új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Július 26-án és 27-én robbanásokat hallottak a zaporizzsjai atomerőmű közelében, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői rögzítettek – közölte Oleh Korikov, az ukrán állami nukleáris szabályozási felügyelet elnöke.

    A NAÜ szakértői korábban gyalogsági aknákat fedeztek fel az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű telephelyének külterületén. A létesítmény belső területén nem találtak aknákat – írja a Der Spiegel.

    zaporizzsjai atomerőmű még 2022 telén került orosz megszállás alá, és azóta az oroszok pajzsként használják az Ukrán Fegyveres Erőkkel szemben. Az ukrán ellentámadás megindulásával azonban az atomerőmű biztonsági helyzete eszkalálódott.

  • A lengyel hadsereg szinte megduplázta a létszámát az Oroszország, valamint Belarusz jelentette fenyegetésre válaszul – jelentette ki Jaroszlav Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes.

    Kaczynski elmondta, hogy a meglévő egységeket feltöltik, és három új hadosztályt hoznak létre. A lengyel katonai jelenlétet a belorusz határon is megerősítik – számolt be a The Kyiv Independent.

  • Belarusz a Wagner-erőkkel fenyegetőzik, és destabilizálja az amúgy is feszült helyzetet, de nem jelentenek katonai fenyegetést Ukrajnára – jelentette ki Andrij Demcsenko, a határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízióban.

    Demcsenko szerint bár a belorusz határ biztonságos, az ukrán hírszerzés továbbra is figyeli a zsoldosok tevékenységét.

    A The Kyiv Independent szerint vélhetően több mint ötezer Wagner-zsoldos tartózkodik jelenleg Belaruszban, akiket az orosz hadsereg elleni júniusi, rövid ideig tartó lázadásuk után helyeztek át oda.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Dél-Ukrajnát járja, katonai kórházakat és egy megrongálódott székesegyházat látogatott meg  írja a Sky News.

    Az elnök kitüntetéseket is átadott egy kórházban, és a Fekete-tenger partján fekvő Odesszában is eltöltött egy kis időt a sérültekkel.

    Az elnöknek megmutatták az odesszai székesegyházat, amely a közelmúltban egy orosz rakétacsapás során sérült meg.

  • A brit védelmi minisztérium friss hírszerzési jelentése szerint a háború a következő két évben tovább fokozza az afrikai élelmezési bizonytalanságot – számolt be a Sky News.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kezdi meg az afrikai vezetőkkel tartott csúcstalálkozó második napját, mindössze tíz nappal a fekete-tengeri gabonaüzlet összeomlása után. Az orosz elnök a csúcstalálkozót azzal az ígérettel nyitotta meg, hogy orosz gabonaszállítmányokat ad ajándékba hat afrikai országnak.

    A brit védelmi minisztérium szerint azonban ez nem lesz elég az élelmezési válság megakadályozásához, mivel „az ellátások közvetlen megszakítása mellett az Ukrajna elleni orosz blokád miatt a gabonaárak is emelkednek”.

  • Japán újabb szankciókat jelentett be pénteken Oroszországgal szemben, megtiltva ezúttal az elektromos járművek exportját Oroszországba.

    A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium pénteki bejelentése értelmében augusztus 9-től exportkorlátozás alá esnek az 1900 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtartalmú motorral felszerelt és a hibrid járművek is.

    Több mint egy év telt el, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, mi pedig bővítjük az exporttilalom alá eső termékek körét

    – tudatta a tokiói tárca. Hozzátették, hogy Japán ezzel az Európai Unió és az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket követi.

    A minisztérium arról is beszámolt, hogy exporttilalmi listára került az acél is, valamint olyan műanyag termékek és elektronikai alkatrészek, amelyek katonai célokra is felhasználhatóak.

    Japán már korábban elrendelte az orosz természetes és jogi személyek vagyonának befagyasztását az országban, emellett megtiltott minden olyan exportot, amely az orosz hadsereghez köthető szervezetekhez irányult, és leállította az építőipari és mérnöki szolgáltatások exportját is Oroszországba.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy a védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. július 28. között megsemmisítettek

    • 4190 (+4) harckocsit,
    • 8161 (+14) páncélozott harcjárművet,
    • 4775 (+30) tüzérségi rendszert,
    • 698 rakétavetőt,
    • 458 (+1) légvédelmi rendszert,
    • 315 harci repülőgépet,
    • 311 helikoptert,
    • 407 (+11) taktikai drónt,
    • 1347 cirkálórakétát,
    • 18 hadihajót,
    • 7240 (+11) teherautót és üzemanyagtartályokat,
    • valamint 709 (+1) egységnyi speciális felszerelést.

    Zárójelben az elmúlt 24 óra orosz veszteségei.

    A háború kezdete óta eddig 244 830 orosz katona vesztette életét, ebből 560 az elmúlt 24 órában – írja az Ukrinform.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Észak-Koreát, amiért határozottan támogatja Oroszország ukrajnai háborúját és a Nyugat gyengítésére tett kísérleteit – írja a Sky News.

    Kínai tisztviselők és a Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter által vezetett küldöttség tegnap Észak-Koreában járt, hogy „a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyeket” megvitassák Kim Dzsongun koreai vezetővel.

    Egy szakértő arra figyelmeztetett, hogy Kína jelenléte veszélyt jelenthet a globális biztonságra.

    Tekintettel arra, hogy Oroszországnak szüksége van fegyverekre az ukrajnai háborújához, és hogy Kim Dzsongun hajlandó személyesen körbevezetni az orosz védelmi minisztert az észak-koreai fegyverkiállításon, az ENSZ-tagállamoknak fokozott éberséggel kell figyelniük a szankciók megsértését, és szankcionálniuk kell azt

    – tette hozzá.

    Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Észak-Korea Oroszországgal való együttműködése segítene aláásni a nyugati hegemóniát.

  • A brit védelmi minisztérium tisztviselői egy gépelési hiba miatt titkos információkat tartalmazó e-maileket küldtek Oroszország egyik szövetségesének, Malinak – írja a Sky News.

    A brit tisztviselők a Pentagon.mil domainje helyett a nyugat-afrikai ország .ml domainjére végződő címre küldték az e-maileket.

    A védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.

    Biztosak vagyunk benne, hogy az e-mailek nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek veszélyeztetnék a műveleti biztonságot. A védelmi tárca folyamatosan felülvizsgálja a működését, jelenleg egy munkaprogramot hajt végre az információkezelés, az adatvesztés megelőzése és az érzékeny információk ellenőrzésének javítása érdekében

     tette hozzá a szóvivő.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok további légvédelmi rendszereket telepítenének, hogy megvédjék Odesszát és a környező területeket az oroszok csapásaitól – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az államfő mindezt egy esti videoüzenetben jelentette be, amelyet az oroszok által lerombolt odesszai székesegyházban rögzített.

    „Itt, a székesegyházban – melyet Oroszország megpróbált lerombolni – érződik, hogy népünk, szellemünk még mindig erős. Erősebb, mint az orosz terror. Légvédelmi rendszerekre van szükségünk, hogy megvédjük Odesszát, egész délvidékünket. Köszönöm mindenkinek a világon, aki csatlakozott hozzánk” – mondta Zelenszkij.

  • Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére július 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 7667 fő lépett be – számolt be az MTI.

    A román–magyar határszakaszon 8382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az igazolások 30 napig érvényesek, addig kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hivatalát, hogy beszerezzék a végleges okmányukat.

    A rendőrség továbbra is segíti a háború elől menekülőket.

  • A kazettás lőszerek Kijevbe szállítása csapást mért a Moszkva és Washington közötti kapcsolatra, Oroszország pedig ezt a lépést figyelembe fogja venni – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a TASZSZ beszámolója szerint.

    Ami az orosz–amerikai kapcsolatokat illeti, azok ma már gyakorlatilag nem léteznek, néhány morzsa maradt csak. Természetesen a kazettás bombák Ukrajnának történő átadása komoly csapást mér az orosz–amerikai kapcsolatok ezen maradványaira vagy töredékeire

    – fogalmazott a nagykövet.

    Hozzátette, hogy az amerikaiak ezen „oroszellenes lépését” figyelembe fogják venni a Washingtonnal való munkájuk közben.

  • Az orosz média és az orosz katonai tudósítók arra törekednek, hogy kudarcként állítsák be az ukrán ellentámadást az orosz információs térben – állítja a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

    „Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt állította, hogy az orosz erők hihetetlen mennyiségű ukrán felszerelést semmisítettek meg az ukrán ellentámadás kezdete óta, de az elmúlt napokban eltúlozta a valószínűsíthető ukrán veszteségeket” – jegyzik meg az elemzők, hozzátéve, hogy az orosz katonai tudósítók szintén irreális számokat neveztek meg, és arról próbálják meggyőzni az orosz olvasókat, hogy az ukrán ellentámadás megakadt.

    Vlagyimir Putyin július 21-én, az orosz Biztonsági Tanács ülésén azt mondta, hogy a Nyugat csalódott az ukrajnai ellentámadás miatt, amely szerinte nem hozott eredményeket.

    Az orosz elnök – bizonyítékok szolgáltatása nélkül – azt állította, hogy „több tízezer” ukrán katona halt meg és sebesült meg az offenzívában. Eközben a britek azt állítják, hogy az ukrán erők 300 négyzetkilométernyi megszállt területet foglaltak el az ellentámadás megkezdése óta – írja a The Moscow Times.

     

  • Az orosz légvédelem pénteken lelőtt egy ukrán katonai drónt, mielőtt az Moszkva közelében támadhatta volna célpontjait – idézte a RIA hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.

    A minisztérium közölte, hogy az incidensben senki nem sérült meg, és az épületeket sem érte kár – számolt be a Reuters.

  • Az amerikai hírszerzés kiderítette, hogy Kína katonai technológiákat szállít Oroszországnak, amelyeket Oroszország az Ukrajna elleni háborúban használ.

    A forrás a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatalának (ODNI) nyilvános értékelése volt. A dokumentum a Kínai Népköztársaság által Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban nyújtott támogatásról szólt, amit a képviselőház hírszerzéssel foglalkozó állandó bizottsága tett közzé – közölte az Ukrajinszka Pravda.

    Az amerikai nemzeti hírszerzés szerint a kínaiak bizonyos kettős felhasználású technológiát biztosítanak, amelyet Moszkva hadserege az ukrajnai háború folytatásához használ, a szankciók és exportellenőrzések ellenére is.

    A vámnyilvántartások szerint az állami tulajdonú védelmi vállalatok navigációs berendezéseket, zavaró technológiát és vadászrepülőgép-alkatrészeket szállítanak a szankciókkal sújtott orosz állami tulajdonú védelmi vállalatoknak.

  • Oroszország néhány hónapon belül általános mozgósítást jelenthet be. Ami az oroszok számára kiábrándító esemény a fronton egy orosz ellenzéki vezető és emberi jogi aktivista, Vlagyimir Osecskin szerint.

    Megjegyezte, hogy a következő hetekre Oroszországnak még van erőforrása a háborúhoz – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Több újonnan alakult hadosztály van, amelyet a harci zónába küldenek, és komoly tétet is tesznek rájuk. Jól felszerelték őket, felfegyverezték őket, és nagyszámú zsoldost gyűjtöttek össze

    – mondta Osecskin.

    Megjegyezte, hogy azok az állami vállalatok, amelyek az egységeiket háborúba küldik, az orosz védelmi minisztériumtól kapott kifizetéseken felül még egyszer ugyanannyit kifizetnek. Ugyanakkor a katonáknak előre kifizethetik a hat hónapos szolgálatért járó összeget.

    Azonban most szerinte látva, hogy mennyit költenek az ukránok és milyen egységeket küldenek hadba, Oroszországnak el kell gondolkodnia a teljes mozgósításon. Úgy gondolja, ez szeptemberben, októberben meg is történhet.

     

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök egy helikoptert ajándékozott zimbabwei kollégájának, Emmerson Mnangagwának – közölte a zimbabwei tájékoztatási minisztérium.

    Őexcellenciája Putyin elnök egy elnöki helikoptert ajándékozott Őexcellenciája Emmerson Dambudzo Mnangagwa elnöknek, amit hamarosan Zimbabwébe szállítanak

    – közölte a minisztérium a Twitteren.

    Putyin és Mnangagwa korábban a szentpétervári Oroszország–Afrika-csúcstalálkozó alkalmával találkozott egymással.

    Frederick Shava zimbabwei külügyi és nemzetközi kereskedelmi miniszter korábban azt mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy az afrikai ország további orosz gyártmányú helikopterek beszerzését fontolgatja.

  • Oroszország megtagadta a felszólalást az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amelyet azért hívtak össze, hogy megvitassák Moszkva közelmúltbeli támadásait a kulcsfontosságú odesszai kikötő ellen, közvetlenül azután, hogy elutasította a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását – az al Dzsazíra pánarab hírtelevízió közlése szerint.

    Moszkva Ukrajnával és nyugati támogatóival szembeni haragjának jeléül egy fiatalabb orosz diplomata végig némán ült az ülésen.

    Dmitrij Poljanszkij orosz nagykövethelyettes tiltakozott amiatt, hogy a Tanács elnökségét betöltő Nagy-Britannia csak két tájékoztatót engedélyez, Moszkva pedig egy harmadikat akart.

    Közölte, hogy tiltakozásul Oroszország nem vesz részt a Tanács következő, Odesszáról szóló ülésén.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A csütörtöki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!