Immár negyedik napja jelentenek éjszakai dróncsapást a Krímben – írja a Sky News az orosz RIA Novosztyira hivatkozva.
Az ukrán támadásban egy ember meghalt, négy közigazgatási épület pedig megrongálódott – közölte Szergej Akszjonov regionális vezető. Hozzátette, hogy a támadás a félsziget északi részén történt.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!
Ukrajna körülbelül az elmúlt hét napban kezdte el használni az Egyesült Államok által szállított kazettás bombákat. Ezt John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) stratégiai kommunikációs koordinátora jelentette ki – írja a TASZSZ.
Hogy pontosan hogyan és mikor adták át őket a fronton lévő katonáknak, arról minden bizonnyal az ukrán fél tudna beszélni. Azt mondanám, hogy ez körülbelül egy héttel ezelőtt történt. Őszintén szólva nem tudom pontosan meghatározni a napot
– fogalmazott Kirby.
Az ukránoktól kapott első visszajelzések szerint elég hatékonyan használják őket
– tette hozzá.
António Guterres ENSZ-főtitkár határozottan elítélte csütörtökön az ukrán fekete-tengeri kikötők elleni orosz támadásokat és figyelmeztetett, hogy „a polgári infrastruktúra megsemmisítése a nemzetközi humanitárius jog megsértésével érhet fel”.
Ezeknek a támadásoknak hatása van jóval Ukrajna határain túl is
– hívta fel a figyelmet Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.
„Már most látjuk a negatív hatást a globális gabona- és kukoricaárakon, ami mindenkinek rossz, különösen a déli félteke kiszolgáltatott népeinek” – hangsúlyozta.
A konfliktus eszkalálódása a Fekete-tengeren megrengette a globális gabonapiacokat. Moszkva a héten felfüggesztette a nemzetközi gabonamegállapodást és figyelmeztetést adott ki az ukrán kikötőkbe tartó hajóknak. Kijev hasonló figyelmeztetést adott ki az orosz kikötőkbe, valamint orosz megszállás alatt lévő területekre tartó hajóknak.
Mindemellett Oroszország harmadik napja megtorló csapásokat hajt végre ukrán kikötők ellen a Krími hidat ért támadás miatt.
A brit MI6 hírszerző szolgálat vezetője szerint azért ért véget olyan gyorsan Jevgenyij Prigozsin lázadása, mert Vlagyimir Putyin alkut kötött a Wagner-csoporttal, hogy mentse a bőrét.
Az MI6 feje Putyin aznapi viselkedéséből úgy gondolja, hogy Prigozsin a reggelt még árulóként kezdte, majd estére megkegyelmeztek neki. Ezt bizonyítja az is, hogy a Wagner-vezért néhány nappal később meghívták egy teára.
További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.
A NAÜ szakértői nem találtak robbanóanyagot vagy aknát a zaporizzsjai atomerőműben – közölte Rafael Grossi.
Megjegyezték, hogy a NAÜ munkatársai még nem jutottak be a reaktorblokkok tetejére, de továbbra is erre törekszenek.
Július 17-18-án további ellenőrzésekre került sor – jegyzi meg a RIA Novosztyi.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács csütörtökön bejelentette, hogy további 6 hónappal, jövő év január 31-ig meghosszabbítja az Oroszország egyes gazdasági ágazataira vonatkozó korlátozó intézkedéseket.
A szankciókat, amelyeket először 2014-ben vezettek be válaszul Oroszországnak az ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedéseire, 2022 februárjától jelentősen kibővítették, válaszlépésként Moszkva Ukrajnával szembeni „indokolatlan katonai agressziójára”.
A meghosszabbított gazdasági szankciók korlátozásokat tartalmaznak a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára, a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozóan.
Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára.
Továbbá több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.
Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megerősítsék az EU képességét a szankciók kijátszása elleni fellépésre.
Újabb, az orosz hadsereget és a kulturális területet érintő szankciókat jelentett be csütörtökön a kanadai kormány, a büntetőintézkedések 39 természetes és 25 jogi személyt sújtanak.
A szankciók az orosz Wagner magánhadsereget, az orosz nukleáris szektort, az Orlan-10-es felderítő drónokat gyártó vállalatot és „a moszkvai kormány Ukrajna eloroszosítását célzó törekvéseit támogató kulturális területet” érintik.
A szankcionáltak között vannak a Roszatom orosz energiavállalat vezetői, valamint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője és Prigozsin egyik segítője, Ivan Maszlov, akit Kanada felelősnek tart a Mali középső részén lévő Tourában 2022-ben elkövetett mészárlásért.
Ottawa emellett szankció alá vonta az orosz kulturális minisztériumot, a tudományos és felsőoktatási minisztériumot, a Tocska Bankot és a Tele2 telekommunikációs céget.
Kanada az ukrajnai háború 2022-es februári kitörése óta több szankciót rótt ki orosz jogi és magánszemélyekre, valamint katonai és humanitárius segítséget is nyújtott Ukrajnának.
A minap írtunk róla, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem megy el a johannesburgi BRICS-csúcstalálkozóra, az orosz államot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli a csúcson. A csúcstalálkozó augusztus 22–24-én lesz.
Dél-Afrika a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatósága alá tartozik, amelynek előzetes tárgyaló kamarája március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen.
Putyin Dél-Afrikába ugyan nem utazik el, de a RIA Novosztyi értesülései szerint az orosz elnök munkalátogatásra érkezett Murmanszkba. A látogatásról egyéb részleteket nem közöltek, viszont az Ura News megjegyzi, hogy
Putyin utoljára 9 éve, 2014-ben, a haditengerészet napján járt a murmanszki régióban.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség emellett arról ír, hogy Putyin nem hozott döntést, elmegy-e a G20-ak indiai csúcstalálkozójára. Erről Dmitrij Peszkov, az államfő sajtótitkára beszélt.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hatósági ellenőrzés alá vonja Oroszország a területén élő brit diplomaták mozgását.
A döntést azután ismertették, hogy a tárcához csütörtök délelőtt bekérették Tom Todd brit ügyvivőt.
Az új szabályozás értelmében egy Moszkvát és Jekatyerinburgot körülvevő 120 kilométeres zónán kívül csak előzetes bejelentés után, részletes útiterv leadása mellett utazhatnak majd a brit diplomaták az országban.
Az utazást öt munkanappal előre be kell jelenteniük, az írásos bejelentésnek pedig tartalmaznia kell a dátumot, az utazás módját és konkrét célját, az utasok és kísérőik nevét, valamint elérhetőségi adatait, az útvonalat és a lefoglalt szállás megnevezését.
A külügyminisztérium közleménye hangsúlyozza, a bejelentett intézkedés válaszlépés Nagy-Britannia Oroszországgal szemben foganatosított ellenséges lépéseire és arra, hogy a brit kormány a közelmúltban ellehetetlenítette a Nagy-Britanniában működő orosz diplomáciai képviselet normális működését.
A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin hivatalos Telegram-csatornáján közzétette, mekkora veszteség érte eddig a zsoldoscsoportot.
A Portfolio cikkéből kiderült, hogy eddig
Mint kiderült, ez a Telegram-bejegyzés azért született meg, mert az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy 33 ezer Wagner-zsoldos írt alá szerződést, hogy csatlakozik a hadsereghez.
Prigozsin Telegram-csatornája szerint ez csak akkor lehetséges, ha „a halottak is aláírták a szerződést”.
Zsitomirban aktivisták vörös festékkel öntötték le a városi tanács épületének bejáratát – írja a telegraf.ua.
A demonstrációval akartak tiltakozni az ellen, hogy több millió hrivnyát költsenek el a az utak, járdák és terek felújítására.
A tüntetők ezt a pénzt az ukrán hadseregre költenék el.
A város polgármestere – látva az akció sikerét a helyiek körében – azt mondta, hogy személyesen hozzá is fordulhattak volna az ügyben.
Oroszországnak NATO-tagságot kellene felajánlani az Ukrajnából való kivonulásért cserébe – mondta a brit parlamentben egy szakértő. Szerinte a lépés kárt okozna Vlagyimir Putyin személyiségének és „segítené a világbékét” .
Lord Singh of Wimbledon a Lordok Házában úgy fogalmazott:
Putyin szereti magát olyan erős embernek beállítani, aki az »Oroszország Anyácskát« védi a NATO-szövetség által jelentett vélt fenyegetéssel szemben. Teljesen lerombolná Putyin hitelességét, és segítene véget vetni az ukrán nép szenvedésének, valamint előmozdítaná a világbéke ügyét, ha a Nyugat nyíltan felajánlaná Oroszországnak a NATO-tagság csaliját, cserébe az Ukrajnából való teljes kivonulásért.
A felsőház plénumának tagjai közül sokan felkiáltással tiltakoztak javaslata ellen, amely akkor hangzott el, amikor az ukrajnai válság megoldásának módjáról tartottak vitát – írja a SkyNews.
Jozef Síkela, a cseh ipari és kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta csütörtökön egy prágai sajtótájékoztatón, hogy Csehország az idei első fél évben nem hozott be Oroszországból földgázt.
A Csehországban felhasznált földgáz az idei első 6 hónapban Németországon keresztül érkezett az országba.
Az orosz gázt norvég földgázzal, valamint a hollandiai és a belgiumi LNG-terminálokból származó cseppfolyósított földgázzal helyettesítették.
A hollandiai LNG-terminálok kapacitása az éves cseh földgázfogyasztás mintegy 40 százalékát képes fedezni. A cseppfolyósított földgáz tehát nagyon fontos szerepet játszik Csehország energiabiztonságának megteremtésében
– mondta a miniszter.
Jozef Síkelának meggyőződése, hogy a cseheknek folytatniuk kell a tárgyalásokat a még nagyobb LNG-terminál-kapacitás beszerzésében. Az ügyben már folynak a tárgyalások Németországgal, amely új LNG-terminálokat épít.
A minisztérium kimutatása szerint a csehországi tárolókban jelenleg 3,04 milliárd köbméternyi földgáz van, ami 88 százalékos feltöltöttség.
Tavaly ilyenkor a gáztárolókban 2,6 milliárd köbméter, míg a korábbi években átlagban 2,47 milliárd köbméter földgáz volt. A földgáztartalékok rekordszintje részben annak következménye, hogy Csehországban az utóbbi időben csökkent a fogyasztás.
Az idei első fél évben a csehek 3,96 milliárd köbméter földgázt használtak el, 12 százalékkal kevesebbet, mint egy éve.
A cseh miniszter rámutatott, hogy korábbi évekhez viszonyítva a csökkenés átlagban 20 százalékos.
A Nem TV nevű Telegram-csatornán jelent meg egy videó, amelyen az látható, ahogy az orosz ortodox egyház egyik papja épp megáldja a háborúba küldött tankokat.
Több mint 10 ezer mariupoli civilt tartóztattak le az oroszok, fogva tartási helyük vagy további sorsuk ismeretlen – közölte Pjotr Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója.
Elmondása szerint Mariupolban hetente több tucat embert vesznek őrizetbe az állítólagos szabotőrök felkutatása során.
A fogvatartottak túlnyomó többségét a volt központi rendőrőrsre viszik. Itt az emberek „vallomást tesznek”, aláírnak néhány papírt, majd jobb esetben felügyelet alá helyezik őket, rosszabb esetben örökre eltűnnek – idézte Andrjuscsenkót a Korrespondent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétét fejezte ki az Odessza és Mikolajiv elleni újabb orosz támadás áldozatainak családjainak – írja az Ukrinform.
Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják az országunk életének tönkretételére tett kísérleteiket. Sajnos vannak sebesültek és halottak... Részvétem a családoknak és a barátoknak!
– írta az elnök.
Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy az oroszok minden terrorja ellenére „a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, egymást támogassuk és győzzünk”.
Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, aki védi az ukrán városokat, embereket és az eget: az ukrán katonáknak, mentőknek, orvosoknak, helyi hatóságoknak, önkénteseknek, és mindenkinek, aki részt vesz az orosz terror következményeinek felszámolásában.
Köszönetét fejezte ki a kikötői munkásoknak is, akik mindent megtesznek az infrastruktúra megőrzéséért, valamint az építő- és javítócsapatoknak, akik segítenek az embereknek a normális életkörülmények helyreállításában.
„Együtt átvészeljük ezt a szörnyű időszakot. És ellenállunk az oroszok támadásainak” – tette hozzá Zelenszkij.
Lekerült a brit szankciós listáról Oleg Tinkov orosz üzletember – írja a TASZSZ.
Oleg Tinkov nevét törölték az összevont listáról, már nem vonatkoznak rá a vagyonelkobzással és a bizalmi szolgáltatások megtiltásával járó szankciók.
A brit kormány döntését nem indokolta.
Az ukrán csapatok újból nekiláttak Bahmut város visszafoglalásának, és most már félig be is kerítették az orosz erőket – közölte Olekszandr Szirszkij az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
Jelenleg az orosz csapatok felvonulása egy boltívre hasonlít, amely Bahmutban összpontosul. És most félig be vannak kerítve. Nos, ezt ki kell használni
– mondta Szirszkij.
Szerinte a város visszafoglalása szimbolikus és stratégiai értékkel is bírna – írja a Sky News.
Az orosz külügyminisztérium beidézte a moszkvai ideiglenes brit ügyvivőt, jelentette a RIA orosz állami hírügynökség.
Az ügyvivő a nagykövet helyettese. Egyelőre nem világos, hogy miért idézték be – írja a Sky News.
A Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai megkezdték a belorusz különleges erők kiképzését, alig néhány kilométerre a belorusz–lengyel határtól – derült ki a minszki védelmi minisztérium csütörtöki, Telegramon közzétett bejelentéséből.
A tárca tájékoztatása szerint a kiképzés a breszti régió egyik katonai lőterén zajlik, alig 3 kilométerre az ország Lengyelországgal közös határától. A közleményhez fotókat is csatoltak, melyeken a Wagner-zsoldosok – a náluk szokásos fekete arcmaszkban – páncélozott járművekkel és vélhetően dróntávirányítókkal láthatók.
A Wagner Telegram-csatornáján a zsoldoshadsereg egyik magas rangú, „Marx” fedőnéven ismert parancsnoka azt közölte, hogy a csoport összesen 10 ezer tagja működik majd Belaruszban, 15 ezren pedig „szabadságra mentek”.
„Marx” hozzátette: összesen 78 ezer Wagner-zsoldos vett rész az általa csupán „üzleti útként” aposztrofált ukrajnai háborúban, közülük 49 ezer börtönökből érkezett a frontra – számolt be az MTI.
A Kreml szerint „aggodalomra ad okot” Lengyelország döntése, hogy az orosz Wagner-zsoldoscsoport érkezése miatt növeli katonai jelenlétét a belorusz határ mentén.
Lengyelország a NATO katonai szövetség tagja, a hónap elején több mint 1000 katonát, valamint haditechnikai eszközöket telepített az ország keleti részén.
A lengyel lépésről kérdezve Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta: „Természetesen ez aggodalomra ad okot. Lengyelország agresszivitása a valóság. Az ilyen ellenséges hozzáállás Belarusszal és az Oroszországi Föderációval szemben fokozott figyelmet igényel a részünkről”.
Korábban a belorusz védelmi minisztérium közölte, hogy a Wagner-zsoldosok hozzáláttak a belorusz különleges erők kiképzéséhez egy katonai lőtéren, alig néhány kilométerre a lengyel határtól – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Az orosz rakéta- és dróntámadásban megrongálódtak az odesszai kínai konzulátus épületének ablakai – írja a Sky News.
Oleh Kiper, a régió katonai közigazgatásának vezetője tett közzé képeket a szétlőtt ablakokról.
❗️The building of the Chinese Consulate General in #Odesa was damaged in an overnight attack by the Russians, the Regional Military Administration reports. pic.twitter.com/FTvMmdF8lO
— KyivPost (@KyivPost) July 20, 2023
Oroszország az éjszaka immáron harmadszor támadta meg Odessza és Mikolajiv kikötővárosokat. Kína Oroszország egyik legfontosabb szövetségese, és az ukrajnai háború ellenére fenntartotta a két ország közötti kereskedelmet.
Ukrajnában különböző okokból több mint 52 ezer embert köröznek, a bujkálók 12 százaléka dezertőr – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Erre a megállapításra a YouControl elemzői jutottak a birtokukba jutott információk alapján.
„2023. július 6-ig az ukrán hatóságok megközelítőleg 53 ezer embert nem tudtak megtalálni. A körözési listára kerültek számát jelentős ingadozások jellemzik a különböző években” – áll a jelentésben.
Egyes személyek idővel eltűnnek a Belügyminisztérium körözési listájáról, míg mások évekig, sőt évtizedekig szerepelhetnek rajta, tették hozzá.
Jevgenyij Balickij, a megszállt Zaporizzsjai terület adminisztrációjának orosz vezetője a Telegramon közölte, hogy a frontvonal stabil, az ukrán csapatok nem folytatnak aktív akciókat.
Mint írta, ez a nyugalmi helyzet azonban csak az ukránok kísérlete arra, hogy regenerálódjon a jelentős felszerelés- és emberveszteségek után.
Az orosz vezető arról is beszámolt, hogy az ukrán fegyveres erők nehézségeinek és dühének bizonyítéka volt Vasziljevka keddi bombázása, amelyben lerombolták a művelődési házat. Továbbá lakóházak, utak rongálódtak meg, egy gázvezeték eltört, egy lakóházban a lakások üvegezése pedig megsérült a lökéshullámtól – számolt be a The Guardian.
„Az ukrajnai gabonakikötők ellen a héten elkövetett ismételt támadások azt bizonyítják, hogy Oroszország célpontja nem csak Ukrajna, és nem csak a mi népünk” – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij videóbeszédében azt is elmondta, hogy a tegnap megtámadott kikötőkben mintegy egymillió tonna gabonát tárolnak.
Éppen ezt a mennyiséget kellett volna már elszállítani az afrikai és ázsiai országokba
– tette hozzá az ukrán elnök.
Oroszország nyilvánvalóan az ukrán mezőgazdasági infrastruktúrát veszi célba, néhány nappal azután, hogy Moszkva kilépett egy olyan megállapodásból, amely lehetővé tette az ukrán gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását a világ többi részébe – írja a Sky News.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szigorúbb szankciók bevezetésére sürget az oroszokkal szemben.
„Egyesülnünk kell az orosz gonoszság ellen. Az orosz gazdaságnak pusztító csapást kell szenvednie a szankciók által, korlátozni kell a fegyvergyártási kapacitásaikat. Ukrajnának pedig több fegyvert kell kapnia, hogy elhárítsa a légitámadásokat, és azért, hogy sikeres támadóműveleteket hajtson végre” – írta Jermak a Twitteren.
We must unite against russian evil. Russia's economy should suffer a devastating sanctions blow, the military-industrial complex should be limited in its ability to produce weapons, and Ukraine should receive more weapons for defense of the sky and offensive actions.
— Andriy Yermak (@AndriyYermak) July 20, 2023
Az oroszok továbbra is illegálisan hurcolják el az ukrán gyerekeket az ideiglenesen megszállt régiókból. A Luhanszki területen akár 80 középiskolás diákot is elvihettek – írja az Unian.
A Nemzeti Ellenállás Központja szerint ezeket a gyerekeket az oroszországi Kosztroma régióba szállították. „Katonai kiképzésen” vesznek részt a sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi és mérnöki csapatok katonai kadétakadémiáján.
Így az oroszok nemcsak elrabolják a gyerekeket, hanem leendő janicsárokat csinálnak belőlük
– tették hozzá.
Egy tizenéves lány meghalt egy dróncsapásban a Krím félszigeten, közölte Szergej Akszjonov, a megszállt terület Oroszország által beiktatott vezetője. Moszkva Ukrajnát hibáztatta a csapásért, amely szerinte négy közigazgatási épületet rongált meg – írja a Sky News.
Akszjonov elmondta, hogy a támadás a Krím északnyugati részén történt.
Sajnos voltak áldozatok. Egy tizenéves lány is meghalt. Őszinte és mély részvétemet fejezem ki a családjának és barátainak. Minden szükséges támogatást megadunk nekik
– tette hozzá a vezető.
Ukrajna nem reagált azonnal Oroszország állításaira.
Oroszország célba vehet civil hajókat a Fekete-tengeren, és Ukrajnát hibáztathatja, miután a Kreml úgy döntött, hogy kilép a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből – közölte a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
„Oroszország további tengeri aknákat helyezett”, mondta Adam Hodge szóvivő szerdai nyilatkozatában. Korábban a nap folyamán az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy minden olyan hajót, amely ukrán kikötő felé hajózik, úgy tekintenek, mint amely potenciálisan katonai rakományt szállít.
Úgy véljük, hogy ez egy összehangolt erőfeszítés arra, hogy igazolják a Fekete-tengeren a polgári hajók elleni támadásokat, és Ukrajnára hárítsák a felelősséget ezekért a támadásokért
– mondta Hodge.
Hétfőn éjfélkor lejárt a Törökország és az ENSZ által egy évvel ezelőtt kötött fekete-tengeri gabonakezdeményezés, amely lehetővé tette az ukrán gabona exportját. A megállapodás garantálta az ukrán gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását a Fekete-tengeren keresztül a törökországi Boszporusz-szorosba.
Hodge hozzátette, hogy a gabonaegyezmény lejárta óta eltelt napokban Oroszország rakétákkal és drónokkal vette célba Odessza kikötővárosát, elpusztítva a mezőgazdasági infrastruktúrát és 60 000 tonna gabonát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a háború kezdete óta a legnagyobb támadás érte Odesszát, és azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyverként próbálja felhasználni az éhezést, és destabilizálni a globális élelmiszerpiacot – írta a CNN.
Immár negyedik napja jelentenek éjszakai dróncsapást a Krímben – írja a Sky News az orosz RIA Novosztyira hivatkozva.
Az ukrán támadásban egy ember meghalt, négy közigazgatási épület pedig megrongálódott – közölte Szergej Akszjonov regionális vezető. Hozzátette, hogy a támadás a félsziget északi részén történt.