Belarusz a Wagner-erőkkel fenyegetőzik, és destabilizálja az amúgy is feszült helyzetet, de nem jelentenek katonai fenyegetést Ukrajnára – jelentette ki Andrij Demcsenko, a határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízióban.
Demcsenko szerint bár a belorusz határ biztonságos, az ukrán hírszerzés továbbra is figyeli a zsoldosok tevékenységét.
A The Kyiv Independent szerint vélhetően több mint ötezer Wagner-zsoldos tartózkodik jelenleg Belaruszban, akiket az orosz hadsereg elleni júniusi, rövid ideig tartó lázadásuk után helyeztek át oda.
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!
Az orosz hadsereg szerint a Taganrogban, az ukrán határtól mintegy 30 mérföldre fekvő orosz városban történt robbanást egy ukrán rakéta törmeléke okozta, amelyet a légvédelmi rendszerek lelőttek − írta meg a Sky News.
Moszkva szerint ez „terrortámadás” Ukrajna részéről, de nem mondott semmit arról, hogy szerintük Ukrajna mit célzott meg.
Kijev egyelőre nem kommentálta a támadást,
de ha hinni lehet Oroszországnak, akkor miért lehetett Ukrajna célpontja Taganrog?
Taganrog viszonylag közel van az ukrajnai Donyecki területhez − amelyre Oroszország igényt tart. Valójában ez az utolsó nagyobb orosz település az Azovi-tenger mentén, egészen a 30 mérföldre lévő ukrán határig. A regionális kormányzó állítása szerint ma délután egy másik ukrán rakétát is lelőttek Azov városa felett. Taganroghoz hasonlóan ez is elég közel van Rosztov-na-Donuhoz.
Rosztov-na-Donu nemcsak Oroszország egyik legnagyobb városa, hanem a Donbasz régió elleni orosz és Wagner-csapatok támadásának egyik kulcsfontosságú kiindulópontja is volt.
Ha ezek valóban ukrán rakéták voltak, akkor a mai incidensek azt jelzik, hogy egy orosz metropolisz − több mint egymillió ember otthona − Ukrajna hatósugarában van.
A pénteki robbanás alig több mint egy mérföldre történt a taganrogi kereskedelmi kikötőtől, amelynek fő rakományai a fém és a szén.
Az Azovi-, a Fekete- és a Földközi-tengeren közlekedő hajókat szolgálja ki. Mielőtt a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, a kereskedelmi hajók gyakran közlekedtek Törökország, Olaszország, Izrael, Ciprus, Spanyolország és Egyiptom kikötőibe és kikötőiből.
Taganrog talán nem különösebben nagy kikötő − de fontos megjegyezni, hogy Oroszország a múlt héten többször is megtámadta a kulcsfontosságú ukrán kikötővárosban, Odesszában és környékén található gabonatároló létesítményeket.
Az orosz hadsereg számára is fontos helyszín, amelytől öt kilométerre van egy nagy légi bázis. Az Atlantic Council think-tank szerint ez a légibázis „az orosz légierőnek az ukrán határhoz legközelebbi koordinációs központja”.
Ezt tartják a legvalószínűbb helyszínnek is az iráni Shahed drónok leszállítására, amelyek január 26-án az Azovi-tengeren elkövetett nagyszabású támadásért felelősek voltak. Ez volt az a támadás, amely során Ukrajna 24 drónt lőtt le.
Az Ukrajnához való közelsége olyan tényező, amelyet Oroszország már az invázió megkezdése előtt is megpróbált kihasználni. Még 2021 áprilisában − 10 hónappal a háború kezdete előtt − Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hatalmas gyakorlatokat rendelt el a légibázison.
Az ukrán fegyveres erők Taganrog elleni támadásával kapcsolatban a Fehér Ház azt közölte, hogy az Egyesült Államok nem bátorítja, és nem segíti elő az orosz területre irányuló csapásokat − írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Világossá tettük, hogy nem bátorítjuk vagy segítjük elő az Oroszországon belüli csapásokat
− mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora az újságíróknak tartott rendszeres online tájékoztatón.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben arról posztolt Telegram-oldalán, hogy egy ukrán lakóházat ért találat.
A dnyipropetrovszki katonai adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy rakétacsapás ért egy többszintes épületet, illetve egy közigazgatási épületet is, az utóbbiban tűz ütött ki.
Megvétózta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a parlament által elfogadott azon törvényt, amely további 573,9 millió hrivnyát (csaknem 5,4 milliárd forintot) különített el az állami költségvetésből a holodomor nemzeti múzeumának felépítésére − közölte az MTI.
A holodomor (nagy éhínség) az ukrán nép ellen az 1930-as évek elején elkövetett népirtás.
Az előterjesztés az államfő javaslataival kiegészítve visszakerült a parlament elé. A törvényhozás honlapján ugyanakkor az elnöki javaslatok szövege még nem hozzáférhető − jegyezte meg az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán parlament csütörtökön támogatta Olekszandr Tkacsenko menesztését a kulturális minisztérium éléről. Zelenszkij javasolta Denisz Szmihal miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze a törvényhozásnál Tkacsenko menesztését, azonban a tárcavezető maga nyújtotta be lemondását.
Tkacsenko menesztéséhez éppen az vezetett, hogy az ukrán közvélemény rosszallása ellenére helyénvalónak nevezte, hogy a háború alatt jelentős összeget fordítsanak a holodomormúzeum felépítésére.
Az ukrán parlament július 13-án fogadta el a múzeum építésének befejezéséhez szükséges finanszírozásról szóló törvénytervezetet, amelyet felháborodással fogadott a közvélemény. Sokan sürgették a vezetést, hogy csak a győzelemre és a létfontosságú feladatokra koncentráljanak, amíg tart a háború.
Az olimpiai játékok szervezői „kiemelt érzékenységre” szólítottak fel azzal kapcsolatban, hogy miként kezelik az ukrán, orosz és belorusz sportolók között zajló eseményeket. Mindez azt követően történt, hogy csütörtökön egy ukrán vívót kizártak, mert nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közölte:
Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nehéz belső konfliktusaik lehetnek, tekintettel az országuk elleni agresszióra.
A bizottság hozzátette: arra ösztönzi a sportszervezőket, hogy „a szükséges érzékenységgel kezeljék az ukrán és az egyéni semleges sportolókat érintő helyzeteket”.
Továbbra is teljes mértékben szolidárisak vagyunk az ukrán sportolókkal és az ukrán olimpiai közösséggel
− közölte a bizottság.
A négyszeres olimpiai érmes és világbajnok ukrán Olga Harlan tegnap az orosz Anna Szmirnovával csapott össze a milánói vívó-világbajnokságon. Megnyerte a küzdelmet, de utána nem volt hajlandó kezet fogni a semlegesként versenyző Szmirnovával.
A vívás szabályai szerint kötelező kezet fogni az ellenféllel, ennek elmulasztása „piros lapot” von maga után.
Az Ukrán Vívószövetség fellebbezett a döntés ellen.
Ukrajna hivatalosan december 25-ére tette át a karácsonyt, szakítva ezzel az orosz ortodox egyházzal, amely január 7-én ünnepli a karácsonyt − írta meg a The Guardian.
A Volodimir Zelenszkij elnök által pénteken aláírt törvényjavaslat rávilágít a kijevi és a moszkvai egyházak közötti szakadék elmélyülésére azóta, hogy Oroszország megszállta Nyugat-barát szomszédját.
Az identitásunkért folytatott könyörtelen és sikeres küzdelem hozzájárul ... minden ukránnak ahhoz a vágyához, hogy saját életét élje saját hagyományaival és ünnepeivel
− olvasható a törvényjavaslat indoklásában a parlament honlapján.
Egész Ukrajnában szólnak a szirénák – írja az ukrán sajtó.
Előzetes adatok szerint egy MiG–31K miatt adták ki a riasztást, amely Oroszországban, a Szavaszlejka katonai repülőtérről szállt fel.
Az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma korábban közölte, hogy „Oroszország fenntartja a jogot, hogy kemény intézkedéseket hozzon, válaszul a Taganrog elleni rakétacsapásra és a Moszkva elleni dróntámadásra”. Erről az orosz diplomáciai tárca sajtószolgálata számolt be.
Közben az orosz média a taganrogi robbanás 14 sérültjéről ír. Hetet közülük kórházakba szállítottak, a többieket a helyszínen ellátták.
A régió kormányzója, Vaszilij Golubev elmondta, hogy a taganrogi robbanás epicentruma egy múzeum területére esett. Ott a fal, a tető, garázsok és a melléképületek megsemmisültek − írta meg a sztrana.ua.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldosfőnöke, aki továbbra is aktív, annak ellenére, hogy a múlt hónapban sikertelen lázadást vezetett az orosz hadsereg vezetői ellen, jó hírként üdvözölte a nigeri katonai puccsot, és felajánlotta harcosai szolgálatait a rendteremtés érdekében − közölte a Reuters hírügynökség.
A Wagnerhez köthető Telegram-alkalmazás csatornáin közzétett hangüzenet, amelyet szerintük Prigozsin tett közzé, nem állította, hogy részt vett a puccsban, de a nyugati gyarmatosítók alóli régóta esedékes felszabadulás pillanatának nevezte azt, és úgy tűnt, hogy harcosai segítenek a rend fenntartásában.
Ami Nigerben történt, az nem más, mint a nigeri nép harca a gyarmatosítókkal. Azokkal a gyarmatosítókkal, akik megpróbálják rájuk erőltetni az életszabályaikat és a körülményeiket, és olyan állapotban tartani őket, mint amilyenben Afrika volt több száz évvel ezelőtt
− áll a csütörtök este közzétett üzenetben.
A beszélő ugyanazzal a jellegzetes hanglejtéssel és szófordulatokkal beszélt, mint a Wagner vezetője, bár a Reuters nem tudott minden kétséget kizáróan megbizonyosodni róla, hogy ő volt az.
Az orosz MK hírportál Telegram-bejegyzése szerint a Kreml még nem tájékoztatta Vlagyimir Putyint a taganrogi incidensről.
Dmitrij Peszkov elmondása szerint erre azért nem került még sor, mert „Oroszország és Afrika csúcstalálkozója jelenleg is zajlik”.
Mint ismert, hatalmas robbanás volt hallható az oroszországi Taganrog központjában. Az incidensnek sérültjei is vannak, illetve egyesek a romok alatt rekedtek.
Több afrikai ország kérésére Oroszország hamarosan mintegy 90 millió dollárt különít el a fejlesztésükre – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a szentpétervári Oroszország–Afrika-csúcstalálkozó második napján tartott plenáris ülésen.
Oroszország részt vesz az afrikai országok adósságterheinek enyhítésére irányuló erőfeszítésekben. A mai napig a leírt adósság teljes összege 23 milliárd dollár. Az afrikai országok legújabb kérésére több mint 90 millió dollárt különítünk el fejlesztési célokra
– idézte az Interfax orosz hírügynökség az elnököt.
Putyin biztosította az afrikaiakat afelől, hogy Oroszország mindig „felelős” szállítója lesz az élelmiszeripari termékeknek, és folytatja ezeknek a szállítását a rászoruló országokba és régiókba.
Gabonánkat és egyéb élelmiszereinket, sok esetben ingyenesen, valamint az ENSZ élelmezési programja keretében szállítjuk
– fejtette ki, megismételve előző napi bejelentését, amely szerint hat afrikai államba országonként 25-50 ezer tonna gabonát szállít ingyen Oroszország a közeljövőben. Emellett Putyin kereskedelmi kedvezményeket ígért az afrikai országoknak, és támogatást korszerű iparágak megteremtéséhez és a mezőgazdaság fejlesztéséhez.
A katari miniszterelnökkel, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejkkel találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Megvitattuk a globális élelmezésbiztonságot és a gabonafolyosó folyamatos biztonságos működését biztosító további lépéseket, a béketervet, beleértve az orosz megszállók által illegálisan elhurcolt gyermekek visszatérését, az ukrajnai újjáépítési tervet és az ehhez kapcsolódó katari befektetéseket. Köszönjük a támogatást és ezt a látogatást, amely Katar hazánkkal történő szolidaritásának fontos megnyilvánulása
– írta közösségi oldalán Zelenszkij.
Egy második ukrán rakétát is lelőttek Délnyugat-Oroszország felett, Azov közelében – állítja a rosztovi régió kormányzója.
Orosz védelmi tisztviselők korábban azt állították, hogy a légvédelem lelőtt egy ukrán rakétát, amelynek törmelékei okozták a robbanást Taganrog városában – írja a Sky News.
Az Azov közelében hatástalanított rakéta már a második az elmúlt pár órában.
Robbanás történt az oroszországi Szamara városában lévő olajfinomítóban.
Alexander Kinstein szamarai képviselő a Sky News szerint azt mondta, hogy
a robbanást valószínűleg bomba okozta.
A Telegramon azt írta, hogy „szerencsére nincs komoly kár, és nincsenek áldozatok”.
Az orosz állami média arról számol be, hogy letartóztatták azt a személyt, akit a robbanás felelősének tartanak.
Az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű ukrán alkalmazottai közül senki nem volt hajlandó teljesíteni azt az orosz utasítást, hogy az egyik reaktort helyezzék „forró leállási” üzemmódba, mert az ellentétes a nukleáris és sugárbiztonsági szabályokkal – közölte Oleh Korikov, az ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Ügynökség elnöke pénteki kijevi sajtótájékoztatóján.
Kivétel nélkül mindannyian megtagadták a megszálló adminisztráció törvénytelen parancsának végrehajtását, ezt egy másik személyzet végezte el, amelyet a Roszatom, ez az álszervezet valamilyen módon bejuttatott a zaporizzsjai atomerőműbe
– mondta a tisztségviselő. Leszögezte, az ukrán szakembereknek semmi közük ahhoz, hogy a négyes reaktort „forró leállás” állapotba helyezték.
Korikov közlése szerint az orosz megszállókkal való együttműködést megtagadó ukrán személyzet folyamatos nyomás alatt van, de nemcsak ők, hanem a családtagjaik is.
Hangsúlyozta: a reaktor „forró állapotban” való tartása ellentmond a működési engedélyben foglalt követelményeknek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) alapvető szabványainak, így „semmi köze a nukleáris és sugárbiztonság betartásához”.
Ukrajna képes, és annak is kell lennie arra, hogy olyan győzelmet arasson, amely tartósan visszatartja Oroszországot egy újabb agressziótól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán államiság napja alkalmából a kijevi Szent Mihály-székesegyház előtti téren elmondott beszédében.
Ma ünnepeljük az államiság napját, az egész országra kiterjedő háború kezdete óta másodszor. Mindenki azt szeretné, ha jövőre is ugyanígy ünnepelnénk ezt a napot: szabad fővárosban, de győzelemmel
– hangoztatta az államfő.
Nem hisszük, hogy az orosz megszállók azután sem akarnak majd agresszióval visszatérni hozzánk, hogy kiűzzük az egész területünkről, de Ukrajna győzelme lehet, és kell is, hogy olyan legyen, amelynek köszönhetően az ellenség visszatérési kísérlete nem haladja meg az ilyen terveket dédelgető őrültek beteges fantáziáját
– szögezte le. Szavai szerint éppen az államiság a válasz arra, miért van annyira szüksége Ukrajnának a biztonságra és a békére.
„Az államiság olyasmi, amit nehéz megvédeni, de még nehezebb visszaszerezni, ha elvész. Ez soha nem adatik meg magától, hanem az országnak végzett szolgálat és munka eredménye. Az államiság egyeseknek csak pénzkereseti lehetőséget vagy ambíciói elérését, hatalomra törekvést jelent, mások, az erősek és tiszták számára viszont az erős államiság a végső áldozatot jelenti, életüket adják érte, mint hőseink mindannyiunkért, Ukrajna szabadságáért” – fejtette ki Zelenszkij.
Hatalmas robbanás volt hallható az oroszországi Taganrog központjában. Az egyik orosz Telegram-csatorna szerint a helyszínen egy rakétát találtak.
Az MK hírportál arról ír, hogy az incidensnek vannak sérültjei, voltak akik az épületek romjai alatt rekedtek. Információik szerint egy étterem robbant fel. Úgy értesültek, hogy eddig három sérültje van a robbanásnak, mindegyikük repeszsérüléseket szenvedett.
A robbanás helyszínén egy ötször öt méteres kráter keletkezett.
Taganrog nagyon közel van az ukrán határhoz, csak egy kicsit van messzebb, mint Szebekino. Az orosz Telegram-csatorna megjegyzi, ha az ukránok korábban már bombázták Szebekinót, akkor a taganrogi lakosokok aligha érezhetik magukat biztonságban.
Az ukrán szárazföldi erők vezetője elmondta, hogy az orosz erők folyamatosan támadnak a donyecki Kupjanszk és Liman irányában, az ukrán védelmi vonal azonban kitart − közölte a The Guardian.
Olekszandr Szirszkij elmondta, hogy az ukrán csapatok fő feladata jelenleg az ellenséges tüzérség kiiktatása, ahol csak lehet. A parancsnok kisebb előrenyomulást jelentett be Bahmut irányában.
Szirszkij szerint
az ellenség folyamatosan támad Kupjanszk és Liman irányában, a legprofesszionálisabb egységeivel. Naponta számos támadást verünk vissza ezeken a területeken. Egyetlen pozíciónk sem esett el.
Bahmut irányában nagyon feszült a helyzet, de fokozatosan nyomulunk előre és szabadítjuk fel a földjeinket. Az ellenség minden centiméterbe kapaszkodik, intenzív tüzérségi és aknavetős támadásokat folytat.
A Zaporizzsjai Atomerőműben (ZNPP) megkezdték az 5-ös blokk hideg állapotba helyezését. Ezt Oleh Korikov, az Ukrán Állami Nukleáris Felügyelet megbízott vezetője jelentette be – írja az Ukrinform.
A mai naptól a Zaporizzsjai Atomerőmű 4. számú blokkja meleg leállásban van. Az 5. számú blokkot jelenleg hűtik. Az összes többi erőműegység hideg leállásban van
– mondta Korikov.
Elmondása szerint az 5-ös számú blokk hőmérséklete jelenleg 144 fokos, a következő időszakban azonban 70 fokosnak kell lennie, ami megfelel a blokk hideg leállásra való átkapcsolásának.
Az Ukrán Állami Nukleáris Felügyelet 2022. augusztus 18-i és 2023. június 28-i utasításai szerint a ZNPP összes blokkjának hideg leállásban kell lennie.
Egy civil meghalt, egy másik megsebesült az ukrán fegyveres erők kazettás lőszerekkel végrehajtott támadásában a Zaporizzsja megyei Tokmakban – közölte pénteken Jevgenyij Balickij, a megye Moszkva által megbízott kormányzója.
Balickij Telegram-csatornáján azt írta, hogy az ukránok három rakétacsapást mértek kazettás lőszerekkel Tokmak lakóövezetére. Az első csapás következtében egy családi ház kigyulladt, benne egy nő életét vesztette. Egy másik helyi lakos megsebesült, kórházi ápolásra szorul.
A második rakétát az orosz légvédelem lelőtte, a harmadik nem robbant fel. Megsérültek gázvezetékek is, az operatív szolgálat leállította a gázszolgáltatást, megkezdődtek a helyreállítási munkálatok – számolt be az MTI.
Oroszország több mint negyven afrikai országgal kötött katonai-műszaki együttműködésről szóló megállapodást – mondta el Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.
Az egyezmények a szóban forgó országok biztonságának, szuverenitásának és védelmi képességeinek megerősítését célozzák – tette hozzá az orosz vezető a szentpétervári Oroszország–Afrika-csúcstalálkozó második napján.
Putyin megjegyezte: az afrikai országok képviselői aktívan részt vesznek az Oroszország által szervezett katonai-műszaki fórumokon és gyakorlatokon, ahol még alaposabban megismerhetik fegyvereit és elsajátíthatják használatukat.
Az orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország megerősíti diplomáciai jelenlétét Afrikában, új konzulátusokat és nagykövetségeket nyit, valamint bővíti a már meglévő képviseletek személyzetét.
A kétnapos csúcstalálkozón az afrikai kontinens 54 országából 49 képviselteti magát, de csak 17 ország állam- vagy kormányfői szinten. Ez kevesebb résztvevőt jelent, mint ahányan a 2019-es csúcstalálkozón megjelentek.
Az orosz nyilatkozatokat, amelyekben látszólag hajlandóságot jeleznek a konfliktus diplomáciai megoldására, többször is szkeptikusan fogadták a nyugati tisztviselők –írja a Sky News. Azzal vádolják Moszkvát, hogy mindezt nem jóhiszeműen teszi.
Ebben az összefüggésben elkerülhetetlenül figyelembe kell venni a Kreml szóvivőjének újabb megjegyzéseit, amelyekben kitartott amellett, hogy Oroszország készen áll a békemegállapodás megvitatására.
Az orosz fél továbbra is nyitott, ami az ukránokról nem mondható el
– mondta ma Dmitrij Peszkov.
Az ukránok kitartanak a kibékíthetetlen álláspontjuk mellett, különösen most, amikor meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerültek, de ennek ellenére továbbra is elutasítanak minden lehetőséget a párbeszédre
– nyilatkozta Peszkov, majd hozzátette, hogy Putyin péntek este megbeszélést tart az afrikai országok képviselőivel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-oldalán jelentkezett rövid bejegyzéssel, melyben arról ír, hogy „az Egyesült Államok újfent paranoiásan keresi az idegeneket”.
Nézzétek ezeket az arcokat (a képen Joe Biden, Ursula von der Leyen, Boris Johnson, Volodimir Zelenszkij, Emmanuel Macron és Olaf Scholz látható balról haladva, fentről lefelé – a szerk.) Köztünk vannak! És ezek a hüllőszerű lények egyértelműen nem emberek
– írta Medvegyev.
Az Orosz Föderáció Szövetségi Tanácsa jóváhagyta a sorkötelezettséggel kapcsolatos törvényeket, melyeket korábban az orosz parlament is megszavazott. Az orosz média szerint a Föderációs Tanács július 28-i ülésén több új törvényt is jóváhagytak, amelyeket most Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell aláírnia – írja az Unian ukrán hírügynökség
A jóváhagyott törvényeknek megfelelően hadkötelezettségi korhatára 27 éves korról 30 éves korra nő. Az alsó korhatár továbbra is 18 év marad.
Az orosz parlament jóváhagyta azt a törvényt is, amely lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Gárda nehéz katonai felszereléseket állítson szolgálatba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állítja, „alaposan tanulmányozni fogja” az afrikai vezetők által az ukrajnai háborúval kapcsolatban előterjesztett békejavaslatot.
Az orosz nyilatkozatokat, amelyekben látszólag hajlandóságot mutatnak a konfliktus diplomáciai megoldására, többször is szkeptikusan fogadták a nyugati tisztviselők és kommentátorok, akik azzal vádolják Moszkvát, hogy nem jóhiszeműen teszi ezt.
A Kreml szóvivőjének újabb megjegyzéseit – amelyekben ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország kész tárgyalni egy békemegállapodásról – elkerülhetetlenül ebben az összefüggésben fogják értékelni.
Az orosz fél továbbra is nyitott, ami az ukránokról nem mondható el
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Hozzátette,
az ukránok kitartanak a kibékíthetetlen álláspontjuk mellett, különösen most, amikor meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerültek, de ennek ellenére továbbra is elutasítanak minden lehetőséget a párbeszédre.
Az orosz elnök ma, (péntek) este megbeszélést tart az afrikai országok képviselőivel az ukrán kérdésről – mondta Peszkov.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint Oroszország ukrajnai háborúja felelős a magas globális élelmiszerárakért, és azt mondta, hogy a probléma gyökere a Nyugat monetáris hibáiban keresendő – írja a Sky News.
Az elnök a szentpétervári Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón elmondta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a koronavírus-járvány alatt rengeteg pénzt nyomtatott élelmiszer-vásárlás céljából, és ennek következtében az egekbe szöktek az árak.
Putyin hozzátette továbbá, hogy a Nyugat elhanyagolta a szénhidrogénekbe történő beruházásokat is.
Egyik hiba vezetett a másikhoz, felborítva a piacokat
– mondta az orosz elnök.
Az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta csaknem húszezer katonaköteles férfit akadályozott meg az ukrán határőrség az ország elhagyásában – közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője pénteken a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.
Hatezren hamis iratokkal, a hivatalos határátkelőkön próbáltak kijutni az országból, 13 és fél ezret viszont a „zöldhatáron” fogtak el illegális határátlépési próbálkozás közben – mondta el az illetékes Rada tévécsatornának nyilatkozva.
Demcsenko közlése szerint a határőrök naponta mintegy 20 embert állítanak meg, akik megpróbálnak illegálisan átjutni az államhatáron.
Ukrajnában hadiállapot van érvényben, a 18 és 60 év közötti férfiak számára tilos külföldre utazni. Vannak kivételek: a parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, bírók, valamint más tisztviselők kizárólag szolgálati utazás céljából átléphetik az államhatárt.
Engedélyezik számukra a külföldi utazást tárgyalások, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetnek külföldre.
Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület Oroszország által bevezetett közigazgatásának vezetője arról beszélt, hogy feszült a helyzet az ottani frontvonalon. Elmondása szerint az orosz erők folyamatosan ellenőrzik Vremivka irányát, ami éppen a Zaporizzsja és Donyeck közötti regionális határon túl van.
Az ellenség jelentős veszteségeket szenved, de Sztaromajorszke falu északnyugati részén megpróbál kitartani – mondta Balickij.
Egy nappal korábban az ukránok erről a faluról azt állították, hogy visszafoglalták – teszi hozzá a The Guardian.
Vlagyimir Putyin orosz elnök péntek reggel azt mondta az afrikai vezetőknek, hogy Moszkva tiszteletben tartja az Ukrajnával kapcsolatos békejavaslatukat, és „gondosan áttanulmányozza” azt.
Egy Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón Putyin elmondta, hogy Oroszország növeli az Afrikába irányuló élelmiszer-szállításokat, beleértve néhány ingyenes gabonaszállítmányt, amelyeket egy nappal korábban jelentett be, és érdekelt a katonai együttműködés fejlesztésében is a kontinenssel.
Az orosz elnök vélhetően arra használja fel a találkozósorozatot, hogy erősítse az ország kapcsolatát a különböző afrikai országokkal, mivel Moszkva az ukrajnai invázió óta egyre jobban elszigetelődött – írja a Sky News.
A Mikolajivi területen két traktoros robbant fel egy repeszgránáton, az egyikük meghalt, a másik kórházban van – írja az Ukrinform.
A tragikus incidens Lepetykha falu közelében történt. Két traktoros érkezett a mezőre, hogy szalmát készítsen össze a szarvasmarháknak télre. Az egyikük rálépett a mezőn heverő gránátra, és az eszköz felrobbant
– áll a közleményben.
A 48 éves férfi a helyszínen meghalt. A másik férfit kórházba szállították.