkva elleni lázadási kísérlet előtt tartózkodtak − írta meg az AP hírügynökség.
A belorusz elnök segített közvetíteni a megállapodást, amelynek értelmében Prigozsin június 24-én véget vetett a meghiúsult lázadásnak, cserébe biztonsági garanciákat kapott saját maga és katonái számára. Az alku lehetővé tette Prigozsin és csapatai számára, hogy Belaruszba költözzenek.
Lukasenka a múlt héten közölte, hogy Prigozsin Belaruszban tartózkodik. Csütörtökön nemzetközi újságíróknak azt mondta, hogy a zsoldosfőnök Szentpéterváron van, és a Wagner csapatai még mindig a táborukban vannak.
Ukrajna előre látta az ellentámadás nehézségeit, és arra kérte a szövetségeseket, hogy minél hamarabb és minél több fegyvert küldjenek, hogy az oroszoknak ne legyen idejük a védelmük megerősítésére. Volodimir Zelenszkij elnök beszélt erről.
Szerinte az ukrán katonaság egyes területeken még most sem gondolkozhat offenzíva megindításán, mert nincsenek megfelelő fegyverei.
Hálás vagyok az Egyesült Államok támogatásáért, de elmondtam nekik és az európai vezetőknek is, hogy szeretnénk korábban elindítani az ellentámadást, és ehhez minden fegyverre és anyagra szükségünk van. Hogy miért? Mert ha később kezdjük, minden lassabban megy, valamint időt és lehetőséget adunk az ellenségünknek, hogy több aknát helyezzenek el
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán vezető hozzátette, hogy a harctéren jelenleg felmerülő nehézségek az ellentámadás általános lelassulásához vezetnek.
Miközben az ENSZ vizsgálja Kijev és Moszkva egymás felé dobált vádjait, addig a zaporizzsjai erőmű régiójában élők nyugodtak – írja a Sky News.
Úgy gondolják, akik felkészültek, azoknak nincs okuk a félelemre. Az ukrán egészségügyi minisztérium már kedden figyelmeztette a lakosságot, hogy csomagolják ételeiket műanyagba és legyen náluk maszk.
Az atomenergia nem vicc. Ezt már mindenki láthatta
– mondja egy helyi lakos.
Ukrajna ellentámadása kudarcra van ítélve, mivel az orosz hadsereg minden tekintetben előnyben van ellenfelével szemben − mondta Jean-Bernard Pinatel nyugalmazott francia tábornok, a LexisNexis Business Information Solutions nevű cég tulajdonosa az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek adott videóinterjúban.
Egyáltalán nem hiszek az ukrán ellentámadás sikerében. Az oroszok jelentős légi fölényben vannak. De a szárazföldön is előnyben vannak. Még maguk az ukránok is elismerik, hogy naponta 4000 lövedéket lőnek ki, míg Oroszország 20 ezret
− mondta Pinatel, aki Oroszországra és a Közel-Keletre szakosodott.
A tábornok azt is elmondta, hogy a veszteségek aránya felszerelésben és személyi állományban öt az egyhez Oroszország javára. Pinatel szerint a kijevi rezsimet súlyosan hátráltatja a humán erőforrás hiánya.
Ben Wallace brit védelmi miniszter régóta mondja, hogy indulna a NATO vezetői pozíciójáért, ezt azonban az amerikai kormányfő ellenezte, ugyanis a brit légierő engedély nélkül kezdett bele ukrán pilóták kiképzésébe.
A pilótákat F–16 vadászrepülőkre kezdték el kiképezni, amelyek amerikai fennhatóság alá tartoznak. A britek lépését nem tartják biztonságosnak, mert az amerikaiak szerint ez olyan lépés, amely súlyosbítaná a háború kimenetelét – írja a Sky News.
Az ukrán kormányfő szerint sem Ukrajnában, sem Európában nincs üzemanyaghiány és nem is kell rá számítani – írja az Ukrajinszka Pravda.
Denisz Smihal elmondta, hogy ez a Gazdasági Minisztérium megbeszélésén hangzott el, és a gázolajat és benzint árusító láncok képviselőivel tárgyalták meg. Hozzátette, hogy nyugodt piaci helyzetre számítanak a gázolaj és benzin áruellátását illetően, nem kalkulálnak hiánnyal.
Ukrajna jelentősen növeli a lőszergyártást – közölte Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős miniszter szerdán, írja a korrespondent.net.
„Jelentősen növeljük a termelést, olyan termékeket kezdünk gyártani, amelyeket már régóta nem állítottak elő az országban. De még mindig nagyon messze vannak a termelési kapacitásaink a szükségleteinktől” – jegyezte meg.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok hadserege úgy véli, hogy a kazettás lőszerek hasznosak lennének Ukrajna számára a háborúban, de a kongresszusi korlátozások és a szövetségesek aggodalmai miatt még nem hagyták azokat jóvá Kijev számára – erről a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője beszélt.
Kijev sürgette a kongresszus tagjait, hogy gyakoroljanak nyomást Joe Biden kormányára ebben az ügyben.
Az orosz csapatok ismét éjszaka indítottak támadást Ukrajnában, az ország nagy részén légiriadót rendeltek el a Fekete-tenger felől indított Kalibr cirkálórakéták miatt.
Fél 2-kor riasztást adtak ki a fővárosra, Kijevre, Zsitomirra, Csernyihivre, Vinnyicára, Cserkaszira, Kirovohradra, Szumira és Poltavára.
Az Ukrán Fegyveres Erők közlése szerint a rakétafenyegetés mellett Harkivban az orosz csapásmérő drónok is veszélyt jelentettek.
Az Unian beszámolója szerint a légiriadónak helyi idő szerint 3 óra 19 perckor lett vége, de a Krím és a Luhanszki régió „piros” maradt ezután is.
Az Ukrán Fegyveres Erők hírhedt ellentámadásának első szakasza szinte semmilyen eredményt nem mutatott, leszámítva a sok megsemmisített NATO-felszerelést és a személyi veszteségeket – mondta Denisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője az Oroszország 24 műsorában.
Az ellentámadás június 4-én kezdődött Juzsnyodonyec, Zaporizzsja és Artemov irányában. Az Ukrán Fegyveres Erők fő csapása a front zaporizzsjai szakaszára összpontosult. Kijev a NATO szakemberei által kiképzett és nyugati felszereléssel ellátott dandárokat vetett harcba.
Július 4-én az ukrán média jelentése szerint robbanóanyagra hasonlító tárgyakat találtak a zaporizzsjai atomerőműnél, ami után az Ukrán Fegyveres Erők figyelmeztettek, hogy ez is része lehet Oroszország provokációjának.
A Daily Star arról ír, Ukrajnában nagy a félelem, hogy egy Csernobilhoz hasonló nukleáris katasztrófa történhet, ami nemcsak Ukrajnát, hanem a környező országokat, így Magyarországot is elérheti.
Anthony Glees professzor, a biztonsági és hírszerzési ügyek nemzetközileg elismert szakértője azonban azt mondta a lapnak, szinte biztos, hogy Vlagyimir Putyin blöfföl.
Putyin kétségbeesésében mindent megtesz azért, hogy megfenyegesse és terror alatt tartsa Ukrajnát és szövetségeseit
– véli Glees, aki egyet leszögez, Putyin nem kezd atomharcba, mert tudja, az öngyilkosság lenne Oroszország és saját maga számára is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy rendeletet, amellyel Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának 2023. július 5-i határozata lépett hatályba.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén az Ukrán Nemzeti Bank javaslatokat terjesztett elő a személyi jellegű különleges gazdasági és egyéb korlátozó intézkedések (szankciók) alkalmazására vonatkozóan – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A dokumentum mellékletei szerint a szankciókat 5–10 éves időtartamra 291 szervezettel és intézménnyel szemben szabták ki. Ezek között van orosz, grúziai és belorusz cég is. Többek között a Georgia Airways (egy légitársaság, amely június 15-én újraindította a járatokat Oroszország felé) is belekerült a szankciókba.
Magyarország területére 2023. július 5-én az ukrán–magyar határszakaszon 7332 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4019 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. július 5-én nem érkeztek Budapestre vonattal.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerint most kulcsfontosságú, hogy Ukrajna a lehető legnagyobb nemzetközi támogatást kapja ahhoz, hogy Putyin bíróság elé kerüljön – írja az Unian.
Az Uniannak adott interjújában elmondta, hogy Oroszország a barátaitól – Észak-Korea, Szíria, Irán – is kap támogatást, ami „nagyon veszélyes”.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai agressziós bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi központ a héten kezdte meg munkáját.
Már dolgozunk a bizonyítékok összegyűjtésén és a vádak előkészítésén. Az összes bűnözőt bíróság elé állítjuk
– jelentette ki Reynders.
Az európai biztos megjegyezte, hogy segítségként létrehozták az Eurojust, az Európai Unió büntetőjogi együttműködési ügynökségének új, biztonságos adatbázisát.
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!